92

Kinek ír be a tanár?

Ellenőrző , 2010.03.07. 19:42

Katalin levele egy olyan problémát tár elénk, ami talán már minden tanár elgondolkozott. Ha gond van a gyerekkel az órán -és úgy gondoljuk, hogy a szülőt is érdekli és érinti-, beírunk az ellenőrzőbe, azt remélve, hogy a szülő értesülve a problémáról, segítségünkre lesz a megoldásában. Katalin, Popper Péter egy ismert idézétén lepődött meg, ami szerint a tanár oldja meg a problémát a tanórán, a szülő nem tud mit tenni, hiszen nincsen ott.

Kedves Ellenőrző blog!

"Amikor az én fiam először hozta haza azt beírásul, hogy: »Tisztelt szülő! A gyerek számtanórán fegyelmezetlen volt.« — Elgondolkodtam. Tessék mondani, ennek mi értelme van? Persze, rögtön aláírtam. De én is beleírtam a könyvecskébe: »Tisztelt tanárnő! A gyerek vacsoránál nem ette meg a tökfőzeléket." A fenti idézetet Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás és Popper Péter egy-egy előadása olvasható a Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekeik című kötetben olvastam, Popper Péter mondta. Őszíntén megmondom, nagy tisztelője voltam mindhármuknak -amíg nem volt gyerekem, azóta vannak fentartásaim-, de ezzel egyáltalán nem tudok egyetérteni. Rengeteg könyvem van a fenti szerzőktől, Ranschburg tanárúr előadásaira is jártam -egyébként az ő írásai állnak mind a mai napig legközelebb hozzám-. Ez a kis anekdota azonban újra arra döbbentett rá, hogy alapvető ellentét van pedagógus-pszichológus-szülő között, sőt inkább a pszichológus-pedagógus között. A pedagógus oktat-nevel, a pszichológus megmagyarázza, hogy miért nem működnek a dolgok, talán így sarkíthatnánk le, természetesen a pedagógus szemszögéből. Egy pszichológus nyilván másképpen látja a dolgokat.

Én pedagógus vagyok, ritkán írok be az ellenőrzőbe, nem szeretem, talán lusta is vagyok. Sajnálom rá az időt, a szülő általában nem is olvassa el, ha egyáltalán eljut hozzá az üzenetem. De az, hogy ne is írjak be semmit, mert nekem az a dolgom, hogy neveljem meg ott helyben a gyereket -mind a 30-at-, azt a gyereket, akit a szülő nem bírt megnevelni 14-16 év alatt, azért az szerintem nonszensz. Köszönő viszonyban sincsen az órai viselkedés és a vacsora elfogyasztása, az Popper Pétert nem érdekli, hogy a gyereke hogyan viselkedik az iskolában, az róla mond el sokat, nem feltétlenül az iskola módszereiben kell a hibát keresni. A tanár nem azért ír be, mert szeret beírni, hanem azt gondolja naívan, hogy a szülőt érdekli a gyereke iskolai viselkedése, szeretne visszajelzést kapni arról, hogy hogyan viselkedik csoportban, idegen környezetbben az a csemete, közös munkának tekinti a nevelést, partnernek tekintve a szülőt. Nem jó érzés az viszontlátni elismert, nagyrabecsült pszichológusok véleményeként azt, az egyébként rossz gyakorlatot, hogy hagyjon engem békén a tanár, oldja meg, az a dolga. Ha Popper Péter így godnolkodik, kitől várhat segítséget a tanár?

Köszönettel:

Vargha Katalin

középiskolai tanár

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenorzo.blog.hu/api/trackback/id/tr291816905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adani 2010.03.07. 20:50:50

Egy régi ellenőrzős levelezés jutott eszembe:

Tisztelt szülők! Gyermekük az órán a padon lévő morzsákat eszegette.

Tisztelt tanárnő! Gyermekem este vacsora után az asztalon maradt kenyérmorzsákat eszegette

Ezt miért írta be?

Azért, amiért maga.

matyi10 (törölt) · http://matyi10.blogspot.com/ 2010.03.07. 21:05:41

Régi, élcelődős történetek témája az ellenörzőbe való beírás. Lehet kritizálni, vagy feleslegesnek titulálni egy biztos: Ha többet nem lenne beírás és a gyerekkel történne valami, akkor az első kérdése az lenne a szülőnek, hogy miért nem jelezték neki ha tudtak róla.

gyuzsu 2010.03.07. 22:03:43

Azért tapasztalatom szerint a szülői reakció sokszor segíthet. Nem vagyok egy intőírós típus, de olyan gimiben tanítok, ahol az intőírás létező dolog, befolyásolja a magatartásjegyet, ill. egyéb fegyelmi következménye van. És itt a szülők egy része figyel is az ilyesmire, reagál rá, szankcionálja otthon is az iskolai viselkedést. És a többi gyerek felé is jelzés, hogy vannak határok, amit nem lehet átlépni, néha kérdik is, hogy "és x miért nem kap intőt, ha ezt és ezt csinálta?"
A régi sulimban nem volt ilyen intőírásos hagyomány, ott nem is működött, ha valaki véletenül be talált írni, annak semmilyen hatása nem volt. Szóval iskolja is válogatja, hogy van e súlya a beírásnak.

2010.03.07. 22:23:25

most ez a post komolyan arról szól, hogy mi értelme van az intőírásnak?
tény, hogy egy intő nem feltétlen kerül el a szülőhoz (hiba), viszont az értelmesebb gyerekben is felállíthat egy gátat, amit annál a tanárnál nem szabad átlépni..
így sincs lassan a tanár kezében semmilyen lehetőség, csak a az elvárások..

ramirez7788 2010.03.07. 22:28:30

Popper bácsival csak az a baj, hogy sokszor ír olyan dolgokat, amik jól hangzanak, de csak arra kellenek, hogy eladják a könyvét. Ez is ilyesmi, frappáns hülyeség.

JoeP · http://mivanvelem.hu 2010.03.07. 22:28:54

@gyuzsu: Most majdnem írtam valamit a régi iskoláddal kapcsolatban, de aztán visszafogtam magam.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.07. 22:29:10

Nem érti mi? :D

"Tisztelt szülő! A gyerek számtanórán fegyelmezetlen volt."

Ez egy kijelentés.
A tanár elmesélte, hogy mi történt számtanórán.
De nem írta le, hogy mit szeretne, ha történne.
Azt akarta, hogy a _szülő_ találja ki, legyen gondolatolvasó.

A titok nyitja: meg kell mondani, hogy mit akarsz, ha azt akarod, hogy az történjen, amit szeretnél, ha történne.
Pl, ha azt akarod, hogy mossa meg a kezét, akkor azt mond neki, hogy mosson kezet, ne pedig azt, hogy piszkos a kezed.
Ha azt akarod, hogy csend legyen, akkor csendet kérj, ne pedig azt kezdd el fejtegetni, hogy a saját szavad sem hallod.

Ranschburg ebben az esetben a _világos kommunikációt_ kérte számon a tanáron a _tanár_ kommunikációs módszerével és lám, a fagyi visszanyalt. A tanár nem érti meg, hogy mit akart a szülő, ahogy valószínűleg a gyerek sem mindig érti, hogy mit is akar tulajdonképpen a tanár.
Persze, kitalálhatná, ahogy a hidegfúziót is.

soproni1 2010.03.07. 22:45:07

@kolbászoszsömle:
"ha azt akarod, hogy mossa meg a kezét, akkor azt mond neki, hogy mosson kezet, ne pedig azt, hogy piszkos a kezed."

Telitalálat.

A feleségemnek szoktam mondani, hogy a " nem igaz, hogy nem tudod mennyi 6x4" helyett mondja a gyereknek, hogy 24 ! Aki már tudja az eredményt, annak minden könnyű. Igaz ez a nyelv tanulásra is.

mangorlo 2010.03.07. 22:51:18

elso beiras amire emlekezem kb altiskola 1-2 osztaly. "az ora alatt bikasat jatszottam" be kellett irnom nekem, hogy azon kapott rajta az orara belepo tanar, hogy en voltam a bika a masik gyerek pedig a torreador.

gimiben meg mar kifejezetten elvezettel gyujtottem az intoket, semmi tekintelye nem volt elottem a tanaroknak.

orulok hogy sikerult tulelnem az iskolat.

b0lha 2010.03.07. 22:54:20

pofon kell meg palca vissza az iskolaba. najo ez igy kicsit radikalis, de telleg egeszen borzaszto allapotok birnak uralkodni. es igenis a szuloket hibaztatom en is, az en idoben, ha vmi baromsagot csinaltam, beirtak az ellenorzobe, es a szuleim, mint legjobb ismeroim az iras alapjan el tudtak donteni, h mennyi a valosagalapja a dolognak... es nyilvan az esetek 90%ban en voltam a ludas, es meg is kaptam erte a letolast. idiota kozhely, meg oregemberek szoktak ieneket morogni, en meg csak 24 vagyok, de akkor is azt mondom h nincs tisztelet a mai fiatalokban, es ott tartunk, h en a 24 evemmel mar azt mondom, h jezus, ezek a mai fiatalok...

fehérlófia 2010.03.07. 22:55:11

A lányom óvodába jár. Ha kiváncsi vagyok hogy viselkedik az óvodában, akkor megkérdem az óvonőt. Ha neki valami mondanivalója van számunka, akkor megmondja. Az a tíz perc belefér mindkettőnk idejébe és sokkal pontosabb képet kapunk a gyerekről, mintha egy papiron üzengetnénk egymásnak. Egy bővített mondatból sokat nem tudok meg.
Másrészt ha nem tudom mi történik, akkor hogyan próbáljam meg "kinevelni" a gyerekből. "A gyereke futkos az órán." Oké, de miért? Azért mert nem engedik ki szünetre? Vagy azért, mert nincs tornaórájuk? Netán hiperaktív? Vagy a tanárnőnek semmi tekintélye nincs az osztályban? Ezek mind lehetséges megoldások és mind másként kell kezelni.
Harmadrészt ha már iskolába jár a gyerek, akkor elvárható, hogy ne pusztán információkat töltsenek a fejébe, hanem neveljék is. Az életre, ugyebár. Ha jól tudom, ez az iskola deklarált céljai közé tartozik. Ha erre nincs a tanárnak se eszköze, se ideje, se energiája, akkor nem a szülő a hibás, hanem s tanügyi rendszer - netán maga a tanár. Mi is 26-on voltunk az osztályban és volt tanár aki tudott velünk bánni volt amelyik nem. Nem a beíráson múlt, hanem a karizmán.

z 2010.03.07. 22:56:08

Az én gimimben nem volt beírás és szimpatikus volt ez a módszer, a mai napig az. Eleve tegeztek mindenkit az első perctől fogva és elmondták hogy ez azért van, mert felnőttként fognak minket kezelni és ez így is volt, bármi rosszat csináltunk annak mi is ittuk meg a levét (ha az ember a héten harmadjára pakolt téglákat az iskolaudvaron értelmetlenül, egyik rakásról a másikra, akkor már gondolt rá, hogy jobb lenne úgy csinálni a dolgokat hogy ezt többet ne kelljen).
Ha meg tényleg nagy gáz volt, behívták a szülőt, úgy beszélgettek el vele, de ilyen kis hülyeségekkel szerintem is tanárnak kéne megbírkózni.

Alc 2010.03.07. 23:00:33

Az a beírás, hogy a gyerek fegyelmezetlen volt, természetesen nem fejti ki, hogy pontosan mi történt, de a célja nem is ez. A tanár ebben az esetben azt szeretné elérni, hogy a vacsoraasztalnál felmerüljön a kérdés: "Édes gyermekem, mi a fenét műveltél azon az órán?". Egy öt perces beszélgetés a szülő és a gyerek között, többet érhet, mint egy félév a tanárral. Persze ehhez a szülőnek is komolyan kell vennie magát és a problémát, és elég tekintélye kell legyen ahhoz, hogy a gyereknek számítson avéleménye. Kár, hogy a szülők jelentős része jóval nagyobb gondokat is ignorál annál, hogy mit tesz a gyermeke, amikor nincsen vele.

Ui.: Nem vagyok tanár.

elég.volt 2010.03.07. 23:03:39

És ki a f@szom az a popper péter? Ki foglalkozik egy ilyen seggfejjel? Engem analizálna. Azt látná amit én akarok...

Rabyn 2010.03.07. 23:15:03

A beírással semmi baj nincsen, ameddig értelme van. Az én elsős tanítóm mindent beírt, de tényleg mindent amit elkövettem az óráján. Anya egy idő után megunta és elkezdte neki visszaírni, hogy otthon mit csinálok.

A fontos dolgokat, azokat be kell írni, de azt, hogy "Gyermeke beszélgetett a padtársával" azt mégis minek? Rászólok ott helyben, majd rászólok újra, és ha még mindig beszélget akkor különültetem őket.

De azt speciel beírnám, hogy verekedett, hogy káromkodott, tehát olyan dolgokat, amiken a szülő is tud változtatni.

És mellesleg a fogadóóra nem viccből van kitalálva, kár, hogy a szülők többsége nem megy el rá.

Chapell 2010.03.07. 23:19:44

Először is nem ártana normálisan megírni a levelet, mert szenvedés volt az első (egyébként baromi hosszú) bekezdést összeilleszteni, hogy most akkor mi is a könyv címe, mi az idézet (idézőjel vagy elbaszott >> jel?) meg a kötőjelek közé rakott gondolatfoszlányok -mint ez- igen idegesítőek voltak, majdnem annyira, mint -hogy úgy mondjam- ezt a baromi hosszú mondatot elolvasni.

Gábor mester 2010.03.07. 23:30:47

A pedagógia zöld rétje az, ahol minden marha legelni akar...
Nevezett úriemberek miért nem a "saját hazájukban" osztják az észt? Ki az, aki MA MÉG hallgat egy -schburgra meg Popó Petire?
Amíg a nagybötűs Életben nincs valódi, használható elméleti és gyakorlati tudásra igény, addig vér fognak izzadni (ill. pisilni) intőkkel v. anélkül a gyerkőcök többségével a tanerők. A magam részéről sokkal szívesebben nevelek kutyát v. macskát. Azok értelmesebbek, őszintébbek. Mint általában az állatok... Ezért sem helyes, ha a kezelhetetlen emberpalántákat hozzájuk hasonlítják...

Messzi Vetek 2010.03.07. 23:32:28

Varga Kati csalódott Popperben. nagy cucc. írjon be a Popper ellenörzőjébe egy intőt, azt' kész.

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2010.03.07. 23:32:34

Vezessen a tanár a rendetlen gyerekről blogot, amit a szülő is kommentelhet. Tudom, valószínűleg nem kivitelezhető, de érdekes tapasztalatokkal járna.

kuki123 2010.03.07. 23:33:14

Popper Péter itt hagytam abba...

Herlock Sholmes 2010.03.07. 23:33:47

Tisztelt Szülő!

A gyerek büdös.

Tisztelt Tanárnő!

Nem szagolni, tanítani!

Messzi Vetek 2010.03.07. 23:38:20

@Gábor mester: kár, hogy anyádék nem így gondolkoztak, mint te. akkor most egy kiöregedett macskájuk lenne egy faszságokat írogató hülyegyerek helyett.

fehérlófia 2010.03.07. 23:45:03

@hemuveg: 5 óra? Az sok? Nem kell minden nap beszélgetni.
Mondok egy másik példát. Ha valamit meg akarok beszélni a melóban, akkor felhívom telefonon a másik felet vagy elballagok személyesen. Miért is? Hogy biztosan megértsük egymást.
Egy darab papír nem mond semmit. Ha a szülő nem ismeri a tanárt, akkor nincs mit kezdjen vele.
Ha valakit otthon nem neveltek 14-15 éven keresztűl, akkor kamaszkorban sem fognak nagy sikereket elérni. Jön az intő, otthon mondjuk pofán verik a kölyköt és ezzel le van tudva.
Ha meg a szülő komolyan veszi a gyerekét, akkor nem az intőkre alapozva fogja nevelgetni.

vivace 2010.03.08. 00:09:51

Hűha. Nemrég azért kapott beírást a kiskorúm, mert ,,hiányos a matematika házi feladata". Nem, nem volt hiányos, csak másképp értelmezte a matekot, mint a tanító néni, és ezért kevesebb vonalat húzott, mint kellett volna (az én feladatértelmezésem alapján mindkét verzió rendben volt). Ezzel szülőként mégis, mit kezdjek? Aláírtam, és sajnáltam szegény magányos, rigolyás öregasszonyt.
Azzal a panasszal sem tudtam sokat kezdeni, amikor elsős volt a kicsike, hogy néha kinéz az ablakon. Mivel a tanulásban ez semmit sem jelentett, a kérdésemre meg kiderült, hogy nem folyamatos, hosszú időt jelent és nem is állandó a ,,probléma", ezt tényleg oldja meg ő. Én úgy küldtem az iskolába a gyereket, hogy figyeljen a tanító nénire stb., de csak az én hatásomra nem fogja az x-szer 45 percet végigkoncentrálni egy 7 éves. De a nagyobb sem.

Nagyjából azért egyetértek.Viszont az ilyen pitiségek miatt egyszerűen nem érdekel már, mit írnak meg mit nem az egyébként semmi valós gondot nem okozó, kitűnő tanuló gyereknél. Igen, cseszegetésnek éltem meg mindkét esetet.

vivace 2010.03.08. 00:15:44

@Alc: nem oké, mert csak a gyerek szemszögéből ismeri meg az ember a történetet. Kellene azért az is, miként élte meg ugyanazt a szitut a tanár. De ne hülye tőmondatok alapján.

Anke 2010.03.08. 00:44:53

A PszcihoHármashoz szólnék hozzá. El kell őket felejteni, egyszerűen nem képviselik a szakmát. Legutóbb Ranschburg könyveit vettem sorra, nem hiszitek el a legtöbb akár újonnan kiadott könyvében a legutolsó szakirodalom 1999-es!, esetleg néhány van már az új évezredből is, de sem a régiek, sem az újabbak nem fedik le a jelentősebb kutatásokat és szakirodalmat. Emellett Ranschburg legtöbbször csak magánvéleményt mond, nem pedig szakvéleményt, sőt nagyon sokszor ítélkezik a saját magánvéleménye alapján (összehasonlítva Csernussal, aki legalább szakvélemény alapján ítélkezik), ez a fajta magatartás szerintem egy pszichológustól etikátlan, és megtéveszti az olvasókat.

troll · http://picsogo.blog.hu/ 2010.03.08. 01:00:28

@kolbászoszsömle: Lol, te nem vagy normális. Kifejtsem, hogy miért vagy rájössz? Félek le kell majd írnom, az iq light bölcsész seggfejektől mindig üthetnékem támad.

A beírásból vajon mi következhet? Mi lehet vajon az elvárás? Nehéz kitalálni? Kurvára nem a hidegfúzió seggfejkém.

troll · http://picsogo.blog.hu/ 2010.03.08. 01:02:37

@fehérlófia: Még egy idióta. Megyek is aludni, jó álmodozást.

aaaaaaah 2010.03.08. 01:18:15

Tisztelt tanittónéni!

Tessenmondani mi a ló véreres lőcséér van ott az a sok sok oldalnyi alápöttyözött üres oldal?

csókolom.

ahh.

Calden 2010.03.08. 05:18:32

Elég szomorú a post témája, s teljesen egyetértek vele.

A probléma, vagy inkább már mélységesen szégyenletes tény, hogy a magyar társadalom abszolút alul szocializált. Ez csapódik le a legjobban az iskolákban. A szülők nem foglalkoznak a gyerekkel, az meg szarik bele mindenbe, mert jogai vannak lol. Ebben a fene nagy demokráciában, mocskolódásban, következmények nélküli országban már nem lehet fegyelmezni, rendet rakni és észérvekkel meggyőzni nagyon sokakat, mert az alapvető értékrend - a másik tisztelete, empátia, segítőkészség - egy kihalt fogalommá vált.

Nem kell csodálkozni a pályaelhagyó tanárokon - tudják, TANÁROKON, akik anno az egyik legnagyobb közbecsülésnek örvendtek, hiszen TANÍTOTTAK, MAGYARÁZTAK, NEVELTEK és utat mutattak - akik többsége nem feltétlenül a megalázó fizetés miatt dobbantanak, hanem mert a sok neveletlen szemétládával nem tudnak mit kezdeni. S ez nem az ő hibájuk! Lehet közhelyeket említeni, hogy de igen, hiszen ez is a hivatásának része, de abban az országban, ahol nem lehet kirúgni vkit., mert leköpi, gyalázza a tanárt, bomlasztja a közösséget, hátráltatja a művelődni akarót, ott mégis mi a f@szt várunk??

A tanár most már törvényileg sem tud fellépni. Ha ezt teszi, mi történik? Vagy megveri valamelyik sittre való "szülő", vagy az igazgató, akinek dolga lenne kiállni a tanáraiért, kirúgja, mert fejpénztől esne el az intézmény. Ez Magyarország, ezért él itt ennyi beteg állat, s ezért lesz egyre inkább agresszív és tudatlan a magyar...ocsmány, felháborító és mélységesen elkeserítő.

Kisbogar 2010.03.08. 05:52:31

@kolbászoszsömle:

Hm. Nem vagyok szülő, sem gondolatolvasó, de azért ebből az általad olyan ironikusan taglalt "kijelentésből" azért nagyjából tudnám, hogy mit tegyek, nem kellene a számba rágni, hogy mi a teendő.
Ne haragudj, de a hozzászólásod önteltnek, és pökhendinek tűnik, ahogy Popper szövege is.
A tanárokat nem lenézni, kiröhögni, hanem támogatni kellene a munkájukban, pont azért, hogy ne öntelt, pökhendi, tiszteletlen felnőtteket neveljünk a gyerekeinkből.

Roy 2010.03.08. 07:21:10

@mangorlo: Gratulálok!
Egyet nem értek, minek jártál egyáltalán iskolába. Az biztos nem azért, hogy tanulj.

bontottcsirke 2010.03.08. 07:31:44

Én hat éve tanítok az utolsó négy évben nem írtam be semmit, de nincsenek is gondok az óráimon. Általában a nézésemből tudja a diák, hogy abba kéne hagyni, de volt rá precedens hogy sírva kirohant....és érdekes módon megnyugodva ott ült következő órán.

Ez nem egyszerű dolog, főleg így, hogy a mai oktatási rendszer rákényszeríti a gyereket arra, hogy ne is érdekelje semmi, mivel a legtöbb egyetemi helyre már szinte semmilyen követelményszinttel be lehet jutni. Na az más kérdés, hogy meddig maradnak bent, de azt a részét nem nagyon akarják felfogni.

Azért remélem nem a rancsbörg meg a másik küldetéstudatos fogja átalakítani az oktatási rendszert.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.08. 08:15:45

@troll: A bölcsészkeresztények azok, akik szerint az egyértelmű beszéd a parancsuralmi rendszer maga.
Nah, én se bölcsész se keresztény.

Hiába vagyok gondosan csiszolt analitikus elme, minimális kapaszkodók nélkül még én sem vagyok képes kitalálni, hogy miért nem vagyok normális, miért nem normális elvárás az, hogy egy tanár egyenesen kommunikáljon.
Főleg, ha matematikatanár.
Egy egyszerű irodalom, vagy testneveléstanártól lehet, hogy tényleg nem ildomos elvárni azt, hogy tisztában legyen azzal, hogy nem mond semmit, ha ilyeneket írt le, hiszen azért lett irodalom, meg tesitanár, mert nem volt elég agya ahhoz, hogy felfogja a matematikát.

@Kisbogar: Ha a tanárnál ez a bevett kommunikációs módszer (márpedig miért ne lenne az), akkor az komoly szakmai hiba.

Számtanóra az 1-3 osztályos gyereket jelent.

Azok nem fogják kitalálni, hogy mit vár el a tanár.
Ez az egyik aspektus.
A másik aspektus pedig az a végtelen arrogancia, ami szerint, ha küldök egy pillanatfelvételt a szülőnek, az majd vigyázzba áll, kitalálja, hogy mit akarok, stb.
A "fegyelmezetlen" az egy jelentés nélküli gyűjtőszó. A gyerek _sohasem_ fegyelmezetlen.
A gyerek csinál valamit: beszélget, eszik az órán, énekel, vakarózik, kibámul az ablakon.

Azzal, hogy "fegyelmezetlen", a szülő nem tud mit kezdeni.
A probléma megoldásában annak definiálása nagy segítség.
Szóval, egészen mást kell tenni a tanárnak (mert az órai fegyelmezés tanári feladat), ha énekel, mint ha beszélget.

Ha ebben kéri a szülő tanácsát, akkor ebben tud segíteni.
Miután definiálta a problémáját.

Claritas 2010.03.08. 08:16:40

szerintem a probléma sokkal összetettebb,mint ahogy a kommentekből kitűnik.
gondoljátok végig: a mai magyar gyerekek nagyon nagy többsége 3 (!!!!) éves korától reggel 8-tól délután 3-4-ig óvodában/iskolában tölti az életét. így aztán könnyű a szülőt hibáztatni,aki nem neveli meg a kölykét.
összehasonlította valaki a régi és a mai tanárokat: régen a tanárok pedagógusok voltak,nevelni akartak, példaképként is működtek.
ma a legtöbb "pedagógus" csupán óraadó szakmunkás, aki véletlenül került a pályára ( máshová nem vették fel ). nyoma sincs az akaratnak, amivel nevelni szeretne gyerekeket. gondoljatok csak bele: egy tanító vagy óvónő napi 6 órát foglalkozik a gyerekünkkel!
így nem tudom eléggé becsülni azokat a pedagógusokat,akik időt szánnak a gyerekeimre, okosan terelgetik őket tanórán kívül is. és nem győzöm szidni azokat,akik a kicsik megalázásával, ordítozással tudnak csak "nevelni".
ja,igen: mi szülők is hibásak vagyunk. ki jobban,ki kevésbé

kalapácstollú 2010.03.08. 08:28:05

Tanár vagyok, szülő vagyok. Vargha Katalinnak teljesen igazat adok.

kalapácstollú 2010.03.08. 08:32:49

@kolbászoszsömle: "De nem írta le, hogy mit szeretne, ha történne.
Azt akarta, hogy a _szülő_ találja ki, legyen gondolatolvasó."

A szülő majd eldönti, hogy mi történjen. A tanár mindössze adott egy infót, mely hasznos lehet a döntéshez. Ha például a szülő azt szeretné, hogy a gyermek deviáns, bomlasztó személyiség legyen, akkor ez egy pozitív visszajelzés. Ha a szülő azt szeretné, hogy a gyerek inkább tanuljon iskolában, akkor is egy hasznos visszajelzés. Esetleg a szülő azt is gondolhatja, hogy a gyermekével semmi hiba, viszont a tanár pikkel rá, alkalmatlan a pályára, a gyermek érdeke, hogy egy másik iskolába irassa őt anyuka, akkor is hasznos volt a visszajelzés.
Nehogy már a tanár dolga legyen eldönteni, mi is a szülő és a ygermek célja az iskolával!

kekecke · http://szepkiselet.blog.hu 2010.03.08. 08:36:29

@kolbászoszsömle: A számból vetted ki a szót.
Ha a pedagógus el akar érni valamit az oktatására bízott gyermeknél, akkor legyen konkrétabb. Ha a szülőtől vár támogatást, pláne.
Ráadásul az, hogy fegyelmezetlen volt, elég tág kategória...

Ennél az esetnél szerintem a tanár csak erőt fitogtatott. Bár nem tiszta, hogy kinek: a gyereknek, vagy a szülőnek..?

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 08:37:31

Én soha nem írtam még be semmit ellenőrzőbe, de nem tartom rossz megoldásnak a beírást. A lényeg, hogy csak akkor forduljunk hozzá, amikor olyan súlyú cselekmény történt, amibe már be kell vonni a szülőt. Azzal viszont nem értek egyet, hogy ilyenkor kisregényt kellene írni...

@kolbászoszsömle:
"A tanár elmesélte, hogy mi történt számtanórán.
De nem írta le, hogy mit szeretne, ha történne.
Azt akarta, hogy a _szülő_ találja ki, legyen gondolatolvasó."
Szerintem egy nem túl hülye (értsd: agyatlan, elvakult liberális) szülő kitalálja... :)

"A titok nyitja: meg kell mondani, hogy mit akarsz, ha azt akarod, hogy az történjen, amit szeretnél, ha történne.
Pl, ha azt akarod, hogy mossa meg a kezét, akkor azt mond neki, hogy mosson kezet, ne pedig azt, hogy piszkos a kezed.
Ha azt akarod, hogy csend legyen, akkor csendet kérj, ne pedig azt kezdd el fejtegetni, hogy a saját szavad sem hallod."
Na, ez a másik nagy marhaság. Épphogy jót tesz annak a gyereknek, ha egy kicsit gondolkodnia kell, és nem úgy tekintünk rá, mint egy programozható gépre. Ha ez nem túl liberális felfogású nevelési elv számodra... :)

Még valami: aki azt írja, hogy talán rászánhatna öt percet a tanár a szülővel való kommunikációra, az talán bejöhetne egyszer hozzánk fogadóórára, szívesen látjuk. Ja, mégse. Eltöröltük a fogadóórát. Érdeklődés hiányában... Hat éve tanítok, de egyetlen tanítványom szüleivel sem találkoztam még az iskolában.

kalapácstollú 2010.03.08. 08:38:30

@Claritas: A gyermek nevelése elsősorban a szülő (napi 12-14 óra kontakt évtizedeken át) felelőssége. Nem az egyes tanároké, akik napi 1-2 órát (max. 4-5 évig) töltenek a tanulóval.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 08:46:51

@Claritas:
A nevelés során konfliktusokat kell felvállalni. Jelen körülmények között nem csodálkozom rajta (és nem is ítélem el őket ezért), ha néhány kolléga már nem mer belemenni ilyesmibe...

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.08. 08:52:35

@Cartman (ex Cartman): A gyereknek (6-8 éves korában) az agyát nem biztos, hogy arra kellene használnia, hogy legyűrje a környezetéből és a tanárból áradó bizonytalanságot.

Persze kényelmesebb és biztonságosabb nem mondani semmit, mint felvállalni a felelősségét a világos beszédnek, viszont ennek következménye is van: A tekintély hiánya.
Aztán lehet sipákolni, hogy rossz a gyerek, meg nincs megnevelve.

Rahsid 2010.03.08. 08:53:28

Tisztelt szülő! Fia, nemi szervét társának táplálékul ajánlotta fel. Ezért osztályfőnöki megrovásban részesítem.

TH 2010.03.08. 09:05:03

@kalapácstollú:
"Ha például a szülő azt szeretné, hogy a gyermek deviáns, bomlasztó személyiség legyen, akkor ez egy pozitív visszajelzés."
Mert minden olyan gyerek, aki a tanárok megítélése szerint "rossz" volt az iskolában, az "deviáns, bomlasztó személyiség" lesz, ugye? Röhejes.

efhábé 2010.03.08. 09:10:32

@kalapácstollú: a gyerek nevelése valóban a szülő feladata elsősorban, de a 12-14 óra nagyon nem igaz, tekintve, hogy egy alsósnak legalább 9-10 óra az alvásigénye. A hétközben otthon töltött idő túlnyomó része alvással telik.
Egyébként pedig nagyon nem mindegy, hogy mi a fegyelmezetlenség és főleg nem mindegy, hogy rendszeres vagy egyszeri alkalom. Egy normális beírásból ezek kiderülnek és akkor a szülőnek van lehetősége együttműködni a tanárral.

marczy 2010.03.08. 09:12:34

Kéremszépen a tanár tekintélye és a tisztelet kivívása nem a pofonláda kinyitásán múlik. Én sem szívesen pofozkodom. Hanem a tanár tudásán, no meg azon, mennyire tud mintául szolgálni a gyerekek előtt. Érdekes módon van olyan iskola, ahol ez működik.

TH 2010.03.08. 09:12:35

Nem tudom, itt a többség nem járt iskolába?
1) egy zárt közösségben, csoportban, "falkában" mindenki máshogy viselkedik, mint más helyzetekben. Az osztályban a többség igyekszik megfelelni az osztályon belül kialakult elvárásoknak is. Tehát a gyerek úgyis máshogy viselkedik az osztálytársaival együtt, mint ha egyedül lenne, vagy mint amikor otthon van.
2) az, hogy a diákok hogyan viselkednek a tanárral, az nagyon sokban múlik a tanáron is. Ha a tanárnak nem volt tekintélye, akkor a feje tetején is állhatott, akkor sem volt csönd. Az ellenőrzőbe meg hiába írt, ha a tanuló nem foglalkozott vele...
Ha viszont volt tekintélye a tanárnak, akkor meg nem nagyon volt szükség intő beírására...

Ettől függetlenül az intő lehet hasznos, ha indokolt esetben ír be csak a tanár...a tanuló és a szülők is nagyobb eséllyel veszik komolyan a dolgot.

rrc122 2010.03.08. 09:17:23

Nem olvastam még végig a kommenteket. Bocsánat, ha olyasmit írok, ami már volt téma.

"De az, hogy ne is írjak be semmit, mert nekem az a dolgom, hogy neveljem meg ott helyben a gyereket -mind a 30-at-, azt a gyereket, akit a szülő nem bírt megnevelni 14-16 év alatt, azért az szerintem nonszensz."

A gyerekeim 6 éves koruk óta többet vannak az iskolában a tanáraikkal, mint velem (ha az alvásidőt nem számolom bele). Akkor ki is neveli őket inkább? Hisz' az iskola még azt is meg akarja határozni, hogy mit és hogyan tegyek otthon a gyerekkel. Azután, ha nem működik a dolog - vagy nem úgy működik, ahogy elképzelték - akkor lehet mutogatni a szülőre, hogy lám, nem nevelte meg a gyerekét, pedig az ő dolga lenne.
Be kellene látni, hogy a tanároknak sokkal nagyobb a felelősségük annál, mint amire csak gondolni is hajlandók

Jó példa erre az egyik gyerekem, akinek némi magatartás zavarai voltak. Hát kaptam miatta hideget-meleget. Hogy milyen "rossz" gyerek, és miért nem neveljük meg. Szerencsére egy olyan pszichológushoz került, aki felismerte a problémát és tudta is kezelni. A kezelés - egy iskolaváltással összekötve - két év után eredményt hozott. Az új iskolájában már nem megbélyegzett "rossz" gyerek.

TH 2010.03.08. 09:21:44

@troll: pedig kolbászoszsömlének igaza van ebben. Azt hittem, h. ez viszonylagos evidencia. És akkor még arról nem beszélünk, h. a részletes magyarázat is növeli az esélyét annak, h. az történjen, amit - ez esetben - a tanár szeretne.
Ha mondjuk az általános zajszint emelkedik meg nagyon az órán (mindenki pofázik), és azt mondja, h. őt nagyon zavarja az ordítozás, és neki fontos, h. sikeresen megtanítsa az anyagra a tanulókat, akkor - ha a diákokban van némi tisztelet az illető iránt - ez a mondat lényegesen többet segíthet, mint a krétadobálás v. az ordítozás...

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 09:23:00

@kolbászoszsömle:
"A gyereknek (6-8 éves korában) az agyát nem biztos, hogy arra kellene használnia, hogy legyűrje a környezetéből és a tanárból áradó bizonytalanságot."
A gyerek már 6-8 éves korában is alapvetően arra használja az agyát, amire akarja. Ezt persze egy jó pedagógus jó irányba is befolyásolhatja, de szerintem óriási hiba, ha túlszabályozzuk a pedagógiai folyamtot. Nem kell mindig minden lépést agyonelemezni, megtervezni. Nem is lehet és nincs is értelme. A bizonytalanság hatása pozitív is lehet, ha megfelelő mértékű és minőségű (nem túl sok és "megfejthető").

hááááát 2010.03.08. 09:24:18

A 80-as évek végén jártam iskolába és csak azt hallottuk milyen buták a következő generációt képviselő gyerekek.Ha megnézzük a felvételi határokat középiskolában akkor láthajuk, h az már a béka segge alatt van.Azok a tanárok akik igen is próbáltak minket tanitani,nevelni leginkább jó emlékel van a szivünkben és nem egy ellenség képet hordozunk róluk.Persze akkor is voltak balfasz tanárok, de ezeket gyorsan kiszürték a folyamatos ellenőrzések.
Ma az oktatás kezd nagyon arra szintre jutni ami amerikában megszokott.

Kedves Katalin!
Általában a beírás már a többszöri felszólitás után szokott az ellenörzőbe kerülni.Magyarul ha már oda kerül a sor, akkor lehet el kéne beszélgetni a gyerekkel, miért nem bir a vérével.Tudom mai rohanó világunkban kevés az időnk,de ha már valaki válalt gyereket az igen is szánjon rá időt, hogy ha felnő akkor értékes tagja legyen a társadalomnak.

Adani 2010.03.08. 09:25:48

Tisztelt szülő!

Gyereke nem itta meg a tejet a tízórainál.

Volt ilyen beírás is válasz:

Tisztelt Tanár nő!
Kivégzéséről gondoskodom.

Még régebben mesélte egy ismert előadó egy fesztiválon egy asztaltársaságnál, h volt olyan, h a tanár feldúltan hívta, h azonnal menjen be a suliba, mert a fia rendetlen volt és hát micsoda dolog ez. Azt se tudta mire gondoljon, vhol ott tartott, h vajon atombombával döntötte romba a gyerkőc a sulit vagy gépfegyverrel lövöldözött és, h melyik lenen a jobb mert kb. olyan hangnemben hívták mintha legalábbis vmi ilyesmit csinált volna. Erre közlik ,h hát krétacsatát vívtak a teremben. Elkapta a röhögőgörcs és csak annyit kérdezett, h és legalább nyert? Mert ha nem akkor meg fogom büntetni. A tanár meg ott hepciáskodott, h de hát ez micsoda dolog meg hát ilyen nem szabad meg ilyesmi.

Vannak akik képeske mindent felfújni. Az még ok ,h beírja az ellenőrzőjébe, h krétával dobálózott, de hát ilyet ki nem csinál iskolás korában? Ezért odarángatni a szülőt, és úgy lehordani ezért a gyereket mintha legalábbis embert ölt volna az már tényleg bolhából elefántot eset.

TH 2010.03.08. 09:29:35

@Adani: Igen, azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy az teljesen normális, ha a gyerek az iskolában olyanokat csinál, amit pár tanár helytelenít. Mert persze, nyilván nem helyeselheti a krétacsatát a tanár, de azért mindenki tudja alapvetően sztem, h. ez teljesen normális viselkedés, ráadásul semmilyen kárt nem okoz. Egy rövid beírást vagy egy kis szídást tényleg megér a dolog, h. azért ne úgy nézzen ki, h. a tanár támogatja az iskolai krétaháborút, de túlreagálni nem kell azt, ha a gyerek aktív, és úgy viselkedik, mint egy gyerek.

fazzoletti 2010.03.08. 09:33:59

Szülő vagyok, a párom tanár, teljesen egyetértek Vargha Katalinnal. Magam részéről 16 éves korig írnám elő a kötelező oktatást a mai 18 év helyett. Sok gyerek eleve tudja, hogy nem tudnak mit csinálni vele, legfeljebb megbuktatni. Leszarja. Mit lehet azzal a gyerekkel csinálni, aki órán - jó esetben fülhallgatóval - zenét hallgat, köpköd, látványosan provokálja a tanárt. És mit tegyen ilyenkor az a tanár, aki 4-5 évet tanult főiskolán, egyetemen azért a nettó 90.000,-Ft-ért, amiért még azt is elvárja tőle a hülye gyerek szülője, hogy nevelje meg helyette a kölykét.
Igenis legyen lehetőség kirúgni azokat az antiszociális gyerekeket, akik tönkreteszik egy osztály, egy iskola normális rendjét.
Tudom, ez már túlmutat a "beírjak, vagy ne írjak be" kérdéskörén.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.08. 09:41:17

@Cartman (ex Cartman): Nem, mert te nem a problémád megoldását várod, hanem azt, hogy egy bizonyos dolgot tegyen a gyerek.

Szóval, ha azt mondod, hogy nem hallom a saját hangomat sem, és a gyerek használja az agyát, majd elővesz egy erősítőt, mikrofont, hangszórót, azt mondod, hogy pofátlan, holott a probléma megoldására tökéletes az eszköz.

A manipuláció, a zsarolás a gyengék eszköze.
Ha a gyengék eszközeit használod, gyenge vagy.
Az ember szociális lény, és kódolva van arra, hogy felismerje a környezete státuszát.

Nem lehet fegyelmezni, fegyelmet tartani, ha nem vagy alfa a csoportban.

Idet 2010.03.08. 09:43:59

Szerintem a jóindulatú szemléletmód hiányzik mindkét oldalról a legtöbbször. Frusztrált világunkban ez nem csoda.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 10:06:11

@kolbászoszsömle:
"Szóval, ha azt mondod, hogy nem hallom a saját hangomat sem, és a gyerek használja az agyát, majd elővesz egy erősítőt, mikrofont, hangszórót, azt mondod, hogy pofátlan, holott a probléma megoldására tökéletes az eszköz."
Látod, ezért nem jó, ha mindent szabályozáselméleti szempontból közelítesz meg. A lényeg a jó kapcsolat tanár-diák között. Ha jó a kapcsolat (pl. megvan a tisztelet mindkét oldalról), akkor nem baj, ha kisebb-nagyobb kommunikációs hibák is fellépnek néha. Ez nyilván nem is kerülhető el, hiszen a tanár is csak ember. Nagyon jó ilyen szempontból a példa, amit hoztál. Kb. ötvenféleképp reagálhat a gyerek jól és mégis rosszul a tanár "nem hallom a saját hangomat sem" kiszólására, de akár egy konkrétabban megfogalmazott mondatra is, ha NEM AKARJA ÉRTENI, mit szeretne a tanár.

"A manipuláció, a zsarolás a gyengék eszköze.
Ha a gyengék eszközeit használod, gyenge vagy.
Az ember szociális lény, és kódolva van arra, hogy felismerje a környezete státuszát.
Nem lehet fegyelmezni, fegyelmet tartani, ha nem vagy alfa a csoportban."
Erre is kondícionálni kell az embert. Ha otthon a gyerek azt hallja, hogy a tanár hülye, lúzer, és eleve csak azért ment tanárnak, mert mindenre alkalmatlan, akkor elég nehéz alfa státuszt elérnie. Ebből a szempontból is érdekes Popper Péter posztban említett reakciója... (Ha nem csak "tanmese", bár annak se túl erős.)

kalapácstollú 2010.03.08. 10:24:52

@TH: Egy pédát írtam. Illetve többet. A teljesség igénye nélkül.
Ráadásul, ha valaki az iskolában rossz, bomlasztó, abból nem feltétlen következik, hogy később is az lesz. Az ironikis példa arról szólt, ha esetleg ez lenne a cél, akkor a beírás egy pozitív visszajelzés a szülőnek, hogy jó úton jár, nem kell változtatni. Ha nem ez a cél, akkor ez egy jelzés a szülőnek, hogy rossz úton jár, változtatni kell.
Na, ki a nevetséges? Te vagy a nevetséges.

kalapácstollú 2010.03.08. 10:27:03

@efhábé: Miért, egy átlag gyerek nem ugyanabban a lakásban alszik, amelyikben a szülő (eltartó)? A lefekvés időpontjába nem szól bele a szülő? A felkelés időpontját nem kontrollálja a szülő? Ha éjszaka felkel az az alsós gyerek (egyébiránt járnak iskolába felsősök, sőt, középiskolások is!!!), nem a szülő van segítségére (ad neki inni, vígasztalja, ha rosszat álmodott, stb.)?

TH 2010.03.08. 10:27:16

@kalapácstollú: OK, akkor lehet, h. félreértettem hozzászólásod mondandóját.

kalapácstollú 2010.03.08. 10:33:47

@TH: Még az is előfordulhat.

TH 2010.03.08. 10:53:16

@kalapácstollú: De lehet, h. nem. :)

"Na, ki a nevetséges? Te vagy a nevetséges. "
A személyeskedést miért nem lehet kihagyni egyébként?

kalapácstollú 2010.03.08. 10:59:40

@TH: Én is örültem volna. Sajnos azonban, rögtön személyeskedéssel kezdted az első, hozzám írt kommentedet.

kalapácstollú 2010.03.08. 11:00:23

@kalapácstollú: (utolsó szó helyesen: kommentedben.)

top_secret 2010.03.08. 11:59:31

Úgy gondolom, ha szükséges, akár a gyerek érdekében, akár az osztály érdekében, kommunikálni köll. Szülőkkel, gyerekekkel, többi kollégával.

És azt gondolom, mivel nevelés ügyben elvileg a pedagógus a felkészültebb fél, ennek a kommunikációnak az irányítására őt kell alkalmasabbnak tekintenünk. Alapesetekben ez nem is okoz igazán gondot, tudatos, épeszű szülökkel a tudatos, épeszű tanár többnyire hamar szót ért. (Vannak persze szélsőséges esetek, ezekre később térnék ki.)

Kérdés persze, hogy mennyire tekinthető kompetensnek az a tanár, aki olyan ügyek megüzenésével zaklatja a szülőt, amivel leginkább saját nevelői kompetenciájának hiányát mutatja fel. Úgy gondolom a szakmai kompetenciánk ott kezdődik, hogy szelektálni tudnunk valóságos, és álproblémák között.

Persze az is kérdés, hogy mennyire tekinthető kompetens (vagy akár normális) szülőnek az az akár nagyhírű pszichológus, akit nem érdekel, hogyan viselkedik a kölke az iskolában. Úgy gondolom, Popper lehet úgy jó pszichológus, hogy emelett szarul működő szülő. Nyilván nem lehetett egyszerű annak a tanárnak a helyzete, akinek Popper Péterrel kellett a Popper csemete viselt dolgairól csevegnie.

A nehéz esetekkel kapcsolatban csak annyit, hogy ma a közoktatás rendszerében igen sokféle konfliktus jelenik meg, diák-diák, tanár-diák, tanár-szülő, szülő-szülő között. Írigylésre méltónak gondolom azoknak a kollégáknak a helyzetét, akinek csak azt kell tisztáznia a szülővel, hogy kinek a nevelési problémája, ha órán eszik/rágózik/sms-ezik/rajzol/levelet ír/stb a gyerek.

TH 2010.03.08. 12:04:18

@kalapácstollú: Hát ha az, hogy a véleményedet - saját értelmezésemben "röhejes"-nek minősítettem, az a véleményed, és nem a személyed minősítése. Ez nagy különbség, csak úgy halkan szólok.

kalapácstollú 2010.03.08. 12:29:06

@TH: Hja, ha te mondasz írod az, hogy röhejes, az rendben. Ha a másik erre nevetségeset ír, az már csúnya, rosszcsont személyeskedés.
Jól van, THM, megbeszéltük!
;)

TH 2010.03.08. 12:34:45

@kalapácstollú: utolsó off
amit én mondtam: "amit mondasz, az röhejes"
amit te mondtál: "Te vagy a nevetséges", az nem a vélemény, hanem a másik személyének a minősítése. Ez nekem eddig evidenciának tűnt, h. a másik véleményét lehet fikázni, de ehhez nem kell a másikat személyében támadni, és a kettő között nagy különbség van.
De elnézést, ezek szerint én tévedtem. ;-)

efhábé 2010.03.08. 12:48:43

@kalapácstollú: ugyanabban a lakásban ALSZIK, ami az együtt töltött idő minőségén sokat 'ront'. Alvás közben nem neveled a gyereked, ergo a 12-14 órából a valóban együtt töltött idő 2-4 óra, szemben az iskolában töltött 8-9 órával. A pedagógusoknak sokkal nagyobb a hatása és felelőssége, mint azt sokan gondolnák. És, tisztelet a kevés kivételnek, ezzel ők maguk nincsenek tisztában, holott sokkal több időt töltenek a gyerekekkel, mint a szülők.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 13:05:46

@efhábé:
"a valóban együtt töltött idő 2-4 óra"
Akkor ne csodálkozz, ha a gyerek olyan is lesz... Egyébként még ha tényleg csak ilyen kevés ideje van hétköznap a szülőnek a gyerekre(!), akkor is ott vannak a hétvégék, szünetek. Az sem kevés idő.

"A pedagógusoknak sokkal nagyobb a hatása és felelőssége, mint azt sokan gondolnák."
Ennek a mondatnak így nem sok értelme van. Mások meg máshogy gondolják. Kik azok a sokan és kik a mások? Számban hogy aránylanak egymáshoz? És milyen arányú szerinted a szülők / pedagógusok hatása és felelőssége a gyerek nevelésében?

Nem mellékes szempont az sem, hogy míg egy átlagos gyereknek két szülője van :), addig - mire végez - akár 20-60 tanára (pedagógusa) is lehet (extrém helyzetben pedig még sokkal több :) ). Ilyen szempontból is sokkal-sokkal nagyobb hatású nevelési szempontból a szülő.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.08. 13:10:39

@Cartman (ex Cartman): Alapvetően egyetértünk ám!
Az embernek vannak modoros szófordulatai, vannak kifejezések, amit mást jelentenek, mint a szó szerinti értelem.
A probléma akkor jelentkezik, amikor a tanár vagy a szülő csak ezekkel a fordulatokkal él.
Az én (persze ez nem reprezentatív) tapasztalatom alapján, egyre gyakoribb az ilyesfajta indirekt kommunikáció.
Megy a gyerek, szalad, az anyja meg utánakiabál, hogy elesel, pedig azt szeretné, ha nem szaladna el, vagy az útkereszteződésben fogja a gyerek kezét, majd azt mondja, jön az autó, pedig azt akarja, hogy álljon meg és nézzen körül.
Szóval alapvetően a gyerek nem találkozik határokkal, majd később sem és a gyerek felvértezi magát a manipuláció ellen. Ezt éli meg a szülő és a tanár is neveletlenségként, meg, hogy nem is akarja megérteni, amit mondanak neki.
A másik kommunikációs hiba, amikor hazudnak a gyereknek. Nem nagy dolgokban, meg alapvetően jóindulati hazugságokat: ne fogd meg, mert kakás, meleg, összetörik, drága, stb.
Itt ugyan vannak határok, de az indoklás maga nem igaz, ha maga a nem megfogandó dolog nem kakás, nem meleg, nem törik össze.
Ennél meg a probléma az, hogy a gyerek rájön arra, hogy átverik, így minden tiltást, indoklást opcionálisan fog kezelni.
A nem hallom a saját hangomat egy nyilvánvaló hazugság, amiket a gyerek már megtanult ignorálni.
Ezt illene észrevennie a tanárnak és a kommunikációjának a módszerén változtatni, ha nem működik.

Valamit a tanár a szülővel a legritkább esetben van olyan bensőséges kontaktusban, hogy megengedhessen magának egy ilyen beírást, ugyanis a szülő felé is nagyon rossz üzenete van
(Nekem nincs tekintélyem, ezért tőled kölcsönzök) meg a gyerek felé is (nem tudok tenni semmit, ezért megmondlak apádnak).
Az árulkodósok státusza pedig alacsony, még a gyerekek között is.

A szociális státusz felismerésére nem kell kondicionálni az embert. Az a mosolygás felismerésének és végrehajtásának a kategóriája.
Az ember a szociális hálózatból igen gyorsan kognitív térképet készít, amiben mindenkit el tud helyezni és el is helyez.
Ez hálisten nem tanult dolog, ezt nem lehet a nevelésre kenni, ez az emberlét és az emberi intelligencia egyik sarokpontja.
Pont ezért támaszkodni kell(ene) rá a tanítás és nevelés során, nem pedig kárhoztatni, ha a személyes státusz nem megfelelő.

Kora Délutáni Kornél 2010.03.08. 13:26:52

A tanárok munkája nem az, hogy egy csoportnyi jól nevelt, motivált, tudást szomjazó fiatalnak le kell adni az anyagot. Az elvégzendő munka éppen az, hogy a közoktatást szükséges rosszként elviselő, vagy éppen ellenséges

Sajnos ezt a pedagógusképzés során sosem említik meg, pedig alapvető jelentőséggel bír és alapjában határozza meg a tanár feladatát. Olyan különbség ez, mintha egy értékesítő úgy menne el értékesíteni, hogy ha valaki kér tőle, akkor annak ad a termékből. Mindenki érti, hogy a feladata több ennél.

Természetesen mindenkinek (a tanároknak is) van ötlete arra, hogy a közoktatásban melyik anyag fölösleges, olyan ismeret, amit sosem fog használni és hamar el is felejt a diák.

A konkrét bejegyzést egyébként nagyon közhelyszerűnek érzem. Jó lenne tudni, hogy Popper Péter a könyvben mire mondja ezt a ("számtanóra" szóból sejthetően régi vagy kitalált) példát. Kizártnak tartom, hogy az volna az üzenete, hogy "engem nem érdekel, minek írogatsz".

Sokkal inkább olyasmit látok bele, hogy "az a ti viszonyotok, abban a szituációban nem szólhatok bele". A diáknak igenis jót tesz, ha megtanul érdekellentétet/konfliktust kezelni. Ez még talán fontosabb is lehet, mint pl. a logaritmus azonosságai.

KDK

Kora Délutáni Kornél 2010.03.08. 13:28:40

Elszállt egy fél mondat, elnézést. Szóval:

Az elvégzendő munka éppen az, hogy a közoktatást szükséges rosszként elviselő, vagy éppen ellenséges diákok is megkapják az oktatást, minél hatékonyabban.

KDK

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 13:58:16

@kolbászoszsömle:
Sok dologban alapvetően tényleg egyetértünk. Ezt pl. én is nagyon utálom:
"Nem nagy dolgokban, meg alapvetően jóindulati hazugságokat: ne fogd meg, mert kakás, meleg, összetörik, drága, stb."
Ha jól értem, itt arról van szó (egy kicsit zavaros számomra, ahogy leírtad), hogy nem azt mondjuk pl. a gyereknek, hogy nem ehetsz édességet, mert már eleget ettél, és romlik tőle a fogad / cukorbeteg leszel / stb., hanem azt, hogy azért, mert nincs több (pedig van). Ez szerintem is rossz gyakorlat.

Amiben mégis eltér a véleményünk: a beírás nem egyfajta árulkodás (legalábbis ha jól alkalmazzák), hanem fegyelmezési eszköz (pl. intő, aminek következményei vannak). A jelen formájában én nem hiszek benne, nem véletlen, hogy hat év alatt egyet sem adtam. Ilyen tekintetben akkor viszont lehet, hogy mégiscsak egyetértünk... :)

"Az ember a szociális hálózatból igen gyorsan kognitív térképet készít, amiben mindenkit el tud helyezni és el is helyez.
Ez hálisten nem tanult dolog, ezt nem lehet a nevelésre kenni, ez az emberlét és az emberi intelligencia egyik sarokpontja."
Ezzel viszont biztosan nem értek egyet :). A pedagógus helye a társadalomban direkt (pl. hogy a szülő hülyének állítja be a tanárt) és indirekt (pl. a tanár hol helyezi el magát a társadalmi ranglétrán) módon is befolyásolja a tekintélyét (alfaságát) a diákok előtt. És igenis konkrétan a tanárral szemben, illetve általában a tekintéllyel szemben MEGTANUL viselkedni (kondicionálódik) a diák.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.03.08. 14:17:03

@Cartman (ex Cartman): Itt a tanár nem intőt adott, hanem beírta, hogy rossz volt a gyerek.
Ha azt írja, hogy fegyelmezetlen, ezért megintem, az más. Azzal hatalmat demonstrál. Így csak árulkodik.
Legalábbis az én értelmezésem szerint.

Valódi tekintéllyel szemben hiába tanul bármit, mert ez tényleg zsigeri dolog, feedback-ekkel.
Az, amit tanulni tud a gyerek -ebből a szempontból- azt javarészt az iskolában tanulja, amikor a tanítónéni elsőben-másodikban-harmadikban egy komolyanvehetetlen, hisztis, rigolyás, klimaxos, belefásult, gyerekgyűlölő hülye, aki eljátssza a bizalmat és lerombolja a státuszt a tanári kar nevében.
Szerintem.

bölcsésztanár 2010.03.08. 15:20:43

Ha nem tanár lennék, hanem pszichológus, én is azt mondanám, hogy azért fegyelmezetlenek a gyerekek az órákon, mert unatkoznak. Tessék érdekes órákat tartani! Tanárként viszont látom, hogy ez heti 22 órában _nem lehetséges_.
Más: a mi idomított generációnk egyébként szerintem sokkal kevesebbet fegyelmezetlenkedett órákon. Mi a pad alatt olvastunk, leveleztünk, az ablakon kibámulva ábrándoztunk, más órákra csináltuk a leckét, ilyenek. Ez a fajta koncentráció-meditáció a mostaniak számára képtelenség. Addig-addig isszák a kólát meg az energiaitalokat órán is, meg egész nap, hogy már csak úgy tudnak unatkozni, hogy felmásznak a függönyre vagy egymást csesztetik. Vagy a tanárt. Tisztelet a kivételnek, mint pl az egyik "konzervatív" tanítványomnak, aki Rejtőt olvasott a pad alatt. Az jobban érdekelte, mint a középkori trubadúrlíra. Nem írtam be az ellenőrzőjébe...

kalapácstollú 2010.03.08. 15:22:30

@TH: "De elnézést, ezek szerint én tévedtem."
Szerintem is, de spongyát rá!

kalapácstollú 2010.03.08. 15:25:15

@efhábé: "Alvás közben nem neveled a gyereked"

A tanár mégkevésbé.
Egyébként leírtam, a lefektetés ideje, módja, az ébresztés ideje, módja, az éjszakai problémák kezelésének módja mind a nevelés része. A szülő felelőssége az is, hogy a lakás mely részén, milyen környezetben kell aludnia a gyermeknek. Ez is hozzátartozik a neveléshez. Én, mint szülő nem próbálom meg másra hárítani a felelősséget, szerintem alapvetően az én felelősségem, miként pihenheti ki magát otthon a gyermekem.

TH 2010.03.08. 15:52:59

@kalapácstollú: "A szülő felelőssége az is, hogy a lakás mely részén, milyen környezetben kell aludnia a gyermeknek"
Erről beugrott, amit a múltkor láttam valami rémisztő lakásmagazinban...2 emeletes pici ház, lent 1 szoba, fent 2, adott 2 szülő és 2 gyerek...mit csinálnak? nagyobb gyereké az egyik szoba, a szülőké a másik, és a kisebb, 10 év körüli gyerek a szülők ágya felett fellógatott deszkára rakott matracon alszik.
Kissé kiakadtam...főleg, h. ezt az újság, mint valami teljesen normális, ötletes megoldást mutatta be.

Cartman (ex Cartman) 2010.03.08. 16:37:14

@kolbászoszsömle:
"Itt a tanár nem intőt adott, hanem beírta, hogy rossz volt a gyerek."
Nem véletlen, hogy én nem írogatok semmit az ellenőrzőbe... Ettől függetlenül Popper Péter "megoldását" nagyon károsnak tartom.

"Az, amit tanulni tud a gyerek -ebből a szempontból- azt javarészt az iskolában tanulja, amikor a tanítónéni elsőben-másodikban-harmadikban egy komolyanvehetetlen, hisztis, rigolyás, klimaxos, belefásult, gyerekgyűlölő hülye, aki eljátssza a bizalmat és lerombolja a státuszt a tanári kar nevében."
Közelednek az álláspontok :). Nincs is már más hozzáfűznivalóm, mint hogy erre egyetlen megoldás van: visszaállítani a tanári pálya megbecsülését a társadalomban (+ igazi minőségbiztosítás). Ha ez megtörténne (szerintem nem fog), akkor aki alkalmatlan, az előbb-utóbb szelektálódik, aki viszont alkalmas (és a jelenlegi helyzetben csak szenved, vegetál), az olyan motivációt kap, ami motorja lehet egy komoly fejlődés megindulásának az egész oktatási rendszer tekintetében.

vivace 2010.03.08. 19:56:52

@kalapácstollú: na ne, ne kelljen totózni. A tanárnak legyen joga jelezni a szülő felé a VALÓS problémát, a szülőnek viszont legyen joga megtudni, hogy mi is az igazi gond. Már elnézést, de a szülők is dolgozó emberek, akik nem akarnak:
1. szarságokkal foglalkozni
2. órákat filózni, gyerek önfelmentő szavaiból kihámozni az teljes igazságot, esetleg a semmiért bemenni

Viszont ha a hülyegyerekünk rendszeresen zavarja az órát azzal, hogy pl. elmászkál, bekiabál stb., vagy szereti beverni Pistike bal szemét, akkor jó tudni, hogy nem fegyelmezetlen volt a gyerek, hanem konkrétan ezt és ezt tette . Amiért -szintén konkrétan -már elő tudjuk venni.

vivace 2010.03.08. 19:59:33

@kolbászoszsömle: Némmán, csak nem ismered a gyerekem tanító nénijét? :-(

vivace 2010.03.08. 20:03:05

@bölcsésztanár:
:-)

De mit tanácsoltok azoknak a gyerekeknek, akik tényleg akarnak tanulni, fejlődni, és egy ilyen dekoncentrált közösségbe kerülnek? Ők kapnak esélyt arra, hogy akár orvosok is lehessenek, vagy annyira nem vészes a helyzet a gimnáziumokban?

gyuzsu 2010.03.08. 21:40:51

@JoeP: Ne fogd vissza magad, bár van sejtésem...

@vivace: a gimnáziumok egy részében nem olyan vészes a helyzet, és lehet tanulni/tanítani.

efhábé 2010.03.09. 17:43:06

@kalapácstollú: De könyörgöm, ki beszélt arról, hogy kinek a felelőssége az otthoni pihenés?
Az együtt, aktívan töltött időre írtam, hogy hiába van otthon az a gyerek 12-14 órát, ha abból 9-10 nem aktív együttlét.
A gyerek alszik, az, hogy mikor alszik el, nyilván a szülő döntése, amit befolyásolnak a neveléssel kapcsolatban vallott nézetei, de az aktívan, együtt töltött idő lényegesen kevesebb ennél. Erről beszéltem, nem arról, hogy vajh' a szülő felelőssége-e a gyerek megfelelő pihenésének biztosítása. Nyilván az.
És természetesen nem próbálom a szülő neveléssel kapcsolatos feladatait áttolni a pedagógusokra, pusztán arra hívtam fel a figyelmet, hogy olyan világban élünk, ahol a pedagógusok több időt töltenek a gyerekkel, mint a szülők.

efhábé 2010.03.09. 17:52:00

@Cartman (ex Cartman): Milyen lesz a gyerek?
Szerencsére az én lányommal nincsenek ilyen problémák, pedig nem tudunk annyi időt együtt tölteni, mint az ideális lenne.
Talán az a titka, hogy nem a pedagógus kérésére meg beírására kezdtük el nevelni, hanem már jóval korábban és fokozottan figyeltünk, hogy a korának megfelelő hatások érjék.
Pl. le van tiltva a gyerek tévézésről, nem bámul minimaxot meg CN-t naphosszat. Megválogatjuk, mit és mikor nézhet, az is főleg az itthoni DVD-mesegyűjteményt jelenti. De ez csak egy apróság, sorolhatnám pl. az ésszel felállított korlátokat (nem hagyunk rá mindent, csak azért, mert gyerek).
Ezzel együtt természetesen rosszalkodik néha a suliban, mert gyerek, de ezt megoldja a pedagógus, mert jó pedagógust választottunk.

"Ennek a mondatnak így nem sok értelme van."

Pedig van neki, csak nem értetted meg. A sokan gondolnák az a pedagógusokra vonatkozott. Nem másokra, akikre még csak utalást sem tettem.
Sok pedagógus fel sem fogja, milyen hatással van a gyerekekre, egy csomóan elfelejtenek az oktatás mellett nevelni is.
Van ennek ezer jele, nyilvánvalóbb és kevésbé nyilvánvaló is, nyilván az ember szakvégzettséggel könnyebben észreveszi ezeket.
Magyarán mondva sok az alkalmatlan tanár, kontraszelektált a pedagógus-társadalom, tisztelet az üdítő kivételeknek (mintha egyébként ebben is elmozdulás lenne egyébként, egyre több az elhivatott és szakmailag is megfelelő fiatal. Talán annyira nincs már presztizse a tanárszakmának, hogy melegedőszaknak sem választják, csak a tényleg elhivatottak vállalják fel. Ez persze csak tipp, nem tudom a tényleges okokat.)

kalapácstollú 2010.03.10. 17:38:36

@efhábé: Amikor nem aktívan van a szülővel a gyermek, hanem "passzívan" az is a szülő-gyermek kapcsolathoz tartozik, nem pedig a tanár-gyerekhez. Vagy az alvás időszakában talán a szülőtől teljesen tölti valahol az idejét a gyermek? Esetleg szerinted egy szülő, ha a gyermek lefekszik, akkor onnéttól semmi felelőssége a gyermek iránt? És nyilvánvalóan a gyermek már születése pillanatától önállóan, a szülőtől függetlenül dönt arról, mikor, hol, mennyit és hogyan alszik, igaz?
Hiszen, mint írod, a gyermek alvásával megszűnik a nevelés.

kalapácstollú 2010.03.10. 17:45:42

@efhábé: "pusztán arra hívtam fel a figyelmet, hogy olyan világban élünk, ahol a pedagógusok több időt töltenek a gyerekkel, mint a szülők"
Nem, a szülő több időt tölt a gyermekkel, mint minden egyes pedagógus. Sőt! Több időt tölt a gyermekkel, mint a pedagógusok összesen. Mégha igaz is lenne álláspontod, miszerint alvásidőben megszűnik a nevelés (tehát minden esetben a szülőtől teljesen független lenne, mikor, hol, mennyit és miként alszik a gyermek), akkor sem igaz az a feltételezés, hogy iskolai szünidőben, hétvégeken, ünnepeken a tanárral van többet a gyermek. Ha az alvásidő tényleg nem számítana, akkor is egy tanárral egy héten max. 7-8 órát tölt a gyermek, egy szülővel napi 5 órát számítva is heti kb. 55-60 órát (plusz az éjszakák!).
És ez nincs súlyozva még az őszi, a téli a tavaszi és a nyári szünettel. Nincs beleszámolva a nevelés szempontjából legfontosabb első évek, mikor még nem is jár suliba a gyermek.
Nem kell ide patikamérleg, látható: a felelőtlen szülő az, aki át akarja tolni a felelősséget a tanárra.

2010.03.11. 00:45:45

@Anke: Nagyon találó megjegyzés, elismerésem!
Ha valakinek azt mondod, "pszichológus", ezek a nevek fognak beugrani, de ők nem reprezentálják a szakmát!
A magyar pszichológusélet egyik nagy problémája az "elgurusodás", hogy már nem is számít mit mond, hanem az számít, hogy KI mondja!
Amerikában is bebukott Dr. Phil műsora, mert szakmaiatlan, etikátlan és félrevezető. Jó lenne, ha ezek a dinoszauruszok átadnák a helyet azoknak, akik tényleg olvassák a szakirodalmat. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy az élettapasztalat nem számít, de igen! Csak már más idők járnak mint Ranschburg tanárúr idejében. És Vekerdy Tamás rovata is kikophatna a Nők Lapjából végre...

Copyright © 2008 Theme Preview All rights reserved. Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.

süti beállítások módosítása