Kedves Ellenőrző Blog!

Kicsit furának tűnhet, hogy ennek a blognak küldöm el az alábbi gondolatokat - hiszen elsőre nem feltétlenül nevelési témájú a cikk - azonban az eset mégis nagyon jól rávilágít bizonyos nevelési hiányosságokra.

Az index.hu-n jelent ma meg ez és ez a cikk. Ha valakinek nincs kedve elolvasni: röviden arról van szó, hogy három lányka, az évnyitóról jövet elhatározta, hogy bizsukat fog lopni egy üzletből. A biztonsági őrök elkapták őket, majd 2 napig előzetesben ültek, mert a kormány egyik új rendeletében erre lehetőséget biztosít.

Biztos vagyok benne, hogy az a két nap nagyon kemény volt a lányok számára, most azonban nézzük meg a nevelési részt: Hogyan reagál erre az újságíró, a szülő, az ügyvéd és az elkövető?

"A boltban kiszúrták, amint egyikük épp az árcédulát szedte le egy nyakláncról, és elcsípték őket. A szokványos történet, amin tízből kilenc fiatalkorú átesik, ekkor fordult rémálomba" - véli a zsurnaliszta. Én pedig meghökkenve ülök a székemben és értetlenül bámulom a monitort: Valóban ezt mondta...?

Mert kérem, sem én, sem a barátaim nem tettünk ilyet sosem. A munkatársaim, a családom sem tettek ilyet sosem. Valóban igaz lenne, hogy egy mai tinédzser képtelen bolti lopás nélkül felnőni? Ha ez az információ igaz, akkor a helyzet tragikus. Ha meg nem, akkor elképesztően nagy szemétség ezeket a bűnöket bagatelizálni. Hiszen sok helyen a leltárhiányt a dolgozókkal fizetik meg, sőt, nagyobb hiány esetén a biztonsági őr elveszítheti a munkáját! És mi itt tényleg azt hisszük, hogy ez "brahi", meg "hülyéskedés"? Elnézést a banalitásért, de az eszem megáll...

"A rendezett hátterű családokból származó, kéttannyelvű gimibe járó lányokat sokkolta, ami velük történt: a bilincs, a kihallgatás, a fagyoskodás, a zárka körülményei, a csütörtöki negyedórás séta egy 15nm-es ablaktalan szobában, a két, őrizetben töltött éjszaka." - Az összetett mondat részmondatait külön-külön jól értem, csak nem tudom mi értelmük van együtt. Mit számít a bűnelkövetés szempontjából, hogy rendezettek a családi körülmények? A jómódú tolvajoknak méltányosabb eljárás dukál? Kíváncsi lennék, hogy az érintett korosztály (középiskolások) mit gondolnak a világról, mikor ezeket a sorokat olvassák?

"Érthetetlen a rendőrség eljárása, mondta az Indexnek Baltay Levente, az egyik őrizetbe vett kislány ügyvédje, a Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyvivője." - Érthetetlen? Azt mondja érthetetlen? Komolyan érthetetlen, hogy a rendőrség az új szabályoknak megfelelően járt el, és szigorú - az Istenért, mondjuk ki! - a tolvajokkal szemben? Milyen nevelés az, hogy ezek a tanulók lopnak a boltból, és amikor a rend őrei reagálnak, akkor jön egy ügyvéd és azt mondja "érthetetlen"?
Komolyan az akarjuk, hogy a fiatalság ne értse meg a tettei következményét? Hogy aki a másik munkájának a gyümölcsét megpróbálja ellopni, az később, mikor elkapták azt dünnyögje hülyén maga elé bambulva, hogy ez érthetetlen?

„Hülyéskedésnek indult, aztán elfajult, de kicsit sok volt a megrázkódtatás, az unalom pedig idegölő volt” - nyilatkozta az egyik leányzó. Úristen, unalmas volt? Csak nem? Micsoda példátlan büntetés! Micsoda pszichikai terror! Barátnője is érdekesen éli meg az eseményeket: "Fel se fogtam, mi történik velem, annyira szégyelltem magam" - tetszik érteni, szégyelli magát mert elkapták... De a lopásért, azért nem? Az azért rendben volt? Mindegy mit teszünk, csak le ne bukjunk? Miféle nevelés az, ami arra tanítja a gyereket, hogy elkövethet szabálysértést, csak anyu, apu, meg a suli meg ne tudja?