Minden szak nehéz
Rabyn írt nekünk újra, ezúttal arra hívva fel a figyelmünket, hogy ha a hallgató komolyan veszi a feladatát és jó szakember akar lenni, akkor igenis tanulni kell, nem elég kettesekkel és puskákkal megelégedni.
Sziasztok!
Azért ragadok ismét billentyűzetet, mert azt látom, hogy kezd elharapódzni a blogon "az én szakom a legnehezebb" stílusú kommentek száma.
Azt gondolom, hogy minden szak nehéz, ha az ember komolyan veszi, ha azt szeretné csinálni amire majdan a diplomája feljogosítja, ha a nyelvész tényleg nyelvészként akar dolgozni, a pedagógus jó pedagógusként végezni a munkáját, az orvos olyan orvosként, akiben a beteg megbízhat, mert nem diagnosztizálja félre, az építész olyan házakat építeni ami 100 év múlva is tökéletesen áll stb.
Persze minden karon át lehet menni puskákkal, kettesekkel, minden karon vannak szemétségek (nálunk speciel kivételeznek a fiúkkal, mert kevés van belőlük), mindenhol van szemét tanár, idióta TO-s néni stb.
De dolgozni úgy is csak az fog elmenni a tanult szakmájában aki ezt akarja csinálni, aki ugyanis nem ,az előbb-utóbb kiesik, hiszen nem ért ahhoz amit csinálnia kéne, mert puskákkal, kettesekkel nem lesz senki sem jó szakember.
Rabyn