nem értek egyet a posztolóval abban, hogy a bolognai rendszer a felelős a színvonal eséséért. sokkal inkább az, hogy már karakószörcsögön és bivalybasznádon is főiskolákat hoznak létre, valamint az, hogy százcsillió helyet hirdetnek meg, és minden suttyót fölvesznek.

@VulpesVulpes: Valoban igaz ez. DE! Az is mikor pedagogiai erzekkel nem rendelkezo lusta egyetemi, foiskolai oraadok pofaznak hogy milyen gyenge a szinvonal... hat bassza meg! Nem ö oktat? Nem ö ker szamon? ez tobbszorosen osszetett problema. A kredit rendszer epp ugy egy rakas langyos fos mint a bolognai hulyeseg. Csak tobb eljarasi dij, tobb tandij (esetleg) stb... Ez az eu konform tudom. De kell ez nekunk?

A diplomagyár főiskolákat be kellene zárni, röhej, hogy manapság mindenhol tanítanak újságírást, kommunikációt, szinte özönlenek ki a friss diplomások különböző trendi végzettséggel, de igazából semmihez sem értenek. Elsőként ezt kellene meglépni.

jo hogy eltunt a kommentem...
szolva a lenyeg.
@VulpesVulpes: igaz!
Ellenben az is hogy a léhuto oktatok, akik nem is tanárok, mindenfele pedagogiai kepesseg hianyaban azon panaszkodnak hogy a szinvonal alacsony! Hat nem o tanit, nem o ker szamon?
Ez osszetetten egy rakas fos. Kredit rendszer is bolognai is, es bizonyos tanitok hozzaallasa is. Jah hogy sajat dolgokat az allami felsooktatasi intezmeny szerveren letolteni azt lehet ugye? meg diakok tanulmanyi szinvonalat fikazni is. de magukba nezni? Jah, azt nem lehet...

@ladislaus: nem, nem tunt el a posztom. sorry.

Életből vett példa: egy 200 fős cégnél dolgoztam. Harmatgyenge volt a marketing vezetőnk. El is bocsájtották kb. egy - másfél év után. Mit ad Isten, néhány hónap múlva visszahallottuk, hogy marketinget óraadó lett egy neves budapesti főiskolán.

@ladislaus: Ott, ahol akkor is megkapod a diplomádat, ha be sem jársz órára, ott szerinted mit ér a számonkérés?!

@ladislaus: Egyébként szerinted mit lehet kezdeni azokkal a fizikusi képzésre jelentkező diákokkal, akik az elemi newtoni törvényekkel sincsenek tisztában?

@VulpesVulpes: a ciki az, hogy a bivalbaznádi főiskola aztán egyetemi státuszért folyamodik, és meg is kapja előbb-utóbb!

A probléma okai kicsit mélyebbek. Az egész az akkreditációs rendszerrel kezdődik. A MAB kritériumai csakis az akadémiai előremenetelt értékelik. Minden szak akkor akkreditálható egy adott helyen, ha telinyomják kisebb nagyobb doktorokkal. (PhD, Habil) Mit jelent ez? Közgazdasági jellegű BA-hoz olyan oktató gárda dukál, akik közül még egy sem üzemeltetett vegyesboltot, nem is dolgozott soha cégnél, viszont annó megírt egy kisdoktorit az illető főiskola marxista tanszéjkére, amit átminősíttetett PhD-vá. Ugyanezt megtehette a könyvtár szakon is. Kommunikáció szakhoz ideális egy magyartanár, aki ledoktorált Ady Endre istenes verseiből, viszont szerkesztőséget csak akkor látott, amikor saját zsengéit bevite, amiket azóta sem adtak ki. Ezek az emberek semmi máshoz, rosszabb esetben semmihez nem értenek, viszont ott vannak a főiskolán. Ki kell, hogy legyen az óraszűmuk, így aztán bevállalnak mindent, amit lehet. A főiskola meg úgy remél megmaradni a piacon, hogy "piacképes" szakot indít. Az akkreditációhoz úgy is jók lesznek ezek az emberek, esetleg lehoznak Pestről egy nagyembert, aki négy óráráa lenéz hetente, és megkapja a lehető legmagasabb professzori bért. A diákok vele se nagyon lesznek kisegítve.

@Peter T. Sinclare: Meg kell nekik tanítani úgy, hogy minden erőfeszítés nélkül megértse. Elvárásaid neked nem lehetnek, hiszen te vagy az oktató, azért élsz "jól", veszed fel a "nagy" pénzeket, mert ő, a hallgató méltóztatott arra a szakra jelentkezni. Te adjál neki kidolgozott tételeket, gyakorlatilag tanuld meg helyette az anyagot, majd az indexbe véss be egy szép jeles-t!
A múlt héten kaptam idegrohamot, amikor a hallgatóim kitöltötték a minőségbiztosítási kérdőívet, és a legtöbb azt válaszolta, hogy nem vagyok elérhető, mert nem publikus se az otthoni, se a mobil számom. Az email, és a fogadóóra az nem elérhetőség, mert neki lehet, hogy vasárnap este törik össze a lelke, és akkor kihez fordulna.

Hány helyen van, hogy a szak tematikáját ahhoz igazítják, hogy mit tud/képes a tanári kar megtartani, nem ahhoz, hogy mik az igények... És ha mész a szakot felügyelő tanárhoz, rektorhoz, dékánhoz, nem értik, vagy úgy tesznek, mint akik nem értik.

Egy főiskolán tanítottam idegen nyelvet, amíg még volt idegen nyelv-oktatás. Kimeneti követelmény szakmai nyelvvizsga, később két nyelvből szakmai nyelvvizsga. A nyelvórákért kredit nem járt, szóval előfordult, hogy a csoport fele "nem tudott felkelni", meg túl sokáig bulizott, meg ilyesmi.
Valami miatt meg sem fordult a fejükben, hogy a nyelvtanulás és a nyelvvizsga összefüggnek, és egy részüknek el sem tudtam magyarázni, mert egyszer sem jött el, hogy meghallgassa, mire is lenne szüksége.

Másik része a dolognak. Én is olyan bölcsész végzettségű nyelvtanár vagyok, mint az összes többi. Egyik napról a másikra kellett váltanom szaknyelv tanítására minden szakmai alapképzettség nélkül. Az első sorozat ilyen tanítványomnak mondtam is, hogy én iszonyatosan sokat tanultam a velük töltött idő alatt, de fordítva hogy is van ez? Arra azért büszke vagyok, hogy a minőségellenőrzési papírokra azt írták, hogy a nyelv volt az egyik legszakmaibb tárgyuk.

Harmadik felvonás: Mivel a nyelvtanulás nem kreditköteles, az egészet megszüntették. Most ott állnak bolognai rendszerben, három év alatt kell elvégezniük azt a tantárgymennyiséget, amire eddig négy év volt. (plusz diplomamunka, szakmai gyakorlat és két szakmai nyelvvizsga)
És nekem, meg n+1 kollégámnak nincs állása. A végzősök meg nem kapnak diplomát a nyelvvizsgák hiánya miatt. Biztosan jól van ez így.

Ez egy nehéz téma...most, 27 éves fejjel fogok végezni egy nagyon menő fősulin.
Tény, hogy enélkül is van munkám, és tudom, hogy SOHA SEHOL sem lesz szükségem erre a diplomára, de elkezdtem, hát befejezem -arról a rengeteg beleölt pénzről nem is beszélve....
Szóval az a gond, hogy dolgozom is. Levelező szakos vagyok, de a tanárok így sem értik, mi az, hogy én nem érek rá hétköznapokon, munkaidőben konzultációra menni....Nem gondolkodunk logikusan, senki sem törődik a másikkal. A tanár szivat, mert komplexusai vannak és attól alszik nyugodtabban, ha velem ki tud szúrni - hangsúlyozom, nem 20 éves nappalis vagyok, nem sértődöttségből írom ezt.
Azon kívül nagyon sajnálom, hogy ez a helyzet. Mert nincs minőségi oktatás. Ezért nem is ismerik el, ha valaki diplomás.
Mindegy. ez nem fog változni.... Sajnos

@loislane21: azt mondjuk én sem értettem, amikor levelezőn jártam suliba, hogy miért raknak hét közepére iskolai elfoglaltságot... ráadásul némelyik hajnalban volt, ahhoz képest, hogy az ország távoli pontjairól is oda kellett volna érni...

"Únió", mi? :D

A posztolónak sok mindenben igaza van, de azért van tévedés. Engedjétek meg, hogy egy kicsit árnyaltabb képet fessek a dologról, habár nyilván én sem ismerek minden összefüggést - ahogy egy fiatal, nem rég végzett kutató látja, aki egy ideje az oktatók oldaláról nézi a világot.

Először is, azt a mítoszt, hogy a magyar felsőoktatás valaha is elit volt, gyorsan felejtsük el. Egy erős közepes felsőoktatásunk volt mindig, amit a rendszerváltás óta fokozatosan sikerült lezülleszteni.

A bolognai rendszer valóban elég szar, de nem ez okozza a felsőoktatás romlását, hanem ahogy VulpesVulpes és noirp korábban megjegyezte, egy részről a főiskolák egyetemi rangra emelése, más részről a hallgatói létszám radikális növelése, harmadrészt - ezt már én tenném hozzá - az egyetemi oktatók kontraszelektív értékelési rendszere. Meg egyéb egyetem- és szakspecifikus dolgok, amik itt a hozzászólásokban kezdenek jól kijönni.

Hát először is, azt tudni kell, hogy az egyetem fejpénzt kap minden állami finanszírozott hallgatóért. Ezt a pénzt félévente kapja, tehát ha egy diák kibukik félévkor, jövőre kevesebb pénz jut. Márpedig az egyetem villanyszámlája ugyanannyi lesz, akár egy ember ül a teremben, akár 100. Vagyis az egyetem ellenérdekelt abban, hogy a hallgatókat idejében kirúgja.

A másik lehetőség a spórolásra a tantárgy átszervezés. Vannak olcsóbb tárgyak és vannak drágább tárgyak. Például egy kötelező gyakorlat, amire egyszerre 20 ember fér be, jóval drágább, mint egy 200 főnek megtartott előadás. Már eleve ugye a 200 főnek 10 gyakorlatot kell tartani, ami 10-szer annyi oktatói munkaórát jelent, plusz gyakorlaton egyéb eszközök, vegyszerek fogynak (pl TTK-n, orvosin), hamarabb kiég az írásvetítő/projektor lámpája is (mert annak akkor is 10000 óra az üzemideje, ha 200-an olvassák amit kivetít, meg akkor is, ha 20-an). Emiatt az egyetem átszervezi a képzést, hogy aki reménytelen, az kihulljon az előadáson, és ne kelljen rá vegyszert pazarolni, és a drága, de logikailag előrébb levő órákat későbbre csúsztatja, felborítva ezzel a logikus, érthető képzést.

A hallgatói létszámot ugye a mindenkori kormány határozza meg. Ugye sejtjük, milyen ellenzéki sipákolás lenne, ha mondjuk az egyik kormány vágna egy nagyot a létszámon? Márpedig a mindenkinek ingyen diplomát elve egy tarthatatlan valami, és a diploma értéke már csak azon piaci elv alapján is csökkenni fog, hogy jóval nagyobb lesz a diplomások száma (kínálat) mint a rájuk váró kereslet.

A hallgatók nagy létszáma okoz néhány pszichológiai jellegű problémát. Az ember óhatatlanul a társaihoz méri magát, és ha a társai fele sík hülye, akkor jól érzi magát a maga közepes szintjével. Ezt a hatást nem szabad lebecsülni, azt mondani, hogy „de hát igyekezhetne ha akarna”, hiszen egy embernek mindig a közössége a mérce, nincs „abszolút külső mérce”. Ez sajnos a legjobbakat is visszahúzza. Képzeljük el azt, hogy a 20. legjobb ember az évfolyamon mennyire kepesztene, ha az évfolyam 20 fős lenne. Ez esetben ugyanis ő lenne az évfolyam legrosszabbja. Egy 400 fős évfolyamon meg top 5%-ban van, és jól érzi ott magát. Egy régi, 20 fős évfolyam legrosszabb hallgatója az én TTK-s szakomon simán erősebb egy mai első helyezettnél. (Régen évente 20 főt vettek fel nálunk arra a szakra, amin én végeztem... ma 3-400 a létszám.)
Azt csak halkan súgom meg, hogy a hallgatók jelentős részénél alapszintű készségek hiányoznak, pl szövegértés, nyelvtudás.

Ha már tömegek, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az oktatókra jutó óriási hallgatólétszám milyen károkat okoz. Egy régi, 20 fős évfolyamon az oktatók mindenkit ismertek, ez okozott is némi pressziót a hallgatónak, hogy mindenképp megjelenjenek órán. Ma személytelen az egész, a vizsga is írásbeli (lehetetlen tisztességesen, szóban levizsgáztatni egy 2-300 fős évfolyamot, hogy közben az ember az egyéb kötelezettségeivel is foglalkozni tudjon), és írásbelin persze sokkal könnyebb puskázni, ami azt fogja eredményezni, hogy az egy jegyhez tartozó érték (tudásszint) sokkal kevesebb lesz, mint egy korábbi, főleg szóbeliző évfolyam esetén.

Nézzük a vizsgákat. Nálunk van egy olyan szabály, hogy ha egy évfolyam X%-a megbukik, akkor ki kell vizsgálni az esetet, macerálják az oktatókat, mintha direkt buktatnának. Ez a szabály egyébként legjobb tudomásom szerint a Hallgatói Önkormányzat érdeme. Ez ugye azt fogja eredményezni, hogy az oktató – elkerülendő a kellemetlenségeket meg a 2-300 fő újra vizsgáztatását – eleve lejjebb veszi a szintet. Vagyis olyanok kapnak 2-est (és ezzel diplomát), akik korábban megbuktak volna – további pont a leértékelődéshez.

Ezen kívül a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egyre több engedményt zsarol ki, ahogy ők mondják, „a hallgatók érdekében” (ezt már hallgató koromban is hibának láttam), ami benn tartja a tök hülye hallgatókat. Sokadik utóvizsga, mindenféle pót-pót lehetőségek, aztán az ember csak átcsúszik egyszer, és végre lesz diplomája. Vajon ez a tény lehúzza a jól tanuló hallgató diplomájának értékét, vagy nem? Szerintem igen.

Ha már HÖK. Ma a HÖK tisztviselők sokszor olyan arcok, akik minden buliban benne vannak, ellenben sokan az 5 éves szakjukat 8 éve végzik. A HÖK tisztségviselőket az egyetem hallgatósága választja a saját soraiból Az óriási létszámok miatt amúgy se ismeri az ember a társait, így mint választó, fogalma sincs, hogy ki az az ember, akit választ, illetve akik ismertek, azok nem a tanulmányi eredményükkel alapozták meg a hírüket. Nálunka a tanszéken az idősebb oktatók mesélik, hogy az ő idejükben az évfolyamelsőkből lettek a HÖK tisztviselők (evidens volt, hogy nem a hülyék ültek le a hallgatóság nevében tárgyalni). Ma ez egyfajta megélhetési politikai jellegű állás, és ennek megfelelő emberekkel van feltöltve.

Na nézzük az oktatók eredményességi mutatóit. Nálunk van egy olyan fogalom, amit óraterhelésnek hívnak. Ez az órák száma szorozva a hallgatók számával, valami íróasztal mögött dolgozó könyvelő találhatta ki, mint az oktatók „mércéje”. Vagyis egy 20 csoportnak tartott előadás (mondjuk egy nem kötelező speci) 10-ed annyi pontot ér, mint egy 200-fős, kötelező főtárgy. Márpedig a főtárgy ugyanaz már évek óta, nagy készülni való nincs rajta. A speci meg többnyire évente változik, az újabb kutatási eredmények ismeretében (ez TTK-n biztos így van). Vagyis egy kis szakterület keveseket érdeklő, de alaposabb felkészültséget igénylő órája pusztán a létszám miatt sokkal kevesebb pontot hoz, mint egy bejáratott, évente leadott, de igazából munkát nem igénylő nagy kurzus. Ráadásul a kurzus ugye automatikusan feltöltődik létszámmal, hiszen kötelező. Ebben a rendszerben az oktatók kénytelenek némi trükkhöz folyamodni, és például megtartják ugyanazt az órát két név alatt. Erre szakmai mentség nincs, csak emberi, hiszen senki se akarja, hogy kirúgják, holott a lelkét kiteszi egy óráért. Nálunk évek óta megy a sakkozás, hogy egy tárgy kinek a nevén legyen meghirdetve, függetlenül attól, hogy ténylegesen ki tartja. Egyszerűen nincs is annyi érdeklődő hallgató, ahány órát tartanunk kéne. Márpedig az, hogy én meghirdetek valamit, amire a kutya se jelentkezik, még semmit nem ér. (Erre lehet mondani, hogy hirdess olyat, ami érdekel valakit. Csakhogy az ember vagy azt hirdeti, amihez ért, vagy azt, ami a hallgatót érdekli, de az többnyire a kötelezőket kivéve a nagy semmi. A hallgató ritka egy motiválatlan fajta, és ha a diplomához el kell végezni mondjuk pár specit, akkor megpróbálja leinformálni a társait, hogy hol lehet a semmire is jegyet kapni, és oda megy – a tisztességes oktatók meg tartják az óráikat 1-2 embernek...)
Vagyis a rendszer összességében kontraproduktív, így a végzett hallgatók még hülyébbek, a jó, lelkiismeretes oktatók pedig még kiszolgáltatottabbak lesznek.

A főiskolák egyetemi rangra emelése megint csak egy hülye politikai lépés volt, ami most megpróbálnak visszacsinálni a „kutatóegyetem” megnevezés bevezetésével, amit a régi főiskola-egyetem felosztás szerinti egyetemek kapnának. Ugyanis egy néhai főiskola másodvonalbeli, kutatást sohasem végző oktatói (akik nem véletlenül mentek oda dolgozni) nem fognak tudni egyetemi képzést adni pusztán azért, mert egyetem lett a nevük. Ilyen módon is csökken a magyar diploma értéke, azaz a külföldi megítélésünk. (És persze a leendő hallgatókkal nem közlik, hogy a Valami Királyról Elnevezett Egyetem pár éve még főiskola volt, ő csak a PR-t látja, meg hogy ez egy egyetem. Országos szintű átverés.)

A bolognai rendszer mindehhez csak hab a tortán, mivel egy BSc természettudós gyakorlatilag semmit nem tud, laboreszközt a kezében nem tartott. Az alapvető laboránsi feladatokat nem képes ellátni, azaz kidobott pénz a képzése, mert nem taníthat (szerencsére), nem kutathat (mert nem tud), a laborban mozdulni nem tud, és a jelentős részükből sose lesz semmi, mivel nem jut be az MSc képzésbe. Vagyis egy olyan szűrés van, ami 3 év hitegetés után, több milliós költség árán elvégzi ugyanazt a feladatot, mint régen a felvételi, eredményül pedig frusztrált, 3 évet elpazarolt, érettséginél semmivel se többet érő emberek tömegét kapjuk.

"Únió" baszki, te panaszkodsz?

Nekem ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy meg kell nézni, mely képzések maradtak osztatlanok: orvos, építész, jog - a legnehezebbek, a legnívósabbak. Nem is az utcára képzik az alibi diplomásokat, bár ha most tényleg keresztbe tesznek a rezidenseknek, akkor a normális orvosképzésnek is sanyi. Nem is értettem anno, hogy minek ez a bolognai dolog, mert a régi 5 éves képzésben résztvevők is tudtak külföldön félévet végezni, ami szvsz nem volt sokkal körülményesebb annál mint ami most van.

@pizsama: jogászok nem az utcára képzik a diplomásokat? nem egy világon élünk?

mifelénk az volt a duma, hogy ha lesz egy szabad hétvégém, elvégzem a jogi szakkört... a csapda a jogászokkal az, hogy azoknak kellene egyszerűsíteni, közérthetővé tenni a jogrendszert, akik abból élnek, hogy a jog bonyolult és érthetetlen. soha nem fogják maguk alatt vágni a fát.

Tisztelt Uraim!

Ne szidjuk a bolognai rendszert se az alapján, ami Hazánkban "megvalósult" belőle.

Az egyutas rendszerre való (főiskola és egyetem nem egymás mellett "működnek", hanem ugyanazon felsőoktatási intézmény kimeneti szintben különböző lépcsői, ami a rendszer (kredit is) nélkülözhetetlen eleme) áttérés megbukott a politikailag bebetonozott, 95%-ban vidéki főiskolai lobby ellenállásán. Ezért (is) futhatnak elvileg azonos kreditek millióféle szinten, az átadott tudást illetően vagy érve valamit, vagy sem.

Amint lesz olyan valaki, aki bevállalja, hogy politikailag kitöri minden főiskolai vezető nyakát és betolja őket egy egyetem alá, max. bachelor-szintnek, lesz jó kreditrendszer, és meglátjuk, mit ér Bologna.

Addig ne beszéljünk róla, mert csak azt hisszük, hogy róla beszélünk.

És tessék a csemetéket bécsi egyetemre iratni, mert az a papír és kapcsolati háló akár még érhet is valamit.

Miféle színvonal lezüllesztéséről beszél a posztoló? Én 1970-ben diplomáztam a pesti bölcsészkaron, annál alacsonyabb szintű képzést, amit én öt éven keresztül ott kaptam, elképzelni sem lehet. Másutt sem volt jobb a helyzet. Ma hajdani évfolyamtársaim a professzorok, s a publikációikból nyilvánvaló, hogy a színvonal sokkal magasabb. Amikor én jártam, mutatóban volt egy-két kimagasló tanáregyéniség (Háhn, Szabad, Diószegi, Sőtér, NGB), s aztán mintha elvágták volna. Hogy milyen a szervezet, hogy túl sok a hallgató az más kérdés, de akiben van érdeklődés, ambíció és tehetség, hozzájuthat a megfelelő szellemi munícióhoz. A véleményszabadságról nem is beszélve, amely a rendszerváltásig hiányzott.

A magyar oktatás színvonalához szeretnék hozzászólni.
Trianon után olyan iskolarendszert hoztak létre, hogy néhány évtized alatt a hazánkban tanult koponyák igen csak híressé tették a hazai oktatást.
Nincs még a világon olyan ország, ahol 1 millió emberre annyi Nobel-díjas jut mint a magyar országon születettekre, és nem beszélve a los-alomosiakra akik az atombomba miatt kizárták magukat a díjazhatók köréből.
A közoktatás zuhanása a 1990 után kezdődött.
Olyan foxi-maxi szakok keletkeztek, és annyi helyen oktatnak a gazdasági igényekhez nem illeszkedő mennyiségű, főleg humán szakokat, amelyeket valamilyen gazdasági kényszer miatt működtetnek.
Mindezek - az akadémia elnöke szerint is - fejkvóta differenciálással lehet felszámolni.
Magyarul amire nincs nemzeti igény azt csak fizetős oktatás keretében lehessen működtetni.
A bolognai rendszert érdemes újragondolni, mert nem hozta meg a hozzáfűzött reményeket.
Az intézmények közötti átjárhatóság, meg blöff.

@ősbölény: és még hozzátenném azt a mérhetetlen korrupciót, ami a felvételit jellemezte a rendszerváltás előtt. Az úgynevezett "felvételi szűrő" nem csak a tudást mérte, hanem azt is, kinek ki az apukája.

@beszélő: Pont, hogy a piaci alap mentheti meg a jó intézményeket, és szűnnek majd meg a gyengék. Elvileg, mert a gazdasági talponmaradáshoz nálunk nem Nobel-díjasokat kell képezni, hanem "jó pályázatokat kell betolni". Itt nagyjából véget is ér a teljesítményalapú megítélés.

A Nobel-díjasaink közül több gyakorlatilag magyar sem volt, csak épp Pozsonyban született, vagy apuci után kapta a vezetéknevét már odakinn (vagyis, szerencséjére sohase de nem találkozott a magyar oktatási rendszerrel), oszt mi meg verjük a mellünket. Ennek picit a vikin nézzünk tán utána.

És hány él közülük pillanatnyilag Mo-on? Nulla darab.

Az oktatási rendszerünk daliás ideje, Hölgyeim és Uraim, elmúlt. Tudáspiacunk mutyik és átláthatatlan háttéralkuk érdekében működik, kompatibilitása és átjárhatósága az európai, amerikai, japán, kínai stb. tudáspiacokkal a hullával egyenlő. Ébredjünk már fel, kérem, a VILÁG munkaerőpiacára kell képezni partiképes munkaerőt, nem idehazára. Amíg idehazára képzünk, nem lesz pénz a rendszerben, és még jobban le fog szakadni. Hány magyar egyetem van világviszonylatban az első 1000-ben? Ha nem tévedek, csak az ELTE van ott, a nyolcsázvalahanyadik helyen.

Nincs tehát semmink, csak a múltúnk megint, azért meg nem fog fizetni a külföldi hallgató. De ez, ugye, teljesen lényegtelen, mert kinek kellenek bunekau külföldi, neeeem? :-(((

A humán szakoktól meg el a kezekkel így, en bloc, kéretik a fikázásban leheletnyit konökrétabb lenni. Merci.

@lehoako:
"Hány magyar egyetem van világviszonylatban az első 1000-ben? Ha nem tévedek, csak az ELTE van ott, a nyolcsázvalahanyadik helyen."

Azt mondod? Én találtam egy listát, de magyar nincs is rajta...
www.treton.com/Studentzone/Universities/Abroad/abuniv.html

Itt viszont:
"http://www.webometrics.info/details.asp?univ=elte.hu"

Az van, hogy a világon a 277., Európában a 101., hazánkban meg a második :)))

@Bambano: jogászok esetében az a helyzet, hogy 15-20 évvel ezelőtt végzettek szinte automatikusan jólmenő ügyvédek lettek, ha nem voltak abszolút hülyék. ma azért ehhez egy kicsit meg is kell dolgozni. de azért éhező meg mcdonaldsban dolgozó végzett jogászokról nem hallottam még. ellenben mondjuk bölcsészekkel vagy marketingesekkel...

@lehoako: Az ELTE a Szegedi tudomanyegyetemmel holtversenyben az 500-on belul (300 korul). A tobbi nincs a listan.

Nobel-dijasokat meg el kene sajnos felejteni, az orszag sokat nem tett hozza egyikhez sem...

én a hallgatók helyében kicsire összehúznám magam.
Ott tartunk, hogy pénteken már nem lehet órát tartani, mert csütörtökön mind húz haza a szennyessel. Mintha az egyetem a gimnázium diákhitellel megspékelt hosszabbítása lenne.

Shadow eleg jol osszefoglalta a lenyeget, de egy dolgot meg:

nem valo a nep 40-50%-a az egyetemre - itt lett elcseszve. Kb. 40%-50 alkalmas erettsegire, 10% a felsooktatasba. Es maris lenne szinvonal. Uff!

@Terézágyú:
Ahol szerinted nincs egy magyar sem...
www.treton.com/Studentzone/Universities/Abroad/abuniv.html

242. BME
www.treton.com/Studentzone/Universities/Abroad/abuniv4.html

374. ELTE
www.treton.com/Studentzone/Universities/Abroad/abuniv7.html

472. SZTE
www.treton.com/Studentzone/Universities/Abroad/abuniv9.html

A másikon könnyebb eligazodni:
www.webometrics.info/top100_continent.asp?cont=E_Europe
Itt fellelhető a világranglistájuk szerinti helyezés is.

@ppppalika:
"Ahol szerinted nincs egy magyar sem..."

Igazad van, rosszul kerestem a guglival...

te hogy találtad meg őket?

A webometricset viszont én is beírtam :)

én azt nem értettem soha, h ez az ország szegány

nagyon

mégis a höknek van sok-sok pénze analfabétabulikat rendezni, akkor erre van pénz? másra nins?
azonnal el kell kobozni tőlük és a tanulás hatékonyságára fordítani

@Shadow82: "Sokadik utóvizsga, mindenféle pót-pót lehetőségek, aztán az ember csak átcsúszik egyszer, és végre lesz diplomája. Vajon ez a tény lehúzza a jól tanuló hallgató diplomájának értékét, vagy nem? Szerintem igen."

Ez azért nincs mindenhol így. Az SZTE-n pl. korlátozott a vizsgák száma - ez a szám ugyan magasabb, mint a kreditrendszer előtti korszakban, de nem olyan nagyon sokkal. A kreditrendszer "áhh, legfeljebb majd jövőre felveszem megint" mellékhatását az oktatók hozzáállása nagyrészt ellensúlyozza, régen ugye volt az "á, ne kelljen szegény gyereknek évet ismételnie".
De általánosan persze tökéletesen igazad van. Meg is lepődtem, hogy más felsőoktatási intézmények nem határoznak meg ilyen limitet.

@Terézágyú: "te hogy találtad meg őket?"

Lapoztam aztán feltűnt a magyar zászló. :)

"A webometricset viszont én is beírtam :) "

Az igaz, csak az általam megadott linken ott van az összes magyar egy oldalon. Legalábbis amennyi belefér a k-európai top100-ba.

@Shadow82: Szerinted ezek után valóban élni fog a nyáron a 200 pontos szabály? Vagy pótfelvételin felvételi ismerkedés címen az analfabétáknak is nyomnak még néhány pontot és így újra felvesszük azokat, akiknek igazából szakmunkásképzőben lenne a helye, mert teljesen igazad van: a villanyszámlát fizetni kell.

@lúzer_: "A kreditrendszer "áhh, legfeljebb majd jövőre felveszem megint" mellékhatását az oktatók hozzáállása nagyrészt ellensúlyozza, régen ugye volt az "á, ne kelljen szegény gyereknek évet ismételnie"."

Hát, valaha indultunk 78 fővel + a hozzánk bukottak és végeztünk úgy 30 fő alatt. - JATE

@lehoako: Azért van most is egy-két itthon végzett koponya az amerikai piacon.
Egyébként az USA-ban a jegyzett természettudományos végzettségű diplomások fele európai felsőoktatási intézményben szerezte tudását.
Azért nem kell a magyarokat nagyon lenézni, mert igaz, hogy egy-két Nobel-díjas csak származásilag volt magyar, de azért nem kétséges, hogy Klebelsberg alapozta meg a tudásukat azzal az iskolarendszerrel amit létrehozott.
Meggyőződésem, hogy az általános iskolában már eldől, ki hogyan veszi a lécet később.Az általános iskolai oktatás színvonala meghatározó.
Ha az alapok rosszak, és a falból hiányoznak fontos téglák, az építmény össze fog dőlni.
Ha a diák tanulás, olvasás, sportolás, pihenés helyett lakhelye és az iskola közötti települések között utazik, sok jóra ne számítsunk.
Persze volt oktatás Klebelsberg előtt is, voltak Jedlik Ányosok, Asbóth Oszkárok, Galamb Józsefek, és sorolhatnám hosszan.
Nagy hiba az ha itthon nem tudja hasznosítani, szabadalmaztatni a feltaláló a találmányát.
Jut eszembe volt hányan voltak akik nem a természettudományos területen lettek híresek.
Kevesen, de a legutóbbi Kertész Imre aki nem nagyon henceg magyarságával nem úgy mint Teller Ede.

@Aropa: "Ott tartunk, hogy pénteken már nem lehet órát tartani, mert csütörtökön mind húz haza a szennyessel."

Ez már 2000 körül így volt. Talán akkoriban terjedt el a legenda, hogy egy vidéki egyetem szeretett volna új oktatási épületet, mondván a jelenlegiben nem férnek el. A miniszter péntek dél körül ellátogatott a nagyobb karokra, majd azt mondta, lehet, hogy 4 napra nem tudják beosztani az órákat, de ha a pénteket is felhasználják, biztosan lesz elég hely. :)

Megdöbbentő hogy mennyi tanerő ér rá hosszú posztokat írni munkaidőben.De a lényeg: felháborító hogy nincs minőségellenőrzés a felsőoktatásban,a dolgozatokat nem javítják ki,pofára meg véletlenre adnak osztályzatot az jót röhögnek.Jó példa hogy szinte soha nem lehet megnézni a dolgozatot. A tanítás és a számonkérés között igen laza a kapcsolat.Vizsgákra nem adnak felkészülési időt mert a főállás mellett munkaidőben más társiskolában is tanítanak.Napi 2-3 vizsgára nem lehet felkészülni csak UV-ról UV-ra menni hátha átmegy az ember.De mit érdekli ez az egyetemet hiszen érdeke, hogy a hallgatók fizetőssek legyenek,onnan meg nincs visszaút,mert így nem lehet jó tanulmányi eredményt elérni.A tananyagok -főleg az alapozók- a világon semmire sem jók csak a szivatásra.

@Shadow82: És azt is tegyük azért hozzá, hogy sokszor nem csak az oktató saját belátásán múlik az, hogy ért-e ahhoz amit tanítani kellene, hanem azon is, hogy mit találtak ki "felette". Attól függetlenül, hogy tudták volna, ki képes ilyesmit oktatni. Előfordul, hogy "kis" oktatókra tolnak olyan feladatokat, amit a "nagyok" nem tudnak/akarnak elvállalni. Ennek sem éppen minőségnövekedés lesz az eredménye.

@kiprobaltam: Egy óraadó felállt és elment, mert belefáradt két iskola közti ingázásba. A tárgyait szétosztották. Nyelvtanár kapott jogi jellegű tárgyat, hogy meglegyen az órája.

@lehoako:

Tisztelt Uram! Itt nem csak Urak vannak. Már a nők is tudnak írni, olvasni, diplomát szerezni, sőt: akár felsőoktatásban oktatni is. Ébresztő!

Nem állok be a "régen aranyvilág volt" kórusba, én a kilencvenes években tanultam, nyilván keményebb volt mérnöki diplomát szerezni, de az sem volt hibátlan korszak. Lehetett volna már akkor is ésszerűsíteni.
Amit viszont látok, mostani hallgatóknál: egyik főiskolára jár, kérdem, hány vizsgád lesz a vizsgaidőszakban? Válasz: egy, mert a többire megajánlják a jegyet a féléves dolgok alapján. Szóbeli vizsga fogalmát nem is ismerik.
Másik: panaszkodik, hogy a mesterképzésben a teljesen kamu szakon már nem tudnak mit tanítani, újból tanítják a főiskolai tárgyakat. Kérdem, miért vagy akkor ott, miért veszed fel minden hónapban a diákhitelt, miért akarsz ekkora adóssággal munkát keresni és életet kezdeni, két évvel idősebben, mint azok akik főiskola után ugyanezzel az értéktelen szakon szerzett diplomával abbahagyták a bohóckodást. Mert neki egyetemi diploma kell! Mondom, szerinted hülyeséget tanítanak, mind a ketten tudjuk, sokban van a diákhitel, ráadásul amikor te keresel állást, lehet, a már két éve dolgozó ex-évfolyamtársaid döntenek rólad- válasz vállvonogatás. Hát, ha így megy, hát így megy.
Ami meg a marha színvonalas jogi képzést illeti, azért egyszer érdemes összeadni, mennyi embert küldenek ki a jogi egyetemek évről évre. És a töredékével is működött az ország...

@beszélő: Tévedés, hogy a magyar oktatás lezüllesztése kilencven után kezdődött. Klebelsberg minisztersége és a rendszerváltás között azért történt még egy-s-más, s ez az egy-s-más egyáltalán nem a magyar oktatás-kutatás fejlesztésének virágkoraként jellemezhető. A kommunisták először módszeresen szétverték az oktatást (politikai alapon, mint mindent, hiszen az értelmiség nagy része nem minősült megbízhatónak), és aztán elég felemásan, félig megvalósult reformokkal araszolgattunk, csak jócskán lemaradva a világ nyugatabbi felétől. A nyolcvanas évek elejére kibontakozó oktatáspolitikai reformkezdeményezéseknek is nagyjából ugyanaz a sors jutott, mint általában: a pénzhiány miatt a szép elvek nagy része papíron maradt. Márpedig a gazdasági recesszió határozza meg azóta is a magyar oktatás sorsát -- ilyenek a döntéshozóink preferenciái. Hol volt már ekkor Klebelsberg?
Szóval kilencvenre már rég csak a hírnevéből élt az oktatásunk.
Természetesen abban egyetértünk, hogy azóta sem történt érdemi előrelépés -- sőt -- de azért ne tegyünk már úgy, mintha az oktatásunkat a rendszerváltás züllesztette volna le. Züllik az már jóindeje, csak úgy, spontán...

A helyzet az, hogy a bolognai folyamatnak semmi köze sincs bajaink lényegének. előtte is zuhant a felsőoktatás, csak ettől látványosabb lett. bolognát is lehetett volna jól csinálni, de például a mi szakunkon/intézetünkben az a mentalitás uralkodott, hogy lehetőleg mentsünk át mindent a BSc képzésbe, amit korábban öt évig az osztatlanban tanítottunk, és egyébként is, csak semmi változás. a képzés így nem újult meg. az oktatói kar terhelése esetleges, a hozzá nem értés gyakori, mert például, ha indítanánk egy képzést, és kellene hozzá speciális szaktudás, gyakorlati ismeretek, akkor rögtön jön az ellenérv, hogy azért fizetni kéne, tehát inkább oldjuk meg az órákat házon belül... akinek fokozata van, az nyilván úgy is ért mindenhez...
a keretszámok túlzottak, piaci kontroll alig van, mert a végzett hallgató végül valahogy elhelyezkedik, igaz, ennek általában semmi köze sincs ahhoz, amit az adófizetők pénzén tanult 5 (6-8 stb) évig. így annak ellenére iskolázunk be mi pl évente kb 100-110 hallgatót egy évfolyamba, hogy igazából nem tudnék olyan munkakört mondani nekik, amire a diplomájuk alkalmassá teszi őket. jó, tanulnak mellé valami szakirányt, az segít, de a felsőoktatás egészében véve durván elszakadt a munkaerőpiactól.
és még egy aspektus: magam nem akarok panaszkodni, mert vannak mellékeseim, de egy kezdő tanársegéd kap kb 120 nettót. ezért a pénzért azt várják el tőle, hogy tartsa meg saját és gyakran professzora óráit, írja meg a Phd-jét, végezze el az összes olyan adminisztratív feladatot, amit senki más sem akar. ezért a pénzért szerintem csak K-európai szintű oktatást lehet elvárni. majd ha a jelenlegi hallgatói helyek 80%-át fizetőssé tesszük, és a befolyó pénzeket a képzések anyagi és tárgyi feltételeinek javítására fordítjuk, akkor várható előrelépés. meg a piac megtisztulása, a szar főiskolák megfulladása. de hát az okos nép leszavazta a tandíjat, mert milyen szép is az, hogy bécike 6 év alatt elvégzi valamelyik büfé-ruhatár szakot állam bácsi pénzén, mert az van neki, úgy nyomtatja...

@tesz-vesz: A HÖK jelenleg igen erős politikai hatalmat képvisel a felsőoktatás irányításában, óriási lobbierőt tudnak mozgósítani. Sikerült elérniük, hogy a fejkvóta harminc százaléka az ő zsebükben landoljon. Ez óriási pénz -- a semmire. Teljesen igazad van -- ennek az oktatásban lenne helye, csakhogy nem adják oda maguktól. Hülyék lennének.
Ez is az ostobán naiv liberális oktatáspolitikánk eredménye...

Sajnos, liberális létemre ezt kell hogy mondjam. :-(

Elhangzott, hogy egyetemre 10% menjen, ne 50%, és gimibe meg 04-50%

Szerintem itt van a nagy galiba, a kezdeteknél.
Minden először érettságit akar, a sima szakmáknak nincs becsülete, se felvevőpiaca itthon, vasutast se képeznek már annyit, sorkatonaság sincs, ami felvenné a kikerült embereket.

Szóval mindenki gimibe akar járni, ott is elkezdődik az, hogy elindítjuk a D meg E, meg F osztályt, csak legyen minél több tanuló az áramszámlára, igaz, hogy az A meg B osztály ami kiemelt fizika-matek, humán szak.

Érettségi után bejutni egyetemre-főiskolára a fent leírtak miatt gyerekjáték, és ott ellébecolni a pusztaröcsögei gimnázium E osztályából Pirikének simán megy, fősikola meg partner ebben, mert kell neki a fejpénz, tandíj, akkreditáció, hogy milyen sokan is vannak nálunk.

Ami gond, hogy egy nívósabb főiskolán-egyetemen (pl BME) a diákok nem értik meg, hogy itt már nem gimis szinten kell megfelelni, virágot vinni Marika néninek és megkapom az ötöst, hanem a tanár leadja az anyag 30%-át, a többit a diáknak kell utánaolvasnia, ha konzultálni akar, akkor arra van külön időpont.

Aztán megy a csodálkozás, hogy vizsgára két nap alatt kell felkészülni (mert ugye év közben baszott tanulni bárki is, csak a HÖK-ös bulira jártunk el és valahogy összejött a kettes zh), és megy a sírás, hogy UV, meg UV UV-je, stb.

Alapjaiban az eégsz rendszer, kezdve a gimitől, nem nevel arra, hogy magadnak tanulsz, mindenki a tanárokban keresi a hibát először...

@housemd: Én sem értem, honnan jött ez a félreértés, hogy most 3 év alatt kéne lenyomni azt, amit azelőtt 4-ben?
A bolognai reformnak éppen az a legtisztességtelenebb vonása, hogy most -- ahogy más is utalt rá fentebb -- valóban 3 év után van egy komoly felvételi rosta, és aki nem jut be a Masterre, az kitörölheti a Bachelor-papírjával...
Asszem azoknak van igazuk, akik szerint az egész 3-éves-tömegképzés csak a munkaerőpiactól tartja vissza +3 évig a gyerekeket -- azaz így 21 évesen válnak munkanélkülivé, ahelyett, hogy a friss érettségijükkel ácsorognának a munkaügyi központ előtt...

Nade mindebből az is következik, hogy önmagában a bolognai rendszernek még nem kéne rosszul működnie -- hiszen az egyetemek sokkal alaposabban kirostálhatják a hallgatóikat 3 év alatt, mint egy párórás felvételi alatt. Csakhogy ahhoz, hogy ezt értelmesen lehessen csinálni, valóban át kéne strukturálni a képzést, az első három évben valóban egy általánosabb alapot kéne átadni, és mellesleg olyan tölteléktárgyakat (közismereti, stb) kínálni, ami a 3 év után kiesőket piacképessé is teheti, azaz lehetne értelmesen nyitni a munkaerőpiaci kereslet irányában! Vannak erre kísérletek -- pl. hallom, hogy szerkesztést, fordítást, alapvetően diplomát nem igénylő, de speciális intellektuális készségek nélkül színvonalasan művelhetetlen szakmákat is próbálnak tanítani bölcsészhallgatóknak... -- Ennek a TTK-n nyilván a laboráns, asszisztens stb. képzés lenne a megfelelője... -- ha az oktatásunkat nem a pénztelenség jelszavával terelgetnék kényszervágányra, hanem perspektivikusan terveznék!
Na de amíg egyetemi oktatók maguk is abban a hitben vannak, hogy most 3 év alatt ugyanazt kéne megtanítaniuk, amit azelőtt 4 alatt (többektől hallottam!), addig mit várunk?

Gondolkodni kéne először megtanítani a magyar embert...

Jajj könyörgöm, milyen elitképzésről zagyvál mindenki? Utoljára az 50-es 60-as években volt itt elitképzés. Felejtsük már el ezt, hogy a magyar oktatás valaha is jó lett volna a fentebb említett idők után. Egyszerűen nem értem, miért hiszik emberek, hogy pl a BME a világ egyik legjobb műszaki egyeteme. Tessék megnézni, egy Bécsi műszaki egyetemet vagy egy akármilyen nyugatit. Lesz nagy csodálkozás. Még régiós szinten is simán átlagosnak mondható a magyar felsőoktatás.

@Shadow82: az ő idejükben az évfolyamelsőkből lettek a HÖK tisztviselők (evidens volt, hogy nem a hülyék ültek le a hallgatóság nevében tárgyalni)."

egyértelmű

@Shadow82: Azon mar egy jo ideje tunodom, hogy amikor egy nemzetkozi hiru, szakmajaban abszolutumnak szamito tanar (vagy ha ugy vesszuk tudos, kicsit talan van meg benne valami abbol, amit anno polihisztornak hivtak) bejon, es olyan eloadast tart, hogy sirva szaladok ki rola, az vajon azert van mert ott ul az a 150 funkcionalis analfabeta es lathato az ertetlen-erdektelen ostobasag a fejukon -vagy egyszeruen csak motivalatlan a tanar? Bar egyetemi kerdesekben jobbara a tanarok partjan vagyok, foleg ami az idosebbeket illeti. Eleg szar lehet 15-20 evig tanitani azt a par embert, akit jo esellyel meg erdekelt is amit tanult, aztan hirtelen atszokni ebbe a tomegtermelesbe.

Akik a bolognat szidjak, kicsit gondolkodjanak. Europa nagyobb resze el es virul a bologna mellett/ellenere. Es igencsak jo az oktatas. Nem biztos hogy mindig a rendszer a hibas...

én elég nagy kérdőjellel állok a dolog előtt, mivel az első diplomámnál, illetve itt a másodiknál is elég keményen meg kellett dolgoznunk.
szakszövegfordítás, sok száz oldal vizsgára, kötelező idegennyelv tanulás, szövegelemzés eredeti nyelven - mondjuk sztem egyértelmű, hogy biz. tantárgyaknál/szakoknál az eredeti holt nyelven is el kell tudni olvasni, és értelmezni a szöveget.
a tudományos tanulmányoknál meg ne arra várjunk, hogy magyarra lefordítsák, hanem angol/német/franciául mindenki tudjon annyira, hogy lefordítsa a szöveget, ha meg elakad,ott a tanár, aki segít.
akikkel együtt tanultam (na jó volt 1-2 kivétel) olyan nagy koponyák voltak, hogy szinte szégyelltem magam. már az első héten beszerezték a köt. irod.-t és sokan MÁR EL IS OLVASTÁK az összeset.
vizsgánál a 4nél rosszabb nagyon ciki volt, + sokszor többet tudtunk a tanárnál az adott témában - néha ez is elég égő volt...
úgyhogy én nem értem ezt a problémát, nálunk minden flottul ment.

@shoviet: uhh, most volt egy ilyen tanárom : HIVATALOS MTA TAG, de bazdmeg olyan alap dolgokat nem tud , és beszél nagy magabiztossággal más témában, de olyan sületlenségeket mond, hogy összenéztünk a többiekkel: mi van, lőtte ezt az MTA tagságot a búcsúban?
kiadott egy könyvet nagy arccal, hogy aszongya "A görög filozófia" (sic!)- elolvastam az egészet.....: az ami eszébe jutott a görög filóról, beleírta, persze a fele kimaradt, a másik felét 3x-4x leírta, csak más fejezetcímekkel, se egy kronológia, se egy irányított gondolatmenet, messziről látszott hogy fingja sincs a görög filozófiáról, max wikipédián rákeresett Platónra meg Arisztotelészre, és aszitte ennyi elég is. + TELE VOLT HELYESÍRÁSI HIBÁKKAL ÉS ELGÉPELT MONDATOKKAL.

na így tanítson valaki (persze a vizsgái arról szólnak, hogy lefikázza a többi szakot, és szerinte csak az övé a jó, értelmes és nehéz... a többi habos kakaó- hánynom kell)

@múvemáccsó: jaj, felreertettel :) Amirol te irsz az a masik veglet, es magy mennyisegben jelen vannak az osszes egyetemen. Legszebb peldanyok azok, akik csakis a sajat "muveiket" adjak meg, mint egyetlen es ultimate szakirodalmat. Persze nem a reszecskegyorsitas vallasi vonatkozasaval foglalkoznak, kb. egyedulikent e szep vilagon, hanem Adyval meg Petofivel, de relevans szakirodalmat csak ok produklatak...
Akire (akikre) en gondolok olyan elismert szakemberek, akik tenyleg tudnak... csak rohadtul belefaradtak a diakok hianyos alaptudasaba, meg abba az altalanos erdektelensegbe, amivel a "gyujtoszakokon" talalkoznak. Gondolom az ilyen eloadasokat ok is csak a penzert vallaljak.

@múvemáccsó: hja, ami a szakirodalom nyelvet meg a "nem tetszett mondani az oran"-t illeti, abban a kedvencem hogy mar ott tartunk, hogy a tanar nem konyveket dob eled, hanem oldalakat. Es a tobbseg tenyleg megy, es elolvassa a kotelezo 32 es fel oldalt az akarmibol, es boldog.

... aztan lehazaarulozzak, aki inkabb odebball... :D

@lúzer_

Az SZTE-n lehet, tudnak valamit. Én nem ott vagyok, nálunk 6-8 alkalommal lehet vizsgázni egy tárgyból, nem emlékszem a pontos számra. Nekünk 6-szor lehetett, de úgy hallottam, emelték azóta. Ami persze limit, de azért mondjuk az, hogy valaki 3 évig képtelen letenni egy szigorlatot, hát, nem egészséges.

@Бабаяга

A minap beszélgettem egy lánnyal (nyelvvizsgára vártunk mindketten), akinek nem volt meg a 200 pont, de felsőoktatásba akar lépni. A csökkentett szintű érettségije (vagy hogy mondják korrektül... "középfokú"?) 2-es 3-as körüli lett, holott valami 60% már 4-es. Most majd újra akarja tenni, hogy felvegyék. Szerinted, ha sikerül neki, akkor intelligensebb is lesz? 10 év múlva lesz diplomája? Mert szerintem lesz. Ez van, én is sajnálom.

@kiprobaltam

Teljesen igazad van, millió dolgot lehetne még hozzá tenni. Nem ér rá az előadó, hát leküldi valami lámpalázas doktoranduszát. Láttam én is olyat.

@shoviet

"olyan eloadast tart, hogy sirva szaladok ki rola,"

Nem minden jó kutató tud jól előadni. Sajnos bele vannak kényszerítve. Nekem volt egy kollégám, aki nagyon nagy tudősú volt, de szabályosan rettegett az óratartástól. Sajnos a mai rendszerben nem lehet megtenni azt, hogy egy egyetemi kutatót megkíméljenek az oktatástól, de hagyják kutatni. Szerintem attól, hogy az egyetem oktatási intézmény (részben), még nem kell minden kutatónak oktatnia.
Ettől függetlenül, lehet hogy az általad említett példában az előadó tudott volna előadni, de belefáradt. Ez is egy olyan pszichológiai hatás, amivel a döntéshozók nem számolnak. Lenyomják az emberek torkán a szar törvényeket, és csodálkoznak, ha az emberek nem mosolyognak hozzá. Erőből kormányzás megy jó ideje, és ilyen környezetben fásult, fáradt, motiválatlan emberek képződnek, akik szarul látják el a munkájukat.

@Shadow82: Hat te nem erezned magad nyomorultul, ha a +/- 180-200 magyar szakosod kozul veled egyutt lenne osszesen 6, aki olvasta a Haboru es beket? En teljesen atereztem a tanar helyzetet, mert meg en is kinosan ereztem magam. Az pedig egyenesen hanyinger, hogy sznob vagy, ha irodalmarnak tanulsz, es netan meg olvasol is :D Hat, ilyen rendszerben... pfff, nem csoda ha tropak meg a jo tanarok is.
Mondjuk a bacsi eloadasaval inkabb a modora volt csak a baj. En spec elveztem is, mert tenyleg rohadt sokat tud, de ugye ugy magyaraz, mint aki nem elsos elemistakhoz beszel... feltetelezi hogy valami megragadt benned az elozo 12 evbol. Igy aztan ment a rinya, hogy szar az eloadas, mert "nem lehet jegyzetelni" :D
Ezt az istenverte diplomat az osszes felanalfabeta trogernek, ezt kene megszuntetni, es akkor el lehetne kezdeni oktatasban gondolkodni.

@ppppalika: Lehet, de én úgy tapasztaltam, hogy a kreditrendszer bevezetésével még nagyobb arányban szórták a népet. Persze nehéz ezt megállapítani, mert kreditrendszerben nincs "lebukott", és lehet, hogy egy tárgyból a vizsgázók 90%-át kiszórják, de aztán próbálkozhatnak még kétszer.
Tulajdonképpen plusz egy kört biztosít a kreditrendszer - nem kétszer, hanem háromszor lehet felvenni egy tárgyat. Hogy ez jó-e, azon lehet vitatkozni, az mindenesetre - szvsz - remek fícsör, hogy ilyen rendszerben egyetlen elégtelen miatt nem kell évet ismételni.
Viszont könnyelművé tehet, ez tény; de utóbb rájön az ember, hogy csak magával szúrt ki az időhúzással. Kell egyfajta érettség ehhez, és ez sok 18-20 évesből még hiányzik. Ebből a szempontból nem jó.

Az oktatási témában elég zöldfülű vagyok, lévén, hogy doktorandusz (-anda) vagyok, és csak nemrég kezdtem el tanítani. Az oktatási készségeim finoman szólva is eléggé kiforratlanok, és a tudásomon is lenne mit csiszolni (viszonylag kisebb szak vagyunk, így olyan óra is jutott nekem, ami nem tartozik szorosan a szakterületemhez), de ez egy dolog.
Az, hogy nem tudok olyan jól tanítani, mint azok, akik húsz éve a pályán vannak, nem kellene, hogy megakadályozza a hallgatókat abban, hogy elolvassák az órára kiadott olvasmányokat, vagy hogy figyelmesen, a jegyzettömböt a kezük ügyében tartva olvassák a szövegeket, hogy értelmes diskurzus is kialakuljon az órán.

@dr.anda: Az előadói készség adottság, illetve fejleszthető. Aki képes logikusan gondolkodni, az tud jól előadni. Első diplomámat tanárszakon szereztem, minden tanár tudott előadni. A többi felsőoktatási intézményben öreg profok között is mindig volt olyan, aki egyszerűen nem volt képes előadni, volt, aki saját jegyzetét olvasta fel.
A hallgatók pedig nem fogják elolvasni, hiszen ők nem azért járnak oda, hogy olvassanak, hanem mint az oviban, azt várják el, hogy a foglalkozások alkalmával te belevarázsold kicsi bucijukba a tudást.

Úgy látom, hogy ez a témába vág (sajnos angol):

www.youtube.com/watch?v=WwslBPj8GgI

Szerintem ezt a kiválasztódást a piac valahogy elvégzi. Sajnos, hogy ennek Budapest lesz a nyertese, mert vidékre nem érdemes egyetemre menni, ha Budapestre is bejutnál. Az egyetlen kivétel az orvosi. Ott valahogy mindenki orvos lesz nincs nagyságrendi eltérés. De pl. jog: Pest - utána mindegy, hogy Szegeden, vagy Győrben végeztél. Műszaki: műegyetem... utána mindegy. Corvinus... Talán még az Elte is ide tartozik... Nem mindegy hol vagy bölcsész, vagy TTk-s. Kb. ugyanaz van mint azelőtt, csak most nem 10% a felsőoktatás, hanem 10% az értékes diploma. Most oda nehéz bejutni. Ezért oda kell bejutni, ha akarsz valamit. Vagy ahogy a kolléga írta: Bécsben kell tanulni. A gyermekeim pl. 2011-től 2016-ig mennek egyetemre, s most lamentálunk rajta, hogy hová menjenek. Apropó: aki Bécsbe jár az felveheti a diákhitelt?

A felsőoktatás jelenlegi helyzetének legfőbb oka, hogy alapvetően kétfajta embert vesznek fel egyetemre: boldog-boldogtalant...

Az előttem szólók helyesen ismerték fel, az általános iskolában szerzett tudás fontosságát, amire a későbbiekben építeni lehet. Az általános iskolai képzést a nagy reformok során teljesen tönkretették. Első négy osztályban nem lehet buktatni, a gyereknek sokkal több joga van, mint kötelessége, a szülő otthon nem foglalkozik vele. A tankönyvek minősége csapnivaló; a tanárok nem gondolkodásra tanítanak. Jellemző példa az alábbi, matematika könyvben található példa: 5 alma + 4 körte mennyi?
A gyerekek 4., 5. osztályban többismeretlenes egyenletekkel foglalkoznak anélkül, hogy rendesen megtanultak volna összeadni és szorozni. Ugyanez elmondható a helyesírásról és a szövegértésről is. A tanulók legalább 80 %-a funkcionális analfabétaként kerül középiskolába, többnyire gimnáziumba mert a szakmunkásképzést rangon alulinak tartják. Magyarországon az utóbbi időben eluralkodott egyfajta sznob szemlélet, miszerint nem vagy ember ha nincs érettségid vagy diplomád, hiába nincs mögötte semmi tudás és mehetsz munkanélkülinek azonnal. Vissza kellene adni a munka becsületét, amíg a csalás és lopás lesz akövetendő példa nem fog változni itt semmi...

Az érettségi színvonala siralmas. Én annak idején (15 éve) 6 helyesírási hibára (ebből 3 vesszőhiba) 4 oldalban közepest kaptam. A mostani diákok ZH-it olvasva nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. Nekünk már alsó tagozatban szégyen lett volna az a helyesírási és fogalmazási készség, amivel ma be lehet kerülni egy egyetemre. Ebben sajnos nagy felelősség terheli a középiskolai tanárokat is mert megadják a jobb jegyet, hadd menjen már szegény gyerek továbbtanulni.
A szakon, aminek az egyik legfontosabb alapozó tárgyát viszem, a hallgatói létszám az utóbbi 4 évben megnégyszereződött. Mindez úgy, hogy az egyetemen mindössze 3 olyan terem található, ahol az összes hallgató elfér. Ezeket megszerezni lehetetlen mert szokásjog alapján azé az elsőbbség, aki az elmúlt évben is ott tartotta az óráit. A szakok között megy a rivalizálás ezért a legtöbb oktató kicsinyes és rosszindulatú.

A mi egyetemünkön is létezik sajnos a már említett buktatási küszöb, ami itt 25 %. A hallgatók azonban annyira felkészületlenek, hogy ha differenciálni akarnék közöttük, az évfolyam nagyobb része megbukna. Számolási szemináriumon például elsőre 70 % bukott úgy, hogy a feladatsort egy régi felvételin körberöhögték volna. Új feladatsor összeállításával sem kell bajlódni, mivel arra is lusták, hogy utánanézzenek mit nem tudtak. A gyakorlatok életveszélyesek a túlzsúfoltság és a hallgatók fegyelmezetlensége miatt. A felszerelés elavult vegyszerre nem ad pénzt az egyetem, oldd meg ahogy tudod.

PhD hallgatókat az oktatásba bevonni nem lehet, nehogy leterheljük őket. Ha mégis sikerül oktatásra bírni őket abban sincs sok köszönet, az ő tudásuk is elég sok kívánnivalót hagy maga után. Az oktatónak így az óraterhelése egyes tanszékeken megegyezik egy középiskolai tanáréval (az enyém is 20 fölött van hetente), miközben előrelépés csak tudományos munkával kutatással érhető el. Ilyen körülmények között nem csoda ha az oktatók kimerültek és nincs idejük rendesen felkészülni egy órára, főleg, hogy a mesterképzéssel egy csomó addig nem létező előadást is meg kell tartani. A mindezért járó fizetés a kabaré kategóriába tartozik.

Az én szakomon iparban minden nehézség nélkül el lehet helyezkedni dupla, vagy akár tripla fizetésért is lényegében ugyanannyi munkáért. Ezek után mindenki csodálkozik, milyen a fiatal oktatók színvonala. Ki az a hülye, aki ilyen körülmények között a felsőoktatásban marad? Talán az, aki elhivatott és szeret tanítani, de a mostani hallgatók szemében látható üresség, nihil, az érdeklődés teljes hiánya hamar elveszi az ember kedvét.

A jogász és orvosképzés elit jellege erős misztikumként él a köztudatban. Miért hiszi bárki is, hogy ugyanabból a középiskolás emberanyagból ők különb diplomásokat nevelnek? Az egyetlen ok, amiért osztatlan képzésben maradhattak, mert a jogászok hozzák a törvényeket, bolondok lennének kitolni magukkal, az orvosi lobbi szava pedig tudjuk az égig ér. Tegye fel a kezét az, aki még nem találkozott teljesen alkalmatlan orvossal vagy jogásszal.

A magyar felsőoktatás alapvetően feudális, amit jól példáz a doktori címek esete is. Milyen alapon kap egy jogász vagy horribile dictu egy gyógyszerész dr. címet? Aki kemény képzést akar vegyen fel egy fizika-kémia szakot bármelyik egyetemen. Sírva menekülne vissza orvosnak vagy jogásznak. Aki nem hiszi nézzen utána a fent említett szakpáron az utóbbi időben végzett létszámnak...

Únió?! Nebassz!

@Alchemist76: "Ebben sajnos nagy felelősség terheli a középiskolai tanárokat is mert megadják a jobb jegyet, hadd menjen már szegény gyerek továbbtanulni."

Ez sajnos így van. A középiskola rangját az adja meg, hogy hány százalékot vesznek fel egyetemre. Ezek után nem csoda, ha a vezetőség enyhe nyomást fejt ki a tanárra, hogy minél jobb jegyek szülessenek. Aztán itt van az érettségi, ahol megint csak megkérdezheti a vezetőség, hogy nem lehetne erre vagy arra pontot adni. Az érettségielnökök hozáálása is enyhén szólva változó. Mondjuk hallottam már olyan elnökről, aki megkérte a kérdező tanárokat, hogy legyenek szívesek összekeverni a tételeket. Ezek után csoda, hogy ilyen érettségi eredmények vannak?

Sziasztok,

ez mind szép és jó (vagy inkább szomorú), amit leírtatok, de mi lenne a teendő?

@flort:

Teendő? Az sok volna. A tanárok óraszámának csökkentése, fizetés növelése. (Már hallom is a hőzöngők hadát: persze tanárnak lenni kész láblógatás, egész nyáron nem dolgoznak, és még fizetést is emelnek... Lehet elmenni és kipróbálni.) Fizetésemelés mellé a kötelezettség oldalon: komoly alkalmassági szűrés és folyamatos továbbképzés, központi vizsgával (ma elég egy továbbképzésen pusztán megjelenni, de nincs számonkérés). Ne taníthasson pl. biológiát az, aki 50 éve végzett, és nem halandó az azóta felgyűlt tudás elsajátítására. Az alkalmassági szűrés tanfelügyelet felállításával történjen, de úgy, hogy ne lehessen előre szólni, hogy 2 hét múlva kit látogatunk meg. Az legyen minden nap meglepetés. Legyen emelett rendszeres pszichológiai vizsgálat, meg probléma esetén rendkívüli vizsgálat is. A Ad abszurdum, legyen minden tanteremben kamera és zárt láncú felvevő.

A gimnáziumok sikerességét ne az egyetemi felvétel arányában, hanem a sikeresen egyetemet végzettek arányában kéne mérni, a nehezebb egyetemeket megfelelő szorzóval.

A diákjogok csökkentése. Lehessen buktatni alsóban. A tanárnak joga legyen a különböző, órát zavaró technikai eszközöket elkobozni, és azokat a szülőnek egy megfelelő tárolási díj ellenében átadni. Ha a szülő 3-szor befizette az 5000 forintos mobiltlefon tárolási díjat, meg fogja gondolni, hogy mit ad a gyerek kezébe. A különböző rongálások díjait az iskola behajthassa a szülőn. A házirend súlyos megsértése intő helyett/mellett szintén pénzbüntetéssel legyen sújtható. Ha már semmiből nem értenek egyesek, a zsebület csak megértik. (Egyébként katasztrófának tartom, hogy morális érvek helyett, azaz például hogy ne parkolj rokkant helyre, mert nem szép, kizárólag pénzbeli érvekkel lehet hatni a magyarokra.)

Az egyetemeket kvótától függetlenül is támogatni kéne legalább annyi pénzzel, hogy ne legyen létkérdés minden hülye benntartása. Ezen kívül a kvóták drasztikus növelése mellett a hallgatói létszám drasztikus csökkentése és a tandíj bevezetése kellene. És a fölösleges egyetemeket/főiskolákat be kell zárni.

Az egyetemi oktatókat szintén ellenőrizni, motiválni kéne, de erre nincs ötletem.

"A tanárnak joga legyen a különböző, órát zavaró technikai eszközöket elkobozni, és azokat a szülőnek egy megfelelő tárolási díj ellenében átadni. "

A mobiltelefon nem a szülőé és ha a gyerek nem kapja vissza iskola után, akkor aránytalanul korlátozva van a tulajdonjog gyakorlásában.
Ezen felül a mobiltelefon személyes adatokkal teli szerkezet, amikhez a tanárnak semmi köze.

Valamint, ha a telefon a tárolás közben megsérül, az kinek a felelőssége?
Ki fogja kifizetni az elkobzott és elromlott ájfónt, amit a emberünk kikapcsolva odaad a tanárnak, miután prüntyikézett a táskájában nokiának az ébresztőórája?

@Shadow82: Minden kijelentéseddel teljesen egyetértek. Probléma/megoldás: a számból vetted ki a szót, csak még képes voltál értelmesen megfogalmazni is:D Bár sejtettem, de sosem tisztázódott le bennem:
"A hallgatók nagy létszáma okoz néhány pszichológiai jellegű problémát...", de valóban nagyon nagy jelentőssége lehet a tömegképzésben.

@Shadow82: Egy ideig azt hittem, hogy csak a szokott mantra következik, nincs pénz, istenem, nincs pénz..., de ez:

"a hallgatói létszám drasztikus csökkentése és a tandíj bevezetése kellene. És a fölösleges egyetemeket/főiskolákat be kell zárni." - na ezzel egyet tudnék érteni.

Csak ott bukik meg a dolog, hogy ebből hülye módon politikai kérdést sikerült faragni, a hülye politikusok meg nem szólnak, csak bégetnek, mert aztán jól megnézhetik magukat. Úgyhogy hiába értünk egyet, amiket leírtál, szinte soha nem fognak bekövetkezni, sajnos.

Valami reálisabb elképzelésetek nincs?

@IronLowrider: Köszönet a linkért. Nagyon élvezetes (és hasznos) előadás.