Tanító néni, verjen ki belőlem is egy ötöst!
Elmúltak már azok az idők, amikor a tanárok kiverték a gyerekből a jó jegyet, nem engedve, hogy lustaságból képességei alatt teljesítsen. Daisy levele ezekről a régi "békebeli időkről" szól, amikor még nem a tanárból verték ki a szülők a szerintük elfogadható osztályzatot.
Kedves Ellenőrző!
Elit iskola válogatott osztályába jártam, kisvárosunk összes akkori vezetőjének velem egykorú gyerekével. Mindenki nagyon izgult, hogy milyen lesz az első nap, talán ezért is marad meg bennem egy érdekes beszélgetés foszlány, ami a tanító néni és Karcsi anyukája között zajlott le. Karcsi anyukája azt mondta Kati néninek, hogy legyen nagyon szigorú a Karcsihoz, ha kell, verje ki belőle az ötöst. Emlékszem nagyon megnyugodtam, hogy ha Karcsit veri majd Kati néni, akkor engem biztosan nem fog, kb. ennyit fogtam fel 7 évesen a beszélgetésből.
Kati néni nem verte Karcsit -pedig nagyon figyeltem-, de másodiktól Karcsiból így is potyogtak az ötösök. Belőlem viszont sajnos nem. Már arra is gondoltam, hogy azért nem, mert az én anyukám nem mondta a tanító néninek, hogy verje ki belőlem az ötöst, sőt meg is voltam győződve róla, hogy egy pofon nélkül soha nem kapok ötöst, ezért kezembe véve a sorsomat, a tanító nénihez fordultam a problémámmal:
-Kati néni, tessék már belőlem is kiverni egy ötöst!
Szegény nem értette, ráadásul többen is álltak ott, amikor ezzel a kérésemmel megtaláltam, elég kínos lehetett, így utólag belegondolva. Továbbra sem vert meg, bár otthon kaptam az akciómért egy makarenkóit.
