Másnéven kinek-a-fasz-a-hosszabb?

Kiváló meglátás Rabyn! Mondjuk ezt a játékot kifejezetten a főiskolások-egyetemisták játszák, mert nincs más amire felvághatnak.

Már 5-10 év távlatából meglehetősen feleslegesnek látszik a vita, nagyjából a kinek-az-apukája-az-erősebb című óvodai, kinek-volt-először-pókemberes-tolltartója iskolai, ki-volt-előbb-gót középiskolai játék továbbélése.

Szóval "kinek-a-fasza-a-hosszabb", de a lényeg átjött.

Egyébként ahogy én láttam, a legtöbb ember akármit meg tudna tanulni, nehéznek viszont azt a szintet érzi, amivel épp szopatják. (aki úgy érzi, hogy nem szopatják, mert szarrá puskázza magát és részegen nyomja végig a felsőoktatást, az gondolkozzon el azon, hogy mennyi energiájába kerülne felkészülni, és úgy szopna-e)

Vannak tárgyak ahol úgy is, ahol még az atyaúristent is megbuktatnák, de ezzel sem lehet mit tenni, valahogy át kell menni. Ha a tanár random függvénnyel osztályoz, vagy úgy, amelyik ZH az asztalra esik az megy át. ezeket is le kell győzni vhogy, és az sem csak legenda, h kiadják a tanárnak ,h buktasson többet, mert kell egy kis plusz pénz. Sőt, volt olyan tanár, aki el is mondta, h eddig ő nem szemétkedett, de most szóltak neki ,h nem buktat eleget túl sokan mennek át nála ezen pedig változtasson.

Ha pedig nagyon magas ( 80% fölötti) a bukási arány ott nem csak diákokkal van baj, mert ennyi lusta diák nincs. Nálunk volt 97%-os buktatás 6(!!!) ember ment át és több mint 200 vette fel a tárgyat. És ezt már nem lehet arra fogni ,h mindenki hülye meg lusta disznó és nem tanul. Egyszerűen köze sem volt a vizsgának ahhoz, amit az órán leadtak. Már úgy ment, h elvileg 51 pont kell a ketteshez a 100-ból, de mivel ennyi nem volt már 30 pontra is megadták. Valószínűleg az a 6 ember, aki mégis átment nem ott tanulta meg, hanem már eleve tudta, mert magától már korábban megtanulta.

A másik véglet is igaz, aki csak puskázással megy át mindenből és nem ért ahhoz amihez kéne az úgyis lebukik. Ha már dolgoznia kell és a gyakorlatban kel la tudása akkor már nem lesz senki, aki gyakorlaton meg konzultáción elmagyarázza neki n+1-szer is a megoldást.

Az "oktatóm az atyaúristent is megbuktatná" típusú tárgyak halmaza mellett a "mi a kutyafaszát keres ez a tárgy ezen a szakon!!?" tárgyaké is ott van. A két halmaz metszi is egymást rendesen.
Vegyészmérnökként I.év 1. félévben heti 2 órában tanultam filozófiát; mi értelme volt?? (Ha most nekem vki az általános műveltséggel jön, ingerült leszek. Általában a mérnökök is tudnak írni-olvasni...)

@noirp:

Na ja meg informatikus szakon fizikából kvantumfizikát. Meg analízisből kettős integrál számolást, arra aztán tényleg nagy szükség van. Pláne, h fejből vágjál minden képletet.

@noirp: Legyél ingerült!:-) Nos, a filozófia stb tanulása egy olyan szemlélet következménye, amely értelmiségi elitet akart képezni. Hogy jó-e ez, arról lehet vitatkozni. Tengernyi cikk, komment született a témában. A mostani képzés pedig tömegtermelésre alapoz. Felsőfokú szakmunkásképző-nek nevezte a mai felsőoktatást valaki ,akit én nagyra tartok. Meghökkentem és felháborodtam ezen. De egyet kell értsek vele. Erről is sok cikk született....
Szerintem szemlélet kérdése is, mennyire mérgelődsz rajta. Nálunk ezekből volt választási lehetőség, ergo választottam egy olyan kurzust, ami valamennyire érdekelt és örültem, hogy nem csak szakbarbárkodom. Két emberen múlik.

@fragolka: Legyen filozófia reál szakokon, de akkor legyen kettős integrálás a humán szakokon.

Mintha értelmiségi csak humánértelmiségiként lehetne valaki...

"Az oktatóm az atyaúristent is megbuktatná"

Oh, jee. Amikor anno az ÁF-en a fő tantárgyat úgy kezdtük, hogy bejött a prof. és közölte:
"A közigazgatás presztízsének leesésére két elmélet létezik. Az egyik szerint lezuhant a közigazgatás presztízse, így kerülhetek bele nők is, a másik szerint bekerültek a nők a közigazgatásba, annak ezért esett a presztízse."
Majd kedvesen hozzátette, hogy a nőket nem fogja átengedni a vizsgán.

Ennek az egyik szépsége az volt, hogy a teremben lévő több, mint 200 fő bő 3/4 nő volt, a másik, hogy gyakorlatilag be is tartotta :(

Na igen ez pont olyan mikor közli, h én szigorú vagyok, de igazságtalan és én tudom az anyagot 4-esre ötösre pedig csak a jóisten.

És ebből a szemléletből jön az hogy a szerencsétlen kijön az egyetemről aztán a munkahelyén meg taníthatják azt, amire szüksége lesz hogy ott boldoguljon mert gyakorlati szemléletet egy szikrát nem hoz magával.

@Starlark: Nem emlékszem az arányokra , mert "iszonyú tapasztalt" vagyok :-), de ez félévenként 1 kurzus volt. Valamikor szimpla előadás, valamikor szeminárium (= beszámoló, beadandó dolgozat). Nem hiszem, hogy a filozófián múlna a szakképzés színvonala. Sokkal fontosabb okok is vannak, mint például az alapok hiánya, készségek hiányosságai, az akarat a hallgatók ( egy) részéről, rossz (idejétmúlt) képzési struktúra (Pl.: olyan eszközöket tanítanak meg használni, amit a gyakorlatban már rég nem használnak-ez főleg a műszaki képzésben van így), lassan követi az oktatás az új területek térnyerését.

Ja, nem fejeztem be. Ez utóbbiak az egyetemek részéről. És még sorolni lehetne.

@fragolka: Nem a filozófia kell vagy nem kell kérdésre írtam ezt hanem úgy nagy általánosságban.
Mert nálunk is ez ment elvaúlt technológia szajkózása és szinte semmi életszagú gyakorlat. Ami gyakorlat néven ment az egy vicc volt hacsak nem a külföldi verziót választottad.

Műszaki otatásban is mennyivel másabb lenne ha a főiskolák, egyetemek leszállnának a magas lóról és kommunikálnának a munkaerőpiac résztvevőivel, hogy milyen szakemberre van szükség, és ezeket engedjék gyakorlatra magukhoz. Ezzel mindkét fél jól jár. A hallgatónak kézzelfogható tapasztalata lesz és munkahelye, a cégnek meg nem kell időt és plusz pénzt arra áldozni hogy továbbképezze úgy ahogy neki kell.
Az ország is jól jár mert nem diplomás munkanélküli gyártás folyna a felsőoktatás egy jó részében.

"minden szak nehéz"
...röhej-már bocsánat.
Amúgy alap, hogy mindenkinek (sokmindenkinek) az a nehéz amit aktuálisan csinál. De mostanában nagy "divat" lett,mivel felvételi-eljárás hiányában MINDENKIT felvesznek a felsőoktatásba.
Nem a vitát akarnám h bsc- vs. normál képzés ,de amíg vki egy szabad bölcsészetet bagy egy turizmus -vendéglátás szakot nehéznek, sőőt egyenértékűnek tart más szakokkal.... azhiba.
A hierarchia megvan a mai napig is.
Nézzétek meg: nemvéletlen maradt meg az osztatlan képzési rendszerben az a pár szak(orvosi-szakok,gyógyszerész,jogász,ép.mérnök...)
Nem arról van szó hogy ezek a no1-szakok és hogy aki ezt elvégzi az az élet császára lesz a legjobb munkahellyel.

Kedves kommentelő @Mr zz: !

Az osztatlan képzésnek nemcsak a szak nehézségéhez van köze, hanem közrejátszanak olyan tényezők is, mint például, hogy melyik szaknak - egyetemnek van jó lobbija a döntéshozóknál.

Üdvözlettel:
ifj. Farkas Gyula

@ifj. Farkas Gyula:
Nem arra utaltam, hogy ezek a legnehezebb szakok. Különbség,hierarchia,presztízs...
Egyetemi"lobbinak" ehhez semmi köze- az csak a szakok közötti különbségeknél látszik.
Mert "elvileg nem mindegy" ,hogy PÉLDÁUL egy gazdasági szakot a Corvinuson végeztél(végzel) vagy a Nyíregyházi Főiskolán, vagy egy xy-mérnökit a BME -n vagy Kecskeméten... de ezeket a példákat lehetne sorolni...

Blogod-hoz kapcs.:
A jog-ot nem bölcsészettudományom,hanem jogtudományi karon oktatják.ÉS amit felsoroltál az mind igaz rá:)
A róma szigótól a seggelésig....
:)
üdv

@Mr zz:
Én ugyan nem vagyok szabad bölcsész, de egyszer megpróbálhatnád bevágni mondjuk a Vallástörténet I-VI-ot (cirka 8-9000 oldal anyag, a szigorlat kb. ötöde).

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Helyettem válaszoltál! Álgyommegérte ja jóistenke. :)

@fragolka: A filozófia nálunk sem nem filtörténet nem volt, sem nem mondjuk annak leírása, hogy épül fel egy logikai rendszer, h mi a tézis, antitézis, szintézis. Frászt! A filozófiatanárom halálközeli élményeiről, arról szólt. Nem megyek jobban bele. A filozófiai alapozást meg elvégezte nálam matektanár édesanyám, igaz, Neki nem fizetett óradíjat a márnemvegyipari egyetem...(ami nagy kár)

@Laliath: Ja, vannak ilyen oktatók másutt is: 2/3 részben lány vegyészmérnök-évfolyamok előtt fejtik ki ugyanezt a presztízsvesztés-elméletet.

@Starlark: Ha a főiskolák, egyetemek leszállnának a magas lóról...
Akkor az oktatói létszám 1/3-a mehetne a levesbe, és (ezt mérnökképzésre mondom) komplett tanszékeket kéne evakuálni. Egyrészt mert amit adnak, annak köze nincs a hasznosítható tudáshoz. Másrészt mert akkor feltűnne, hogy néhány oktató max. melegedni jár be s munkássága kimerül egy --1984 óta változatlanul utánnyomott-- műszakihőtan-jegyzetben. (Kívánságra bescannelhetem a jegyzet impresszumát)
Na, ez nem fog soha az életben megtörténni.

Így viszont nem kell levetni a cipőmet ahhoz, hogy meg bírjam számolni: hány olyan oktatóm volt, akitől tudást és élni-tudást egyaránt bőven kaptam...és akik előtt minimum térdet kell hajtani.
Na meg: a professzoraim mellé szépen odaállíthatok a piedesztálra egy idősödő vegyésztechnikust, aki első munkahelyemen gyorsan nekiállt belémnevelni mindazt, ami az egyetemen föl se merült. Sikerült neki sokminden. (holott "csak egy technikus" ugye.)

Kedves kommentelő @Mr zz: !

Én a jogot valahogy bölcsészettudománynak érzem, mivel ott is szöveggel dolgoznak, mint a bölcsészettudományban, elméleti. Számomra ezt jelenti a bölcsészettudomány, és nem azt, hogy milyen karon oktatják. A régészet és a pszichológia ez alapján az értemezés alapján valami hibrid, ami bölcsészettudományból és természettudományból is áll.
Ha tudsz valamiféle definíciót a bölcsészettudományra, akkor szívesen fogadom.

Üdv,
ifj. Farkas Gyula