Először üt, azután kérdez 2.
Lassan megrendül a birkatürelmű pedagógusokba vetett hitünk, ugyanis nagyon sok levelet kapunk, amelyben a pedagógusok fizikai eszközöket alkalmaznak a diákok fegyelmezésére. Pinty levelében egy elhasználódott idegrendszerű óvónéni a történet főszereplője, akire a levél tartalma szerint bőven ráfért volna a "rekreációs év".
Az én történetem egy óvodás csoportól szól, ahol a két óvónéni közül az egyik sajnos komoly idegi problémákkal kűzdött. Annyira rossz volt a helyzet, hogy nem is maradhatott egyedül a gyerekekkel, a dadus mindig ott volt és inkább rá vigyázott, nem a gyerekekre. Lehetett tudni, hogy néha eljár a keze, de ez inkább csak olyan szájhagyomány útján terjedő legenda volt, konkrét esetről nem tudott senki.
Tavasszal nyílt nap volt az óvodában, be lehetett menni délelőtt, levideózni a gyerekek egy napját, megnézni az uszodát, vagy a délelőtti foglalkozásokat. Az említett óvónéni sógyurmázott a gyerekekkel, nagyon izgult -egyszer a szék mellé is ült-, remegett keze-lába. Már a nehezén túl volt -készültek a kiflik, perecek-, amikor berohant egy kisfiú a folyosóról és becsapta az ajtót. Erre az óvónéni 10 szülő szeme láttára reflexből pofon vágta a kisfiút. Az általános döbbenetet látva így szólt: Elnézést, de annyira megijedtem!
A következő héten elvittem onnan a kislányomat, az óvónő még mindig ott van.