Szerintem javítsd ki pirossal, biztosan értékelni fogja. Gyermekedről nem is beszélve...

Hát, inkább ne szólj senkinek. Csak vita lenne belőle és a kicsin száradna.
Talán próbáld meg otthon a gyerekkel játékosan nyelvtant tanulni.
Emlékszem, anyukámmal valamiféle játékos magyar nyelvtan könyvből tanultunk együtt, valami 70-es évekbeli kiadás lehetett, szóval ma már biztos van újabb, jobb is a piacon. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekkel együtt töltött idő mép jó is!

A ragasztott üzeneteknél egyszerűbb az eset. Szólni kell a törekvő tanerőnek, hogy "valaki elgépelte" a szöveget abban a dokumentumban, amit kinyomtatott és beragasztott. "Nyilván nem olvasta el..."
Kézzel írt üzenetek esetében a megoldás nehezebb, ismétlődés esetén a "humán CPU"-val van gond. Amennyiben nagyon zavaró, fordulj az igazgatóhoz. Ugyanis ő felelős mindenért, ami az iskolában történik.

Basszus, felejtsük már el ezt a nyelvtannácizást!!!

Vannak környezetvédők, városvédők, állatvédők, hagyományőrzők - bezzeg hovatovább már annak kell szégyenkeznie aki odafigyelt általános iskolában az órákon, és tud helyesen írni! A nyelvőrködés már nácizmus?

Főleg vonatkozik ez a blogokra (a hozzászólásokra persze már kevésbé, az nem szerkesztett szöveg), a médiában megjelent szövegekre - és főleg vonatkozik a pedagógusokra!
Az a tanár, aki így ír, az vagy tudatlan, vagy figyelmetlen - egyiknek sem szabad lennie!

Rendszeresen javítom pedagógus-továbbképzéseken a kedves gyakorló kollégák óravázlatait. Napi szinten találkozhatok azzal, hogy katasztrofális helyesírással érkeznek a dolgozatok (inkább 'helytelenírással'). Ebben sajnos nincs meglepő.
Ettől még szörnyű.
Ahogy megyünk lefelé az iskolafokokon a pedagógusok képzettségében, úgy romlik a helyzet...

Kedves Ellenőrző, úgy látom, néha te is helyesírási problémákkal kűzdesz (javítsd már ki légyszíves, rossz ránézni)

A kedves szülő meg sajna jobb, ha belenyugszik, hogy Magyarországon tanítónak már tényleg az - és csak az - megy, akinek nincs jobb ötlete és / vagy máshová nem vették fel. Minőségi oktatást ezen a szinten elvárni lehet, kapni sajna annál kevésbé.

Saját gyűjtés: az osztálykirándulásra készülő harmadikosoknak a tanítónéni a következőket írta fel nagy, dörgedelmes betűkkel a táblára:

SZEMVICSET MINDENKI HOZZON MAGÁVAL!

És akkor most ezen NE röhögjek? Röhögtem. És adtam a gyereknek szeMvicset. PaLizereset.

Csak a személyes sztorim / véleményem.

Mikor elemis voltam nekem is volt egy hasonló tanítónőm. Kicsit öreg, kicsit régimódi. Volt, hogy a helyes szót kijavította helytelenre. Hazamentem, kérdem anyám, most akkor mi van, mert én úgy tudtam, az én verzióm helyes? Csak annyit mondott, igen fiam, te azért csak írd úgy, ahogy szoktad... :))
Jó, persze valamiért elég könnyen ment nekem a helyesírás (már viszonylag, én is hibázok, de nem annyira a triviális dolgokban).
Én úgy gondolom, az ilyenen változtatni elég nehéz. Vagyis biztosan nem szándékosan csinálja. Az egyik bátyám is elég helytelenül ír, nem durva de vannak dolgok, amiket következetesen rosszul ír. Pedig nem hülye, egyetemet végzett, de valamiért ez neki nem megy annyira. A másik bátyámnál nem gond. Szóval lehet, hülyeséget mondok, de ez valamiféle természetes reflex, vagy jól megy, vagy nem. A tanulás segít, de mégis van, aki különösebb erőlködés nélkül megtanul helyesen írni, más meg nem...

Szóval röviden, tényleg elég baj, fel lehet hozni előtte (embere válogatja, lehet, megsértődik), vagy igazgató előtt, de szerintem tragédiának nem tragédia. Max tudni kell a problémáról és odafigyelni a gyerekre, leckéire, ha valamit rosszul tanul, kijavítani. Szerintem nem olyan könnyű "elrontani" egy gyereket ha van, aki ellenőrizze.

Én mindenképp valami emberi módon próbálnám meg, az utalásokra főképp megsértődhetik, és ez érthető. Másrészről mi a megoldás - kirúgni és mást felvenni? Lehet, hogy ez teljesen fair mivel ő kellene tudjon helyesen írni, de azért én ezt nem kívánnám... vagyis max más fogja tanítani, de ha erre nincs lehetőség akkor kétes, hogy valódi megoldás kerül.

Bocs, hosszú lett.

@gumicukor1: Így utólag visszaolvasva csak annyi, hogy nem azt mondom, ne tégy semmit, inkább azt hogy szólj, csak ne várj feltétlenül megoldást és segíteni kell a gyereknek. Akkor nem (csak) ezen fog múlni a helyesírása. Attól még lehet jó vagy rossz később. :)

Mondjuk a központozás helyes alkalmazása valóban sokat javíthat egy szövegen. Nekünk konkrétan nem sikerült megtanítani a gimi alatt sem, bezzeg a mindenféle ökör mondatelemzés ment ezerrel, amit máig teljesen feleslegesnek érzek, hiszen nem ettől tanul meg az ember értelmesen írni.

Ezért a pénzért ilyen tudású embereket lehet erre a munkakörre kapni. Ha a most végző alsós tanítónő diplomával nyelvvizsgával (mert a diplomához már ez is kell) többet keresne mint mondjuk az érettségizett pénztáros a bevásárlóközpontban, akkor többen mennének erre a pályára. Emelni lehetne a felvételi ponthatárokat és válogatni lehetne a jelentkezők között. Sajnos ehhez min. 8-10 év kellene, ezért egyetlen politikus programjában sem szerepel, neki 4 év a látóhatár.
Hát ennyi.

Engem is bosszant(ana) a dolog.
Elsős lányom füzetében a minap a batyu hosszú ú-val szerepelt (nyomtatva is!), le is írták ugyanígy. Másnap szóltunk, hogy ez így nem az igazi....
Kijavították! Nem volt gond.
A tanítónéni helyesen ír! :-)

@nyaf-nyaf:
Grätzer József: Sicc című könyvére gondolsz?
Zseniális.

@borshó: Jó sztori :-)

A kŰzdelmes felvetés is jogos. Amit nem értek, hogy ez az elírási mód miből táplálkozik - mert _küld el_ és barátainál még lehet azzal takarózni, hogy a kiejtést képezi le helytelenül, de az ilyeneket, mint kŰzd, bŰntet (és nem bűntett), tŰntetés (nem elrejtés, hanem demonstráció) van élő ember, aki így is mondja? Hogy az árÚról már nem is beszéljünk.

Az is érdekes, hogy manapság már a blogmotor is ellenőriz (pl. aláhúzza azt, h "blogmotor"), a hsz-em tele is van most pirossal. Vagyis helyesen írni a kommentekben sem kellene, hogy erőn felüli igénybevételt jelentsen. Az akarat, az természetesen más tészta.

Szerintem toleránsnak kell lenni ebben az esetben. Ha a tanerő elírta, hát elírta. csak az nem téved aki nem gondolkodik. Gépész és vegyészmérnökként a mai napig vannak "szómumusaim" amit inkább kikerülök, mintsem leírjak. Volt pl a "muszáj" amit megtanultam , de bizony a "színház" í-je néha rövidre sikerül. Ezt pusztán rossz beidegzésnek tartom, bár az olyan hibák mint a fentebb említett szemvics vagy "palizer" inkább mosolyogtat. Ha nem muszáj, nem javítanék ki senkit, mert lehet a következő sorban én hibázok.

Nálunk is a minap "DÍCSÉRTÉK" meg másodikos fiamat "KÍVÁLÓ" helyesírásáért. És rendszeresen jön azzal haza, hogy "ma is jobban tudtam, hogyan kell írni egy szót, mint a Kati néni" :( Hogy honnan derül ez ki utólag? Onnan, hogy a fiam (akinek egyébként tényleg kivételesen jó érzéke van a helyesíráshoz is) utánanéz a szótárban ÉS megmutatja a tanítónőnek is.

Én is éreztem már erős késztetést arra, hogy kijavítsam a tanítónő hibáit - nem tettem, mert nem fogok tudni egy 50+ tanítónőn segíteni - de a fiamnak azt mondtam, hogy a tábláról is kritikával másoljon (mert volt már, hogy mikor szóltam neki, hogy egy-egy szó nem jól van a füzetében, azt mondta, hogy tudja, de másolni kellett a tábláról...), mert nem az a lényeg, hogy Kati néni milyen jegyet ad neki, hanem az, hogy ő írjon helyesen. És ha ebből vita származna, természetesen bemennék én is egy szótárral.

Én viszont nyelvtannáci vagyok, sajnos. Borzalmasan bosszant a csapnivaló helyesírás (ha valaki elír véletlenül valamit, az oké, úgyis feltűnik), egy tanítónál ez még hatványozódik. Igenis oda kell menni hozzá és - ha nem is leüvölteni a fejét, de - szólni neki erről. Nem tudom, mi lehet a megoldás, de nem szabad hagyni, hogy már az iskola legelső éveiben hibásan tanuljon meg írni az a kisgyerek. Nem Grétsy Lászlókat kell képezni a főiskolákon, de a jó helyesírás, azt hiszem, elvárható lenne. Elvégre ez (is) lenne a szakmája (!) a pedagógusnak.

Mi az az iskolaotthonos? Napközis?

@sandinista: Na, erre leírok én is egy ordas baromságot :-) Helyesen: "Hogy az árÚról már NE is beszéljünk."

@bonnie: Az iskolaotthon más, mint a napközi. Az iskolaotthonos rendszerben a gyerekek reggel 8-tól délután 4-ig kötelezően az iskolában vannak (sok napközis is bent van persze ugyanebben az időben), így megoldható, hogy a napot másképp osszák be, mint azokban az osztályokban, ahol nem mindenki napközis. Délelőtt általában három tanítási óra van, aztán hosszú játék, ebéd és délután kettő körül kezdődik még egy tanítási óra, jellemzően valamilyen készségtárgy. Utána kötelező leckeírás, uzsonna.... aztán már ugyanaz minden, mint a napköziben.

A mondatelemzés nálunk is hagyomány volt, viszont a helyesírás csak hejesírás volt, főleg a gimiben, mert általánosban azért még foglalkoztak vele. A magyartanárok többsége hanyagolja a nyelvtant, nem csoda, hogy később a pedagógusnak is sok újdonsággal kell szembesülnie.
Ha valaki nem nyelvtannáci, akkor nyelvtankommunista.
Rossz szokás neten azon kérődzni, hogy valaki miért említette meg a másik hibáját. Valaki abból tanulhat, ne feledjétek.

Én is gondolkoztam már mit kellene csinálni, mert elsős gimnazista lányom többször mondja, hogy matek szakos osztályfőnöke elemi számítási hibákat vét (összeadás, kivonás) és rendszeresen az osztály javítja ki. Nem tudom amikor új anyagot ad le, vajon abban hibázik-e és ha igen ki veszi észre? Idősebb, ott végzett gyerekektől már hallottam, hogy sajnos nem valami jó matekbóla tanár.
De akkor mit lehet csinálni? Ez már gimnázium, ha itt ront emiatt a gyerek, annak később következményi lesznek. Mi a teendő?

A jelenség sajnos lassan mindennapos. Ráadásul független attól, hogy az adott oktatási intézmény vidéken, keleten, nyugaton vagy éppen Buda legdrágább részén működik. Saját tapasztalatom van nekem is sajnos ezzel a "jelenséggel" és tudom, ha szólnál, az csak retorziót szül.Az igazgatóktól sem kell csodát várni, egyrész, mert ő vette fel, tehát neki ez megfelelt, de a most mindenhol oly' fontos minőségbiztosítási értékelés kapcsán tett óralátogatásai során sem vette észre a pedagógus hibáit, lehet, hogy nem véletlenül, ha ő maga is hadilábon áll ezzel a témával. Nálunk is ez a helyzet, talán rosszabb is, hiszen a mi igazgatónk magyar! szakos. Rendre tele helyesírási hibákkal ír a tanáriban a táblára, de valami megmagyrázhatatlan önbizalom munkálkodik benne, hiszen bár szóltunk neki ezért, ő rendületlenül kitart tökéletessége mellett. És most gondoljátok tovább, így tanít a gimnáziumban, készíti fel a diákokat a kétszíntű érettségire, és értékeli az érettségi dolgozatokat. Majd egy-két a kezei alatt "felnevelkedett" tanítványból kolléga lesz...
Így a szülőnek marad a beiskolázás előtti óralátogatások a környék iskoláiban, vagy a magántanár. Azért talán -remélem- ennyire nem szörnyű mindenhol a helyzet, de látom, ahol az igazgató igényes magára, a munkájára az igyekszik hasonló jó kollégákat alkalmazni.

@nyaf-nyaf: Hát pedig itt valakinek szólni kell vagy egy új suli. Saját tapasztalatból tudom.:) Engem sem tanítottak meg általánosban helyesen írni szívtam is miatta eleget amíg egyetemtre nem kerültem addig folyamatosan problémáim voltak a helyesírás miatt egyetemen meg ugye leszarják. Szóval hidd el hogy a kisgyerek is jobban jár ha megtanítják írni. A nyelvtannácizásról meg annyit hogy egy fórumnak meg van a maga témája ami attól eltér az nem illendő (offtopic) és engem igenis zavar ha az értelmi képességeimet az után kezdik el minősíteni hogy milyen a nemlétező helyesírásom. Tisztában vagyok vele. Az pedig kifejezetten idegesítő ha összeállítok egy észérvekből hoszabb postot amiben igyekszem érvekkel alátámasztani a mondandómat erre az érveim helyett a helyesírásomba kötnek bele. Aki pedig valódi nyelvnácinak érzi magát foglalkozzon nálam arra érdemesebb témákkal és pl. fáradjon ki szeged belvárosába és kezdje el azon verni magát hogy mit keres Magyarország közepén egy nem kimondottan külföldi turistáknak szánt célpont közelébe a Dóm squere jobbra tábla. Vagy siránkozzon azon hogy minden második cégnév Magyarországon félig magyar és félig angol. A teljes angol kifejezések engem közel sem zavarnak annyira mint az olyan borzalmak mint pl. a chicken szendvics és társai.

Vagy még egy megoldás létezik.:) Ültesd le a gyereket fórumozni.:P Én több helyesírást tanultam a "nyelvtannáciktól" mint a suliban.

Először is ne keverjük össze a nyelvtant a helyesírással. Nem ugyanaz a tudomány.
A nyelvtanhoz analitikus készség kell és tanulás, megértés, a nyelvi rendszer átlátásának a képessége kell hozzá (persze ez is tanulható, fejleszthető).
A helyesírást viszont véleményem szerint fölösleges a szabályok magolásával tanulni, tanítani. Én életemben egyetlen perc magyar helyesírást nem tanultam, mégis tudom, hogy nem szemvics, meg nem 'alacsony árú termék', sőt a folyt és a fojt között is tudok különbséget tenni.
A helyesírást legegyszerűbben az olvasással lehet fejleszteni: ha sokat olvasol (nem blogokat), akkor rögzülnek a fejedben a szavak helyes formái. És nem írsz olyat, hogy 'szemhélyán sok smink volt', mert jelez az agy, hogy az 'szemhéján' lesz. Aki sokat olvas, annak jó a helyesírása.

Pont ezért ijesztő, hogy egy tanár nem tud helyesen írni, hiszen ez azt jelenti, hogy nem szokott olvasni, nem érdeklik a könyvek, a tudás, az irodalom, semmi...

Ellenőrző , 2010.02.03. 08:00

Bosszantó és zavarbaejtő dologra hívja fel Salix a figyelmünket. A tanító néni néha helyesírási és szövegalkotási problémákkal kűzd, levélírónk pedig tanácstalan a megoldást illetően.

Mi a jó büdös franc az a "kűzd"? Te beszélsz helyesírásról? Oh...

@Rékuc: "A helyesírást legegyszerűbben az olvasással lehet fejleszteni: ha sokat olvasol (nem blogokat), akkor rögzülnek a fejedben a szavak helyes formái."
Hm... Ha a rendszerváltás előtt kiadott könyveket olvasol, akkor 90%-ban a helyes formák rögzülnek. Amióta boldog-boldogtalan kiadhat könyvet, leginkább baromságok rögzülhetnek. Ahogy számos újságnál, úgy számos könyvkiadónál is spórolnak a lektoron, korrektoron, revizoron, olvasószerkesztőn.
Egyébként akárki akármit is mond, a magyar helyesírás szabályai igenis logikusak. Ennélfogva megtanulhatók.

Éljen @Rékuc:, nekem most nem kell annyit gépelnem! :)

@Rékuc: ez nem igaz. én kisgyerek korom óta rengeteget olvasok, és ennek ellenére küzdök a nyelvtannal, csak mert nem sikerült a fejembe verni. Tényleg, régóta keresek felnőtteknek szóló nyelvtankönyvet. Ismer valaki ilyet? Főleg központozással vannak gondok.. ( tudom ciki, de ez van)

@kicsibuta: jogos, én is 'régi' könyveken nevelkedtem, gyaníthatóan romlott a minőség a rendszerváltás óta.
A szabályok logikusak, igen, de szerintem kár egy nebulóval megutáltatni a nyelvet azzal, hogy a fejébe tömjük a szabályokat, amikor a nagy része simán olvasással is elsajátítható (aztán lehet, hogy nem tudja elmagyarázni, hogy miért ír helyesen, de ez talán nem is fontos, ha nem nyelvésznek készül).
A nyelvszabályok nagyon jól jönnek a spécibb esetekben, pl. számok, összetett szavak, idegen szavak.
Játékos nyelvtan-, mondatalkotástanulásra pedig az Én, Te, Ő a legnagyobb királyság. Nálunk ott volt a polcon a mesekönyvek között, imádtam, meg sem fordult a fejemben, hogy olvasás közben tanulok.

Egyetértek, aki tudja, annak kell tanítania. Csakhogy, tessék megnézni, mi lett a felvételi követelményekből, a pedagógusképzésből. Olyan fiatalokat vesznek fel a felsőoktatásba, akik 20 évvel ezelőtt egy jobb középiskolába sem kerülhettek volna be. Ha kicsit is igyekeznek, akkor diplomával távoznak, aztán elhelyezkednek, és tanítani fognak.
Hogy mindenkit megnyugtassak, ez az igénytelenség mindenhol jelen van a diplomás "tömegtermelés" óta.

Régen mindenki azon háborgott, hogy a középiskolában végzett korosztály 10-15%-a mehetett tovább a felsőoktatásba. Szigorú felvételi után. Most bárkit felvesznek, ha ügyesen jelöl szakot. Ne tessék háborogni, ezt akartuk, ez lett.

@zezse: biztos, hogy csak a nyelvtannal, és nem a szövegértéssel? ugyanis kifejezetten _nem_ a nyelvtanról, hanem a helyesírásról írtam.
Természetesen lehetnek kivételek, akik a rengeteg olvasás mellett is helytelenül írnak (pl. édesapám is ilyen), de attól még eléggé erős azt állítani, hogy 'nem igaz'.

@Rékuc: az "alacsony árú termék" spec. hibátlan.

Én is kaptam - kábé ötödikben - dícséretet a magyartanártól... na rögtön reklamáltam is.
Meg a tantónéninél is, mikor a "föl" szót kijavította "fől"-re!

Szerintem egy tanár ne hibázzon ekkorát! Nem mondom, hogy nem fordulhat elő, mert ugye ő is ember, de akkor is! Nem neki kellene felelnie azért, hogy a gyerek helyesen(!) tanulja meg a dolgokat?! Legyen akár matek, akár helyesírás! Mondjuk nekem is van kollegám (tanárok vagyunk), akinek a helyesírásától a hajam égnek áll!

@Rékuc: De, szerintem lehet alacsony árú termék. Az u-betű és a közgáz is stimmel. Az alacsony áru esetleg egy papírlap. Vagy egy fogkefe. Fekve.
A kedvencem nekem is a kűzd, mert nem tudom kimondani. Kűűűzdelem. Meg a hírdetés! Tipikus példák arra, hogy miért nem elég olvasni. Egy megfelelően izgalmas könyvet szerintem elég gyorsan olvas az ember ahhoz, hogy ne figyelje az ékezeteket. Kicsibuta észrevételéről nem is beszélve. Volt, hogy mérgemben piros tollal javítottam a könyvet, amit olvastam.
A küld, a játsza, az edz felszólítása felkiáltójellel, a "lehet" vesszővel és hogy nélkül... Ezeken segít a nyelvtantanár és a szabályok.
Pont azért volna egyszerű helyesen megtanítani, mert típushiba, nem?
A tanárról meg annyit, hogy sajnos nem egyedi eset, de a legjobb megoldás szerintem is egy óvatos és udvarias jelzés, és semmi több. A gyereket még meg lehet tanítani helyesen írni otthon is, és ez a lényeg.

"A helyesírást legegyszerűbben az olvasással lehet fejleszteni: ha sokat olvasol (nem blogokat), akkor rögzülnek a fejedben a szavak helyes formái."

Még akár bólogatnék is, de a gyakorlatban nem ezt tapasztalom. Mivel sok angol feliratos filmet nézek, soha nem tudtam jobban, mint most angolul, mégis elfelejtettem közben a szavak írását, hiába olvasom őket sokat. Ez abból eredeztethető, hogy ha líeork egy szót smáin lheet étrlezemni aélüknl is, hogy aákr a btűek sorabn lnenéenk.

@Rékuc: Félelmetes, hogy pont erről a könyvről írsz... Pont tegnap mondtam egy barátomnak, hogy felnőtt fejjel is szívesen elolvasnám újra.
zezse: A központozást tényleg csak sok-sok (minőségi) könyv olvasásával lehet "megtanulni". Ahogy Rékuc írja: az a jó, amikor olvasás közben meg sem fordul a fejedben, hogy épp "tanulsz". A giminkben én voltam az "okoska", akinek hűűűű, de nagyon jó a helyesírása. Aztán elmentem egy nyomdába dolgozni, ahol kiderült, hogy legfeljebb a szavak helyes írásmódjával vagyok tisztában, de a szókapcsolatokéval már nem, a központozásról nem is beszélve... Viszont a központozás is logikus - de ez az én magánvéleményem. Ugyanakkor tény, hogy érzék is kell a helyesíráshoz - ugyanúgy, ahogy az idegen nyelvek tanulásához. Ha ez nincs meg, akkor kőkemény meló és szenvedés még az anyanyelv tanulása is. :(

@Rékuc: Hidd el, nagyon sok "szabályt" - nevezzük ezeket egyszerű összefüggéseknek- megtanítottak annak idején alsós korunkban, aztán begyakoroltatták. Ez a módja... Ha el is felejtetted a "szabályt", ami annak kapcsán rögzült, azt nem.

Egyébként pedig semmi baj a szabályalkotással. A pontosan megfogalmazott szabályok olyan szövegpaneleket tartalmaznak, amik segítségével más szövegeket könnyebben értünk meg, sőt könnyebben alkotunk saját szövegeket.

Ne nyafogj! Lesz ez még így se:)

@Kenya: na az árú termék hatalmas öngól, pedig direkt gondolkoztam valami jó példán :D javítom arra, hogy 'friss árú érkezett', amit naponta láthatunk városszerte.

@nyuszsz: a 'kűld'-ről: én sem hittem, hogy ki lehet ejteni azt, hogy 'póóóóóósta', aztán Budapestre költöztem :))))

@Csore60: Keblemre! :) Pontosan ezt akartam írni! Nekem szerencsére van érzékem a helyesíráshoz, de egy csomó dolgot példákon - ahogy te írod: szövegpaneleken - keresztül tanultam meg.
Remélem, nem minősül reklámnak, amit most írok - ha igen, nyugodtan moderálják ki: mindenkinek nagyon ajánlom az Osiris Helyesírás című kötetet. Helyesírási szabályzat és szótár egyben. A szószedet is tele van példákkal/szövegpanelekkel. Hihetetlenül jó! (Kiváltható persze az Akadémiai Kiadó szabályzatával plusz szótárával - de én jobban szeretem, ha "egyben" van kéznél minden.)

@Rékuc: pósta, kőrut, önnáló, kórea - ááááá! :)

A posztbéli helyzet úgy állhatott elő, hogy kedves magyar társadalmunk baszik megfizetni a tanárait, így manapság már csak a síkhülyék mennek el tanárnak...

Nem "csak" a pedagógusokról (politikusokról) van szó, hanem a nagy országos nemtörődöm, nem az én dolgom, majd más megoldja mentalitásról. Ez itt éppen egy gyönyörű és kézzelfogható példa az igénytelenségről, meg arról, hogy aki véletlenül igényesebb szeretne lenne, tehetetlen a jelenséggel szemben.

@Rékuc: Valóban, pont megtaláltad az egyetlen használati módot, ahol az árú helyes lehet hosszú ú-val :-)

A címfestői szakmai kamaránál (ha lenne olyan) alapszabályba kellene foglalni, hogy aki olyat felfest a boltokra, mint "pékárú", "méterárú", és egyebek, azt kizárják. Mert ahogy nagyon helyesen mondtad, olvasással elég sok szabály rögzül. Azt pedig, hogy "vasárúbolt", az is látja nagy betűkkel felírva a homlokzatra, aki nem olvas szépirodalmat. Aztán ha eleget látja, rögzül.

OFF - Érdekes jelenség, hogy a beépített helyesírás-ellenőrző a "vasárúbolt"-ot aláhúzza ugyan, de a másik kettőt nem...

@bvb09: Rossz irányból fogod meg. Hanem képeznének ennyi léhűtő tanárt, nehezebb is lenne bekerülni, lehetne jobban a minőségi képzésre menni. Egyrészt emiatt, másrészt a szakma telítettségének csökkenése által a fizetések is elkezdenének növekedni az oktatás színvonalával párhuzamban.

@sandinista: nem a blogmotor csinálja, hanem a böngésződ :) Az Opera biztosan, a többit nem tudom :)

A tanári fizetésről... Nagyon nagy divat mindent az alacsony fizetésre fogni, és anélkül hogy állást foglalnék a tanári fizetésről (fogalmam sincs hogy mennyi) - nem hinném hogy komolyabb összefüggés lenne...
Ahogy Hofi is mondta: -tud úszni? -nem! -és ha megfizetem?

Annak, akinek ilyen a helyesírása, annak nem lenne szabad ilyen képesítést kapnia, minden politikai hülyeségtől és a szokásos közhelyektől függetlenül.

Még egy szavazat az olvasásra meg a helyesírási szótárra, könyvre.
Tökmindegy, hogyan ír és hogyan fogalmaz a tanítónéni, ha rendesen megírt könyveket olvas a gyerek, elötte meg rendesen megírt meséket olvastál neki.
És persze a tanítónénit csak csínján hülyézzük le a gyerek elött, mert nem vezet jóra.

Persze azért tényleg jobb lenne, ha nem a szülönek kéne a tanítónéni helyett, söt, ellenére tanítani dolgokat.

@kicsibuta:
ideglenes vagy idéglenes, egyenlöre (egyelöre helyett)

@budai zöld: 'tényleg jobb lenne, ha nem a szülönek kéne a tanítónéni helyett, söt, ellenére tanítani dolgokat.'

nálunk ez a mateknél (-nál?) volt állandó téma, mentem Apuhoz egy feladattal, ő pedig azonnal rávágta, hogy amit a suliban tanultunk, az egy idióta módszer, figyeljem csak, ő sokkal jobbat tud, és nekiállt valami negyvenéves nyakatekert módszerrel kiszámolni a példát, persze egy kukkot sem értettem belőle és jól összezavarodtam :D nem is lett belőlem jó matekos (-es?)

Ami még érdekes, az a 'balettet', vagy 'balettot' nézek? Farmerem, vagy farmerom van? Fotelbe, vagy fotelba ülök? (nekem mindenhol az első természetes, de Magyarországon gyakrabban hallom - és látom leírva is - a második verziót).

No, az én kedvenceim, amiket a kereskedelmi tv-kben naponta hallok: nincsennek, bakkancs, jappán... Valahogy nagy divatja van a mássalhangzó kettőzésnek.

@budai zöld: Ááááá! :)
További kedvenceim a hibásan használt kifejezések: "olyan hírek terjengenek..." (nyilván terjednek vagy keringnek), "bartell" (nyilván a barter és a kartell keverése), engem is zavar a "lehet elmegyek" forma, azt sem értem, miért nem képes valaki egyeztetni az alanyt és az állítmányt ("az a szerencséje a gyerekeknek" - sokan keverik a helyes formával: "az volt a gyerekek szerencséje"), és még hosszan sorolhatnám. Neten, újságokban, tévében, rádióban mindennaposak ezek. A mélypontot számomra egy kertévés műsorvezető (későbbi kormányszóvivő) jelentette, amikor azt mondta: "(...) és felröpítettek száz luvbalmot". No comment...
Igen, nyelvtannáci vagyok. :)

@Nascor:
ha azt vesszük a jappán még helyesebb lenne a japánnál, ha nipponból indulunk ki.

@gergel:
én pl. mindig túl gyorsan írok és lemaradnak a névelők, ami elég csúnya, de baleset következménye.

@Rékuc: A matek ragozása egyszerű. Az alapszó a matematika, annak a vége mély hangrendű, ezért: matekozik, matekkal, matekot stb. Ugyanúgy, ahogy a férfi: az eredeti forma "férfiú", mélyre végződik stb. A többi példával én nem foglalkozom: ahogy esik, úgy puffan. :)

@gergel: :) ennyi erővel "mammut", de borsódzik a hátam, ahogy hangosan kimondom...

Szerintem nincs tanári végzettsége. Valami helyi ribanc lehet, akit az út széléről hívott be az igazgató, mivel jobbat nem talált. (Mondjuk ezt megértem.) Na, a helyesírása pedig azért rossz, mert ugye eddig csak a testbeszédet ismerte...bár a kézügyessége lehet jó...nem is értem, miért nem rajzot tanít...vagy testnevelést...ahhoz biztos jobban fekszik...

Úgy gondolom, sokkal szigorúbban kellene venni a helyesírás oktatását. Tavaly kommunikáció szakos főiskolai hallgatók szakdolgozatait bíráltam, ijesztően fogalmaznak, több dolgozat helyesírása kritikán aluli volt. Nyilvánvaló, hogy a tanárképzésben sem jobb a helyzet. Tudom, hogy nincs minden bölcsészettudmányi karon helyesíráskurzus. Nagyon nagy baj.

"Vagy hagyjam a fenébe, majd én megtanítom a gyereket az igényes nyelvhasználatra meg a felszólító módra?"

Ha gyereknek jót akarsz, ezt csináld. Meg jó, ha felkészülsz arra, hogy még sok hasonló élményben lesz részed.

A játékos nyelvtanköny (-ha nem lett volna még) Varga Katalin: Én, te, ő c. alkotása is lehet...

ha rövid időn belül el tudod távolíttatni az iskolából, akkor nosza. amúgy le kell szarni, mert a gyereken áll bosszút.

Szerintem igenis szólni kell a tanítónak! Ha mindig beletörődünk mindenbe - "jaj, csak ne legyen belőle gond, meg vita", - akkor beállunk a sorba, aztán leéljük langyos kis életünket, miközben belül őrlődünk. Háromgyerekes apaként volt néhány (kultúrált) vitám tanítókkal, tanárokkal, ha pedig a gyereket emiatt hátrány érné, akkor kiállsz érte és a gyerek ezt nagyon tudja értékelni.
A helyesírási ajándékkönyv nagyszerű ötlet! Én annakidején majdnem szappant ajándékoztam az egyik tanerőnek... Ma már bánom a majdnemet...

@kicsibuta: te vagy te? :)

@karnagyúr: a tanítóképzőn például van helyesírási kurzus, helyesírási beugró van a vizsgákra, sorra véreznek el rajta a hallgatók egyszer, kétszer, háromszor... aztán nagy nehezen megugorják, levizsgáznak, szidják még egy darabig a gonosz tanárokat és boldogan elfelejtik az egészet :(

Te ostoba posztoló!

Inkább a gyereknevelésre fordíts annyi energiát, mint amennyit a pedagógusok szapulására elpazarolsz! Magasról osztod itt az észt, minősíted a kölyköd tanárait, ahelyett, hogy saját nevelési módszereiden változtatnál. Fájni fog: ki a fasz vagy te, megmondom: egy ostoba, beképzelt és félművelt senki. ( Amennyiben szóban forgó tanárral tényleg gondok vannak, az úgyis előbb-utóbb felszínre fog kerülni. De ez nem a te dolgod. )

... egy elkeseredett pedagógus sorait olvashattuk.

@Nascor: Lehet, hogy most borsódzik a hátad a mammuttól, de nekem van olyan könyvem, amelyben még így írták. Pontosan nem tudom mikor változott meg, de valamikor az ötvenes évektől már mamut a helyes.

@martine: Értenem kéne a kérdést? Ugyanis nem értem...

@kicsibuta: Hát, ha te lennél, értetted volna :) Az azonos név és érdeklődés tévesztett meg, de feltehetően nem ismerjük egymást.

@Az igazi Vaszilíj Zajcev:
Emlékeztetnélek egy blogbejegyzésedre:

"Hiába van igaza az embernek, nem ordíthat állandóan, nem oszthat ki kénye-kedve szerint embereket, egyszerűen azért, mert akkor szinte az egész napja ezzel telne el. Sajnos a posztolónak nincs annyi esze, hogy ezt belássa ..."

Átnézve a hozzászólásaidat a blogokhoz, az utolsó mondatodat kicsit módosítom:
Sajnos "Az igazi Vaszilíj Zajcev"-nek nincs annyi esze, hogy ezt belássa ...

Viszont megmutattad nekünk, hogy egy kivételesen modortalan bunkó is képes helyesen írni.

Neked is szép napot!

Diákként kijavítottam a tanár helyesírási hibáit. Valahogy sértve éreztem magam, hogy nem tudta leírni a Szózat megzenésítőjének a nevét.

Manapság - hála a tönkretett oktatásnak - csoda, ha valaki tud magyarul és helyesen írni. Köszönjük Emese!

Azért engem baromira zavar a post "felkonferálásában" a "problémákkal kűzd" hosszú ű-je. Ha már helyesírási hibákról szól a szösszenet, ugye...

@borovi: Amiben főleg az az érdekes, hogy 6 órája ott van, már többen szóvá tették, ugyanakkor a bloggazda még mindig nem javította...

@martine: Hűha, lehet, hogy mégis értem... Ha a vezetékneved népnév, és közös ismerőseink Balázs meg a neje, Ági, akkor ismerlek, persze, személyesen is. (Bocs a többiektől az OFF-ért.)

A tanító néni kifejezést két szóban írjuk (MHSZ 114.). Kisebb hibát neki jeleznék vissza, meghagyva a menekülés aranyhídját (a "biztos az iskolatitkárságon elgépelték az egyenszöveget" módszerrel), nagyobb hibákkal azonnal mennék ahhoz az igazgatóhelyetteshez, akihez az alsó tagozat tartozik. A "palizeres szemvics" és az üzenő füzetbe saját kezűleg beírt "kérlek küld el" már nagyobb hibának számít.

Bizonyos dolgokra nyilvánvalóan tanítani fogom a gyereket én is itthon (bár helyesírást leginkább sok és igényes olvasás útján lehet tanulni), de morcos leszek, ha az iskolában kifejezetten hülyeségekre okítják. Ha matektanár szerint 9 + 6 következetesen 14, akkor szívbaj nélkül lázadunk - részemről a hétköznapi szövegek hibátlan leírása is alapvető követelmény egy olyantól, aki egyébként ezt tanítja.

(Azt, hogy "Wittmanné New York-i lakásán megittunk Kiss-sel egy pohár Coca-Colát", nem tartom hétköznapi szövegnek.)

A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van:

Rengeteg áru érkezett. Ezek teljes árú könyvek.

János bogarakat irt. János levelet írt.

Egy új kor hajnalán éltek. Ismeretlen kór ütötte fel a fejét.

Péter örült a sikernek. Péter teljesen őrült.

Wittmann-né,dupla n miatt kötőjeles.

@citrompótló: lehet hogy a Witman egy n-el írja, nem tudhatod ^^

Ki is az, aki helyesírási és szövegalkotási problémákkal "kűzd"? :D
Egyébként ha igaz a történet, akkor nagy a baj.

@kicsibuta: :)

Hidd el, tudom, mit beszélek, 27 éve tanítok magyart középiskolában. Való igaz, hogy nagyon meglátszik a gyerekek írásán, hogy keveset olvasnak. Az írás, olvasás olyan készség, amit viszonylag hamar el lehet sajátítani, de ahhoz, hogy megfelelő szinten működjön, rengeteg gyakorlásra van szükség. Ezért van sok "funkcionális analfabéta". Ismerik a betűket, le tudják írni azokat, de az írás, olvasás eszközszintű használata nem megy.

Ha valakinek vannak igényei és elvárásai önmagával szemben, az odafigyel arra, hogy mit ír le, mit ad ki a kezéből. Nagyon sok jól használható kézikönyv jelent meg.

Ha valaki olvasással szeretne "gyúrni" a helyesírásra, annak azt javaslom, hogy olvasson hangosan, ügyelve a hangsúlyozásra, a hosszú-rövid hangok ejtésére, a pontos artikulációra. Így jobban tudatosul a szó hangzása, jobban rögzül az írott forma. Ez kisgyerekek esetében is célravezető gyakorlási módszer.

És még csodálkozunk a diákok képességeiben fellelhető hiányosságokon...

@Madarsky: Ebből tudod meg, hogy a Wittman egy n-nel írja, ha két n-nel írná, kötőjel kellene.
Vagyis: igen.

Így elolvasva a kommenteket az csak ne szóljon semmit, aki nincs benne ebben a világban, mármint a tanítók világában. Soha nem szóltam még hozzá semmi ilyesfajta blogokhoz, meg hasonló dolgokhoz, de itt most nem tudtam megállni, ha már egy olyan dologról van szó, ami engem is érint. Miért van az, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy a tanítók élete és maga az iskola elvégzése olyan egyszerű? Mindenki azt hiszi, hogy ez séta galopp? Mert akkor tévednek! Persze az olyanokat nem védem, akiről messziről lerí, hogy egyáltalán nem erre a pályára teremtetett ( helyesírási hibák, magatartásbeli különbségek), de én pont az ilyen szinten megnyilvánuló emberek miatt nem szeretném folytatni! El sem kezdtem, mivel az iskolát is halasztottam, de mielőtt bárki bármiről is véleményt nyilvánítana, csak egyszer próbálják ki azt, hogy milyen 30-40 gyereket egyben tartani, és magukra irányítani, fenntartani az érdeklődést, figyelmet...Igen nehéz, főleg a mai időkben, mikor mindennaposak az iskolai erőszak formái minden szinten!
Remélem senkit nem bántok meg ezzel a véleménnyel, de azért jobb ha elgondolkodik mindenki, nem csak a tanítóknak, tanároknak van hibája. Hisz csak az nem hibázik, aki semmit csinál, ezt jó ha tudjuk!

"egy" tanító végzettségű fiatal.

@Zita"tanító néni": senki nem várja el, hogy egy tanító hibátlan ember legyen. Azt sem, hogy deriválni tudjon, vagy a generatív grammatikával tisztában legyen. A helyesírás viszont a minimum.
Sajnos van képem arról, kik járnak tanítóképzőbe. Tisztelet a kivételnek.
Egyetemen sem sem mindig jobb a helyzet. Negyedéves koromban az egyik évfolyamtársamnak egy csoportnyi ember + a tanár nem tudta megmagyarázni, hogy a varázsló nem egy összetett szó. Állította, hogy az, és nem tágított. Jelenleg magyart tanít, középiskolában...

@Zita"tanító néni":
sétagalopp - így, egybe. ;))) bocs, nem bírtam kihagyni.
Nekem ugyan nem voltak ilyen gondjaim a suliban, de én biztos fogok ezekért szólni, ha majd a gyerekeimet hülyeségre akarják tanítani. Néha én is bizonytalan voltam angolórán ebben-abban, és ha mondjuk egy olyan szülő, aki az angolt jobban bírja, mint én, szólt volna, ha rosszat tanítok, hálás lettem volna érte. Persze megfelelő stílusban.
Egyébként nekem is voltak olyan évfolyamtársaim az egyetemen magyar szakon, akik mindent rövid i-vel írtak, de végül hála Istennek nem lettek tanárok.
Azért szerintem a helyesírás alap, és elsőben nem kell nagyon bonyolult dolgokat tanítani, szerintem oda lehet figyelni rá, és ha bizonytalan a tanerő, akkor utána néz. Már ha igényes. Ez nem függ energiától, időtől, megbecsültségtől stb. Ez alap.

@bölcsésztanár: "és ha bizonytalan a tanerő, akkor utána néz."

Ha meg nem néz utána, akkor - ha figyelmeztetik - utána bizony csak néz.

(Nem hivatalból művelem a nyelvet, de remélem, hogy jól írtam.) :)

@ppppalika:
Igen, utánanéztem. ;)))))Pedig én még tanítom is... Lám-lám.

@Rékuc:
Kivéve persze ha diszlexiás vagy :)
Nekem marhára nem rögzült, pedig sokat olvastam, és olvasok most is. Igaz gyerekként sokszor félre aztán jött a "ne költs!, no még egyszer!"
De nem is lettem tanító néni. A gyerkőccel meg majd az apja tanulja ezeket. :)

Csak egy tipp a helyesírási készség javítására, fejlesztésére:
Másolás (persze jó szöveget, ami nem hibás!).
Tollbamondás.
Olyan másolás amikor előtte elolvasod a szöveget és utána valaki tollba mondja.

Ezeket felnőttek is nyugodt lélekkel gyakorolhatják. Velünk első évben Dr. Nagy Katalin rengeteget másoltatott és mondott tollba, állítom ő tanította meg helyesen írni az évfolyam 90%-át.

A posztban leírtnál csak az rosszabb, amikor a tanítónéni a dolgozatban helyesen szereplő megoldást javítja rosszra. Saját történetem, hogy a nyelvtandolgozatban a lányom által helyesen értelmezett -hat/-het képzőt javította ki, hogy az bizony nem képző, hanem a feltételes mód jele.
De hát nem ezért szeretjük őket.

@borshó: Nem is paLizereset, hanem PaLizerteset!

@Zita"tanító néni": A sétagaloppot én egybeírva szoktam olvasni...

Nemcsak a magyar nyel vérzik el az elbarmolt, kiszipolyozott iskolarendszerünkben, hanem minden, ami nem szükséges ahhoz, hogy gyermekeink megfelelő fogyasztók és (testi) szolgáltatók legyenek. Talán egy évtizede bomlasztja pl. az agyakat az Apáczai másodikos természetismeret könyve, amelyben a kullancs elleni védőoltástól a 90 cm-es erdei fülesbagolyig (mondtam is az egyházi iskolába járó gyerekeimnek - akik sokszor láttak már élőben erdei fülesbaglyokat - hogy a 90 centis nem az, hanem a rézfaszú bagoly.

Ha kurván és cipőpucolón kívül másra is használható utódgenerációt szeretnénk, akkor valóban egyetemi szintre kellene emelni a tanítóképzést, a pályán maradáshoz nem szcientológusok által lezavart képzéseket kellene végigültetni még a katolikus tanítókkal is, hanem 5 évente megoldatni velük az emelt szintű érettségi feladatokat, szóban és írásban, valamint természetesen a bérüket a semmi hasznot nem eredményező bankszféra középvezetői bérszínvonalára emelni.

A "nyel" az nyelv akart lenni. Bocsánat!

Én biztosan szóvá tenném a dolgot. Az én gyermekem még bölcsődébe jár, és a két gondozó közül az egyik kijelentette, hogy ő nem énekel, mert nem tud tisztán énekelni. Ez így van rendjén.
Másnak is látnia kellene ezt.