52

Beszélni is alig tudó makogó félidiótákat engednek útnak Amerikában?

Ellenőrző , 2010.03.20. 08:00

Az amerikai oktatásról furcsa, egymásnak gyakran ellentmondó sztereotípiák élnek az emberek fejében. Azt gondoljuk róla, hogy semmit sem ér, az amerikaiak tájékozatlanok, alig tudnak írni-olvasni, másrészről pedig a világ első 50 legjobb egyeteme Amerikában található. Prinz Dani amerikai egyetemistaként megosztja velünk tapasztalatait az amerikai oktatási rendszerről, segítségével megtudhatjuk, hogy ez sem fehér, vagy fekete, több szinten is tanulhatnak a diákok, akár iskolán belül is.

 

,,Beszélni is alig tudó makogó félidiótákat engednek útnak”

Posztom címe egy, az előző cikkemhez írt hozzászólás részlete, amellyel a kommentelő az amerikai oktatási rendszert kívánja jellemezni. Teljes hozzászólása így hangzik:
,,Látszólag valóban sikeresebbek azok a társadalmak, ahol az iskolai oktatásból beszélni is alig tudó makogó félidiótákat engednek útnak (USA), de ne feledjük, hogy emiatt majd minden posztra, ahol érteni is kell valamihez, kénytelenek hagyományos képzést kapott első generációs bevándorlókat alkalmazni.”
Mivel az első cikkemnél valaki megkérdezte, hogy hol élek most, elárulom: az Egyesült Államok keleti partvidékén. Tehát legalább valamilyen képen van arról, hogy hogyan működik itt az oktatás, így most erről szeretnék beszélni egy kicsit. Azonkívül, hogy a hozzászólásnak alaki problémái is vannak (a félidiótákat, ha ez a szó létezik egyáltalán, nem útnak engedik, hanem útjukra engedik; első generációs bevándorlónak általában, nem mindig, azokat nevezik, akiknek a szülei bevándorlók, ami szerintem logikátlan, viszont így van), szerintem nagyon erős véleményt formál az amerikai iskolarendszerről, amely nem feltétlenül empirikusan igazolt. Azt könnyű lenne belátni, hogy nem igaz, hogy majd minden posztra bevándorlókat alkalmaznak, úgyhogy ezzel talán nem is foglalkoznék. Azzal viszont érdemes lenne foglalkozni, hogy miben különbözik az USA oktatási rendszere a magyarországitól, és hogy ennek milyen előnyei és hátrányai vannak. Mielőtt ezt megtenném, szögezzünk le két tényt: 1. az USA rendszere nem tökéletes, a ráfordított pénzösszegekhez képest egyáltalán nem hatékony, 2. ezt az amerikaiak is tudják, nagyon sokat beszélnek arról, hogy hogyan lehetne megreformálni a közoktatást.

Különbségek az oktatási rendszerekben

Az amerikai rendszer alapja, hogy a legtöbb gyerek a körzetéhez tartozó gimnáziumba jár. Tehát a lakhelyed alapvetően meghatározza a számodra ingyen hozzáférhető oktatás színvonalát. Ez egy nagyon fontos tényező, nagyon nagyok az eltérések az egyes területek között, részben a gazdasági, részben a politikai különbségek miatt. Emiatt egyébként nehéz képet alkotni az egész rendszerről. Ez nem olyan meglepő, hiszen Magyarországon kevesebben laknak, mint New Yorkban, tehát nyilván nincsenek akkora különbségek az országon belül, mint az USA két állama között. (Kérem a kedves hozzászólókat, hogy ne írjanak olyanokat, hogy de, nagyon más a budapesti Fazekasba, és a siófoki szakközépbe járni, ezt én is tudom. De ha az átlagiskolákat nézzük, Magyarország mégis egységesebb képet mutat.) Ennek ellenére vannak általános jellemzők, amelyek jelentősen eltérnek a mi rendszerünktől, ezeket szeretném megemlíteni. Az első ilyen tényező, hogy a körzetesítés miatt alaphelyzetben a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó gyerekek, de méginkább a különböző képességekkel rendelkező diákok egy iskolába járnak. Ezt jelentősen módosítja két tényező: a különböző társadalmi csoportok lakóhelyének eltérése, ezt talán nem kell magyarázni. A másik tényező, amely viszont Magyarországon nem jellemző a magániskolák jelenléte. Amennyiben egy szülő elégedetlen a helyi iskolakörzet gimnáziumával, lehetősége nyílik, hogy gyerekét, persze sok pénzért, magániskolába járassa. Bár Budapesten is vannak magániskolák, ezek jelenleg nem kínálnak valós alternatívát, a legjobbnak tartott iskoláink (Fazekas, Apáczai, Radnóti, Piaristák, a lista tetszőlegesen folytatható) állami/önkormányzati/egyetemi fenntartásúak, és ingyenesen látogathatóak. (Nem véletlen a ,,legjobbnak tartott” kifejezés, hiszen nem állítom, hogy csak egyetlen módon, pl. az érettségi eredmények alapján, lehet mérni egy iskola teljesítményét, de ezzel most nem akarok foglalkozni.) Érdekes kérdés persze, hogy mi lesz majd a korábbi felvételi rendszer megváltoztatásának és az erősebb körzetesítésnek a hatása, érzésem szerint ez hosszútávon nálunk is a magániskolák megerősödését hozhatja.

Tehát azt látjuk, hogy a gyerekek viszonylag egy iskolába járnak a képességeiktől függetlenül, vagy legalábbis azt merem állítani, hogy állami iskolákból is el lehet jutni magas társadalmi pozíciókba, például az én egyetemen is azért a többség állami középiskolába járt. Viszont mégis lennie kell valaminek, ami differenciál a gyerekek között (azaz nem kell, hogy legyen ilyen, sok országban nincs, és ezek az országok amennyiben elég gazdagok hozzá elég jól szoktak szerepelni a nemzetközi felmérésekben). Ez a valami pedig a különböző szintű órák jelenléte az iskolákban. Míg nálunk többnyire egyféle matekóráról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy matek, esetleg valamiféle fakultációs rendszerről, közép és emelt szintű érettségiről, addig az amerikai diákok a középiskolában rengeteg különböző szinten tanulnak. A legalacsonyabb szinten lévő első gimnazista gyerek körülbelül a magyarországi általános iskola hatodik osztályának a szintjén van, egyszerű egyenletekről (tetszés szerint helyettesíthető más tantárgyak anyagával) tanul, a legmagasabb szinten lévő pedig részt vesz az úgynevezett Advanced Placement vagy Honors programokban, és többváltozós függvényeket derivál és integrál.

Ezek a különbségek persze kihatnak az egyetemekre is, tudjátok, azokra a híres amerikai egyetemekre. Az egyetemek egyrészt sokkal általánosabb képzést nyújtanak az első években, másrészt itt is megjelennek a különböző szintek. A különböző szintek alatt érthetjük a különböző szintű egyetemeket és az egyetemen belül választható eltérő szintű órákat is. Az amerikai egyetemekről is szeretnék majd írni a jövőben, egyelőre legyen elég ennyi.

Tehát azt már látjuk, hogy nem lehet arra leegyszerűsíteni az amerikai oktatásról alkotott képünket, hogy hülyék tömegeit önti magából. Szögezzük le, az amerikaiak nem hülyék, bármennyire is ezt a képet szeretné erősíteni a tévé. Nyilván sok hibájuk van, viszont képesek voltak kevesebb, mint háromszáz év alatt létrehozni egy nemzetet, amely erősebb (kérlek ne írjatok Kína közelgő dominanciájáról meg hasonlókról a hozzászólásokban, mert Kína nem egy szabad ország, így a kettő nem összehasonlítható), szabadabb és befogadóbb bármelyik másiknál. Lehet nem szeretni az amerikai kultúrát, viszont ignorálni alig. Európa sok szempontból le van maradva, például az oktatás terén, amiről szintén majd máskor írok, de álljon itt egy tény: egyetlen európai egyetem sem ajánlott fel nekem egy forint (eurócent, font) ösztöndíjat sem, így nem tudtam volna magamnak megengedni még az állami támogatással csökkentett tandíjak mellett sem, hogy Európában menjek egyetemre (leszámítva persze Budapestet). Ezzel ellentétben négy amerikai egyetem volt hajlandó a tandíjamat és a megélhetésemet fedezni négy évre.

És akkor még egy dolog a bevándorlásról. Igaz, hogy az amerikai gazdaság és társadalom sokat profitál a bevándorlók szakértelméből (lásd Neumann János és Teller Ede), viszont a másik oldalon hajlandó legalább valamilyen szinten befogadni a kevésbé sikeres bevándorlókat is. Abban az iskolában, ahol hetente kétszer korrepetálok a legtöbb gyerek néhány évvel ezelőtt érkezett a világ különböző részeiről (például Haitiről, Afrikából meg hasonló nem túl gazdag országokból), és ma itt járnak iskolába. Ez szerintem óriási dolog, és szeretném látni, amikor a Magyarországra érkező menekültek budapesti gimnáziumok tanulói lesznek, még ha nem is megy nekik jól a tanulás.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenorzo.blog.hu/api/trackback/id/tr921840338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BISMARCK 2010.03.20. 09:00:05

Na, még csak idáig olvastam el, de már ez is óriási f@@@ság: "De ha az átlagiskolákat nézzük, Magyarország mégis egységesebb képet mutat."
Ez nem így van. Pl. egymástól alig két utcányira lévő gimnáziumban teljesen különböző tankönyvekből tanítanak.
Olvasom tovább.

BISMARCK 2010.03.20. 09:12:20

Konkrétan ez is hülyeség: "A másik tényező, amely viszont Magyarországon nem jellemző a magániskolák jelenléte. "
Minek nevezed az alapítványi kéttannyelvű gimnáziumokat?

", vagy legalábbis azt merem állítani, hogy állami iskolákból is el lehet jutni magas társadalmi pozíciókba, "

Nálunk talán nem? Légyszíves menj el a budapesti Eötvös gimnáziumba. Rögtön a bejárat mellett van egy márványfal, ahova felvésik az ott végzett sikeres emberek neveit. Nem rövid.

"a legmagasabb szinten lévő pedig részt vesz az úgynevezett Advanced Placement vagy Honors programokban, és többváltozós függvényeket derivál és integrál. "

Én nem spec matekos osztályba jártam. Negyedik elején már többváltozós függvényeket deriváltunk és integráltunk, akkor hogy is van ez? A spec matekosok, akiknek 7 matekjuk volt hetente, ők fényévekre voltak tőlünk tudásban.

Dina15 2010.03.20. 09:24:01

Ne haragudj Bismarck, de szerintem teljesen félre értetted, amit írt. Először is Magyarországon nem túl sok magán iskola van. És én most olyanra gondolok ahol a diáknak havi X összeg tandíjat kell fizetnie. Ezt nálunk csak a gazdagabbak tehetik meg. Én csak angliai tapasztalatról beszélhetek, de ott a magán iskola volt inkább az alap. Az államiba tényleg a kevésbé gazdag réteg járt. Tehát ott az nem volt akkora luxus mint nálunk. Színvonalban pedig nagy különbség volt.

Dina15 2010.03.20. 09:27:57

@BISMARCK: Na az előző folytatása. Ez hogy államiból is előrébb lehet jutni. Persze, hogy Magyarországon így van, mivel nálunk mondom nem jellemzőek a magán iskolák. Kinn viszont nagy színvonalbeli különbségek vannak. Nem értem ezt a matekos dolgot. Világosan elmondta, hogy az alacsonyabb gimnáziumi szint a mi általános 6 osztályos szintünknek felel meg. A magasabb pedig, amit mi itt normálisan tanulunk gimnáziumban.

BISMARCK 2010.03.20. 09:28:57

@Dina15:

Mihez képest nem sok?
Van erről kimutatás, h pl. a 14-18 közöttiek számához képest százalékosan mennyi? Mert nyilván abszolút értékben Angliában több van. Félreértés ne essék, biztos vagyok benne, h százalékosan is több van, na de mennyivel?

Dina15 2010.03.20. 09:34:00

@BISMARCK: Kimutatást most nem tudok neked mutatni csak azt tudom mondani, hogy ahol én Angliában laktam ott kb ugyanannyi állami és magán iskola volt. Nem volt olyan terület, város a környéken ahol ne tudtad volna magánsuliba vinni a gyereked. Itt meg 100 kilóméteres körzetben semmi. Nemhogy minden városban lenne.

BISMARCK 2010.03.20. 09:39:36

@Dina15:

Ez a 100km nehezen tudom elképzelni, mondom nehezen, nem lehetetlen, csak nehezen.
A másik meg. Nem lehet,h azért nincs annyi magán iskola mert nincs rá igény?
Nem sokan vannak kik ki tudnak fizetni félévenként kb. 1000 euró körüli összeget.

BISMARCK 2010.03.20. 09:41:38

@Dina15:

Sztem ebben a matekos dologban nincs vita köztünk. Nálunk - legalábbis az Eötvösben - magasabb volt a színvonal. Ott a magasabb szint nem egyenlő a posztba leírt magasabb szinttel.

Dina15 2010.03.20. 09:48:29

@BISMARCK: Persze hogy nincs igény mert a mai átlag magyar örül ha az állami iskolai dolgokat ki tudja fizetni. Nyugaton persze mint tudjuk mások az anyagi körülmények. No meg a körzetesítés bevezetése kicsit átrendezné az igényeket nálunk is.

Dina15 2010.03.20. 09:51:24

@BISMARCK: Ezt a matekos szintkülönbséget még mindig nem igazán értem, hogy mit akarsz mondani. Persze országonként változhatnak az elvárások. Vannak nálunk is erősebb iskolák, de az átlag elvárás azért adott. Nálunk nem választhatsz, hogy milyen tantárgyat milyen szinten kívánsz tanulni. Szerintem ő ezt akarta kiemelni, hogy nem minden tárgyat kell teljes mélységében tanulniuk Amerikában.

BISMARCK 2010.03.20. 10:01:49

@Dina15:

Azt akarom mondani, h pl. nálunk jobb volt a matek oktatás mint a leírás szerint ott. Pedig az Eötvös állami iskola. Szel, ebben, a posztban írottakkal szemben nem vagyunk lemaradva.
Ok, az igazsághoz az is hozzátartozik, h én 93ban érettségiztem. Tehát az általam leírtak az akkor állapotot tükrözik.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2010.03.20. 11:19:06

Érdekes szisztéma.

Ha jól értem, vannak az ingyenes(?) körzetes iskolák, amelyek olyanok-amilyenek, nyilván hatalmasak a különbségek. Ezzel szemben vannak a fizetős iskolák, ahol azoknak a családoknak az igényét elégítik ki, akiknek a környékbeli oktatás színvonala nem elég. (Mivel olyan sok a a magániskola, ezért gyanítom, hogy itt is van valamiféle korelláció az iskolától mért távolság és a tanulók száma közt.

A képzés pedig testreszabható az óraválasztásokkal, amikor a diák (vagy a szülei? Mi a szokás?) eldönti, hogy a gyerek melyik tárgyat milyen szinten tanulja. Ez a testreszabhatóság a fizetős iskolákban is megvan? Vagy ők kész csomaggal, csomagokkal várják az ifjakat, teszemazt több tárgyat írnak elő emelt szinten?

Kell-e egyáltalán emeltszintű tárgyakat tanulniuk kötelezően, vagy végigülhetik a négy évet csupa alapszintű kurzussal is?

Illetve ezek után hogyan tudnak osztályokat szervezni? Vagy a tanórák ugyanazok, csak épp a tesztlapok mások a különböző szinten tanuló gyerekek esetében?

Illetve működne-e itt nálunk? Már így is arról beszélünk, hogy az elit (anyagi, szellemi - ha még van ilyen?) újratermeli, újraképzi magát, csakúgy, mint a nyomor. Hova vezetne, ha bizonyos térségekből, kerületekből a gyerek még ennyi eséllyel sem mehetne másik iskolába?

BISMARCK 2010.03.20. 11:27:42

Szerintem nem a középiskolai oktatásom bukunk, hanem az egyetemin.
Alapvetően az infrastruktúra miatt. Pl. hasonlítsátok össze akármelyik amerikai egyetem könyvtárát az Egyetemi Könyvtárral vagy a FSZEK-kel. Rémisztő.
Utána. Egy amerikai mérnők palánta kicsit jobb lehetőségekkel rendelkezik ha gyakorlatra kell menni ill. helyet választani magának. Valószínűleg ugyanez a helyzet pl. az orvosokkal is.
A jogász ill. bölcsész (pl. történész) képzést nem nagyon van értelme összehasonlítani.

zizizuzu 2010.03.20. 11:39:40

"Európa sok szempontból le van maradva, például az oktatás terén, amiről szintén majd máskor írok, de álljon itt egy tény: egyetlen európai egyetem sem ajánlott fel nekem egy forint (eurócent, font) ösztöndíjat sem, így nem tudtam volna magamnak megengedni még az állami támogatással csökkentett tandíjak mellett sem, hogy Európában menjek egyetemre (leszámítva persze Budapestet). Ezzel ellentétben négy amerikai egyetem volt hajlandó a tandíjamat és a megélhetésemet fedezni négy évre. "

Ez biztos, hogy oktatásbeli hiba? Nem gazdasági?

Érdekes amúgy, hogy neked ösztöndíjat adnak, máshol meg állandóan azt olvasom, hogy szegény amerikai egyetemistáknak mennyi hitelt kell felvenni, hogy elvégezzék azt. Most akkor ez hogy???

Az megint lehet, hogy Amerikában van a világ legjobb 50 egyeteme, mennyien is vannak? 310 millióan? Van szórás.....

Azzal egyetértek, hogy nem lehet általánosítani, de szerintem ez az összehasonlítás nagyon nem tesz jót senkinek. Legalábbis én nem szeretem. Minden ország más szubkultúra, más gazdasági háttér, más oktatási struktúra, és hagyomány. Kapásból kezdeném azzal, hogy ha jól emlékszem, Magyarország 20! éve "szabad" igazán. Ha Amerika nyakán is ültek volna az általad említett 300 évig, akkor ők sem lennének sehol.

"viszont képesek voltak kevesebb, mint háromszáz év alatt létrehozni egy nemzetet, amely erősebb (kérlek ne írjatok Kína közelgő dominanciájáról meg hasonlókról a hozzászólásokban, mert Kína nem egy szabad ország, így a kettő nem összehasonlítható), szabadabb és befogadóbb bármelyik másiknál."

Létrehozni? Kik? Egyáltalán kit nevezünk Amerikainak?

Az oktatási rendszerük meg iszonyat pazarlónak tűnik így első olvasatra, nálunk már egy 2-felé osztott osztály miatt is berzenkedik a fenntartó, nem hogy még több szint.......

Az oktatási rendszerről azonban még nagyon szívesen olvasnék, ha van egy kis időd, írhatnál még. Szívesen tanul az ember, a tényleg jobbról :)

Squazee 2010.03.20. 11:50:37

Kicsit off:

"Nyilván sok hibájuk van, viszont képesek voltak kevesebb, mint háromszáz év alatt létrehozni egy nemzetet, amely erősebb, szabadabb és befogadóbb bármelyik másiknál."

Nehéz elképzelni az USÁt, hiszen, mint írtad egyes városokban többen laknak, mint Magyarországon, egyszóval (kettővel) baromi nagy. Azt aláírom, hogy nagyon erős, jól megalapozott ország, viszont nekem nem éppen a szabadság vagy a befogadás jut eszembe róla. De lehet, hogy ezt a hamis, paranoiás képet csak a sorozatok és filmek hatására érzem. Ezt nem tudom.

Persze a befogadást megkönnyíti, hogy tutira van ott valaki, aki befogadjon, tehát, ha én kimegyek, nem én leszek az egyetlen, aki magyarul beszél, vagy, aki nem felsőfokú végzettséggel megy oda, vagy akinek a bőre színe hupi-lila. Az USA akkora, hogy ott minden és mindenki előfordul szinte, nem?

bontottcsirke 2010.03.20. 12:05:35

Én a héten fogadtam egy amerikai főiskolán tanító tanárt és gyermekeit Pennsylvaniából.

Ő azt mondta, ha azt akarod, hogy a gyerek tanuljon valami értelmeset, akkor beadod magániskolába, ahol 5000 dollár évente a tandíj. Ezt egy tanári fizetésből (évi 70.000 dollár) lehet nagyjából kigazdálkodni.

Ebben benne van az egyenruha tankönyv stb. Azt is mondta, hogy az állami iskolákban inkább mexikóiak meg egyéb bevándorlók vannak, sok helyen örül a tanár ha nap végére életben marad.

Egy másik tag Coloradoból jöt, de ő is ezt mondta.

Továbbá a gimnáziumunkon meg volt lepődve milyen jó állapotban van a gyerekek meg viszonylag normálisak. ('is it a public school?' really?)

Akik alapítványi iskolából mennek tovább, azok nagy része tovább is tanul.

Valamint sokkal dominánsabb náluk a vallási oktatás és a kereszténységet is komolyabban veszik. Ezt most a két államról tudom elmondani.

zizizuzu 2010.03.20. 13:04:07

@bontottcsirke:

70.000 netto vagy brutto?

Mert ha netto, akkor elég szép, havi 1.100.000, a hazai átlag durván 8-9 szerese.

Azért az egy főre eső GDP nincs csak 3x. 15000-45000 fő/év. Azért ez is elgondolkodtató nem?

zsooofi 2010.03.20. 13:47:18

Nagyon irigyellek, kedves posztoló...én bolond voltam és nem néztem utána a lehetőségeknek. Most persze csak ösztöndíjas félévben gondolkodhatom (ami ugyebár európai országokat nézve, nem igazán fedez semmit, kb. az utazást). Ha gondolod, egyszer leírhatnád a lehetőségeket is, tehát például Te hogyan találtad ezt az univerzális ösztöndíjat.:)
Egyébként nagyon színvonalas cikk, ismét. Lehet, hogy birka vagyok, de minden szavaddal egyetértek, már csak kint élő rokonok elbeszélései alapján levont következtetéseim miatt is. Mindig csak szidjuk őket, hogy így a hülye amerikaiak, meg úgy, mégis tartanak valahol. És igen, van amerikai nemzet is, ha tudnátok, milyen erősen annak vallja magát az utolsó hajléktalantól kezdve a szenátus tagjain át mindenki...

bontottcsirke 2010.03.20. 13:51:06

@zizizuzu: na azt nem tudom. Szerintem is bruttó.

Ysu 2010.03.20. 17:46:31

Bismarck: Én is 93-ban érettségiztem, nyelvi tagozatos osztályban, soha egyszer sem deriváltunk és integráltunk. Pedig jó tanuló osztály voltunk, és én pl. szerettem a matekot. De tudom, hogy máshol tananyag volt negyedikben. De nem első gimnáziumban, ahogy az a posztban szerepel. Én így értelmezem a posztját: egy elsős gimnazista odakint lehet, hogy az itthoni hatodikos anyagot tanulja, de az is lehet, hogy a tizenkettedikest.

Az a kérdés engem is érdekel, hogy ki dönti el, hogy milyen szintet tanuljon? Kitölt egy tesztet, és beosztják? Vagy a saját/szülője kérése ez? Egy diák minden órát más társakkal tölt, vagy azért van bizonyos alapcsoport évfolyamonként, akik azért "osztálytársként" tekintenek egymásra?

Dina15 2010.03.20. 18:23:11

Ahogy én értelmezem a posztoló szerintem nem összehasonlítani akarta az oktatás színvonalát a miénkkel hanem inkább leírta, hogy Amerikában ez hogy működik. És amint mondta vannak előnyei és hátrányai. Nem rossz dolog más technikákat is megvizsgálni, aztán ami a mi kultúránkba belefér a jót átvezetni. Ezt a több szintű oktatást meg én úgy gondolom, ahogy könyvekből nekem lejött, hogy van egy évfolyam és a különböző tárgyakra különböző osztályból jönnek az emberek. Aztán biztos van egy alap osztály ha mondjuk kirándulásról esik szó vagy bármi másról. De az is lehet, hogy csak évfolyam van és kész. Most hülye példa mert a filmek mindig ferdítenek, de néha gondolkodtam is, hogy amikor például 10 éves érettségi találkozó volt akkor mindig az egész évfolyam együtt volt. Lehet ezért.

Starlark 2010.03.20. 22:21:33

Bismarck: Ne nagyfaluból indulj ki. Itt /megyeszékhely, Dél-Dunántúl nincs egy darab magán, vagy alternatív iskola sem, és nagyon a környező megyékben sem/

BISMARCK 2010.03.20. 22:30:16

@Starlark:

Értem én, de valóban lenne ott fizetőképes kereslet? Amelyik egy gimnáziumot el tudna tartani, legalább évfolyamonként egy osztállyal?

Rabyn 2010.03.20. 22:45:50

Azért azt én még hozzátenném az amerikaiakhoz, hogy a saját történelmükön és földrajzukon kívül nem sok mindent tudnak a világról. (Ezt Amerikában huzamosabb ideig élő barátom mondta). Oké én sem tudom felsorolni az államaikat, de legalább tudom, hogy hol van Afrika, tudom, hogy Párizs egy város, stb.

Én úgy tudom, hogy van egy alap osztály, ahol az alap tárgyakat, mint történelem, földrajz stb. tanulják és ezen túl vehetnek még órákat (nálunk fakt. szinten működik ez), illetve ha magasabb szinten akarja tanulni az adott tárgyat akkor a magasabb szintű órát.

Ysu 2010.03.21. 08:56:54

@Rabyn: Azért nagyon sokan tudják azt, hogy hol van Afrika, és azt is, hogy hol van Párizs. Aminthogy valószínűleg itt Magyarországon is fogunk bőven találni olyanokat, akik nem tudják. Nem lenne fair a mucsaröcsögei Mari néni és Józsi bácsi tudásából kiindulva kijelenteni, hogy a magyarok műveletlenek, nem igaz?
Az való igaz, hogy ők az európai tradicionális műveltségi adatokra kevesebb figyelmet fordítanak. Nem tanulják az európai történelmet, földrajzot, irodalmat, csak annyira, amennyire az őket érinti. Viszont sokkal több gyakorlati ismeretük van, praktikus dolgok - legalábbis ezt tanítják az iskolarendszerükről az egyetemen.
Valójában az egész már szinte módszerfilozófiai kérdés: kimondható, hogy az európai műveltség kötelező kell, hogy legyen egy nem európai számára? Valóban az európai műveltség határozza meg ma is a "művelt létet"?
(Én azt gondolom, hogy fontos a műveltség - nekünk meg mindenképpen, hiszen itt élünk - de nem biztos, hogy ugyanezt kell elvárnunk egy másik földrész lakóitól. Ilyen alapon az afrikai országok is tarthatnak minket műveletlennek, mert bizony, csak körülbelülre tudom, hogy melyik ország, hol helyezkedik el, és rég elfelejtettem már a fővárosok nevét.)

NDT · http://nemdomi.blog.hu 2010.03.21. 13:38:28

"legjobbnak tartott iskoláink (Fazekas, Apáczai, Radnóti, Piaristák, a lista tetszőlegesen folytatható) állami/önkormányzati/egyetemi fenntartásúak"

valamiért kimaradt, hogy egyházi fenntartásban is sok iskola van a "legjobbnak tartottak" közül

akrosztikon 2010.03.21. 14:59:03

@NDT: Egyrészt a szerző említi a Piaristákat, másrészt mivel az egyházak jelentős állami támogatásban részesülnek (többek között éppen oktatási tevékenységük miatt), így az egyházi iskolák közvetve (részben) állami fenntartásúak.

Rabyn 2010.03.21. 15:52:00

@Ysu: Nem is azt mondom, hogy pontosan tudni kell ezeket a dolgokat, de ha legalább minimális fogalmuk van róla az azért nem ártana.
Pár évvel ezelőtt jöttek hozzánk hittérítők (amerikaiak), pár éve éltek már Magyarországon, és elmesélték, hogy teljesen le voltak döbbenve, hogy van repülőterünk, hogy nem jurtákban lakunk...
Legalább arra vehetnék a fáradságot, hogyha egy országba ellátogatnak, akkor csak egy kicsit utána néznek.
Persze ezt a magyaroknak is meg kellene tenniük...

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.21. 16:04:04

@Rabyn: Azok a hittérítők elég sok mindennel nincsenek tisztában.

A mormonok nem az eszükről híresek, Utah pedig nem a világ szellemi fókusza.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.21. 16:11:54

@Ysu:
Nem tudom, emlékeztek-e arra az álriportra, amelyben azzal riogatták a balatoni turistákat (természetesen magyar turistákat), tudják-e, hogy milyen nagy a H2O aránya a balatonban? Ment ott a nagy szörnyűlködés a környezetszennyezésről, meg hogy mér' nem tisztítják. Megmutatkozott a mi legendás oktatásunk eredménye... Vagy elég csak a négy évvel ezelőtti választások eredményeire gondolni! :)

Jó lenne, ha végre leszámolnánk az illúzióinkkal a magyar oktatás színvonaláról (is). És jó lenne, ha megpróbálnánk megérteni, miről szólt ez a poszt. A kommentelők egy részének láthatóan savanyú a szőlő (top egyetemek témája), vagy egyszerűen csak nem hajlandó bizonyos dolgokat megérteni (ld. több szintű matektanítás - nálunk jellemzően nem a szint az eltérő, hanem az oktatás és számonkérés színvonala; nagyon nem mindegy).

Egyébként szégyellhetjük magunkat, hogy Dani írásai látványos minőségi javulást hoztak ezen a blogon. A legtöbben, akik a szakmában dolgozunk, még arra sem vagyunk képesek (nyilván nem képességet, hanem hajlandóságot értek ez alatt), hogy egy-egy jól megírt posztot összehozzunk a problémáinkról, javaslatainkról...

Cartman (ex Cartman) 2010.03.21. 16:17:17

@kolbászoszsömle:
Hozzánk lányok jöttek. Magyarok. Két döbbenetesen jó bőr. Majdnem megtérítettek... :)

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.21. 16:41:13

@Cartman (ex Cartman): nekünk meg két házimormonunk volt. Eljöttek beszélgetni, aztán visszajöttek. Hetente kétszer.
Roppant toleránsak voltak.
Nem zavarta őket, hogy bagóztunk meg borozgattunk közben a barátaimmal, meg Kalákát, Kispált, Tarhonyát hallgattunk, két-három Radnótit meg Jeszenyint el is magyaráztunk, hogy pontosan mi is az, ami miatt több, mint a szavak összessége.
Aztán sikerült megszelídíteni őket.
Ittak egy pohár bort, elszívtak egy-két doboz cigit, aztán eltűntek.
Azóta sem láttam őket.
Lehet, hogy most vezekelnek valami sötét lyukban. Vagy elmentek egy olyan helyre téríteni, ahol nincs ennyi világi hívság. :P

ppppalika 2010.03.21. 18:54:19

Off, de nagyon.

@BISMARCK: "Én nem spec matekos osztályba jártam. Negyedik elején már többváltozós függvényeket deriváltunk és integráltunk, akkor hogy is van ez?"

Engedd meg, hogy ezt kétségbe vonjam... Még az egyváltozós függvények integrálása sem volt anyag a 70-es évektől a nem tagozatos osztályokban. A 80-as évek "B" faktjában is ez volt a végpont, pedig ahhoz heti 7 óra társult. Az lehet, hogy érdeklődőbb társaságban beszélt róla a tanár, hogy mi fán is terem, de hogy ténylegesen csináltátok is... Ezek azért matematika tanári szakon (nem most, hanem az általad említett időszakban) sem első éves anyag...

Bocs, az offért, de nem tudtam magamban tartani.

zizizuzu 2010.03.21. 20:32:24

@Cartman (ex Cartman):

Jómagam elég sokat írok minden olyan témához, ami a szemem elé kerül, és oktatással foglalkozik. Mivel eléggé sajátos nézeteket vallok, ezért szinte mindenhol ugyan azzal az ellenállással találkozom, így egy kicsit unalmas már az állandó értelmetlen pötyögés.

Az alapvető problémákat mindenki ismeri, ezért most azzal nem foglalkoznék, leírnám hát a saját megoldási javaslataimat. Lehet utoljára :)

- Először is, falusi iskolák megszüntetése. Legyenek körzeti iskolák, és legyen iskolabusz járat. 3 db 40 fős busz fenntartása nem kerül annyiba, mint egy falusi iskoláé, 40 gyerekkel.
- az általános iskolai tananyagot drasztikusan lecsökkenteném, a fő cél az olvasás-írás tanítása lenne, olyan matematikai alapok nyújtása, ahol a szorzótábla kapásból megy. Ismerjék meg a törteket, összeadni, szorozni tudják őket. Minimális halmazelmélet. Ami még fontos lenne, elsőtől tanuljanak 1 idegen nyelvet, legalább heti 5 órában. Minden nap 1. De ne nyelvtant, csak beszéljenek.
- Középiskola. Maradjon a 3-as tagolás, szakiskola, ahol nem kell érettségi, alig tanulnának elméletet, viszont modern műhelyek legyenek mindenhol. És legyen rengeteg gyakorlat. A szakközepek dettó, és visszahoznám a középiskolában szerezhető szakmákat is. Ma csak szakmai alapozást lehet tanítani, ez baromság. A gimi marad elméleti-továbbtanulós iskola.
- Felsőoktatás. Mindenképp csökkenteném a felvehető gyerekek számát. Radikálisan kell csökkenteni a közgazdász,jog valamint a büfészakok létszámát. Nem kell teológus,bölcsész csak minimális. Emellett természetesen az iskola annyi fizetős szakot hirdethet, amennyit akar. Ha fizet a delikvens, olyan képzést kap, amilyet szeretne. A finanszírozást nem a felvett gyerekszámhoz kötném, de a jó megoldás még nem született meg mogyorónyi agyamban :)

És hogy honnan lenne minderre pénz? Az összes szakértői-tiszkes-oktatásügyi nyavaját megszüntetném. Az oktatásra eszméletlen pénz folyik emberek, csak a slepp szívja el. Megszüntetném a magánkézben lévő iskolák állami támogatását. Ha valaki vállalkozni akar, tegye, de ne állami kontóra.

Ebből a pénzből már lehetne a tanárokat normálisan megfizetni, motiválni. Eltörölném a 15 sávot, lenne helyette 3. 5-10-15 év. Emellett mindenkinek lenne egy mozgóbéres része, ami több százezres havonta, és teljesítményfüggő. A teljesítményt bemeneti és kimeneti mutatókkal lehetne mérni.

Na, szóval lennének még ötleteim, de szűkös az időkeret, meg ezért nem fizetnek meg engem, szóval megyek dolgozni :)

BISMARCK 2010.03.21. 22:06:52

@ppppalika:

Tanították. Igaz azóta utánanéztem. 3. és 4.-ben nekünk is 7 matekunk volt, de csak azért mert bejött a fakt.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 09:03:03

@zizizuzu:
"Először is, falusi iskolák megszüntetése. Legyenek körzeti iskolák, és legyen iskolabusz járat. 3 db 40 fős busz fenntartása nem kerül annyiba, mint egy falusi iskoláé, 40 gyerekkel."
Van jobb ötletem! Miért nem spóroljuk meg az iskolabuszt is? Járjanak gyalog, az még olcsóbb. Legfeljebb felkelnek pár órával korábban. Sőt! Ne is. Inkább dolgozzanak iskolába járás helyett. Kutatások kimutatták, hogy a levegő összetétele miatt a vidéki gyerekek agytérfogata kisebb városi társaikénál, így értelmi fejlődésük amúgy is gátolt, viszont az izomzatuk sokkal gyorsabban gyarapodik. Hatéves korukban már simán be lehet fogni őket az eke elé.

"Megszüntetném a magánkézben lévő iskolák állami támogatását. Ha valaki vállalkozni akar, tegye, de ne állami kontóra."
Ha állami feladatot lát el, miért ne kaphatna állami támogatást? Akkreditálni kell, és ellenőrizni. Az ilyen iskolák színt (innovációt) hoz(hat)nak az oktatási kínálatba. Ránk fér.

zizizuzu 2010.03.22. 11:14:01

@Cartman (ex Cartman):
Annyira tipikus a válaszod :)

Ezért nincs ma pénz semmire az oktatásban, mert fenntartunk olyan felesleges dolgokat, mint 20 gyerekre egy iskola. Érdekes módon egyetlen fejlett országban sincs erre pénz, csak nálunk.....
A lényeg az lenne, hogy koncentráljuk a pénzt nagyobb intézményekbe, ahol lehet normális képzést adni, normálisan fizetett tanárokkal. Sok falusi kisiskolában ma szakképzettség nélkül! tanít valaki, az iskola meg bevállalja inkább a büntetést, de egyszerűen nem tud mást..... Az tényleg jó a gyereknek mi? Amúgy meg egy átlagos pesti gyerek is utazik akár 1 órát az iskoláig, azt egy falusi gyerek is kibírná, nem. Olyan buszjárattal, ami házhoz viszi, és ott veszi fel.

A vállalkozásként működő intézmények meg lehet, hogy állami feladatot látnak el, csak mivel profitorientáltak, ezért ne az állam támogassa már őket.
Mondtam, ha valaki vállalkozni akar, nem állami pénzből tegye. Most sok esetben lenyúlja az iskola a pénzt a képzésre, meg mellette fizettet a szülővel, és kritikán aluli képzettséget ad. Most ezt miért támogassam az adómmal? Aki ilyen iskolába akar járni, az meg fizesse meg, ha meg nincs pénze rá, akkor menjen állami intézménybe. Vagy a fő célod akkor mindenképp az lenne, hogy az állami intézményeket gettósítsuk el?

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 12:00:46

@zizizuzu:
"Annyira tipikus a válaszod :)"
Ahogy a Tiéd is... :) De ez semmit nem von le az - esetleges - igazságtartalomból.

Az első négy osztályt - ahol lehet - megtartanám helyben. Otthonosabb, akár gyalog megközelíthető környezetben. Ez fontosabb, mint a hipermodern felszerelés, meg a "hatékonyság". Persze, nem kell minden tanya mellé iskola, de az összevonás sokszor csak pénzügyi-pályáztatási szisztéma miatt tűnik gazdaságosabbnak. A pedagógust pedig meg kell fizetni, és egyéb ösztönzőkkel támogatni (pl. lakhatás) és akkor jut mindenhova megfelelő szakképzettségű.

"A vállalkozásként működő intézmények meg lehet, hogy állami feladatot látnak el, csak mivel profitorientáltak, ezért ne az állam támogassa már őket."
Inkorrekt "versenyhelyzetet" teremtenél így az intézmények között. Ha a magániskola elvégzi az állami feladatokat, akkor miért ne kaphasson ugyanúgy fejkvótát? Mert valakinek profitja képződik belőle? Jujj, micsoda szörnyűség!!! Amúgy ez a folyamat épp a gettósodás ellen (is) hatna. Így ugyanis akár létrejöhetne olyan intézmény is, amely jobb képzést nyújt ugyanazért a fejkvótáért, és versenyhelyzetbe hozná az önkormányzati / egyházi iskolákat. Tehát nem feltétlenül a magas tandíj lenne az egyetlen piaci stratégiája egy magániskolának, hanem a minőségi képzés. Vagy épp az, hogy olyan kis faluban is indítana iskolát, ahol az önkormányzatnak "nem éri meg" fenntartani.

zizizuzu 2010.03.22. 16:50:37

"A pedagógust pedig meg kell fizetni, és egyéb ösztönzőkkel támogatni (pl. lakhatás) és akkor jut mindenhova megfelelő szakképzettségű."

Ja, és nyomtassuk, vagy hogy? Ez meg olyan tipikus nyugdíjas megszólalás volt. Ami jár, az jár. Ha nincs miből, akkor is.
Ez így nem megy.

De az első 4 osztály helyben tartását még talán el is fogadnám, lévén oda elég 1 tanító/20 fő, ahol ezt a létszámot garantálni tudja az iskola, hát legyen.

"Inkorrekt "versenyhelyzetet" teremtenél így az intézmények között. Ha a magániskola elvégzi az állami feladatokat, akkor miért ne kaphasson ugyanúgy fejkvótát? Mert valakinek profitja képződik belőle? Jujj, micsoda szörnyűség!!!"

Az állami ingyenes körből önszántából lép ki valaki. Onnantól kezdve nem "jár" neki az ingyenesség, ergo ne fizessen az állam. Ha nem jó neki az, ami a többi gyereknek, akkor fizessen. A vállalkozó, meg a nevéből fakadóan adott pénzből a lehető legnagyobb nyereséget akarja kiszedni. Szerinted ez emelné a minőséget? Az iskolák most nemhogy jó minőségű tanárokat nem tudnak megfizetni, hanem egyáltalán örülnek, ha valakit meg tudnak fizetni, hogy ott maradjon. Ezen egy vállalkozó annyit módosítana (mint mellesleg több esetben láttam/látom alapítványi iskoláknál), hogy:

- nem fizeti ki a tanárokat
- a lehető legkevesebbet fizet, sok esetben minimálbér
- semmi egyéb juttatás nincs (bár ez már a közben sincs)

A hasznot meg elteszi, hülye lesz minőségre fordítani. Ami megint a saját döntése abban az esetben, ha tisztán befizetéssel megy az iskola. Ha támogatja az állam, akkor ott profit alapú szemléletnek nincs helye.

"Vagy épp az, hogy olyan kis faluban is indítana iskolát, ahol az önkormányzatnak "nem éri meg" fenntartani. "

Ahol az önkormányzatnak nem éri meg fenntartani egy iskolát, mert az állam nem ad elég keretet, ott egy vállalkozónak hogyan érné meg, akinek még a saját hasznát is ki kell termelni?

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 17:33:15

@zizizuzu:
"Ja, és nyomtassuk, vagy hogy? Ez meg olyan tipikus nyugdíjas megszólalás volt. Ami jár, az jár. Ha nincs miből, akkor is.
Ez így nem megy."
Az nem megy, ahogy most mennek a dolgok. Ha nem fizetik meg a pedagógust, akkor kb. tökmindegy milyen fenntartó / vezető keze alatt, de gyenge munkát fog végezni. Egyébként pl. pont amit említettem, a lakhatást lehet, hogy meg tudnák oldani egy-egy kisebb településen minimális befektetéssel (vagy akár anélkül) is.

"Az állami ingyenes körből önszántából lép ki valaki. Onnantól kezdve nem "jár" neki az ingyenesség, ergo ne fizessen az állam."
Önszántából, mert pl. Waldorf rendszerű iskolába szeretné járatni gyermekét. Ez egyébként is plusz anyagi áldozattal jár, mert olyan nincs minden sarkon. De igazad van, az ilyen szemét szülő nyilván rohadjon meg. Ja, majd elfelejtettem, a gyerekével együtt, természetesen.

"A hasznot meg elteszi, hülye lesz minőségre fordítani. Ami megint a saját döntése abban az esetben, ha tisztán befizetéssel megy az iskola. Ha támogatja az állam, akkor ott profit alapú szemléletnek nincs helye."
És ha tartósan nem költ a minőségre, akkor nem megy senki az iskolájába. Hogy ebben az esetben mi történik, azt levezessem képlettel vagy kitalálod?
Egyébként most is működik a "profit alapú szemlélet". Vagy Te hogy írnád körül az iskolák finanszírozásának mostani rendszerét? Ahova nem jelentkezik elég diák, azt az iskolát előbb-utóbb bezárják. A tanárok, vezetés, slepp, mindenki mehet az utcára. Szerintem egyébként többek között a rosszul megtervezett "profit alapú szemlélet" miatt van tömegoktatásunk, minőségi oktatás helyett. (Minőségi kritériumokat nem kellőképp építettek a rendszerbe.)

"Ahol az önkormányzatnak nem éri meg fenntartani egy iskolát, mert az állam nem ad elég keretet, ott egy vállalkozónak hogyan érné meg, akinek még a saját hasznát is ki kell termelni?"
Erre Te adtál választ, de - lásd kivel van dolgod - nem kell visszakeresned :), idézem: "Az oktatásra eszméletlen pénz folyik emberek, csak a slepp szívja el."
És még egy gondolat ehhez: szeretnéd vissza a megvalósult szocializmust? Ha igen, nincs több kérdésem. De ha nem, miért nem? Fenti állításod szerint az állam mindenképp hatékonyabban bánik az erőforrásokkal, mint egy vállalkozó!

zizizuzu 2010.03.22. 17:48:37

@Cartman (ex Cartman):
"Az nem megy, ahogy most mennek a dolgok. Ha nem fizetik meg a pedagógust, akkor kb. tökmindegy milyen fenntartó / vezető keze alatt, de gyenge munkát fog végezni. "

Ebben egyetértünk. A forrás teremtésben nem :).

"De igazad van, az ilyen szemét szülő nyilván rohadjon meg. Ja, majd elfelejtettem, a gyerekével együtt, természetesen"

Sehol sem írtam ilyet. Természetesen joga van Waldorf iskolába hordani a gyerekét, akár AKG-be is nyugodtan. Csak fizesse meg. Egy szóval sem mondtam, hogy ne oda járassa, ahová akarja.

"És ha tartósan nem költ a minőségre, akkor nem megy senki az iskolájába."

Fogadjunk? Tudod hányan fizetnek azért már ma is, hogy érettségit kapjanak? Akár minimális tudás nélkül.......

"Vagy Te hogy írnád körül az iskolák finanszírozásának mostani rendszerét?"
Tisztában vagy a profit jelentésével? Az általad vázolt probléma szimplán finanszírozási probléma. Azért jó, hogy magad említed, hogy tömegoktatásunk van, de felszólalsz ha megemlítem, hogy járjanak a gyerekek minőségi iskolába. :)

"De ha nem, miért nem? Fenti állításod szerint az állam mindenképp hatékonyabban bánik az erőforrásokkal, mint egy vállalkozó! "

Igen, de Te kevered az oktatási rendszert egy adott iskolával. Elhihetnéd, hogy 1 darab iskolát, a minőség romlása nélkül ma nem tud egy vállalkozó üzemeltetni. Mert semmilyen tartalék nincs egy átlagos iskola költségvetésében. Namost egy ilyen szoros pénzügybe hogyan fér bele a vállalkozó haszna?

Ha azt mondod, hogy adjuk ki egy pénzügyi menedzsernek az oktatásügyet, úgy ahogy van, az más tészta. (bár az is problémás, szakmai okokból)

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 18:08:10

@zizizuzu:
Ja, és még hozzátenném: én jártam alapítványi iskolába is (fizettem érte). Csúnyán előítéletekkel körbevett intézménybe, a GDF-re. És ennek tapasztalatából is írhatom: van helye az alapítványi iskolának! A GDF piaci stratégiája az volt, hogy "minden hülyét" felvettek, akinek érettségije volt (és fizetett). Egy tippet kérek, 2007-ig szerinted hány százalék végezte el ezt az iskolát? 15%!!! Leírom betűvel is: tizenöt százalék! Mennyire kellett volna lemenni, hogy minőségi oktatási intézményként tisztelhesd? :)

A GDF óta jártam két állami felsőoktatási intézménybe is. Na, ott tapasztaltam döbbenetes dolgokat. A tanárok szivatták a hallgatókat, ahol érték. Botrányos minőségű, 20 éve elavult (nem túlzás!) könyvekből tanultunk műszaki tárgyakat. Csak összehasonlításként: az egyik félévkor (februárban) kézbe kapott OOP tankönyvünk a GDF-en azévi januári (UML 1.0 megjelenése) eseményről is tudósított. Négy(!) szigorlatunk volt anno a GDF-en: programozás, matematika, rendszerszervezés, angol. Ja, és nyelvvizsgának se fogadtak el akármit. Míg más, állami iskolába járó ismerőseim lováriból, meg ki tudja miből nyelvvizsgáztak, én csak hatféle nyelvből választhattam.

Ezeket nem azért írtam, mert helyesnek tartanám, ha az állam ilyen (fent említett) piaci stratégiákat támogatna, hanem azért, hogy illusztráljam: minden azon múlik, hogy építjük fel az oktatást körülölelő minőségellenőrzési, finanszírozási, stb. rendszereket. Ha jól csináljuk, akkor a létrejövő alapítványi, egyházi, stb. alternatívák színesítik a kínálatot, és akár egészséges versenyt is generálhatnak.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 18:34:53

@zizizuzu:
"Ebben egyetértünk. A forrás teremtésben nem :)."
Forrás nélkül nem működik. Nem is állítottam mást. És előbb-utóbb muszáj lesz bele pénzt tenni, különben lehúzhatjuk magunkat Európa WC-jén.

"Sehol sem írtam ilyet. Természetesen joga van Waldorf iskolába hordani a gyerekét, akár AKG-be is nyugodtan. Csak fizesse meg. Egy szóval sem mondtam, hogy ne oda járassa, ahová akarja."
Persze, de fizesse meg, az utolsó fillérig. Magyarul feltételezed, hogy a Waldorf iskola NEM VÉGZI EL RENDESEN a feladatát! Miért is? Ja, hát csak. És miért fizessen, aki oda akarja járatni a gyerekét? Szintén, mert csak. Áruld már el, miért feltétlenül rosszabb egy vállakozó által menedzselt iskola egy önkormányzatinál!?

"Tisztában vagy a profit jelentésével? Az általad vázolt probléma szimplán finanszírozási probléma. Azért jó, hogy magad említed, hogy tömegoktatásunk van, de felszólalsz ha megemlítem, hogy járjanak a gyerekek minőségi iskolába. :)"
Write-only vagy, ez a fő gond. Olvasd el, mit írtam! Kell, hogy minőségi ösztönzők kerüljenek a rendszerbe, addig nem lesz változás. Ugyanis nem azért gyenge jelenleg az oktatásunk, mert túl sok az alapítványi iskola. Ezt - gondolom - Te is belátod...

"Igen, de Te kevered az oktatási rendszert egy adott iskolával. Elhihetnéd, hogy 1 darab iskolát, a minőség romlása nélkül ma nem tud egy vállalkozó üzemeltetni. Mert semmilyen tartalék nincs egy átlagos iskola költségvetésében. Namost egy ilyen szoros pénzügybe hogyan fér bele a vállalkozó haszna?"
Honnan tudod? Te készíted valamelyik iskola költségvetését? És ha igen: nem lehet, hogy a rossz gazdálkodás miatt "nincs benne semmilyen tartalék"? Érdekes, ha a mi iskolánkban körülnézek, látok tartalékot bőven... És dolgoztam már igazi menedzserszemléletű vezetés alatt is, egy másik iskolában. Volt ott pénz mindenre. Pedig ugyanúgy fejkvótából éltünk...

zizizuzu 2010.03.22. 21:55:50

"Áruld már el, miért feltétlenül rosszabb egy vállakozó által menedzselt iskola egy önkormányzatinál!?"

Nem mondtam, hogy rosszabb.
Belátom, talán lehet ráció abban, hogy kapjon fejpénzt az magánkézben lévő intézmény is. Azonban én eddig még csak negatív példát láttam, és a csődbe vitt iskolák diákjait zárkóztathatta fel az állami iskola. Itt most főleg a nemrég divattá lett művészeti iskolákra gondolok. Az oktatás stratégiai ágazat, szerintem csak maximális felügyelet mellett szabad kitenni a piacnak.

"Honnan tudod? Te készíted valamelyik iskola költségvetését?"

A miénkbe belelátok, elégé demokratikus a vezetés. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindenhol így gazdálkodnak, de a miénk elég feszes. Nem vagyunk kis iskola (450 fő), sok tanár sincs 25-28 fő, szóval nem értem. Nincsenek jutalmak, nem megy zsebbe a pénz. Nem vásárol az iskola 10 milkóért kakaóbiztos számítógépet, a beszerzések pályázatokból történnek.
Nálunk biztosan nem bírna el egy vállalkozói profitot az iskola. Csak hogy mennyire nincs pénz: 2 éve nem tudom kisírni, hogy legyünk ECDL vizsgaközpont. Ez évi 180.000 Ft-ot jelent maximum, de ez csak kevesebb lehet.
Pedig fejkvótából élünk.......

Cartman (ex Cartman) 2010.03.22. 22:36:04

@zizizuzu:
"Azonban én eddig még csak negatív példát láttam, és a csődbe vitt iskolák diákjait zárkóztathatta fel az állami iskola."
www.bmhirlap.hu/index.php?apps=cikk&d=2010-02-02&r=1&c=776549
Nem ezen (állami / nem állami) múlik. A hiba a szabályozásban van.

"Az oktatás stratégiai ágazat, szerintem csak maximális felügyelet mellett szabad kitenni a piacnak."
100%-ban egyetértünk.

"Nem vagyunk kis iskola (450 fő), sok tanár sincs 25-28 fő, szóval nem értem. Nincsenek jutalmak, nem megy zsebbe a pénz. Nem vásárol az iskola 10 milkóért kakaóbiztos számítógépet, a beszerzések pályázatokból történnek."
Finanszírozási tekintetben (pl. pont a pályázatok hozzáférhetősége szempontjából is) kis iskola vagytok. Kb. 1500 főtől optimális egy iskola finanszírozása... :) És az sem mindegy, milyen szakképzéseitek vannak, milyen forrásokkal.

"Pedig fejkvótából élünk..."
A korábbi iskolámban MINDIG MINDENRE volt pénz. Persze, az értekezleteken ott is ment a jajgatás, de elég volt elböffentenem magam (és ez nem csak rám vonatkozott): projektor, TV, LCD monitor, laptop a termembe, stb., és ott volt mind. A mostani iskolámra se lehet ilyen szempontból panasz, de a réginek a környéken csodájára jártak...

Mbraun 2010.03.23. 12:45:36

Angol Egyetemre jartam az elmult par evben. HOgy nem tanulthatsz ? Szepen fel lehet venni a diakhitelt amibol fizeted a tandijat, es melle kaphatsz "maintance allowance"-t ami diakhitel masik formaja. Az mar megint mas kerdes hogy mikor befejezted a sulit kb. 15-20k£ minuszban vagy.
Vagy dolgozol a suli mellett mint oly sokan masok, (es lehet birni a melot, es a sulit egymas mellett, en is ezt tettem). Persze igy nem olyan szep a diakelet......

marczy 2010.03.23. 14:00:38

Hát akkor éppen ezekkel a területi különbségekkel lehetnek az óriási bajok. Egy kint élő professzor (!!!) ismerősöm képtelen egy normális iskolát találni a gyerekeinek, mert az "elit"-iskolák megfizethetetlenül drágák még az ő magas fizetéséhez mérten is. Persze, hogy az 50 legjobb egyetem amerikai, ott pumpálják bele a pénzt, és Európából meg szívják el az agyat, ahogy az említett ismerőst is. Aztán meg ugye jön a "we are the best..." Majd ha a roadville-i néger csávó és a Billy Geci bá' kisfiacskája ugyanazon feltételek mellett tanulhat, akkor...

marczy 2010.03.23. 14:02:40

@Mbraun: igen, persze, az angol fizetésből egy szintén kint dolgozó haverom úgy élt, mint Marci Hevesen, még bulizott is, és úgy is félre tudott tenni a pénzéből. (Ha tanulni akart volna, akkor arra költötte volna, de mindezt az egyetem után tette.) Na EZ a két ország közti különbség.

Marr 2010.03.27. 22:16:22

Jó írás.

Egy felvetés hozzá: vajon ha nálunk is annyi kőolaj lenne, mint Haiti környékén, akkor minket is szívesebben látnának az egyetemeiken az amerikaiak?

E.T.A. 2010.04.01. 12:46:13

Engem meggyőzött a kedves posztoló. Tényleg remek írás!

E.T.A. 2010.04.01. 12:49:48

Ja még valami: basszák meg a kákán is csomót kereső hozzászólók!

Amerikaiálom 2010.05.27. 21:22:22

Hello valaki megtudná mondani hogy az alábbi szöveget ki irta??? és valami e-mail cimet tudna adni?? NAGY SEGÍTSÉG LENNE A SZÁMOMRA !

Köszi!

Copyright © 2008 Theme Preview All rights reserved. Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.

süti beállítások módosítása