Neked kell mérlegelni, hogy képes vagy-e végig finanszírozni a lányod tanulását ilyen jellegű iskolában. Legalább 8. osztályig, de az igazi teljesen az érettségiig lenne.
Mert közben a gyereknek nagyon nehéz lesz átállni a Waldorf-ról a hagyományos oldschool iskolai rendszerbe.
Ha biztos az egzisztencia, akkor szerintem csinálj, amit akarsz :)

Nekem csak AKG-ben van ismerős, náluk az első 2 évben nagyon elvadulnak a gyerekek, aztán 3-4 osztályban már megkomolyodnak, tulajdonképpen 4.-re hasonló a viselkedésük mint egy állami osztálynak. Ott meg kell szokni az ephohális rendszert, van mentortanár, szóval eléggé figyelnek a gyerkőcre.
A tudásuk meg változó, átlagosan szerintem ugyan olyan mint a közoktatásban szereplőké, maximum több a kiugró tehetség, na de azért ez mégis csak egy "gyűjtő" iskola válogatott gyerekekkel. A módszer kellemesebb a gyerek számára, az biztos.

Bemásolom, amit ősszel írtam itt valakinek egy bejegyzésére válaszul. További, részletesebb tapasztalat nem lett, mert a 2. részben említett orvos végül mégis talált olyan iskolát, ahol hajlandók voltak figyelembe venni a gyerek lemaradását, így nem lett a srácból magántanuló. Remélem, sikerrel járt...

"Waldorfba NEEEEEE! Két példa jön, és nem azért, mert ezerből tudok két negatívat, hanem mert összesen ennyit tudok róla...
1. Egy barátom öccse járt Waldorf oviba és 4 évig maradt az iskolában is náluk. Az ovi jó volt, ezt még javasolhatjuk a lányodnak is, főként ha nehezen kezelhető gyerek. Ez a srác sem volt egy egyszerű eset, de sokkal jobb lett a helyzet, miután átvitték a Waldorf oviba. Ahogy az anyja mondta: amióta az oviban szabad az asztalon mászkálni, otthon sem akar a gyerek :-) Szóval oviban jó ez a filozófia, hogy (az ésszerűség és biztonság adta kereteken belül) azt csinál a gyerek, amit akar.

De tanulásra ez a hozzáállás nem alkalmas. Még egy nagykamasznak, aki már többé-kevésbé látja, mit akar, és mire van szüksége hozzá, neki is általában kell külső kényszer (számonkérés meg ilyesmik) ahhoz, hogy rendesen tanuljon. Csak a nagyon komoly gondolkodású, elhivatott srácoknál működik enélkül. Márpedig szabadság és kreativitásfejlesztés ide vagy oda, igenis kell tanulni is az iskolában... A Waldorf iskolában meg nem kell. Lesz a gyerekből egy boldog, kiegyensúlyozott, kreatív, de tökéletesen tudatlan ember, aki semmihez nem ért, és nem is lehet tanítani, mert az alapjai hiányoznak.

Ennek a gyereknek a szülei szerencsére 4 év után rájöttek, hogy ez nem jó. Ötödikben sorozatban kapta az egyeseket minden tárgyból, hiszen 11 évesen életében először szembesült azzal, hogy tanulni és gyakorolni is kell... És nem hülye gyerekről van szó, akkoriban 2 évvel idősebbek közt nyert sakkversenyeket, a kortársaival egyszerűen nem volt értelme leülnie játszani.

2. Magántanárként dolgozom, neten hirdetek. Két hete hívott egy orvos, akinek van egy 12. osztályos fia. A gyerek csak két évet töltött Waldorfban, saját választása volt, hogy 9. után átment oda, sajnos a szülők nem ellenkeztek. Nagyon élvezte a két évet, mert nem szeret tanulni, és ott nem kellett, de most már ő maga is rájött, hogy ez így nem lesz jó.

A haditerv az, hogy keresnek egy iskolát, amely hajlandó őt magántanulói státuszban átvenni, mivel ha rendesen bejárna, csak szívna, nyilván semelyik tanárnak nem lenne ideje arra, hogy az ő lemaradásával foglalkozzon, és emellett magánúton felkészíttetik minden tárgyból a 12-es anyag vizsgáira, meg az érettségire. Nem tudom, végül sikerült-e megszervezniük, azóta nem hívott újra a doktor. Ma hívtam, de épp rendelt, este tudunk beszélni. A Waldorf-iskola hatása mindenesetre ennyiből is látszik, bár nyilván többet tudnék mesélni, ha túl lennénk a sráccal pár órán."

Nekem 2 éve jár a gyerek Waldiba. A tandíj havi 25.000- de szociális alapon lehet kérni csökkentést, vagy ha tudsz többet fizetsz. A létszám attól függ, hogy az osztálytanító(ofő) hány gyereket vesz fel, nálunk most 26-an vannak talán. Menő osztanítóhoz többen jelentkeznek, és iskola és iskola közt is nagyok az eltérések.

Ami jó:
-imádja
-no stressz
-nálunk elég kemény a tanító, nem engedi el őket, rend van és fegyelem
- sok művészeti tárgy
- sok memoriter
-két nyelv( ez azért kissé nehézkes, a waldorfok egyik rákfenéje a nyelvoktatás)
- jó kis közösség, vészhelyzetben mindenki segít

Ami nem jó:

- tandíj 12 hónapra!
- nagyon sok részvételt igényel a szülőktől, sokat kell dolgozni az iskola érdekében, és ez néha megterhelő
- általában messze vannak a sulik-utazás macera
- sok a szünet
-az oktatás nem a megszokott lexikális tudást célozza meg, vagy nem csak azt

Ha kérdés, hogy tud a gyerek majd gimibe vagy egyetemre menni, bár fogalmam sincs mi lesz itt tizenév múlva, akkor érdemes megnézni azokat a sulikat ahol már több kimenő osztály is volt ( hidegkút, solymár, óbuda-hová mentek tovább, milyen arányban vették fel őket)

De nekem eddig a waldorf javára billent a mérleg, minden töketlenkedés stb.. ellenére. A lényeg az osztálytanító, és nem a rendszer.

Be nem íratnám a gyerekemet.

Több diákkal volt dolgom, aki waldorfba járt, gőze nem volt kb. semmiről, csak furcsa világnézete.

Furcsa világnézet pedig nem váltható piacképes tudásra.

Ha nincs a gyerekkel szemben normális követelményrendszer, nem fog fejlődni.

Az alternatív nevelési módszerek maximum önbizalmat adnak, tudást nem. Magyarán hülye lesz és nagyarcú. Rosszabb esetben hülye és önbizalomhiányos.

Párhuzamos dolog ez az oktatás utóbbi éveiben dühöngő neoliberális átalakításának jópár tulajdonságával.

És ez még pénzedbe is kerül.

Ne.

Nem maga a Waldorf pedagógia a lényeg, hanem az osztálytanító! Ha az osztálytanító nem megfelelő, akkor itt is problémás lesz a tanulás. Pont, mint az állami rendszerben. Ha rossz a tanár, akkor lehet bármilyen rendszerű az iskola! Viszont, jobban lehet kommunikálni a tanítóval, nem csak a fogadóóra van, bármikor elbeszélgethetsz vele, sőt el is várja.
Itt inkább a irányítják a gyerek tanulását, mint belesulykolják az anyagot. Ha a gyerekben meg van a vágy hogy tanuljon, akkor fog is, ha nincs, akkor viszont jobban elvész, mint az államiban. Nincs akkora nyomás a gyereken, de a kontrol is kisebb. Több önnálló munkát várnak a gyerektől, mint máshol.

Van még sok közös program, ami a szülőket hivatott összehozni, ez tünhet "szektás"-nak.

@belepofazok: Ilyen gyerekeket az állami oktatási rendszerben is találni, nem is keveset. Tapasztalatból mondom! (Fővárosi könnyűipari szakközép!)

Még egyszer kiemelném a lényeget: AZ OSZTÁLYTANÍTÓ!

Menj el hozzá és beszélgess vele!!!!

Még egyszer. A lényeg: AZ OSZTÁLYTANÍTÓ.

Menj el hozzá és beszélgess vele!!!!!

mindhárom gyerekem waldorfos (volt).
1. az egyes számú 1998-2006 között járt az óbudai waldorfba. nyolcadik után másik gimibe ment, simán felvették, kifejezetten jó eredményei vannak.
2. a kettes számú 2000-2008 között járt ugyanoda, nyolcadik után másik gimibe ment (de nem ugyanoda mint a bátyja), simán felvették, kifejezetten jó tanulmányi eredményei vannak.
3. a hármas számú még most is a waldorfba jár.

annó dacumál azért választottuk a waldorfot, mert a lakás és a munkahely között pont útbaesett. semmi filozófia :-) szóval nem vagyok egy enthusiast :-) most nincs időm bővebben írni, de ha valakit érdekel, el tudom mondani, miért vált idővel szimpatikussá ez az iskolatípus és hol látok benne javítanivalót.

nézz körül waldorf iskolák honlapján
itt:
www.waldorf.lap.hu találsz egy párat, én ajánlom ezt
feszekiskola.hu/
részletes, belelátsz az iskola életébe, ad elérhetőségeket, stb.

@safranek:

egyetértek -- nálunk a hármas számú egy évvel később ment iskolába, hogy ugyanahhoz az osztálytanítóhoz kerüljön, mint az egyes számú. a beszélgetésnél még három ismerős szülővel találkoztunk, akit ugyanez vezetett, szóval négy olyan gyerek jár az osztályba, akiknek a nagyobb tesóit ugyanez az osztálytanító már ismerte :-)

ha egy kiegyensúlyozott gyereket akarsz, akkor irány a waldorf, ha pedig egy olyat, aki megállja a helyét az életben, akkor messzire került el a waldorfot!

@belepofazok:

"Magyarán hülye lesz és nagyarcú."

kaszát a lónak.
1. rugalmasabb lesz
2. képes az önérvényesítésre.

világszerte felmérések bizonyítják, hogy egy normális waldorf iskolában ugyan más módon jut el a gyerek a tudáshoz, de egyetemi felvételi előtt már inkább előnye van, mint hátránya.

ehhez, hogy ez igaz legyen, két dolog kell. egyrészt az, hogy találj egy olyan waldorf iskolát, ahol színvonalasan művelik a waldorf mesterséget, ez azért magyarországon nem evidens, alaposan nézz utána. másrészt hogy végig waldorfba járjon egyetemig, tehát gimnázium is. ki kell tartani végig, és nem bedőlni annak, hogy a gyomorbajos megfélemlített magolók már mennyi mindent tudnak.

ne hidd el, hogy a gyerek magától nem tanul. van rá mód, hogy a gyerek saját érdeklődése, világra való nyitottsága alapján tanuljon. egy jó waldorfban ez működik is.

ne hidd el, hogy a tanulás egyenlő adatok és információk bemagolásával, és hogy ilyesmire egy gyereknek szüksége lenne.

ja igen, ha a gyerekedből könyvelő, hivatalnok, banki előadó, középvezető, biztosítási ügynök, stb. akar lenni, ne küldd waldorfba, mert nem tanulja meg a beletörődő alkalmazkodást tisztességesen. a robotokat a közoktatásban képzik :-)

Két barátom volt, akik már egész korán kezdtek Waldorfban és gimit is Waldforfban végezték (Dunakeszi).
Továbbtanulással nem is szaroztak annyira esélytelenek tünt.

Az egyikből ifjú alkoholista lett, de a nagyon alja fajtából.
Az értelmesebb drogdílerként pörgött egy pár évet, de szerencsére már beszerzett egy értelmesebb szakmát.

Olyan sztorikat nyomtak a suliból, hogy a hajam égnekállt.
Az USA statisztikai adatok szerint bukó az egész.

Nyilván nem minden Waldorf iskolára érvényes és sok függ a nevelői munkától, de egy vidéki Waldorf gimnáziumban 28-an buktak meg a matek érettségin, ami azért elgondolkodtató szám.

@stillhungry:

hamis szembeállítás. egy kiegyensúlyozott gyerek megállja a helyét az életben.

TUTIRA nem azt az utat fogja bejárni a gyereked, amit te elképzelsz számára, tehát eleve értelmetlen megtervezni az életpályáját. a tudásnál fontosabb a tudás megújításának, frissítésének képessége.

ha a nagyon speciális diplomákat mint pl orvos leszámítjuk, tíz éve diplomázott emberek töredéke dolgozik abban a szakmában, amit elképzelt magának az egyetemre jelentkezésekor.

@safranek: Ne haragudj meg Safranek, igazad van, vannak ilyen diákok az állami rendszerben is. De nagyrészt azért nem azok. Akiket meg waldorf-képeznek, sose állították követelmények elé. Így aztán valódi tudást nem is szedtek össze.

Amit említesz, könnyűipari szakközép, az van a Rákóczi térnél? Mert az inkább egy szabás-varrás tanfolyam kb., persze, hogy ott sok az egyszerű síklapember, egy hülyékgyülekezete. Keress kicsit húzóbb intézményeket.

Az átadott értékekkel kapcsolatban, pedig ezt ajánlanám :
www.judapest.org/waldorf-iskola/

Az egyik barátom járt külföldön Waldorf iskolába, ő az egyetlen, akit ismerek. Hiába volt tehetséges, nem tanult tovább, nem lett azóta sem normális szakmája és volt már több elvonón (fű miatt).

@Molinero:

urbán legendát vélek felfedezni ebben a kijelentésben
1. waldorf gimnáziumok osztálylétszáma max 30 -- ebből 28 megbukna?
2. abban a waldorf suliban, ahová a gyerekeim járnak, tavalyelőtti érettségi átlag 4.08 lett, valamivel a teljes országos átlag fölött.

@zsotti:
@Betteli:

a legtöbb ember ágyban hal meg.
tehát az ágy egy rendkívül veszélyes bútordarab.

A véleményem az, hogy bár nincs konkrét ismeretem a waldrof-pedagógiáról (csak egyetemen tanultam róla, pontosabban "ismereteket szereztem"):
Akkor jó, ha pénzed is, időd is van, és látod, hogy vannak művészi aspirációi a gyereknek. Esetleg hiperaktív, nehéz temperamentum.
A tanító személyisége is kiemelkedően fontos, de ezt nehéz rövid idő alatt megismerni, még ha pedagógus is az ember.

Érettségi után felzárkóztató kurzust kell végezni, akár egy év elejéig is, ha tovább akar tanulni a gyerek (ez valószínű). Reméljük ennyi elég is, hogy felvegyék a kiválasztott helyre, ha nem sikerül, akkor vannak bajok...

Több ismerősöm is volt, akik Waldorf iskolában tanítottak, engem egyikük tapasztalatai sem győztek meg igazán. Úgy vettem észre, az ilyen helyre járó gyerekek sokkal kevésbé vannak tisztában vele, mit vár tőlük a külvilág, sem a tudásuk, sem a viselkedésük nem túl bizalomgerjesztő, talán mert az iskolában nem kell alkalmazkodniuk. Mondjuk az is igaz, hogy a gyerek nevelése elsősorban a család feladata, úgyhogy a biztos szülői háttérrel rendelkezők általában a Waldorfban is jól teljesítenek és normálisan viselkednek (sok szülő viszont csak azért adja ilyen iskolába a gyerekét, mert azt hiszi, hogy akkor neki már nem is kell foglalkoznia vele).

@devadel: "felmérések bizonyítják"

Milyen felmérések?
És kik végezték el őket?

Én csak azt láttam, hogy aki waldorfos volt, az mind képzetlen volt bármire is, mint a fenekem.

@devadel: úgy látom, a nagyarc a waldorf-szülőknél is kialakul.
Gondolom, az első waldorf megjelenése előtt csak könyvelő, hivatalnok, banki előadó, középvezető, biztosítási ügynökökből állt a világ.

@belepofazok: keress rá gugliban, ha valóban érdekel, nekem most nincs kedvem. asszem leginkább német nyelvterületen érdemes, ott van a legerősebb kultúrája a módszernek.

@Mészáros Laci: sajnos nem biztos, hogy urban legend. ez olyan mint a liberális nevelési elvek. ha valaki csak annyit ért meg belőle, hogy nem szól rá semmiért a gyerekre, abból nagy bajok lesznek. magyarországon a waldorf tanár/tanító képzés enyhén szólva is válságban van. simán lehetnek olyan iskolák, amelyek semmit nem nyújtanak (hasonlóan a közoktatás nagy részéhez).

ezért írtam föllebb, hogy ha waldorf, akkor nagyon meg kell nézni, melyik. (akárcsak a közoktatás esetében)

ja, és még egy fontos dolog: a waldorf iskolák közösségre épülnek.
ennek megfelelően nem "hagyományos" fizetős iskolákról van szó, sőt nagyon sok helyen nincs is minimum befizetendő összeg, helyette "vállalás" van, az iskola megmondja, hogy mennyi egy gyermek finanszírozási igénye az állami támogatáson túl és ehhez képest te eldöntöd, hogy a saját egzisztenciádba hogy fér bele bármekkora összeg kifizetése.
Ezen felül igen gyakran vannak iskolai rendezvények, ahova a szülők segítségét kérik. Ilyenek például az évente megrendezésre kerülő bazárok, ahol egyrészt számos árustól (köztük akár a saját gyerekedtől, aki a kézimunkáit, stb. árulhatja) vásárolhatsz, büfézhetsz, különböző bemutatókon (bábszínházak, színdarabok, cirkusz, stb. ) vehetsz részt, viszont kérik, hogy mondjuk 1-2 tepsi süteménnyel te is támogasd a rendezvényt. A rendezvényből nyilván az iskolának is van pénze, amivel csökken a finanszírozási igénye a szülők részéről.

Fontos dolog szerintem, hogy iskolán belül praktikusan mindenki tegeződik. Szülő, gyermek, tanár, egymással, mindenkivel. Tehát ne csodálkozz, ha szervusszal köszön neked egy teljesen ismeretlen szülő már az első látogatáskor. Azt hiszem ez is jelzi, hogy ez egy közvetlen, viszonylag kis közösségre épülő rendszer.

A finanszírozási oldalra visszatérve aminek viszont komoly finanszírozási igénye lehet azok az osztálykirándulások. 3. osztálytól vannak "ottalvós" típusúak, ezek kezdetben 5-10ezer forintba kerülnek csak, azonban ahogy halad előre az idő és egyre távolabb megy a gyermeked osztálya (ezalatt különböző külföldi célpontokat is értek) úgy nyilván egyre többe kerül. Tudok olyan waldorf osztályról, ahol 9.-ben a teljesen új osztályfőnök azzal kezdte, hogy kedves szülők, jó lenne mindenkinek 100.000Ft-ot befizetnie, hogy Németországba, Hamburg mellé elmehessenek a gyermekek 2 hét mezőgazdasági gyakorlatra. Persze ez kiugró eset, bár máshol is előfordul, hogy hasonló vagy még nagyobb összegeket kérnek. Külön jelentősége van a 12. osztályos osztálykirándulásnak, amelynek elvileg a szülők részéről a finanszírozási igénye sem nagy, mert a gyermekek (pl. a fentebb említett bazáron) maguk keresik meg rá a pénzt. Ilyen módon igen távoli célpontok (Barcelona, Szicília) is elérhetőek gyakorlatilag minimális (25-30ezer forintos) szülői támogatás mellett.

Az osztálylétszám problémáját azzal igyekszenek orvosolni, hogy nagyon sok tárgy csoportokba kerül tanításra. Ilyenek pl. a nyelvek, ahol gyakran még az is előfordul, hogy különböző évfolyamok azonos tudásszinten lévő tanulóit összevonják, bár ez leginkább csak a gimnázium részlegre jellemző.

Mint fentebb is írták, az osztályfőnök talán az első 8 év alatt a legfontosabb, és tényleg beszélgess vele. Waldorf iskolában az osztályfőnöknek azért is kitüntetett szerepe van, mert az első 8 évben gyakorlatilag mindent ő tanít. Bizalmi kapcsolatba kerül gyakorlatilag az összes tanítványával, és ez a bizalom pl. nagyon fontos amikor bármilyen közösségi programra mennek, vagy bármit közösen megvalósítanak (pl. színdarabok, de akár a 3. osztályra jellemző házépítés, stb.).

Összességében az bizonyos, hogyha oda adod a gyermeked - és jó az osztályfőnök - akkor azt az ott töltött 13 évet semmi esetre sem fogja elfelejteni és majdnem biztos, hogy élete legkalandosabb és legszórakoztatóbb időszakaként fogja megélni, miközben (szintén a 13 évre vonatkoztatva) remekül meg is tanulja a nemzeti alaptantervben lévő tananyagot (4-es feletti átlagot produkálnak az érettségiző osztályok), és annál sokkal többet is.

@pink75: úgy látom hogy te közoktatásban végeztél, alacsony színvonalon, mert szövegértés egyes.

ugyanis nem azt írtam, hogy közoktatásból nem kerülhetnek ki értelmes emberek, hanem hogy a waldorf nem alkalmas a nagy alkalmazkodást igénylő szakmák megalapozására. tehát pont a fordítottját írtam annak, mint amit te értettél belőle. tehát neked van túl nagy arcod, legalábbis a tudásodhoz képest.

bocs, hogy összetett mondatban válaszoltam.

@pink75: ja, és nem vagyok waldorf szülő, közönséges állami általánosba járnak a gyerekeim. de én ezt nem vakon, hanem a többi lehetőség ismeretében döntöttem el.

Két éve volt, hogy egy nehezen kezelhető tanítványomat a szülei átvitták a Waldorfba. Rá pár hétre találkoztam a gyerekkel, mesélte, hogy magyarórán többek közt olyan feladatok vannak, hogy táncolják el a betűket. Ja, ez gimnázium negyedik osztályában volt. A Waldorf az ostoba liberális nevelés csimborasszója, követelmények és fegyelem nélküli oktatás(féle), ami már önmagában is baj, de sokkal súlyosabb hogy nulla használható tudással engedik el a tanulókat. A Waldorf métely és káros, irtani kéne.

Több éve a Waldorfot szemeltem ki, hogy majd ide fog járni a gyerekem. Aztán ősszel elmentünk egy bemutatóra és 10 perc után kifordultunk az ajtón. Amiről nem nagyon esik szó, az a spirituális "szósz", ami nem jön be nekem, amúgy a pedagógiával semmi bajom, sőt, de ehhez is meg kell találni a megfelelő iskolát és tanárnőt, mert valahol a filozófiai rész messze túlmegy egy határon, amit én már nem tartok jónak. Igy a Waldorf-ot kihagytuk, helyette találtunk egy nagyon gyerekközpontú, tapasztalatokon keresztül tanuló és tanitó iskolát (www.palanta.hu ha le szabad irni) amelyben nincs szósz, nincs filozófia és eddig oda járó gyerekek szüleitől csak pozitiv visszajelzés érkezett. Vannak alapitványi, alternativ iskolák hasonló árfekvésben mint a Waldorf, aki nem a poroszos iskolák hive, az inkább kompetencia alapú oktatást válasszon.

Waldorffal kapcsolatban nincs sok tapasztalatom, de a nyelvtanulás kérdéséhez hadd tegyek hozzá egy picit. Rengeteg gyakorló nyelvtanárt ismertem életemben, és az általam ismert minta általános véleménye, hogy 10-11 éves kor előtt nem nagyon érdemes elkezdeni a nyelvtanulást. Nagyon aranyosak a gyerekek, amikor mindenféle nyelven énekelnek, és eleinte úgy látod, mintha marha gyorsan fejlődnének, de egy idő után rájössz, hogy ugyanazt az óraszámot sokkal hasznosabban is ki lehetett volna tölteni.

Ráér a dolog negyedik-ötödik körül, akkor sokkal gyorsabban fejlődnek, egyszerűen mert már megértek a befogadásra.

Szóval ha csak emiatt vinnéd Waldorfba, szerintem kérdezz meg először néhány gyakorló nyelvtanárt, persze ne csak olyanokat, akik kicsiket tanítanak.

@devadel: Hehe, örülök, hogy talált.

@devadel:

nem biztos, hogy urban legend, nyilván vannak különböző iskolák. csak én nem hallottam, hanem konkrétan tudom:

1. a kettővel ezelőtti érettségiző osztály átlaga 4,08 volt, bukás nélkül.

2. abban a suliban, ahová a gyerekeim járnak, az érettségiző osztályok átlagos létszáma 22-25 (30-cal indulnak, de közben mindig el szoktak menni más gimibe, pl. az aggódó szülők miatt). szóval a 28 egyszerűen szemre sok.

3. a waldorfban van egy érettségire felkészítő év (vagyis a gimi ötéves: négy év waldorf, egy év felkészülés az állami érettségire). ebben a felkészítő időszakban pár havonta próbaérettségit csinálnak -- például ezért nem fordul elő, hogy csak "ÉLESBEN" derülhet ki hogy az osztály 100%-a bukik matekból.

a modern cihológia elég sokat kutatta, hogyan születnek ezek a mendemondák (például arról, hogy a zsidók a gyereke vérét isszák).

Ismerős tanárok egyértelműen azt mondják, hogy a Waldorf-ból hagyományos középiskolába kerülő diákok esélytelenek. Nem tanultak még annyi önfegyelmet se, mint a többiek, a tudásuk is csekély, ...

Végig (18 éves korig) Waldorfba járó ismerősöm nincs, erről nem tudok nyilatkozni.

Amennyire én tudom (olvastam, de most nem tudom előkeresni), A Waldorf-iskolák egyik célja az volt eredetileg, hogy a szegény néprétegek, akiknek a gyerekei otthon nem kaptak rendszeres munkára szoktató nevelést és ténybeli tudást, szóval ezek is eljussanak valamilyen szintre. Tehát nem egy általános célú, mindenkit megcélzó alternatív módszer volt, hanem a proletár rétegek igényeihez szabott "felzárkóztató" jellegű intézmény. De lehet, hogy ezt rosszul tudom.

Az antropozófia, ami az ideológiai alap, meg nagyon veszélyes.

Van a közelünkben Waldorf suli de egyik gyerekemet sem járatom oda. Pedig nem vagyok a kőkemény nevelés híve. Olyan iskolát kerestünk, ami
a) könnyen elérhető, hogy ne menjen sok ideje a gyereknek utazásra
b) kis létszámú, az automatikusan emberibbé teszi az egészet
c) józan eszű tanítónénijei vannak, akik nem ígérnek spéci akármilyen képzést, hanem az alapokat akarják jól megtanítani.

Ilyen suliban emberségesek a viszonyok, van idő lazulásra is, .... és tudom, hogy a gyerekemnek nem lesz gondja, amikor középiskolába megy. (Az egyik már ott is van és tényleg nem volt gondja, hogy egy "sima" általános iskolába járt.)

Összegzés: ne írasd a gyerekedet Waldorfba. Szerintem.

@devadel:

"a waldorf nem alkalmas a nagy alkalmazkodást igénylő szakmák megalapozására."

pedig pont hogy de :-))

Beleszólok, mert beleszólni jó, pedig nincs tapasztalatom... :)

Legalábbis nincs közvetlen.

Jó 5-6 éve volt a városban egy Waldorfos előadás, a helyi iskola szervezte, meghívott vendégelőadó Dr. Vekerdy Tamás volt.

Az elején felmérte a hallgatóságot (lehettünk kb. 100-an). "Ki az, akinek Waldorfba jár a gyereke?" 70% jelentkezik.
"Ki az, aki Waldorfba szeretné íratni a gyerekét?" 25% jelentkezik. Ezen kívül voltunk hárman, menyasszonyom és barátnője mint aktív "hagyományos" tanárok a pályájuk elején, meg én, az agrármérnök... :)

Volt szép hosszú előadás, milyen jó a gyereknek, kibontakozik, játszik, fejlődik, magától megokosodik.

Ezek után jött az igazgató-helyettes (egy fiatal férfi, szimpatikus, agilis hozzáállással, értelmes mondanivalóval), ő a rendszer mindennapos működéséről beszélt.

Kérdések.

Jelentkeztem, előadtam, hogy milyen háttérrel vagyok itt (no gyerek - bár tervek közt már szerepelt), és elismreve az előadásokon hallottak fontosságát és szépségét, feltettem a kérdést, hogy van-e adat arról, hogy a Waldorfos gyerekek hogy szerepelnek a PISA-teszteken (akkor volt friss az azévi eredmény, 32-ből az előkelő 28. helyen végeztünk kb. az értést, felhasználást vizsgáló kérdésekben). Megelőlegeztem, hogy az elmondottak alapján azt várnám, hogy a waldorfos tanítás/nevelés hatására bizonyára átlag feletti volt a gyerekek teljesítménye, hisz a gyenge eredményt épp az "állami" rendszer termeli ki, nemzedékek óta...

A professzor megköszönte a kérdést, majd fél órán keresztül másról beszélt (with all due respect, de akkor is!). Ezek után az igazgatóhelyettes úr röviden összefoglalta a választ, mely szerint a Waldorfos iskolák - a teszt "számonkérés" volta miatt - nem vesznek/vettek részt a felmérésben.

Hát, ezzel nem győztek meg...

A másik gyakran hallott érv, hogy nem a rendszer a fontos, hanem az osztálytanító, aki alkalmazza.

Elismerve, hogy az "állami" rendszerben is kiemelkedő szerepe és hatása van egy jó, vagy épp pocsék pedagógusnak, nem tartom jó rendszernek azt, ami ennyire a személytől függ. Így a gyerek is a pedagógustól függ - jobban, mint a "csereszabatos" állami rendszerben. Mi történik, ha a tanárnő elmegy szülni? Baleset éri? Idős anyját kell halála előtt évekig ápolnia? Talál egy másik állást? Brüsszelbe megy a férje után?

A waldorfba íratni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.

Helyesen: A Waldorfa íratni nem kell. Félnetek jó lesz. Ha mindenki egyetért, én nem. Ellenzem.

van itt egy frappáns összefoglaló egy elemzésről a gimnáziumi érettségi kapcsán, egy oldal az egész:

palferi.blog.hu/2009/06/13/kevesebb_tanulas_tobb_tudas

@Flúgatlan:

"Az antropozófia, ami az ideológiai alap, meg nagyon veszélyes."

egyrészt nem "veszélyes", legfeljebb kultúrkeresztény szemszögből.
másrészt az oktatásban ez nyomokban sem jelenik meg (illetve a gyerekeim iskolájában próbálkoztak az ún szabadvallás oktatás bevezetésével, de 98 óta egyszer sem sikerült).

harmadrészt, az az emberközpontú (gyerekközpontú) iskolarendszer, amit felépítettek, számomra egyre szimpatikusabbá válik.

Azt gondolom, hogy az iskola egy - bár nem jelentéktelen - eleme a gyermek életének. Mint ilyen, a környezettel való kölcsönös elvárás-rendszert emeli az óvodánál magasabb, gyakorlatiasabb fokra.
A világ sajnos nem olyan egypólusú, ahogyan a waldorf láttatni engedi. A waldorf elaltat bizonyos reflexeket a gyermekben, amiket pont kisiskolás korban lehet fájdalomtól mentesen "betáplálni".
Nem arról van szó, hogy be kell erőltetni a gyereket "egy sorba", a gyermek úgyis be fog állni abba a sorba, ha olyan a habitusa...illetve sosem fog beállni - még állami iskolában sem -, ha olyanok az értékei. Viszont: meg kell tanulnia a saját másságát érvényre juttatni, és ezt a waldorfban nem tanulja meg, mert ott ez a probléma fel sem merül.
A gyerekek - különösen a maiak - ezer és még egy módját megtalálják az individualizmusnak, az iskola szerepe ebben másodlagos...illetve a tanár szerepe ebben az elsődleges, az viszont tisztán emberi aspektus, a tantervnek és a finanszírozásnak ahhoz semmi köze. Másképpen fogalmazva: pusztán egy iskola forma ideológiáját nem tartom mindenhatónak, kisiskolás korban minden a tanítón múlik. És az teljesen mindegy, hogy waldorf-tanár, vagy sem. Egy waldorfos tanító még önmagában semmire sem garancia, csak egy munkaviszony.

@pink75: úristen, te másodszor sem értetted, amit írtam. mi talált?

de gáz vagy.

"ha egy kiegyensúlyozott gyereket akarsz, akkor irány a waldorf, ha pedig egy olyat, aki megállja a helyét az életben, akkor messzire került el a waldorfot! "

miiii??? vagy vagy? eszem megáll

Szerintem igen.

Ne higyj annak aki csalódott benne, ne higyj annak aki isteníti.

Ismerkedj meg vele. Nézd meg az iskolát, beszélgess szülőkkel tanárokkal, látogass meg egy iskolai rendezvényt. Tapasztald meg.

Döntsd el a saját élményeid alapján, hogy ezt akarod e a gyermekednek. Figyeld a gyermekedet, hogy ezt akarja e.

@Mészáros Laci: ha valakinek marad valami lelke iskolái végére, akkor nem lesz képes önkormányzati vagy állami hivatalban dolgozni. két hét alatt fellázad.

sajnos te az ideális könyvelői, hivatalnoki, biztosítási ügynöki munkáról beszélsz, én meg a valóságosról, innen a félreértés.

ez egyébként (szerintem) a waldorf egyetlen hibája, hogy ad egyfajta rózsaszín szemüveget, ami annál a fél százaléknál, aki most elvégzi, nem baj, de nagyobb tömegben már nem működne :-)

@devadel: Te, érvelőbajnok :) Ha ki kell ütni nálatok az ajtók mellől egy-egy téglát úgy fejmagasságban, hogy átférj, és már a gyerekednek se megy, hívd az enyémet! Még csak 4 éves, de megoldja.

@Flúgatlan:
"A Waldorf-iskolák egyik célja az volt eredetileg, hogy a szegény néprétegek, akiknek a gyerekei otthon nem kaptak rendszeres munkára szoktató nevelést és ténybeli tudást, szóval ezek is eljussanak valamilyen szintre. Tehát nem egy általános célú, mindenkit megcélzó alternatív módszer volt, hanem a proletár rétegek igényeihez szabott "felzárkóztató" jellegű intézmény."

Ahhoz képest ma ez egy elit iskola, ahova a gazdagok viszik a gyerekeiket :))))
Eredeti célkitűzés <-> megvalósulás :))) de sokszor látunk ellentétet ezekben :)

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

1. Hát lehet, hogyha odafigyeltél vonla Vekerdy válaszára valamit megértettél volna abból, hogy a jelenlévők miért mosolyognak már a kérdéseden is.
2. Természetesen itt is megoldják ha egy pedagógus kiesik, de adott az a szerencsés helyzet, hogy a munkát az osztálytanító 8 évre tervezheti.

egyébként pedig döntsön saját belátása szerint...
tartózkodnék attól, hogy megmondjam egy vadidegen embernek szerintem mi a jó neki vagy ezesetben a gyerekének, én magam sem szeretem, ha beleszólnak az életembe vagy kritizálják a döntéseimet, pedig nem is jártam waldorf suliba:)

@pink75: jó. szólok.

@=Sas=:
"Hát lehet, hogyha odafigyeltél vonla Vekerdy válaszára valamit megértettél volna abból, hogy a jelenlévők miért mosolyognak már a kérdéseden is."

Hát persze, mert a többség ott is valdorfos szülő volt :)

én találkoztam jogra és orvosira járó waldis gyerekkel is. a Németországban végzett unokatestvérem elvégezte Európa egyik legjobb egyetemét (Zürich- ETH- ösztöndíjjal most Bécsben környezetvédelmi mérnök)Német oldalon vannak listák, hogy milyen emberek végeztek waldiban, valami eu-s főmufti pl aki pénzügyi területen kavar, de lehet hogy a világbank elnöke.. most lusta vagyok rákeresni.

Vannak jobb Waldorfok és nem olyan jók. Mint ahogy sima gimiből is van jó meg nem olyan jó.

Nálunk tök fegyelem van, és rend, és nem csinálhat a gyerek azt amit akar. Ez valami régi urban legend, amit évek óta hallgatok. Gyerek függő, hogy milyen iskolába küldöd. Van akinek a waldi a jó, van akinek egy erős állami, és van akinek valamelyik magán. Fogadjuk el, hogy mindenki más, és mindenkinek más válik be. Példa pedig mindenre van.

Mindig úgy érzem, hogy a "waldorfos-szülő", ha kritikával illetik az iskolát, úgy érzi, személyében éri támadás.
Kényszerűen bizonygatni kezd olyan megfoghatatlan dolgokat, hogy stresszmentes, meg a szabadság amit a gyermek fejlődéséhez biztosít etc. Én ebből egy kukkot sem értek - pedig magam is pedagógus voltam.
Aztán jönnek az érvek a "művészet", mint központi irányultság mellett (táncolják el a betűket... bruhaha), majd a (12!!!)havi 25.000Ft-os tandíj jogosultságát kezdik védeni (miközben egy ország lázad az egyetemi tandíj ellen!), szóval jönnek, az amúgy szerintem frusztráltságból eredő magyarázatok.
Nem támadom én a Waldorfot - de ahány waldorfos szülőt ismerek, kivétel nélkül valami görcsben, megszállottan védik körömszakadtáig az intézményt, még mielőtt az ember egy rossz szót is szólt volna. Számomra ez azért elég sokat elárul.

Egyszerű kérdés, mit szeretnék a gyerekemnek: (viszonylag) kiszámítható, biztos jövőt vagy azt, hogy pillanatnyilag ne stresszeljék olyan dolgokkal, mint a számonkérés, osztályzás.

Kívánok sok sikert minden waldorfos diáknak!

@Barnamaci:

"Spirituális szósz" ez kész.

Hogy megnézel e egy filmet azt is a főcím alatt döntöd el?

Feleségem Waldorf óvodába akarta beíratni az ikreket. Elmentünk nyílt napra. Engem még jobban megerősített, hogy nem az igazi, de a feleségemet is meggyőzte. Na meg nem vállalom be az ismeretlenbe a következő tízensok évre a havi 40-50 ezer Ft "vállalást"...

@honphibu:
"Mindig úgy érzem, hogy a "waldorfos-szülő", ha kritikával illetik az iskolát, úgy érzi, személyében éri támadás."

Igen, szinte egy vallás ez a valdorfizmus...

@shitgun:
Értem. Gimnázium negyedik évében az általad mehezen kezelt gyereket a szülők átvitték a waldorfba.
Ezért írtani kéne.
Szerinted kinek kellett volna jobbnak lenni gyereknek, szülőnek, neked, waldorfnak iskolának???

@Terézágyú:

waldorfos

De nem ezért hanem azért mert már tudták miként lehet másképpen értékelni egy gyereket.

@=Sas=:
"De nem ezért hanem azért mert már tudták miként lehet másképpen értékelni egy gyereket."

Persze. A vallások pont ezt teszik. Onnantól kezdve az illető máshogy lát mindent :)

Felvetnék pár szempontot, hátha segítek a döntésben. Az én gyerekeim (3) végig Waldorf islolába jártak (járnak), a lányom 22 éves, a fiaim 14, és 13. Igaz, hogy csak egy iskoláról vannak testközeli tapasztalataim, de azért ilyen hosszú idő alatt beleláttam más iskolák életébe is.

Érdemes a Waldorf pedagógiát alaposan megismerni, megérteni a lényegét. Ezt, ha felelős döntést akarsz hozni, nem nagyon lehet megkerülni.

A Waldorf pedagógia nem jó vagy rossz, henem más, mint az egyéb pedagógiai módszerek. Az már az iskolától a pedagógustól, a szülőktől függ (igen, mindegyiktől), hogy jól működik-e, és főleg jó-e a gyereknek. Merthogy ennek az egésznek a közepén a gyerek kell, hogy álljon.

A helyedben, azokat a véleményeket, amik úgy kezdődnek, 'hogy azt hallottam...', meg 'van egy ismerősöm, aki azt mondta...' stb. figyelmen kívül hagynám, irgalmatlan sok hülyeséget kellett nekünk is végighallgatni a sok év alatt, kár az időt pazarolni rá.

A személyes tapasztalatok bedyűjtéséhez, el kellene menni egy (vagy több) Waldorf suliba, beszélni kellene egy (vagy több) tanárral, és szülőkkel.

Noha én is itt osztom az észt, de mégis, azt gondolom, hogy a valódi ismeretszerzéshet jobb a személyes kapcsolat a beszélgetés. Ha további segítség kellene válaszolj itt, még benézek ide később is.
Üdv!

Ajjaj... sok badarságot olvastam. Tavaly érettségiztem a Budapesten található Pesthidegkúti Waldorf Iskolában. 16 évet töltöttem összesen waldorf oktatásban, az óvodát is beleszámítva. Még életben vagyok.
Én mindenkinek azt mondom, aki kicsit is elgondolkozik a Waldorf iskolába járatáson, hogy azzonnal oda kell iratni a gyereket. Nem azért mert a legmagasabb lexikális tudást kapja, és nem is azért mert professzort nevelnek ott belőle, hanem azért mert egyszerűen figyelnek rá. Egy 30-32 fős osztály egyáltalán nem nagy, hiszen csak egy van belőle egy évfolyamon. (Bár igény lenne többre is). Minden egyes diák külön figyelmet kap a tanároktól, akik figyelembe veszik a képességeit, igényeit, és ahhoz mérten állítják az elvárásokat elé.
A kreativítás fejlesztése (inkább karban tartása, és ápolása) kiemelkedő helyen van a Waldorf oktatásban. Fafaragás, agyagozás, festés, dráma, euritmia, kézimunka, stb. Közelebb hozza a természetet, és gyakorlati síkon, kézzel foghatóan tanít, illetve óriási élményt ad a diáknak, hogy alkothat.
A Waldorf oktatásnak nem az a lényege, hogy egyetemre neveljen, hanem az, hogy valamilyen színten felkészítsen, vagy legalább csak egy ajtót mutasson a nagyvilágra, és tippeket adjon, hogy nekünk abban mi lehet a dolgunk. Ilyen szempontból az alkotni tudás elképesztően fontos.
Az egyetem fontosságát természetesen elismeri, és mindent megtesz, hogy diákjai tovább tanuljanak. A tavalyi osztályom mind a 28 tagja érettségizett, körübelül 20-an járnak egyetemre vagy egyéb felsőoktatási intézménybe. Van közöttük villamosmérnök, informatikus, környezetmérnök, orvos, nemzetközi gazdálkodó és még sorolhatnám. A Waldorf iskola semmilyen hátrányt nem képez az álltalános iskolákkal szemben, amikor a diák bekerül az egyetemre. Sőt! A Waldorf iskolában a közösség ereje is kulcsszerepet játszik, így amikor a diák kikerül az iskolából egy másik helyre, könnyen beilleszkedik másik társaságba is, hiszen a közösség lételeme.
Természetesen a waldorf iskolában sem szivárvány színű minden. A lexikális tudás átadása tanár függő. Az én osztályom úgy vágott neki az érettséginek, hogy az egész magyar irodalmat át kellett vennük igencsak gyors tempóban, ami nem tett jót a tudás elmélyítésének, bár a tanárunk egy zseniális ember. Bár hozzá tartozik, hogy a gimnázium alatt olyan részletességel foglalkoztunk például az orosz irodalommal vagy Ady életművével, ahogyan máshol nem nagyon. (valamit valamiért)
A szülők részvétele természetesen fontos. Olvastam valamelyik kommentben, hogy ezt negatívumnak említette valaki. Az iskola nem neveli a gyereket, az a szülő dolga. Viszont ha belegondolunk mennyit tölt a gyerek iskolában az aktív időszakából, akkor rájövünk, hogy valószínűleg többet mint otthon. Tehát a szülőnek is az iskolában kell néha napján lenni, hogy lássa mit is csinál a gyerek. Illetve a fent említett közösség fontossága a szülőkre is igaz.
Igazából a végtelenségig tudnám még sorolni miért jó waldorf iskolába járni, bár tisztában vagyok a hibáival is.
Bármiben segíthetek vagy bármilyen kérdés felmerül igyekszem válaszolni.
www.ted.com/talks/lang/eng/ken_robinson_says_schools_kill_creativity.html
Mindenkinek ajánlom ezt a videót. Feliratot a videó alatti menüben lehet kiválasztani.

@honphibu: ki mondta, hogy nincs számonkérés? én nem örülnék, ha a gyerekem rettegne a tanártól- mint én aki elájultam mert felszólított a szadista biosztanár, és úgy rettegtem tőle-és szeretnék hinni benne, hogy lehet stresszmentesen is tanítani, és tudást átadni. én elitiskolába jártam, és pont a széles látószöget nem tanították meg, ezzel ellentétben fújom az Árpádházi királyokat, és bármikor számolok sinust meg cosinust( na jó nem, de elvileg ezeket belém verték-totál feleslegesen), megutáltam a fizikát és a kémiát. Ha a gyerekem szeretni fog tanulni, akkor azt mondom már megérte. Tandíj meg azért van mert a szülők tartják fent az iskolákat, és azért nem kevesebb, mert az állam kevesebb normatívát ad. Hogy miért? Kérdezd őket.

@tkazmer:
Na nekem meg ettől áll égnek a hajam, hogy iskolában mindenki tegeződik. Egyrészt szülők a tanárral. Másrészt gyerekek a tanárral. Indoklás: a kisgyereknek még nehéz a magázódás (!) Mitől fogja később megtanulni?

@wega:
"Érdemes a Waldorf pedagógiát alaposan megismerni, megérteni a lényegét. Ezt, ha felelős döntést akarsz hozni, nem nagyon lehet megkerülni."

A "sima" pedagógiára ez nem érvényes? Ha sima iskolába íratja valaki a gyerekét, akkor nem kell megérteni a pedagógia lényegét...?

@=Sas=: Jelentem, figyeltem - a kérdés pedig szándékosan mutatott rá arra a gyengeségre, amit a rendszer egyik értékeként hordoz. Nyilván az igazgatóhelyettes úr is azért kezdte ezzel a válaszát, mert érezte, hogy a professzor úr válaszából azért ez hiányzott. Pedig az ő "pártállása" nem volt kérdéses ez ügyben - mégis tudott korrektül válaszolni egy kérdésre, annak még csak kísérlete nélkül is, hogy megpróbáljon nevetségessé tenni az amúgy elkötelezett közönség előtt.

Hogy ezt ott megtettem én magam? Talán, kisebbségi véleményt képviselve. A termen kívül viszont a Waldorf a kisebbség. Talán a kisebbségi vélemény képviselete nem volt nevetséges minden waldorfos szülő szemében, és egészen biztosan nem volt az az igazgatóhelyettes úr szemében, aki korrekt válaszával eleve "komoly" szintre emelte a kérdést.

Ellentétben Veled.

2. pont: Tervezhető a munkája 8 évre, de tervezhető az élete?

Hát én épp a waldorf óvódán gondolkodom, volt ami tetszett volt ami nem, de egy biztos a poszttól és a kommentektől nem kerültem közelebb a probléma megoldásához.

@álommaki:
"A tavalyi osztályom mind a 28 tagja érettségizett

Hát annak idején az án sima gimnáziumi osztályomból is mindnki leérettségizett. Pedig 38-an voltunk :)

"...körübelül 20-an járnak egyetemre vagy egyéb felsőoktatási intézménybe."

Hát egy elit, fizetős iskolában ez a minimum, nem? :)

Jó a Waldorf iskola, csak aztán nem kell csodálkozni, ha egy műszaki egyetem kacajra fakad, ha a gyerek gyurmázásból érettségizett. :-D

@Terézágyú:
"Igen, szinte egy vallás ez a valdorfizmus..."
Azért legyünk igazságosak, ez nem csak a waldrofosokra igaz. Érdemes megnézni bármelyik felsőoktatásról szóló posztot itt. Mind arról szól, hogy "egyetemi/főiskolai képzés csak az xy intézményben van, ahol 500-an indultunk, de csak ketten kaptunk diplomát. Minden más helyen csak diplomásmunkanélküli-képzés megy." :)

nekem nagyon furcsa ez a waldorf, sajnálom..:S a tegeződésről és a nagy mosolygós szülős programokról meg a szekták jutnak eszembe:S persze ez csak egy vélemény.

@zezse: Hagyjuk már ezt a "stresszmentességet" meg a "széles látókört"! A stresszmentes tanítás nem iskola, hanem pedagógusfüggő.
A "széles látókör" megteremtése nem kizárólag az iskola, sokkal inkább a szülő feladata és felelőssége.
Kicsit úgy érzem, megint abba a csapdába kerülnek egyesek, hogy azt hiszik, beadom a gyerekem egy "iskolaautomatába", onnan kezdve nincs dolgom, mert az iskola feladata elvégezni helyettem az életre nevelést, a tudás megszerzésétől kezdve a széles látókörön át mindent.
Lófaszt! Ez nem így működik!
Attól, hogy valaki bemeséli magának, hogy egy "menő, de meg nem értett" iskolába jár a gyerekem, ahol nem úgy tanítanak, mint a lakótelepi szutykosban, no meg sokba is kerül, ezért el is várhatok érte valamit, ez még nem garancia arra, hogy a gyerekem valóban életre való felnőtté válik, sőt, nem is növeli az esélyét.

@Terézágyú:
Húzod ezt a vallást a waldorfra. Kár, hogy nem tudsz semmit róla.

A feleségem is fontos, ha bántják megvédem, Sőt még hiszek is benne.

Ezek szerint a feleségem egy vallás?

Nejem pedagógus. Ha egy gyerek "normál" iskolából átmegy a W-ba, akkor egy évig unatkozik, mert az ottaniak előtt van. Ha gyerek jön a W-ból, akkor egy osztállyal hátrébb kell tenni, mert akkora a lemaradása. Ami nem rossz, csak más a haladási sebesség és tematika. Zenéből erősebb, sportot viszont gyakorlatilag tiltják...

@rdi: egy kisiskolásnak egyáltalán nincs szüksége azokra a formaságokra, amelyeket a magázódás jelent. Ezeket meg tudja tanulni később is - és meg is teszi, gimnáziumban a legtöbb tanár elvárja a magázódást. És akkor még nem beszéltünk róla, hogy a legtöbb gyermek létezik az iskolán kívül is...

@Cartman (ex Cartman):

:)

Azért nem ennyire :)
Kevés olyan embert találsz, aki ennyire csüngne az iskoláján, mint a valdorfisták, akik ennyire csüngnek a rendszerükön... És lesajnálják, tudatlannak tartják azt, aki "félreérti" a lényeget :)

Az én fiam Waldorf iskolába jár 7-es. Még nem bántam meg. Tapasztalataim:
1, Nagyon fontos az osztálytanító. Ha nem jó, akkor érdemes akár 1 évet várni vele.
2, 5-es koráig kevesebbet tudott mint az életkori gyerekek átlaga. Most, 7-esként körülbelül átlagos tudása van. Ez engem nem zavar. Az ember az általánosban megszerzett tudásának kb. 10-ed részét használja.
3., A Waldorfos gyerekeket igyekeznek Szabadságra nevelni, az azzal járó felelősséggel együtt. Ez ugyanúgy tanulással és tévutakkal jár, mint a matematika megtanulása. Aki otthon nem tud, vagy nem akar gyermekével foglalkozni, az jobban jár ha porosz rendszerű iskolába íratja.
4., Igyekeznek úgy tanítani, hogy a gyermek érdeklődését fenntartva és/vagy felkeltve, saját vágya által hajtva tanuljon. Ez miatt is igen fontos az osztálytanító.

Én úgy látom, aki a gyermekének boldogulását, jövőjét a tárgyi tudás minél nagyobb szintű elsajátításában látja, a gyerek bírja a terhelést, az nyugodtan írassa be porosz rendszerű iskolába. Viszont, ha a gyermek labilisabb, vagy a gyereknek elég esze hozzá, hogy amikor már el tudja dönteni, mit szeretne csinálni, akkor behozza a lemaradást, akkor nyugodtan választhatja a Waldorfot.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél 2010.04.20. 10:19:29 :
"hogy szerepelnek a PISA-teszteken". Szerintem is fontos ez a kérdés. De számomra fontosabbak a következők: A porosz rendszerű iskolába jártaknál nagyobb - e az öngyilkossági arány vagy a Waldorfos iskolákba nevelkedetteknél?
A Porosz vagy Waldorf rendszerű iskolába jártak értékelik az életüket boldogabbnak és/vagy sikeresebbnek felnőttként.
Lehet kérdezni: ezekhez a kérdésekhez az iskolának mi köze? A Gyermek az iskolába (jó esetben is) közel annyi időt tölt mint a szüleivel. Kötelezően hatnak rá tanárai, osztálytársai.

@Gico: Az odáig rendben, csakhogy nincs tegeződés. Igaz tanár függő. Én a tanáraimat mindig is magáztam, ahogy osztálytársaim nagyrésze, még azt is aki szinte már könyörgött, hogy tegezzem. És azt azért tette, mert fiatal.
A tisztelet nem csak abban mutatkozik meg, hogy magázom a tanárom, annál kicsit többről van szó.
A barátságos légkör meg nem tudom miért emlékesztet egy szektára. (bár beismerem diák szemmel a szülői estekről néha nekem is felrémlettek ilyen képek... :D)

@=Sas=: Gondolkodom, tehát nőtlen vagyok.

Akkor most a feleség egy vallás? :)

@álommaki: ez valami reklámanyag

@=Sas=:
"Húzod ezt a vallást a waldorfra. Kár, hogy nem tudsz semmit róla."

De. Annyit, hogy sokan úgy állnak hozzá mint egy valláshoz.

"Ezek szerint a feleségem egy vallás? "

Nem tudom. Írjál róla bővebben, és majd eldöntjük :)

Ja és még valami: sok szülő azt hiszi, hogy az iskolaválasztással meg napköziztetéssel, táboroztatással megszünnek az ő gyereknevelési feladatai. Lófaszt... Sőt: neki attól még oda kell figyelni a gyerekre, a tanítást más végzi, de a gyerek nevelése elsősorban rajta áll.

@álommaki:
Amit én aggályosnak tartok, az a 13. év szükségessége.
Ismerek számos iskolát, ahol nem csinálnak semmit 3, 7, 11 évig, majd az érettségi évében ledarálják a szükséges minimumismeretet. Csakhogy a valódi tudás, a valódi készségek nem így alakulnak ki. Azok folyamatosan épülnek, gyarapodnak, differenciálódnak.
A Waldorf miben különbözik a link iskoláktól? Miért nem képes 12 év alatt olyan ismereteket adni, olyan képességeket kifejleszteni, amelyek szükségtelenné teszik a 13. évet?
(Lenne még kérdésem, de haladjunk sorban.)

@Betteli: Ezt két szó kivételével én is írhattam volna. Nem barátom, csak ismerősöm és nem külföldön járt Waldorfba, hanem itthon. Ha jól tudom most 25 éves és eddig 2x járt pár hónapot felsőoktatási intézményekbe, amúgy otthon van a szüleivel...

@Terézágyú: amikor álommaki elkezdte a tanulmányait Pesthidegkúton, az még egyáltalán nem volt egy elit, fizetős iskola. Az utóbbi talán 2-3 évben vezették csak be a kötelező minimum befizetendő összeget, kezdetben talán 15, most asszem 20ezer forintot/hó/gyermek, viszont amennyiben valaki olyan szociális helyzetben van, lehetősége van nem vagy kevesebbet fizetni.
De ez csak egy kiugró példa, a legtöbb iskolában NEM KÖTELEZŐ FIZETNI, nincs olyan, hogy azért nem vesznek fel, mert nem fizetsz. Kérik, hogy a lehetőségeidhez mérten járulj hozzá a gyermeked oktatási költségeihez, és adnak ehhez egy javaslatot (annyit amennyi hiánya az állami támogatáson felül az iskolának 1 ygermeken van) Mivel ez az egész közösségi alapon megy, vannak akik viszont többet fizetnek annál, amennyi hiánya a gyermekükön az iskolának van, mivel megengedhetik maguknak, így a mérleg kb. éppen kijön 0-ra a legtöbb esetben.

@johevi: "Sportot viszont gyakorlatilag tiltják" :'( Osztályommal országos diákolimpiai ezüst érmet szereztünk floorballban. Nem azért mert tiltották a sportot. Az alsóbb osztályokat óvják a nagyobbakkal való focizástól a szünetekben a sérülés elkerülése végett. Ez nem tiltás.

@álommaki: beismerem, h konzervatív a felfogásom:)

@Terézágyú: ;-)

@Újraszületett:
"Nagyon fontos az osztálytanító. Ha nem jó, akkor érdemes akár 1 évet várni vele."

Esetleg kettőt? Üljön otthon a gyerek két évig, hogy aztán odakerülhessen az Egyetlen Igazi Osztálytanítóhoz? A Guruhoz? A Mesterhez?

nah, hat en is hasonlo cipoben jarok, jovore iskolas lesz a nagyobbik gyerek, ezert decemberre el kene donteni, hova menjen. nem a fovarosban elunk, de van itt ket waldorf iskola, egy a varosban, egy egy kornyekbeli faluban. mitol lett itt ilyen sok? szetvalt a regebbi egy darab iskola, szamomra meg nem ismert erdekek alapjan. magyarul, a szulok osszevesztek egymassal. azota beke van, csak tudnam, hogy melyik iskola a jo...

a fiam egy kis kulonc gyerek, a novenyvilag peldaul nagyon erdekli, es mar eddig is nagoyn sokat megtanult magatol a temaban. hatalmas csillogo szemekkel birja felszippantani a tudast, ami ot erdekli.

nomarmost ha visszagondolok az altalanos iskolas eveimre, akkor az van elottem, hogy baromira erdektelen dolgokat probalok a fejembe verni, mert csak negyest vagy otost vihettem haza, ugyhogy teljesiteni kellett, es teljesitettem is. erdeklodesi korom nem volt, nem is volt ra energiam mar. a helyi elitgimibe mentem tovabb, ott mar nem voltam olyan jo tanulo. erdekelt az elovilag, ugynevezett fakultaciokra is jartam, de megintcsak a tomenytelen megtanulando egyeb dolog miatt nem jutottam tul az erdeklodesen. nem volt sok ertelme magamba eroltetni a sok "tudast" (ami nem volt az, mert pl arra emlekszem, mit huztam toritetelnek az erettsegin, nyogtem belole egy negyest, de ma mar fogalmam sincs arrol a temarol. de fizikabol sem nagoyn hasznalom az asztofizikai vonatkozasokat, amiket egy kettes szintre azert magamba sulykoltam). egesz jol erettsegiztem, de aztan ket evet esti iskolaba jartam, mert nem vettek fel. nem mintha erdekelt volna az esti iskola, de valamit kellett csinalni. az utso vizsgam hianyzik, ugyhogy nem lett belole papir. ugyanigy ket felsooktatsi intezmenyt is vegigjartam, erdeklodes hianyaban papir nem maradt rola. azert lett egy diplomam, dolgoztam is benne het evet, de mar tobbet nem fogok. tanari diploma. csak kozben gyerekeim lettek, es mar tudom, hgoy az nem jo, ahogy csinaltam. pedig jo aranyban mentek at mindig a vizsgakon akiket tanitottam. de rajottem, hogy nem ez a merce.

en nem banom, ha a fiam waldorfba jar, es nem lesz penge fizikabol, mert nem erdekli, viszont jobban elmelyul a novenyvilag ismereteiben. ne belyeggezzek meg azert, es ne nezzen ugy ki, mintha ok buta lenne emiatt. attol meg pl szuper kertesz lehet belole, es egy boldog ember, aki azzal foglalkozik, amit mindig is szeretett. ezzel szemben itt vagyok en, aki megtanult minden vackot egyenletesen jora, aztan meg mindig nem biztos benne, mit is csinalna szivesen az eletben.
ha elszanom magm,hogy odamegy a gyerek, akkor vegig odajar majd. meg a ket tesoja is valszeg.

definialni kene, mit ertunk "tudas" alatt, es aszerint iskolat valasztani, ahol hasonlokeppen definialjak ezt a fogalmat. mert a gyerek a mi mercenkkel lesz merve, ha tetszik, ha nem.

na, hat nagyon sok oldala van a dolognak, de a lenyeg mindig a gyerek. minden gyerek maskepp idomul a korulmenyekhez, van olyan, aki elcseszi az eletet akarmilyen iskolaba jar, es ennek sokfele oka lehet, nem is sorolok egyet sem.

van itt egy bejegyzes egy extremebb temarol, az unschoolingrol, erdemes belenezni, kepbe jon a kommentekben a waldorf is:
walkslowlylivewildly.com/2010/04/16/unschooling-a-life-of-freedom/

@álommaki:
"Osztályommal országos diákolimpiai ezüst érmet szereztünk floorballban"

Szép magyar neve van ennek a sportnak...

@Videofon: Magam is megkérdőjelezem a 13. év szükségességét. Oka azonban több is van. Az első talán az epochális rendszer megléte, amit véleményem szerint jobban is lehetne használni, bár minden tanár kicsit máshogy bánik vele.
A másik talán a művészeti órák száma. Bár ez nem lehet akadálya annak, hogy 12 év alatt tanítsák meg mindazt ami az érettségin szükséges, hiszen gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom szerepel már szakórai szinten is.

Én olyan iskolát szeretnék a gyerekemnek (remélem mire oda kerülök lesz ilyen), ahol megkövetelik az alapvető ismereteket, de e mellett felkészítik az életre is. Szükség lenne több kiscsoportos feladatra, vita fórumokra (mellette/ellene), és kevesebb szó szerinti magolásra (úgy is elfelejti néhány év múlva, ha csak magolja).

@tkazmer:
"a legtöbb iskolában NEM KÖTELEZŐ FIZETNI ... Kérik, hogy a lehetőségeidhez mérten járulj hozzá a gyermeked oktatási költségeihez, és adnak ehhez egy javaslatot"

Hát mondom, hogy ez egy szekta!!!!!!!!!!
Nem kötelező fizetni, de ugyebár ha nem fizetsz nem vagy jó közösségi tag, te vagy a visszahúzó erő stb. stb.

@Videofon: éppen a valódi tudás és a valódi ismeretek, képességek kialakításának igénye miatt tart 13 évig a waldorf oktatás. Tengernyi olyan feladatot végeznek a waldorf iskolába járók, amelyek fejlesztik a kézügyességet, a kreativitást, a gondolkodást és hasonló alapvető ismereteket.
Nem attól fog tudni valaki logikusan gondolkodni, mert beleverik a fejébe a másodfokú egyenletet amiből csak annyit ért, hogy a függvénytáblázatból kinézi a megfelelő képletet, behelyettesít és végigszámolja, hanem mert érti az egész mögött álló gondolkodásmódot. Ez több ideig tart, főleg úgy, hogy a tanár hajlandó arra is, hogy 12x elmagyarázza ugyanazt, míg mindenki megérti, esetleg különórákat ad (ingyen és bérmentve) annak, aki még ezt követően sem ért valamit.
Számos tárgy értékelése is a képességeknek megfelelően zajlik. Hiába ír a gyermeked 3-asra egy akármilyen dolgozatot, ha a tanár tudja, hogy amúgy 5ösre is meg tudná írni (mert ismeri x éve, mert foglalkozik vele, igen, mindenkivel egyenként), akkor nem fogja neki elfogadni, és elvárja, hogy tanulja meg 5ösre, a képességeinek megfelelő módon.

@Újraszületett: A világ nagyobbik felének vannak pozitív élményei (is) az iskolai éveből, majd mindenki meg tud nevezni egy tanárt, akire azt mondja, hogy kiváló pedagógus, nagyszerű tanár volt, élvezte az óráit és emberileg is sokat jelentett neki. Ez nem Waldorfos privilégium.

Nagyon sok boldog embert adott a világnak a poroszos iskolarendszer - nem csak öngyilkosokat és alkoholistákat. Az öngyilkosság, mint extremitás szerintem semmilyen értelelemben nem mérőszáma egyik iskolai rendszernek sem.

Ahogy vannak kiemelkedő eredményei a Waldorfnak, ugyanúgy van a porosz, vagy a magántanulós rendszernek is - ez minden esetben az emberen, és a családon múlott. Persze büszke lehet rájuk az iskola, de megint csak nem mérőszám. Illetve nem az iskola érdeme.

A gyerek életpályája nem tervezhető, de a könyvelő/hivatalnok/középvezető életmodell statisztikai valószínűsége lényegesen nagyobb, mint a szabadelvű iparművész, vagy épp jólmenő kiállításszervező pálya valószínűsége. Ráadásul Te sem tervezheted meg a gyereked jövőjét - simán lehet, hogy csak csinyovnyikként lenne lehetősége az életben, de 13 évnyi szabad nevelés után képtelen lesz beilleszkedni...

És most már nem csak Neked válaszként, de még eszembe jutott:

A tegeződés végtelenül zavarna. A gyerekek összes nevelőjével magázódni tervezek (eddig kb. 10 bölcsődei és óvodai gondozónő és óvónó esetében ez sikerült is). Majd tegeződhetünk, ha a gyerek már nem jár az adott intézménybe. Ennyi egy pedagógusnak jár. Illetve ezzel is "szakmai" alapon szeretném tudni a kapcsolatunkat, amiben a közös pont a gyerek.

@Vödör: Magyarországon a waldorf iskolák ebbe az irányba fejlődnek. Azért azt ne felejtsük el, hogy taval lett 20 éves a legrégebben megnyilt iskola, kis haznákban. Volt szerencsém dán és holland waldorf iskolákat látni, ahol a megfelelő anyagi háttérrel és kellő ideje való működéssel fantasztikus iskolákat hoztak létre. Én magam sem hittem el, hogy Magyarországon ugyan olyan iskolába járok, mert nem volt ugyan olyan. De minden pénz és idő kérdése.

@Terézágyú: szó nincs ilyesmiről, ugyanis a waldorf iskola egyáltalán nem a pénzről szól. Éppen ez a gondja a legtöbb iskolának, hogy sok szülő azt hiszi, hogy ez egy "hagyományos" fizetős magániskola, ahol kifizet a kért 20 helyett mondjuk 30at egy hónapban, és ezzel le van tudva a gyermeke teljes iskoláztatása, nem érdekli tovább az egész.
Ennél a szülőnél sokkal értékesebb az iskola számára az a szülő is, aki nem fizet csak mondjuk havi 5ezret, de a lehetőségeihez mérten részt vesz az iskola közösségi programjaiban (ilyen a korábban említett bazár is, de mivel az ilyen iskolák többnyire mindig a 0 és a veszteséges működés között egyensúlyoznak, gyakran a fejlesztéseket is szülők valósítják meg. Tehát ha van egy csiszológéped és a nyári szünetben lecsiszolod a gyermeked osztálytermének ablakait majd úrajfested őket, azzal sokkal többet teszel az iskoláért, mintha egész évben havi 30ezret fizetnél az 5ezer helyett. És ezt az iskola is így látja, értékeli)

@tkazmer:
:))))))))))))))))))))))

@tkazmer: csak nekem ijesztő az amit a második bekezdésben leírsz?

@Gico: ijesztő vagy nem, ez így működik, a kedves posztoló jobb, ha tud róla:)
természetesen ez sem elvárt (nem is lehetne az, hiszen egy osztályteremnek nincs annyi ablaka, ahány szülőnek jár oda gyermeke), mindenki a belátása szerint tesz vagy nem tesz a közösbe.

@Terézágyú: honnan tudod ki fizet ki nem? én se tudom melyik szülő mennyit vállalt. ezek egyéni megállapodások, bár a legtöbb helyen szerintem van hozzájárulás/vállalás/tandíj. Sport pedig van, ezt nem tudom ki találta ki, nálunk a korfball megy( tudom ciki de nincs magyar neve) sikeresek az iskolások benne.

Kalor: nézd meg a sulikat, az osztálytanítót, kezdő vagy régi motoros, mik az elképzelései, járj el előkészítőkre ( tudom ez kell a szektásodáshoz:)) mert ott sok minden kiderül. 3-6 alkalom, ahol a pedagógiáról beszélnek a leendő tanárok.

Én olyan suliba iratnám a gyereket, ahol a hangsúly az önálló gondolkodáson, feladatmegoldáson és az általános tanulási képességek megszerzésén van és nem a tananyag bebiflázásán.
Nekem eddig úgy tűnik, hogy a Montessori szemlélete áll ehhez a legközelebb, de ez nem zár ki más megoldást. Persze a szülői hozzáálláson is sok múlik.

Idealizálva: ha a gyerek megkapta a tanulási módszertant és képes ráérezni az önálló feladatmegoldás, gyakorlatias tájékozódás felnőttes sikerélményeire, a hivatalos tananyag már csak afféle ujjgyakorlat lesz számára, amiben annyira mélyed el, amennyire azt jónak látja.
Ha vörösdiplomás nem is lesz valamelyik menő egyetemen, lehet hogy huszas évei elején már a saját informatikai cégével szpozorálja majd az egykori sulijának legjobb tanulóit.
:)))

@Terézágyú: Szeretem a cinizmust :) Semmi esetre sem kell. Ha a Waldorf akkora nagy siker sztori lenne, akkor már a fél világ Waldorfba járatná a gyermekeit. Én és a párom úgy érezzük, jó döntés volt. Igyekeztem összefoglalni miért jó, s a sorok közt ott van a hátránya is amit én látok, csak azt nem tartom oly nagy hátránynak. Az osztálytanító nagyon bejött a gyermekemnek. Mi vártunk volna rá egy évet. Nem tartom jelentősnek, hogy a gyermek 14 vagy 15 évesen fejezi be az általános iskolát.

@zezse: vállalás/hozzájárulás van mindenhol, tandíj nem nagyon, még az ilyen szempontból legkevésbé "waldorfos" pesthidegkúti iskolában is van lehetőség alámenni a minimális vállalásnak ha valakinek olyan a szociális helyzete. Viszont pl. a solymári iskolában éppen a fenntartó alapítvány az, amelyik igen hangosan ellenkezik az ellen, hogy az iskola megpróbáljon bármilyen minimális befizetendő tandíjat megállapítani.

Sokan nem tudják, hogy a Waldorf nem egyszerűen máshogyan oktat, hanem nagyon komoly okkult alapjai vannak! Ha ide iratod a gyerekedet, nemcsak máshogyan fogják őt megtanítani írni és olvasni, hanem ezt az okkult világnézetet is elsajátítják vele. A gyermeked gondolkodásának alapjai lesznek mások.

Ha beírod a Google keresőbe, hogy: waldorf pedagógia lényege, sok oldalt találsz ahol részletesen olvashatsz erről.

Egy idézet az ELTE weblajáról:
"A Waldorf-pedagógia:
A Waldorf-iskolai mozgalom - miként önmagát jellemezte - a reformpedagógia fejlődése harmadik évtizedének sajátos irányzata. Az 1919-ben megszülető Szabad Waldorf-iskolák - vagy más elnevezésükkel Rudolf Steiner-iskolák - egységes és részletesen kidolgozott közös tanterv alapján működtek (és működnek ma is), amely alapítójuk, Rudolf Steiner sajátos okkult világfelfogásán és embertanán, az antropozófián alapszik."
magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.03.html

@Újraszületett:

"Nagyon fontos az osztálytanító. Ha nem jó, akkor érdemes akár 1 évet várni vele."

ezzel egyetértek, mi így értük el, hogy hármas számú csemetém ugyanahhoz az osztálytanítóhoz jár, akihez az egyes számú járt (ez a waldorfban kilenc évet jelent -- egy osztálytanító VÉGIGVISZ nyolc évet, utána kap egy év "pihenőt").

@Martian: "ehet hogy huszas évei elején már a saját informatikai cégével szpozorálja majd az egykori sulijának legjobb tanulóit."
közelebb állsz a valósághoz, mint gondolnád...:)

@Zsuzsanna42:

1998 óta járnak waldorfba a gyerekeim és okkultizmusnak nyomát sem láttam. pedig (a waldorf sajátos szemlélete folytán) szülőként is sok időt töltök az iskolában.

Az értékes szülő "értéket ad", de ettől korántsem lesz kiváltságos.

"értéket ad", mert miközben ablakot csiszol, fest a gyerekét is megtanítja, a közös munkára (együtműködésre), az elvégzett munka örömére, mások munkájának tiszteletben tartására.

Aki "csak" befizet az ezeket az "értékeket" nem adja csak várja a gyereke számára.

És van aki fizet is és emellett más értékeket is átad.

@Martian:

A montessoriról csak olvastam, az a benyomásom, hogy a gyakorlata nem nagyon különbözik a waldorftól. A lényeg a gyerekközpontú szemlélet, hiszen az iskolába gyerekek járnak, nem kis felnőttek.

@Terézágyú:

a waldorf nem elit.

Én négy évig jártam Waldorfba, 4. és 8. között.
Szerettem magát a sulit, viszont nekem az osztálytársaimmal volt baj, nagy része újgazdagék gyereke, és akinek esetleg nincs annyi pénze, azt bizony elég csúnyán kirekesztik, folyamatosan piszkálják, a cuccait tönkreteszik. Nem tudom, hogy más osztályokban hogy megy ez. A legdurvább esetem az volt, amikor az egyik csaj hátbadobott egy székkel. Hogy miért, az a mai napig nem derült ki, pedig kíváncsi lennék....

Ja, és semmi köze az okkultizmushoz.

@A zöld lific: na itt azért kiderül, hogy látszik, hogy ki mennyit fizet be. Főleg ha nagyobb a gyerek, hallja otthon, h mennyit kap a suli...ezt elmondja osztálytársainak, akik továbbadják az ő szüleiknek, és akkor jönnek a gunyoros mosolyok meg a megjegyzések a szülői programokon. ez persze csak elmélet, de nem tartom lehetetlennek...

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:
"Nagyon sok boldog embert adott a világnak a poroszos iskolarendszer - nem csak öngyilkosokat és alkoholistákat" Nem kételkedem benne, sőt nem tudok ilyen irányú felmérésről sem. A kérdésben nem kívántam bújtatni rejtve a választ. Elfogadom, hogy ezek extremitások. Viszont ha erre szignifikánsan tudunk választ kapni, akkor igenis, azt jellemzőjének tartom az oktatásnak, és valamit változtatni kell. Pl: Jobban felmérni melyik lurkónak milyen típusú iskola felel meg.
"Ráadásul Te sem tervezheted meg a gyereked jövőjét": Nagyon sok döntést a gyermek 14-éves koráig neked(nektek) kell meghozni, amivel már tervezed, irányítod a gyermeked jövőjét akár szeretnéd, akár nem.

A többi írásoddal egyetértek.
Én nem állítom, hogy a Waldorf iskola csodabogyó. Nekünk bejött. Örülök, hogy van alternatív lehetőségek a porosz rendszeren kívül is.

@Gico: Szerencsére csak elmélet is marad. Nem mondom, hogy az osztályon belül nincsenek konfliktusok, olykor kirekesztések (melyik iskolában nincsenek?), de ezek soha sem anyagi alapúak, ezt bizton állíthatom.

Csináltam egy kis felmérést iwiwen. waldord általános+bce egyetem: 7 találat, waldorf közép+bce 2, waldorf ált+waldorf közép 2(ugyanazok mint előző keresésnél) waldorf ált v közép +sote 3, waldorf ált +bme 21, waldorf közép + bme 10.
Hát nem túl nagy számok jöttek ki, én többre számítottam, szóval ha tisztán eredményeket nézünk, akkor elég gyenge(lehet vitatkozni, hogy miért ezeket az egyetemeket néztem)
Távolabbi ismerősi körből negatív tapasztalatokat hallottam: 4-es gyereknek otthon tanították meg a szorzótáblát, mert még mindig nem tudta. Én ezek után be nem adnám a lurkót ilyen helyekre.

@Mészáros Laci: Nem tudom hány osztály járhat egy évfolyamra, ez az a teljes szám volt. ott dolgozó pedagógus mondta, akinek nyilván nem érdeke a saját intézménye lejáratása...

Tudom, ezzel a felvetésemmel most elég megosztó leszek :), de számomra az az egyik legfőbb kérdés, hogy jó-e hogy stresszmentes a tanulási folyamat. A Waldorf-iskolából kikerülve nyilván ugyanazt a stresszt kell a waldorfos diáknak is leküzdenie, mint a nem-waldorfosnak. A kérdés az, hogy mi a jobb: ha korán "kondicionáljuk" a stresszre a gyereket, vagy épp ellenkezőleg, ha minél tovább elodázzuk a stresszhelyzeteket?

@Thoer: Igen, az a szomorú, hogy ismerve a barátomat, neki pont a nagy "Szabadság" volt sok, ha több feladatot és nagyobb terhelést kapott volna, talán kevésbé lesz depresszív.

Ez igaz rám is, ha nincs elég munkám, magamba fordulok. Vagyis jó robotnak nevelt a poroszos iskolarendszer. :) Ha nem érzem hasznosnak magam, zavar...

Érdekes, mégis szeretem a munkám nagy részét, a családomat és alapjában véve jóban vagyok a világgal...

A waldorf mit módszer szerintem jó. De: nálunk a legtöbb viselkedészavaros (vagy annak kikiáltott), tanuláis zavaros stb. gyerek ilyen alternatív iskolákban végzi, ezért nehezen fegylemezhető, problémás osztályok jönnek létre. Ezeknek a gyerekeknek ez jó, mert kiszorulnak a közoktatásból, és itt tényleg gyomorbaj nélkül lehetnek motiváltak és eredményesek. Én két dolgot mérlegelnék: biztos, hogy 12 évig CSAK waldorfba járatni lesz módod? Ha nem, akkor nagyon megnehezíted a dolgát a gyereknek, bár nyilván át lehet állni hagyományos sulira is, főleg, ha nem ütikvágják otthon, h egyből osztályelső is legyen. A másik: ha olyannak látod, aki "bírja" a normál iskolát, lehet, h jobban jársz, mert nem burokban nő fel. Ha viszont ti is burok-család vagytok, akkor miért ne? A gyerekre figyelj, és akárhová viszed, a tanítónénire/bácsira. És még vmi: tudom, hogy unalmas és közhely, de szerintem jobban stresszeli a mai gyerekeket a szülők félelme és extra elvárásai az iskolával szemben, az egész cirkusz, ami az ő beiratásukat, próbaórákat stb. körülveszi, mint maga az iskola. Ja, még vmi: ha a waldorfba úgy vinnéd, hogy elhozod ebéd után, sztem, ha ezt megtartod a normál iskolánál, jó tanítónénivel, akkor semmi stressz nem fogja érni.

@Molinero:

bár csak néhány waldorf iskolát ismerek, de szerintem nincsenek párhuzamos osztályok. ennek nyomán a 13 évfolyamos iskolában néhány év után szinte minden szülő és minden gyerek arcról ismeri egymást.

(persze nincs megtiltva a párhuzamos osztály, de a waldorf "annyira" azért nem divatos, hogy egyetlen intézmény 2x30 gyereket vonzzon.)

Hogy jó-e a Waldorf iskola,azt nem tudom.De azt igen,hogy a szomszéd kissrác oda jár és azzal ijesztgetik,hogy,ha rossz lesz,akkor nem mehet iskolába.Valószínűleg ez az iskola olyat tud nyújtani a gyerekeknek,amit másik nem.

@Kalor:
A gyermeked értékesebb annál, mint hogy egy iskolára bízd a sorsát. "Sajnos" nem úszod meg, hogy segítsd, irányítsd, együtt tanulj vele.
Ha egyirányú az érdeklődése (a növényvilág), szerintem egy átlagos követelményszintű, de azt a szintet alaposan megtanítani képes, "hagyományos" iskolát válassz. Az egyirányú érdeklődés "hasznosítása" pedig a család felelőssége. Jól fognak neki jönni azok a tanulmányai során. (Lerajzolja, ír róla, fényképezi, préseli, mikroszkóp vagy nagyító alatt nézi, stb - mindegyik kapcsolódási pont készségekhez, tudásterületekhez.)
Az egyirányú érdeklődésnek azonban van egy nagy kockázata, a többi ismeret elutasítása. Ezért gondolom, hogy a család a kibontakoztatási helye. Neked egyetlen (vagy 2-3) gyerekre kell figyelned. A tanárnak 20-40-re. Nyilvánvalóan neked sokkal több lehetőséged van kitágítani az érdeklődését, kapcsolódási pontokat találni más tudásterületekhez.

@bidresbodros:

- nem 12, hanem 13 évig.
- a waldorfban az osztálytanító dönti el, hogy a jelentkezők közül kit vesz fel. ha van ilyen jelentkező, és az iskolában van megfelelő képzettségű tanár, akkor az osztály lehet színes. értelmes osztálytanító nem gyűjt össze egy kazal deviáns gyereket, mert neki fog kihullani a haja.

@zezse:
"honnan tudod ki fizet ki nem? én se tudom melyik szülő mennyit vállalt."

én nem, de az iskola tudja :)

"nálunk a korfball megy( tudom ciki de nincs magyar neve)"

Milyen kár, hogy egyik magyarszakos tanárod se akart nevet adni neki...

@galicius:

igen, ezt én is megfigyeltem, hogy a gyerekeim (kisebb betegségek esetén) igyekeztek egészségesnek szimulálni magukat, nehogy otthon kelljen maradniuk.

Ipari mennyiségű hülyeséget sikerült összeírni a témáról, hadd tegyem hozzá én is a magamét.
Elöljáróban annyit, hogy én hagyományos pedagógiai fősulit végeztem, és mellette (főleg Vekerdy miatt, akit nagyon tisztelek) érdeklődtem a Waldorf iránt is, ami abból állt, hogy amikor lehetett beadandó dolgozat témájául választani, akkor én be is választottam.
Persze ez azzal járt, hogy rengeteget kellett olvasni a témáról, tehát az ilyen "...én azt hallottam hogy" kezdetű idiotizmusoknál kissé mélyebbre kellett ásni. Ráadásul próbáltam waldorfos tanítókkal interjút készíteni, amire (meglepetésemre) kissé vonakodva álltak rá.
Elsőre.
Azonban a második ilyen dolgozatnál már azt is megengedték hogy egy teljes hetet bent lógjak (pardon, megfigyeljek) egy másodikos osztályban. Mint elmondták, nem nagyon szeretik az ilyen beeső szakdolgozókat, akik hülye kérdőívekkel zaklatják a gyerekeket, és okoskodnak vég nélkül. Azóta is azzal hízelgek magamnak, hogy bezzeg én... :-)

Szóval: A Waldorf nem feltétlenül jobb vagy rosszabb egy normális sulinál. Más. Ami első blikkre jobbnak tűnik. Nem szeretnék itt írkálni részleteiben a dologról, mert ha egyszer írtam róla hetven oldalt, akkor itt se fognám vissza magam. Csak pár kiragadott cucc:
1. A pici gyerekek is nagyon értelmesen, normálisan viselkednek, udvariasan, de határozottan beszélnek a felnőttel, tanítóval. ami ha belegondolunk, nagy szó, tekintve, hogy nagyon sok iskolásnak a köszönés is megoldhatatlan feladat, hát még az értelmes kommunikáció egy idegen felnőttel.
2. A tanító (hozzám hasonlóan férfi!!) rengeteget tud a gyerekekről, hátterükről szokásaikról, erényeikről, gyengéikről.
3. A szülők nagy része "zizi". Természetgyógyászat, keleti filozófia, réveteg tekintet. Nem véletlenül hozták ide a gyerkőcöt. De ide (oda) jár a politikai-gazdasági elit gyerekeinek is egy (jó nagy) része. volt gyerek akinek az antiszemita megnyilvánulásai folyamatosan problémásak voltak, hát istenem, apától hallotta a tévében.
4. Ha már TV: Volt gyerek, akinek nem volt szabad TV-t néznie, csak hétvégén, és édesség is csak akkor volt. Nekem ez durva, de tény, hogy a gyerekekre odafigyelnek otthon is.
5. A fegyelmezés ott is kutya nehéz, nagyrészt a tanáron múlik. Persze pofon, megrángatás, stb. fel sem merülhet. Viszont nagyon jó kreatív büntetések vannak. Szerencsére a tanárok nem veszik személyes sértésnek a fegyelmezetlenséget, és nem ennek megfelelően járnak el, tehát a pikkelés, szívatás többé kevésbé ismeretlen, vagy legalábbis én nem láttam.
6. A továbbtanulás sem probléma, nagyjából mindehova mennek Waldorfos gyerekek. Persze nem megy mindenki egyetemre, egész egyszerűen azért, mert nem mindenki odavaló, van akinek mással érdemes foglalkoznia. (Megjegyzem ez a normál középiskolákra is igaznak kellene hogy legyen, nem lenne szükség annyi szigorlatra az egyetemeken.)

Dióhéjban ennyi. Akit mélyebben érdekel, keressen meg, és mesélek.
JA és végül, vajon én íratnám-e Waldorfba a gyerekemet...nos...nem. Főleg azért, mert az, hogy milyen ember lesz a gyerekből csak a családján múlik. "Nem mindegy, hogy a polcról a fedő, vagy a Dante-kötet esik a gyerek fejére." Nem hogy nem mindegy, csak az a fontos. Elsőre. Azonban a második ilyen dolgozatnál már azt is megengedték hogy egy teljes hetet bent lógjak (pardon, megfigyeljek) egy másodikos osztályban

"A fegyelmezés ott is kutya nehéz, nagyrészt a tanáron múlik. Persze pofon, megrángatás, stb. fel sem merülhet. Viszont nagyon jó kreatív büntetések vannak."

példa.

reggel nyolckor a tanítás kezdetén tíz perc beszégetés: kivel mi történt előző nap (nem csak izgalmas események, bármi). de ha a csapat nem képes csendben kivárni, míg az előző végigmondja, akkor ennek vége.

ez nagyon kemény kollektív büntetésnek tűnik, de az eredménye mégis az, hogy a gyerekek odafigyelnek egymásra.

@Kalapból nyúl: Magyarországon a legnagyobb waldorf iskola kb 360 diákot számlál. Nem mindenki iwiwezik, és nagyon sokan tanulnak külföldön.
A szorzó tábal téma... a waldorf pedagógi ritmusa az első pár évben eltér az álltalános iskolától, a végeredmény még is ugyan az. Ha számokat nézel, akkor például az én (ex)iskolám mindig az országos érettségi átlag feletti eredményt produkált, és ez mindig egy 4-e átlag felettit jelentett.

@álommaki: De. Anyagi alapúak. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom.

@Mészáros Laci:
"a waldorfban az osztálytanító dönti el, hogy a jelentkezők közül kit vesz fel."

Mint egy Guru. Mester.

@Terézágyú: Sajnos nem csak az osztálytanító dönti el, ez is tévedés... Amúgy hatalmas túljelentkezések vannak majdnem minden waldorf iskolában... miért?

@A zöld lific: Sajnálattal hallom. Az én osztályomban is volt kirekesztés, ha nem is annyira súlyosan, de az anyagi háttér fel sem merült.

Waldorf iskolába majd akkor szabad gyereket beiratni, ha lesz Waldorf egyetem és Waldorf munkahely valamint Waldorf kompatibilis társadalom. Addig nem.

Ugyanis: bizots ismeretlen amit mondok, de a jelenlegi társadalmak többsége (beleértve szerencsére a magyart is) követleményalapú. Na ez az ami a Waldorfban full ismeretlen fogalom (az egyik gyerekem kapcsán beszélgettem egy lelkes Waldorf hívővel, amikor megkérdeztem a követelményekkről, akkor nézett rám mint a borju, és csak annyit tudott mondani, hogy Waldorf rendszer nem követelmény alapú).

Ennyi

@Mészáros Laci:
"A fegyelmezés ott is kutya nehéz, nagyrészt a tanáron múlik. Persze pofon, megrángatás, stb. fel sem merülhet. Viszont nagyon jó kreatív büntetések vannak."

Azért ez erősen azt sugallja, hogy bezzeg az állami iskolában úgy nevelnek, hogy megpofozzák a gyerekeket, sőt még mindig divat a körmös és a sarokban térdepeltetés. A valóságban az állami iskolában meghurcolják azt a tanárt, aki efféle eszközökhöz nyúl.
Nem azt mondom, hogy az a helyes, ha egy tanár pofozkodik, de ne csúsztassunk már ennyire...

@Terézágyú:
"Mint egy Guru. Mester."
Nem. Ez általános gyakorlat az "elit" és az alapítványi iskolákban. Az is, hogy két helyről szedik a pénzt.
Ehhez képest a Waldorf büszke arra, hogy teljesíti az átlagot. Nekem nem túl meggyőző.

Kedves Mészáros Laci!

Ismét idéznék az ELTE web lapjáról, ezt nem én találtam ki, és nyilván egyetértesz vele, hogy az ELTE weblapja nem is valamiféle szektás zúg lap.

"A koncepció antropológiai alapjai:
Steiner pedagógiai tanai és erre alapozott iskolakoncepciója az antropozófia embertanában gyökerezik. Ennek egyik legfontosabb gondolata, hogy az emberi létezés valódi lényege - aminek megragadása a nevelés alapvetõ feladata - nem fogalmazható meg kizárólagosan a materializmus eszközeivel.

Az ember fizikai, földi léte nem választható el a születés elõtti szellemi létezéstõl - amivel megszakíthatatlan kapcsolatban áll - és ahová halála után, a fizikai test megszûnését követõen újra visszatér.

Ebbõl követezõen Steiner szerint az ember lénye négy alapvetõ, egymásra épülõ rétegre és ezzel összefüggõ fejlõdési periódusra tagolódik:

a) Az elsõ szint - a materializmus emberfelfogása szerint az ember lényiségének egyetlen létezõ eleme - a fizikai test, amely az embert az élettelen, ásványi világgal teszi közössé. A fölötte elhelyezkedõ magasabb létformák a szellemtudomány (antropozófia) segítségével közelíthetõk meg:
b) Ezek elsõ szintje az élet - vagy étertest, amelyben az ember a növényekkel, állatokkal az alapvetõ életmûködésében, a növekedésben és szaporodásában közös.
c) Erre épül az érzõ vagy asztráltest, amely az érzelmi élet - fájdalom, temperamentum, ösztönök, szenvedélyek stb. - hordozója.
d) A létezés - csupán az emberre jellemzõ - negyedik szintje az "Én test", az "Én" hordozója, általa válik az ember a földi létezés legmagasabb szintû formájává. "
forrás: magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.03.html

Idéznék továbbá egy Waldor Iskola hivatalos honlapjáról:

"Rudolf Steiner szándékai szerint a tanterv harmonizáló hatást fejt ki, mely kihat az egész szervezetre, a test ritmusaira és működésére is. "
forrás:www.waldorfsuli.hu/kerettanterv/feladatcelkituzes

1.) egyértelmű, hogy a Waldorf iskolák továbbra is az alapító Rudolf Steiner tanításai, irányelvei alapján működnek.
2.) "az ember fizikai, földi léte nem választható el a születés elõtti szellemi létezéstõl - amivel megszakíthatatlan kapcsolatban áll - és ahová halála után, a fizikai test megszûnését követõen újra visszatér."
Ez egy okkult gondolat. Vagyis nem materialista, és nem keresztény.

Minden embernek jogában áll azt gondolni a világról amit akar, én csak felhívom a figyelmet arra, hogy a Waldorf iskolák szellemiségét meghatározó, megalapozó eszme keresztény szemszögből: okkult. Mint ahogyan tisztában vagyok azzal, hogy az állami iskolák pedig materialisták.

@álommaki: nem biztos, hogy azért, mert jó, hanem mert divatos. Majd ha lecseng a divat...

@álommaki:
"Amúgy hatalmas túljelentkezések vannak majdnem minden waldorf iskolában... miért?"
Nem akarlak elkeseríteni, de azért, hogy ne kelljen a gyereknek "elvadult cigány/proli gyerekekkel" egy osztályba járnia. És itt az elvadultság, szocializálatlanság a lényeg, nem a bőrszín vagy az anyagi, társadalmi helyzet.

@rdi: Remélem, hogy nincs igazad. Azért nem egy Gucci szintű tömeg termékről beszélgetünk itt, ami divat kérdése lenne...

Az én lányom harmadikos, állami iskolába jár. Imádja, örömmel jár minden nap. Önmaga intézi az iskolai ügyeit, nem tanulok vele otthon, csak ha kéri - ellenben a leckeírás is mindig önállóan megy -, ő figyel a felszerelésére, és sok minden egyébre. A tanárokat imádja, és én is nagyon szeretem őket, az osztályközösség remek - persze, súrlódások vannak, de a gyerekek általában elintézik egymás között -, és közös programokat is szoktunk csinálni. Persze, nyilván mákunk is van, meg nyilván a gyerek is olyan személyiség, és nyilván a tanítókon is sok múlik, meg persze rajtunk, szülőkön.

Amiről sok Waldorfos szülő elfeledkezik, az az, hogy az állami iskolákban sem feltétlenül poroszos már a rendszer. Először is, alsóban buktatni, osztályozni nem szokás. Másodsorban, egyre elterjedtebbek olyan pedagógia módszerek, mint a kompetencia alapú oktatás, a frontális pedagógia helyett a kiscsoportos, együttműködésen alapuló óramenet, stb. (Ott van pl. a Budenz, ahol tipikusan így tanítanak.)

A lányom rengeteg olyan egyéb feladatot kap, amelyekhez neki kell felkutatni az anyagot, rendszerezni, teljesen oda van értük. Élvezi a tanulást, élvezi, hogy új dolgokat tud, és ennek nagyon örülök, mert három év alatt semmit sem kopott a kezdeti lendülete, lelkesedése.

Véleményem és tapasztalatom szerint tehát egy "poroszos"-nak titulált iskolában is lehetséges az élvezetes, a gyerek szintjének megfelelő, szinte játékos tanulás. Ez csak az iskolán és a tanítókon múlik, márpedig pedagógusból rengeteg csúcsszuper tanít ma is az állami iskolákban.

A két idegen nyelv szerintem egy elsősnek nagyon sok, bármennyire is játékosan tanítják. Szerintem elég lenne úgy harmadik körül elkezdeni nyelvet tanulni, akkor is persze játékos formában. De addigra már a magyar nyelvtudás, a nyelvtan, az írás és olvasás magyar nyelven meg tud szilárdulni rendesen.

A Waldorffal nekem még egy problémám van: ki az a szülő, aki a mai világban, teljes munkaidős állás mellett - mert tételezzük fel, hogy az van neki, és szükséges is a megélhetéséhez -, meg tudja engedni magának, hogy ebéd előtt hazavigye a gyereket minden áldott nap? Az iskolai programokba történő bevonással mélységesen egyetértek különben, hiszen tény, hogy ebben a korban az otthon, szülővel töltött idő mennyisége - és sajnos, sokszor a minősége is - csökken.

Ja a megfelelő tanítóra várás: úgy emlegetik itt a kommentelők, mintha erre nem lenne lehetőség a közoktatásban. Pedig van. Igaz, ők csak négy évig viszik a gyereket, nem nyolc évig...

12. éve járok waldorf iskolába, és előtte 2 évig óvodába.
Nem tartom "szektának", nem gondolom úgy, hogy az osztálytanító, mint valami "mester" vagy "guru" irányítaná az osztályt. Igaz nincs tapasztalatom más iskolákról, de azért nem lettem sérült és szerintem nem lettem fanatikus waldorf "fan" sem. Úgy gondolom mint minden iskolának ennek is megvannak a hibái, de ezek nem a "szekta" mivoltából adódnak. És nem elfelejtendő, hogy a nálunk érettségizetteknek kb. a 90%-ának sikerül továbbtanulnia. Szerintem általános iskolában jó egy gyereknek, az, ha waldorf iskolába jár, gimnáziumban, mindenképpen számít az, hogy melyik az adott waldorf iskola.
A.Diósezgi

Kissé azért meglepő számomra, hogy valaki 30-40 évesen érettségizik, még ha egy "Waldi"-ban is!
Elolvasva "álommaki" postjait, szerintem senkiben nem merül fel kétség, hogy nem egy 19-20 éves fiatal szavait olvassa, hanem egy jóval idősebb, tapasztaltabb emberét. Tehát ha igaz, hogy az elmúlt évben érettségizett, kissé megkésett vele. Arra nem is emrek gondolni, hogy ferdít az illető. Egy kicsitkét. Éppen hogy. Nem hiteltelen ez így egy kicsit? :-)

Ki mire akarja nevelni a gyerekét? Én életre. Ezért nem ment egyik sem elit iskolába (pedig mehetne), és nem ment waldorfba se, pedig oviban waldorfosak voltak, és szerettük.
Önkormányzati iskolába járnak, buták és okosak, gazdagok és szegények, kedvesek és agresszívek, minden van. (Még a politika is beszivárog, hogy rohadna meg a gyerekre identitást tűző összes majom.) A gyerekeim remekül tájékozódnak a világban és korosztálytól függetlenül az emberek között, megtalálják a hangot minden helyzetben. Viszont már most látom, hogy felvételi előtt tanulni kell majd velük, sebaj, ez az én dolgom.

Nem akarom, hogy a hagyomanyos iskola a hagyomanyos modszerrel barmi aron a gyerekeimbe toltse a sok fontos "tudast" jugoszlavia bauxittermeleserol (en konkretan ennyire emlekszem az alt. isk. "foldrajz" tantargybol).

De kozben meg a new age baromsagokra sem vagyok vevo, ugyhogy minden modszertani szimpatia ellenere waldorf is kizarva.
Az antropomorfisztikus vallast hiaba tartom irodalmi-filozofiai ertelemben szimpatikusnak, azert ne ez legyen a gyerek vilagkepenek a meghatarozo alapja, sem a valasz azokra a kerdesekre, amik kivul esnek az amugy nagyon aranyos tanitoneni tudomanyos ismeretein.

Nagyon egyedul vagyok ezzel Szentendre kornyekerol? Ha nem, alapitunk valami aranykozeput iskolat?

@Heilmasseur: Köszönöm, azt hiszem ez a legnagyobb dícséret amit kaphattam! januárban töltöttem be a 20-at.

@Cartman (ex Cartman): Igen, egy ilyen stresszmentes, idilli környezet után nehéz lehet megszokni azt, hogy az egyetemen már azért érhetik kegyetlen igazságtalanságok is az embert, illetve utána megtapasztalni azt, hogy a munkaadók döntő többsége sem waldorfi szemléletben viszonyul beosztottaihoz. Szóval pofon lesz az élettől, csak az a kérdés hogy mikor...

@kakamatyko: A diákok soha sem tanulnak Steinerről, vagy az antropozófiáról. Jóforán azt sem tudjuk mi az. Ezáltal a világnézetünken nem ez a meghatározó alapja. Szabad gondolkodású iskola, nyitott minden vallásra és kultúrára, így azt hiszem a mi világlátásunk abból áll, hogy a világ létezik, és változik, és mi alkotói vagyunk. (nem tudom, hogy ez rossz-e)

@kakamatyko:
Nem tudod, hogy mi vár rád, ha iskolaalapítást tervezel. A Waldorfnak is az a szerencséje, hogy a 90-es években kezdték. Ma már nem biztos, hogy átmennének a nagyságos állam szakértőinek a szűrőjén.
De ha harcos típus vagy, vágj bele. :)

"Az antropozófia, az ember bölcsessége (antroposz=ember, szófia=bölcsesség), az egyetlen modern, krisztusi alapon álló szellemi tudomány, mely az emberben lévő szellemiséget kívánja elvezetni a világban lévő szellemi principiumhoz."
(Tovább: hu.wikipedia.org/wiki/Antropoz%C3%B3fia)

Kissé szektásnak tűnik. Erősíti ezt a zárt csoport jelleg, a saját szakzsargon kialakítása, a különbözőség hirdetése, az elkötelezettség kialakítása és a fizetési kötelezettség. Ez jópár modern szektára is igaz. A közelébe nem vinnék gyereket.

@magyarlaszlo: Nos, magam is pedagógia szakon végeztem az ELTE BTK-n, és nagyjából egyetértek veled. Mindazonáltal egy másik nézőpontból nézve is megfogalmaznám a nézeteimet:

1. "A Waldorf-pedagógia célja, hogy módszerével és neveléselméletével a gyermekek egészséges fejlődését támogassa. Ennek érdekében teljes mértékben tekintetbe veszi az életkori sajátosságokat és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségeket. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján, így az oktatásban „a szív, a kéz és a fej” egyidejű nevelése jelenik meg." Egyébként ez a célkitűzés minden mai pedagógiai rendszerre igaz.

2. Az első Waldorf iskola egy cigarettagyár munkásainak gyermekei számára jött létre. Az volt a cél, hogy utánpótlásként olyan munkásokat neveljenek a gyerekekből, akiknek sokoldalúan fejlett személyisége a futószalag mellett végzett munka dacára is teljes életet tesz lehetővé. Tehát az iskola nem értelmiségi-képző, és nem is művész-képző.

3. Magyarországon a reformpedagógia egyik ágaként honosult meg, és elsősorban az erős művészeti vonzódású liberális családok választják. A probléma általában ott jelentkezik (és ott igenis jelentkezik), amikor a Waldorf intézményrendszerből a gyerek átkerül egy hagyományos (nem művészeti) oktatási intézménybe, mert úgy dönt/enek, hogy mégis legyen egy tanári diplomája a kölyöknek. Ilyenkor derül ki, hogy mennyire más irányba fejlődött a gyerek, mint a külső elvárások.

4. A Waldorf-pedagógia világnézeti alapja az antropozófia (egyfajta ezoterikus filozófia). A Waldorf intézmények ugyan világnézeti szempontból türelmesebbek, mint akár az egyházi, akár az ateista iskolák, de ez nem jelenti azt, hogy közvetett módon nem formálják a diákok világnézetét. Tehát a szülőknek igenis felelősségük végiggondolni, hogy az antropozófia közel áll-e hozzájuk.

Összegezve: úgy gondolom, hogy van egy olyan életpálya, és személyiségtípus, aminek kifejezetten előnyös a Waldorf-iskola. Az óvodások többségének pedig ajánlható a Waldorf-óvoda (persze először tessék lekáderezni az óvónéniket). Viszont a klasszikus polgári életpálya-modellhez nehezen illeszthető, ezért jól meggondolandó. Ha mesterembert akarnék nevelni a fiamból, én is Waldorf suliba adnám, ha viszont vegyészmérnököt, akkor nem.

@shitgun: Miért nem tudunk ezen a szekta képen átlépni? Ennyi erővel ország összes állami iskolája szekta, hiszen ugyan azon elv alapján tanítanak, ráadásul egy egy hatalmas szervezet (lásd:állam) finaszírozza. A Waldorfban semmi zárt nincs. Meg van a saját tanterve és a főbb csapás irányok ahogyan a gyerekre néznek.
A fizetési kötelezetségről: a Waldorf iskolák alapitványi iskolák, állami támogatást alig kapnak. Tavaly óta nem jár pénz például a 13-ik osztály finanszírozására. Illetve az évek folyamán vannak olyan költségek amiket valamiből állni kell.
A gimnáziumban: 9. soztály: mezőgazdasági gyakorlat. Utazás, szállás.
10. osztály: Néprajz kutatás erdélyben: utazás, ha minden jól meg akkor erdélyi családoknál szállásolnak el, mint az én esetemben.
11. osztály: szociális munka: sokan külföldre mennek, őket is igyekszik támogatni az iskola
12. osztály: művészeti út külföldön: tetemes összeg, de valami olyat kap a diák, amit máshol nem kapna. (mi két hetet töltöttünk franciországban a gótikus és modern építeszet tanulmányozásával)

Megneztem mi az antropozófia, a gyerekem a kozelebe se engednem. Foleg akkor nem ha tobbnyire gazdag szulok gyerekei jarnak oda es nincs szamonkeres.

Az indok egyszeru. A valos eletben szigoru elszamoltatas, szamonkeres van, ott nem apu fogja megvenni a ket szep szemedert amit csinaltal, hanem a fonok fogja szamonkerni es ha szar, akkor bizony szo nelkul kivagnak.

Az iskolanak erre kell felkeszitenie. Majd ha a vilag megvaltozik es az lesz hogy a melohelyeden azt mondjak hogy nem baj hogy nem tudjuk eladni a kenyeret amit sutottel mert szar, de az tok jo hogy el tudtad tancolni ugyhogy nesze itt a fizuemeles akkor majd lesz letjogosultsaga a waldorf sulinak.
De addig sajna nem tolti be az iskola alapveto szerepet - nem kesziti fel a gyereket arra ami majd ra var a valos eletben.

En egy eros kozepes/jobb allami iskolaba jaratnam a gyerkocoket, ne aggodj ott se maradnak ki a jobol, fognak inni, fuvezni, csajozni, tobbet is mint kene.

----

kakamatyko: a bauxittermelesrol, a kereskedelmi egyezmenyekrol stb... tanulni foldrajzoran abszolut nem haszontalan dolog.

Mert pl. amikor par evtized mulva egy csillogo szemu emberke azt mondja majd a gyerkocodnek hogy magyarorszag majd az euval szemben megy, meg vamokkal fogja vedeni a magyar termeket, netalantan "majd mi megtermelunk magunknak mindent" majd latni fogja hogy van-e valami a csillogo szemek mogott.

Nincs ketsegem afelol hogy aki foldrajzoran minimalis szinten odafigyelt az tudni fogja hogy magyarorszag igen messze all a ruhr videktol asvanykincsek tekinteteben es fel fogja tenni maganak a kerdest hogy pl. vaserc nelkul honnan lesz peldaul vasbeton a hazak alapjaba stb...
Na igen, majd vasercet akkor importalunk persze es csak a tobbi magyar termeket vedjuk vamokkal. Ekkor fog eszebe jutni hogy mintha tanultunk volna anno valami kereskedelmi egyezmenyekrol, orszagokrol akik ilyenek miatt tiltolistakra kerultek es most a lakossag nagyresze az ehhalal szelen tancol stb... stb...

Szoval azert nem olyan haszontalanok azert azok a foldrajzorak.

Sajnos nincs időm mindent visszaolvasni, bocs, ha ismétlek.
Legnagyobb gyerekem másodikos waldorfos, középső most lesz elsős, legkisebb w-ovis.
Kell tanulni a waldorfban, házifeladat is van, számon is kérik. Szigorú napirend van, és figyelni kell az órán.
A különbség a normálhoz képest:
Nem a mennyiségi lexikális tudás a lényeg, hanem a megfogható tapasztalat.
A művészetek (tehát az a tudás, amit a szívünkön keresztül szerzünk meg) ugyanolyan fontosak, mint a reál tárgyak.
A házifeladat annyi, hogy a gyerek büszkén mutogatja nekem: ezt csináltuk órán és most ezt itt folytatom, látod, milyen ügyes vagyok?
Ha a gyerekek nem képesek figyelni az órán, a tanár ritmust vált, mozognak kicsit, mondókáznak, aztán folytatják tovább. Tehát nem a gyereket kényszeríti nyugalomra, hanem keresi az eszközt a figyelme fenntartására.

Van az a téveszme, hogy a waldorf kisegítő iskola, csupa figyelemzavaros gyerek jár ide.
Nálunk is van egy nehezebb eset, oxigénhiánnyal született kissrác. A nyolc-kilenc éves társai segítik: előrajzolnak neki, nem türelmetlenkednek, fel nem merül bennük, hogy kinevetik. Egyszerűen természetesnek veszik, hogy ő más.

Tandíj: nálunk átlag van, sajnos sok, mert kicsik vagyunk még. De mindenki kérhet csökkentést, ha olyan helyzetbe kerül, és vannak gyerekeküket egyedül nevelők, akik egészen biztos kevesebbet fizetnek, mert mi például kicsit többet, amíg bírjuk.
Munka: Évi tíz nap per család. Nem mondom, néha nyűg, főleg a szervezés miatt, de legtöbbször buli, mert összehoz minket.

A waldorf a szülőknek is jó. Biztonságban érzem magam, mert számíthatok a többiekre. Számtalan esetben kisegítettük egymást gyerekfelvigyázásban, álláskeresésben, "lelkisegélyben".
Viszont felelősség és elkötelezettség is. Tehát nem csak azt kell nézni, jó-e a gyereknek, hanem hogy jó-e a szülőnek, megfelel-e az életmódjának.

@álommaki: olvasd el tizenöt kommentjét alattad, pont így gondolom, fölösleges még egyszer begépelni. A szektáról meg annyit, hogyha nekem olyannak tűnik, akkor hadd tűnjön olyannak. Azt meg nem szeretem.

Na akkor egy benfentes vélemény szerény szeméjem 12 évet huzot le egy budapesti Waldorf iskolában és nem javaslom a szülöknek mert mint már fenteb is emlitették a rozsaszin szemüveget én is ugy gondolom hogy legjobban egy szektához lehetne hasonlitani az iskola rendszert. 2. Beilleszkedés a társadalomba nem a waldorfos müvészlelkeknek a legkönnyeb mert nem igazán tanulnak fegyelmet vagyis inkáb nem ojan fegyelmet tanulnak ami a mai anyagias világba kel.

@rdi: mennyi ideig tart a divat? Mert waldik tizenéve vannak újra itthon, és nem csengett le.. egyébként ideológiákról tök felesleges vitatkozni. Van akinek bevált, van akinek nem. Van aki bírja, elviseli, szereti, van aki nem. Szerintem ettől kerek a világ.

A "felvételin" bent ül több tanár, kérnek egy leírást a gyerekről, és megfigyelik különféle helyzetekben a gyerkőcöt. Nem az oszt.tanító dönt egyedül, legalábbis nálunk nem.

@Terézágyú: Igen, mert a Futball az szép magyar név nem?:D

Nekem van waldorf iskolába járó haverom, teljesen okos, értelmes srác, és egy kurvajó zenész. Ennyi a véleményem :D

"és leginkább a kétségek afelől, hogy begyűjti-e a gyerek azt a tudást, amit egy hagyományos iskolában begyűjtene. "
A lexikalis tudas az amit a legkonnyebb potolni. Akar erettsegirol, felvetelirol van szo a lexikalis tudas konnyen potolhato es nem erdemes felaldozni olyan kepessegekert cserebe mint a kreativitas, joval szelesebb latokor, kiegyensulyoott szemelyiseg-fejlodes, odafigyeles, gyerekkorban megtanult egyuttmukodes.
Sokkal hasznosabb a gyerekek _fejlesztese_ mint a _tanitasa_.

@tizenot: A kreativításra nevelés nem egyenlő azzal, hogy elismerjük azt is, ami nem jó. De a diáknak létjogosultsága tévedni , főleg mivel tanuló folyamatban van. Az állami és a waldorf oktatás között ez talán az egyik legnagyobb különbség. És az, hogy az iskola elismeri, hogy az ember igenis téved, nem azt jelenti, hogy arra nevel, hogy ha majd a kenyér szar lesz amit megsütöttem, akkor a fönököm is azt mondja nem baj. Nagyon nagy tévedés, hogy a waldorf diák nem áll készen egy egyetemi képzésre, az elvárások halmazára, a gátlástalan könyöklő és egymást furú emberek világára. Nagyon is készen áll, hiszen a kreativitás magában hordozza a probléma megoldásának képességét is. Rengeteg waldorf diák tanul igen kemény egyetemeken és nem az átlag mögött kullogva, hanem teljesen egyenrangúan velük. És csak a vegyészmérnök példára reagálva: a 28 fős osztályomól összesen ketten jelentkeztünk művészeti pályára. Egy grafikus lány és jó magam színésznek. Sokan mentek a BME-re, sokan az ELTE-re.
Még is az elsődleges különbség, és ezt abszolút tapasztalatból mondom: a walodrf diák partnert lát a másik emberben, míg sok állami iskolákból(egyáltalán nem az összesről beszélek) folyamatos versenyhelyzetbe állított diák csak ellenséget.

Azt szeretném megkérdezni, hogy aki szektázza és mélységesen ellenzi a waldorf-oktatást, mennyit tapasztalt meg vajon belőle?
Mert ugye arról tudunk ítéletet mondani, véleményt alkotni, amit ismerünk :)

Posztoló: ez nem az a fórum, ami alapján dönteni fogsz tudni! Tessék személyes tapasztalatot szerezni! Az állami oktatásban is.

@Devil: a gyerek fejben rosszul szorzott egymással 2 háromjegyű számot, mondtam, neki, na, akkor most nem lesz waldorf-óvoda. Mindjárt keskenyebb lett a látóköre vagy 20 centivel, félelmetes volt, meg is bántam. Gyorsan elzavartam vályogot vetni meg disznóólat építeni, de olyan hundertwasser-félét, hogy legalább a kreativitása ne sérüljön.

"begyűjti-e a gyerek a tudást" - na eddig olvastam el

@Terézágyú: a sportok nevein kiakadni... ez igen! (...)

@Devil:
"A lexikalis tudas az amit a legkonnyebb potolni."
Ez tévedés. A lexikális tudás is rétegzett, egymásra épülő tudás. Aktív lexikális tudásra sokkal nehezebb szert tenni, mint kreatív pacákat festeni a szabadságra nevelés szellemében.

@Videofon:
nem tudom, neked mit jelent a kreativitás :)
Szerintem helyzetfelismerő és problémamegoldó képességet.

NEM színes pacák sorozatgyártását.

Na jóétvágy mindenkinek!

@KICSIKE:
Ezt a hozzászólást viccnek szántad, vagy tényleg ezen a szinten sajátítottad el a magyar helyesírást? Általában a helyesírást a blogokon nem szoktuk szóvá tenni, csak érdekelne, mennyire szabad szellemű a Waldorf. Mit tesz azért, hogy az ott tanulók megtanulják a magyar helyesírás szabályait? (Legalább elfogadható szinten.) Szabadon dönthetsz, hogy meg akarod-e tanulni?

@Zsit (nyújtózós macs; révülettündér):
Teljesen mindegy, nekem mit jelent a szó. 100 emberből 1 kreatív a szó valódi értelmében. 100 emberből 1 nem gondolja magát annak.

Mindenki oda viszi a gyerekét ahova akarja iskolába.

Én 43 vagyok, a 3 éves lányom születésekor tudtam, hova megy majd iskolába (Fazekas Mihály Gimi Bp. álti+gimi) oda jár nővére, oda járt az anyja is.

Mai ésszel ezt tartom jónak.

@olvasó080906:
Azért a Fazekasból is kerülnek ki érdekes emberek. Az elitgimnázium maximum lehetőség, de egészen biztosan nem garancia.

KICSIKE provokál, égeti a waldorfot :)
Ha akarokk énis tudok igy irrni

Álommaki!

hogyan teljesítettél helyesírásból? csak mert nem csak elütések vannak szép számmal. :-(

a floorball meg egyszerűen fallabda. ennek van magyar neve, ha már...

@álommaki: Az ilyen elbaszott, szerepből kiesős, sulykolós propagandaszöveggel épp az ellenkező hatást éred ám el, mint szeretnél...

@Videofon:
Ez egy olyan elitgimi, ami mindenkinek elérhető (monhatni tesco-gazdaságos.
Van egy felvételi, ha a gyerek teljesíti bekerül. Max statisztikailag elit.

Ez nem egy piarista vagy lauder... vagy buzi amerikai iskola...

Innen lesz egy végzős osztályból a legtöbb diplomás, ja, és nem gazdag szülő vagy társadalmi státusz szerint kerülnek ki az ott tanulók.

Álommaki!

én kérek elnézést, megnéztem a floorball nem fallabda. bocsánat.

Nem a tudással van a baj, az később nagy erőfeszítések árán pótolható, hanem azzal, hogy a waldorfban olyan viselkedésmintákat fejlesztenek, amik a valódi életben nincsenek. Úgyhogy két eset van, vagy arra akarod felkészíteni a gyereket, hogy boldog, vidám, waldorfos munkanélküli legyen, vagy arra, hogy boldoguljon az életben, ez utóbbi esetben nem viszed waldorfba.

Ezzel párhuzamosan az is baj, hogy waldorf általános iskola van, mostanában talán már gimnázium is, de sem waldorf szakközép, sem waldorf egyetem nincs, pláne nincs waldorf munkahely. És azt a stílt, amit a waldorfban oktatnak, nem tűrik meg máshol.

Szerintem nagyon kicseszik a gyerekével az, aki waldorfba adja.

@Tjuca: A helyesírásom rémületesen rossz, tudom. Mondhatnám fejlesztés alatt. Mondhatnám az iskola hibája, inkább saját lustaságomnak tudom be. A floorball meg nem fallabda. :)

@Videofon: Miért kell 13. év? Ez egy elég hülye kérdés. Én ugyan nem Waldorfba jártam, de 5 éves gimibe (8+5=13, volt matek is). És ez nem azért volt, mert ellinkeskedtük az időt, hanem mert egy nyelvet emelt szinten tanultunk és ez más rendszert követelt meg. Ha történetesen nem nyelvről beszélünk, hanem rajzról, színjátszásról vagy bármi másról, de az többlet időt igényel, azt valahol be kell pótolni. Lehet ez mondjuk egy 13. év. Semmi hátránya nincs egy 5 éves középiskolai képzésnek... sőt.

@Bobby Newmark: Szónincs elbaszott propaganda szövegről, csak elmondom, hogy én mit tapasztaltam 16 év alatt. Ha nem hiszitek el, hogy valóban oda jártam és valóban tavaly érettségiztem, sajnálom. Nem az én bajom.

Ha alternatív oktatásba akarnám íratni a gyerekem sokkal inkább adnám Montessoriba, Waldorfba viszont semmiképp.

Waldorf óvoda már működik a városban, de szellemiségében iszonyat távol áll tőlem. Olvastam a programjukat, már az átszellemült napi gyertyagyújtogatásnál totálisan elutasítottam.

@Bobby Newmark: Nem sulykolok én semmit, egyszerűen csak leírom azt amit 16 év alatt tapasztaltam.

@álommaki: megkérdezhetem, hogy hol tanulsz most?
(igen megnéztem, kevertem a szezont a fazonnal, mármint a labdajátékok esetében. nem tudom mennyien játszanak floorballt, de azért ebben kicsit könnyebb lehet ezüstöt szerezni, mint mondjuk triatlonban vagy vízipólóban. :-) ettől függetlenül gratuláció)

Na, nem láttam, hogy az előzőt is elküldte... bocsesz

Mindkét gyerekem Waldorf-iskolába jár, úgyhogy van némi tapasztalatom. Ide is járnak kimagasló és gyengébb képességű gyerekek is. Ami ebben a fontos, hogy nem egy kötelező szint van meghúzva, amit azonnal mindenkinek teljesítenie kell, hanem minden gyereknek saját magához képest kell fejlődnie. Nincs osztályzás, de értékelés van. Nincsennek "holnap felelünk, dolgozatot írunk" tudás számonkérések, de vannak határidőre teljesítendő feladatok. Nem másnapra, hanem általában egy edőszak végén.
Téves elképzelés, hogy a Waldorfosok semmit nem csinálnak. Itt is vannak megtanulandó versek, énekek, kötelező olvasmányok, nyelvi órák, elvégzendő matematikai feladatok stb. Elkeserítő, de itt is tanulni kell a gyerekeknek!
A tanulási, tanítási menet viszont más. Lehet rajta vitatkozni, hogy melyik a jobb, egyet nem szabad elfelejteni. Teljesen mindegy, hogy a tudást milyen módszerrel szerzem meg, a lényeg a tudás megszerzése. Az már egy másik kérdés, hogy közben a gyerek, hogyan érzi magát az iskolában. Retteg a felelések, dolgozatírások előtt, vagy igyekszik minél több tudást megszerezni.
A felvetett probléma egyébként nagyon egyszerűen megoldható. El kell menni egy iskolai nyílt napra, és megnézni, hogy zajlik egy tanítási nap. Minden Waldorf-iskolában vannak ilyenek. Ezen túl meg lehet keresni a leendő osztálytanítót, és el lehet vele beszélgetni. Ha szimpatikus és megfelel a gyereknek is, akkor be kell íratkozni, ha nem, akkor meg nem. Ezt is lehet dönteni, szerencsére

@Tjuca: Valóban nem egy felkaptt sportág, és nem is voltunk jók benne. :)
Jelenleg Londonban tanulok színészetet.

@álommaki: köszi.

@Bambano:

Szerintem te nagyon el vagy tévedve! Amit te hallottál a Waldorfról az elég messze áll a valóságtól.

@Bambano: "ez a stíl"? Mennyit látsz belőle?
A gyerekemet arra tanítják, hogy kérdezzen, legyen nyitott, toleráns a többiekkel szemben, mondja el, ha véleménye van, eszközt adnak a kezébe, hogy ki is fejezhesse magát.
Értékelik, ha teljesít, és lehet magára büszke. (Engem annak idején lebeképzeltmajmoztak, mert mosolyogtam, mikor a tanár kérdésére feleltem. Igen a tanár mondta ezt rám. Tíz éves voltam...)Itt lehet öntudata, de megtanítják neki, hogy a tanítókat tisztelnie kell, és az ellenvéleményét kulturáltan kell elmondania. Igen, mert lehet ellenvéleménye. Legfeljebb moeggyőzik, hogy nem neki van igaza.

Szerintem ez készíti fel a világra igazán. Mert ide most öntudat és önbizalom kell, és mindezt úgy, hogy másokat nem eltaposunk. Ezt felnőttkorban már nehéz megtanulni.

@sas70: sokkal jobb, ha a gyereked minél hamarabb megkapja az élettől a pofonokat, főleg, ha korábban kisebbeket kaphat, mintha eléldegél egy biztonságos kis zárt világban 18 évig, majd kikerül a valós életben és az elgázolja, mint elefánt a porcelánboltot.

Nem kell rettegni a feleléstől, meg kell tanulni kezelni a feleléssel járó stresszt. Erre sokkal jobb a hagyományos poroszos oktatás. Ugyanezt a stresszt lesz kénytelen elviselni egész életében, úgyhogy káros a vele való találkozást 18 évig késleltetni.

@álommaki: Szerintem aki saját magára úgy hivatkozik, hogy "a diák", azzal valami nincs rendben.

Én arra tippeltem, hogy nyomatod a propagandát, de kiestél a szerepedből. Lehet, hogy tévedtem.

Esetleg azt tudom még elképzelni, hogy tényleg a Waldorf tett ilyen fasszá, de az megint csak nem a legjobb ajánlólevél.

Akit érdekel, az pl. nézze meg ezt a lapot!

www.forraswaldorf.hu/?mode=gallery

@Starlark: Ha látnád a gyerekek arcát közben, nem mondanál ilyet.
De tényleg ne add oda a gyereked. Képzeld, ha a kicsi azt mondja: Angyalt láttam a sarokban!, akkor az óvónő nem azt mondja: Hülye vagy Pistike, ülj le gyurmázni!
De azt sem, hogy: Én is!
Hanem azt, hogy tényleg? Milyen volt? s a gyerek elmeséli:))

@Bobby Newmark: Ne haragudj, bántottalak? Úgy hivatkozom magamra, mint egy diák a sok közül. És pontosan milyen szerepre gondolsz?

@sas70: pontos a hsz-ed, mert úgy kezdted, hogy "szerinted".

@szitaszitapéntek: eleget látok belőle. a közeli rokonságból jár gyerek waldorfba és látom, hogy rohadtul nem az életre készítik fel, hanem valami rózsaszín álomvilágra.

Amiket itt többen is írnak a waldorf előnyeiről, azokat nagyjából látni is, legfeljebb a megítélése más: pontosan ugyanolyan hiba így nevelni a gyereket, mintha valakit 18 éves koráig sterilizált környezetben tartanának, így az immunrendszere nem tudna felkészülni a valódi világban levő kórokozókra, majd érettségi utáni napon kilöknék a világba. Bele is halna. Pedig milyen jól hangzik, hogy gyerekként hófehér szobákban, sterilizált környezetben élt. Ahha, csak nem kapta meg a megfelelő felkészítést az életre.

@adibadi:
"Ez egy elég hülye kérdés."
A 13. év a Waldorfban bevallottan érettségire felkészítő év. Erre vonatkozott a kérdésem.
De ettől persze még tarthatod hülyének a kérdést. :)

@Bambano:

Az ember élete egy szerves fejlődés. Ebben vannak korszakok, és minden korszaknak megvannak a sajátosságai. A gyerekek életük során mindig az adott életkornak megfelelő dolgokat tanulják, akkor felnőttként nem védett világból lépnek ki a pofonok elé, hanem felkészülten az élet kihívásaira.
Merthogy mondhatnám, menj be a ringbe és boxolj Erdeivel 12 menetet, garantálom jó nagy pofonokat fogsz kapni, jó felkészületlenül, és jól meg is leszel verve.
Persze azt is mondhatnám, hogy emelj fel egy 20%-al nagyobb súlyt, mint amire most képes vagy, és próbáld meg 1 éves edzés után. Valószínűleg más lesz az eredmény.

@Bambano: Igen, az életre fel kell készülni. Csak amikor azt látom, hogy a barátnőm kislánya kivizsgálásról kivizsglálsra jár, mert fája ahasa, aztán a gyerekpszichiáternél köt ki, mert túlstresszelte magát elsőben.... Persze ebben vastagon benne vannak a szülők is, mert az iskola poroszos követelményeire még rátettek egy lapáttal.
Az én gyerekem meg büszkén hozza a házi feladatot, (amit elsőben ráadásul rejtvénynek hívtak, ha matek volt, és levélnek, ha írás), mert a tanítőnénitől kapta és milyen boldog lesz a tanítónéni, ha holnap megmutatja neki, és a lap hátoldalára még rajzol valamit, hogy még szebb legyen.
Szerintem ez a lényeg: a lelkesedés fenntartása.

Há!
Há énn is egy illyenbe dzsálok mán egy-kít íve. Jó kis cucc e. Szabad a szellem meg keratin, há illyesmi, birom. Otthun is evva, gond egy szál odabe se. Fater gyün délbe a zixötte, toljuk a csirkemenüt aszt nézzük a pornót elcédén, aszt vissza meg a suliba gyakoroljuk. Kivágták mán mind a bokrot miattam, mer aszt azért nem kajolják. De asztán ott van nekem is a keratin, lenyúltam az andi telóját, de az nem ér egy marék üveggojót, fos monokrom, kibasztam a kerittésen a dzsokihoz. Sírült ám mingyán az andi, sirt a szája nekije, há míg jó hogy tegeződünk mink, nem kelletett gonnulkonnom, hogy külgyem el a kurva annyába. Aszt hiszi a majma, hogy ami nállam van, az mán még az övé. Az andi a főtanárunk, de csak kapálózott, hát a dzsoki is megvan vagy 40 kiló meg roti. Eevót vele. Addig meg megint pornóztunk a Tifanival, nem ke ahho bokor.

hááát, nehéz ügy. télleg pont semmit nem követelnek a waldisok, másrészt ismerek jó pár államiban érettségizett, agyonhajtott és telibe frusztrált főiskolást, akik szintén pont teljesen fogalmatlanok: a helyesírás, az olvasottság stb. teljesen ismeretlen fogalmak, wikipédia-műveltség. ráadásul tegyük a szívünkre a kezünket: mire emlékezünk a 14 év közoktatásban annak idején bemagoltakból? matekból? kémiából? fizikából? na ugye... mindazonáltal a beígért 2 idegennyelv ne kápráztasson el senkit: inkább versikéket mondogatnak éveken keresztül, 8 (!) év angoltanulás után jutnak el addig pl.,h. will vagy going to. igaz viszont,h. a nebuló huszonikszéves korában senki sem fogja megkérdezni tőle,h.mennyi idő alatt tanult meg, ha egyszer tud. már ha tud...
szal sztem nem a tudáshiány a fő érv a w. ellen.
sokkal inkább az a zűrzavar, ami a fejekben van (ideológia? vallás? - vmi napfivér/holdnővéres izé), meg az - énsztem - álszent és idegesítő közösségépítés. a "szülői estek", ahol a szentéletű momzillák átveszik az uralmat. a (tandíjon túli!)kötelező természetbeni hozzájárulás pl.épületfelújításhoz. a duma az,h.így a szülő részese lesz a gyerek iskolai életének. sztem francokat: szarevők, és még ezt is leszednék ingyér.

@Videofon:
ez nem igaz!
Jóval magasabb az arány, csak sikeresen kiölik a gyerekből, vagy tudatosan elfojtja magában, látván a reakciókat. (most kereshetnék kutatási anyagokat, de azért annyira nem érek rá most)

Nem azt mondom, hogy a Waldorf az istenbizony, de ekkora ellenállással lenni oktalanság. Szerintem.

10-12 eves kor alatt miert is ne eljenek a gyerekek rozsaszin alomvilagban? Most nyilvan nem arra gondolok, akinek 16 evesen muszakban kell dolgoznia a szalag mellett, hanem mindenki masra, akinek nem.

@tkazmer: A Waldorf iskolákban, igy hikdegkúton is mindig fizetni kell. Nem azért mert elitképzés van, hanem azért mert alapítványi iskolák. Vagyis ( nagy részben ) szülői befízetésekből tartja fenn magát az iskola. A többi igaz!

@szitaszitapéntek:
Az ország többségének valóban az a fontos, hogy fennmaradjon a lelkesedése, hogy élvezze az életét. Ezt hívják fogyasztói társadalomnak. De van egy kisebbség, akinek a munkahatékonyság, a termelékenység, a versenyképesség, stb. a fontos. Na, ők tartják el az országot. Ha már a Waldorf felveszi az állami normatívát, talán az ország fenntartásában is feladatot kellene vállalnia az onnan kikerülőknek. De az eddigi leírások alapján nem látom, mi a szerepe ebben a Waldorfnak.

@sas70: így van. optimális esetben minden gyerek a saját pillanatnyi korának megfelelő terhelést kap annak érdekében, hogy a valós élet kihívásaira minél jobban felkészülve kerüljön ki 18 évesen az életbe, akár továbbtanul, akár nem. Ebben egyetértünk. Amiben nem értünk egyet az az, hogy pontosan ezt *NEM* adja meg a waldorf.

Hozzám képest Erdei girhes, én nem bunyózhatok vele... De a példa jó. Amiről te vagy én beszélünk, azt a box világában úgy hívják, hogy hurka. A hurka olyan boxoló, akiről mindenki tudja, a legutolsó sportújságíróig (pláne a menedzserek és a felkészült szakértők), hogy rossz képességű bunyós, akit meg lehet venni pénzért. Szereznek ilyen hurkákat azoknak a bunyósoknak, akiket fel akarnak futtatni, és magas díjakkal ráveszik, hogy bunyózzanak a sztárolt bunyóssal. Az meg elhiszi, hogy ő a szuper bunyós, mert az összes hurkát rommá verte. Majd egyszercsak azt mondja az illetékes box szervezet (van vagy 4 nagyobb), hogy akkor most itt egy kötelező kihívó, ezzel játszol, a kötelező kihívó meg szarrá veri a sztárolt bunyóst. Ilyen helyzetből volt legalább kettő a magyar úgynevezett profi box történetében, orbitális égés lett belőle. Ha jól emlékszem, a Csonttörő becenevű bunyósunk is tán egy-két sallerig állta, amikor rendes boxolóval került szembe, nem hurkával.

Ugyanez igaz a waldorfra is. A gyerekek vidámak, boldogok, örülnek, hogy rejtvényt kapnak, és igyekeznek azt teljesíteni, csak a való élet nem ez a cukormáz, hanem a való élet az, hogy kapod sorban a pofonokat és állva kell maradni. A waldorfos meg bekerül élete első munkahelyére, ahol nem rejtvényt kér a főnök egy homályos távolabbi időpontra, hanem holnapra egy kimutatást és üvölteni fog, ha nincs kész. Amelyik gyereket nem nevelték rá különböző kisebb-nagyobb iskolai stressz helyzetekkel erre, az itt össze fog omlani, mint Csonttörő az első komolyabb ütéstől.

Ezért nem ér semmit a waldorf.

@szitaszitapéntek: a hsz-eddel az a baj, hogy attól, hogy léteznek a hagyományos rendszert követő iskolákból is rosszak, még a waldorf nem lesz jó.

Az én gyerekem meg úgy járt, hogy bekerült egy elég hajtós, teljesítményorientált, hagyományos iskolába, ahol 1-2ben két zseniális pedagógust fogtunk ki. A két tanítója rászoktatta a gyereket arra, hogy hajtás van, teljesíteni kell, nem rejtvényezünk, hanem házi feladat van, dolgozat, stb. ahogy a poroszos iskolákban szokás, és az én gyerekem meg az osztálytársai erre a követelményszintre álltak be. Nekik nem lesz problémájuk attól, hogy átlagos munkahelyre bekerülve átlagos terhelésnek, stressz lesz az életük, mert ehhez szoknak hozzá már első általánostól.

@Bambano:
milyen stresszmentesség?

Komolyan, szerintetek ebben a fajta oktatásban a gyereket nem stresszeli az a tény, hogy holnapután kiselőadást tart a herevöcönkék násztáncáról?
Vagy nem stresszeli az osztályközösségben elfoglalt helye?
Azt hiszitek, hogy egy ilyen iskolában a gyerekek nájlon-buborékban ülnek és mindenki angyalhangon beszél egymáshoz?
Ugye nem?
Vagy milyen stresszhelyzetekről ill azok hiányáról beszélünk? Ez most komolyan érdekel!

@kutya vacsorája:
A "momzillák" a szülői munkaközösségi tagokként mindenhol megjelnnek.

Miért gondolod, hogy álszent dolog az ami közös munkaként történik az iskola és a gyerekek épülése érdekében?

Amit jóérzéssel tudsz tenni az a saját örömödet is szolgálja. Ha nem tudsz másokért tenni, akkor ne tedd.
Marad az önzés és a többi szarevő külső szemlélése. Az érzés, hogy magadnak megtartottál mindent, de nem is kapsz a másoktól semmit viszont a tiéd.

@kakamatyko: egyrészt azért, mert nem az ő szintjükre van szabva az élet, másrészt azért, mert hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik 4-6 évvel hamarabb kezdtek edződni a pofonok súlya alatt.

@Videofon: lelkesedésen azt értem, hogy a gyerek édeklődése fennmarad, az a lelkesedés és kíváncsiság, ami az elsőst jellemzi megmarad végig. Mert ez a feltétele annak, hogy tanulni akarjon. Mert majd csak így tudja fenntartani az országot.
Felvesszük az állami normatívát, mert közoktatási feladatot látunk el.
Amiben mások vagyunk, azt mi finanszírozzuk. és amire nincs pénzünk, azt a két kezünkkel teremtjük elő.
Ez nagyon sokaknak szúrja a szemét, irigyek azonban mindig lesznek.
Ez a poszt is tele van olyan kommetelőkkel, akiknek semmilyen közvetlen tapasztalat nincs a waldorffal, csak fikáznak.

A posztolónak azt ajánlom, menjen el nyílt napokra, ismerkedjen tanítókkal. Előbbre jut vele.

@Videofon: Mármint bevallottan arra szolgál, hogy ami az egyéb tevékenységek miatt addig kimaradt, annak abban az éveben történik meg a pótlása, hogy teljes legyen a képzés az érettségi előtt. Szerintem ezzel semmi gond nincs. Nem csak a Waldorf "nem tudja megoldani" a 4 éves középiskolai képzést.

@Zsit (nyújtózós macs; révülettündér): itt minden waldorf párti azt hozza példának, hogy a waldorfos gyerekeket nem stresszelik az iskolában... hogy a gyerek azért oldja meg a rejtvényt, mert a tanárnéni örülni fog neki másnap.

@Bambano: El kell menni, meg kell nézni, és el kell dönteni mint szülő, hogy szerinted melyik iskola készíti fel jobban a gyerekedet. Hogy az életre-e, vagy sem, azt nem tudom. Mert hogy arra hogyan lehet felkészíteni? Minket az állami iskolák felkészítettek az ÉLETRE?

@belepofazok: Sztereotipiák!

Menj be a Vas útcai Szécheny Szakközépiskolába, majd meglátod mennyi szemtelem, pofátlan, buta, tanulni nem akaró, szemtelen,...gyerek van. Mondom. Tapasztalat.

De vannak követelmények. Nekünk például a héten dolgozatot kell írni egy kiválasztott állatról. Nemrég meg kellett tanulni a Rege a Csodaszarvasról-t, rovásírást, van házi feladat.

Én kérdezek: biztos, hogy jó a gyereknek ha már elsőtöl folyamatosan óriási követelményekkel nyomjuk Őket? Meg azzal stresszeljük Őket, hogy: nem lesz belőled semmi, ha nem tudsz más elsőben angolul, németül, számítógépül....?

@Videofon:
De azért te fejből kened a Bernulli-tételt, a másodfokú egyenlet megoldóképletének levezetését, vagy az elektronpályák telítődési sorrendjét? Ötöst kaptál belőlük? A hatékonyság attól függ, hogy tudod-e fejből a gyökkettőt? Ne kezd el a neten keresni egyikket sem, csak nézz magadba!

@belepofazok: bocsi, nem láttam a második részt. Nem csak ebben a szakközépben, de más iskolákban sem olyan rózsás a helyzet, mint hiszed és a Waldorf-ba sem csak gyengeelméjűek járnak.

Sztereotiőpiáid vannak, általánosítasz!

@Bambano: igenis stresszelik őket! aztán eltelik néhány év, felnőnek és greenpeace-nél csinálnak hülyeségeket, mint ő itt: hircsarda.hu/1-politika/2-hataron-tul/5917-magmahoz-kotozte-magat-a-greenpeaces-nincs-jol/

@safranek: Rovásírás? De tényleg? :) Köszi, ez most mindent eldöntött egyszer és mindenkorra :)))

@safranek:
Mindig az állami rendszer hibáival érveltek a Waldorf mellett. Az, hogy az állami nem ér semmit, még nem jelenti azt, hogy a Waldorf ér valamit. Az állami oktatás bevallottan válságban van. A Waldorf országos átlag körüli teljesítménye csak annyit jelent, hogy ők is.

Carl Rogers

@szitaszitapéntek:
"Ez a poszt is tele van olyan kommetelőkkel, akiknek semmilyen közvetlen tapasztalat nincs a waldorffal, csak fikáznak."

Nekem pl. nincs közvetlen kapcsolatom a szcientológusokkal sem. A hitgyülisekkel sem, az MLM-esekkel sem. A fasizmussal sem. A kommunizmussal sem. Az inkvizícióval sem. Az amstetteni rémmel sem. A kőszegi katonaikolával sem. Az angol iskolarendszerrel sem.

Azért véleményem lehet róluk?

Mindenki írja, hogy a waldorf így, meg úgy nem működik, meg cukormáz meg mittudom én...
Nem tudok jobb példát hozni saját magamnál. Nincsen semmilyen cukormáz. Tisztában vagyok az elvárásokkal, hogy mit jelent ez a szó, és mit jelent valamit határidőre, pontosan teljesíteni. Ez az oktatásban így néz ki:
12. osztályban van egy úgynevezett diplomamunka. Ez (a tervek szerint, a valóságban nem) egy a teljes évet magába foglaló munka. A diák választ egy témát, ami hozzá közel áll, de az értelem birodalmán belül maradva. A témát a tanárikarnak azért jóvá kell hagynia, de a választás eléggé szabad. Ezen a témán elkezd dolgozni, utána járni, elmélyülni benne, majd ír egy 30-40 oldalas szakdolgozatot, amit megtámogat egy művészi munkával, és prezentálja azt. Ha ez nem kihívás, akkor semmi. Az én munkám természetesen a színészet köré fogalmazódott, és a művészi munkám egy egész estés monodráma volt. Határidőre kellett, minőségi munkával elkészülnöm. Nem volt se rózsaszín, se megértő. Ha rosszul sikerült tudomásunkra hozták, ha jól, elismerték, és nem engedtek át gány, összecsapott, összeollózott munkákat. De ilyen kihívás elé csak 18 évesen állítják az embert.
Mint írtam fentebb is, 9. osztályban van mezőgazdasági gyakorlat, 11.-ben szociális munka (melyet én a PETŐ intézetben töltöttem). Pontosan tudjuk mi a munka fogalma. Tehát csak megvétózni tudom azt, hogy a Waldorf iskola nem készít fel a pofonokra, és értéktelen, hasznavehetetlen emberek kerülnek ki onnan.

@lilaliba gágá:
És te ezt a hírt komolyan vetted?
:-D

@Bambano:
mint iskola, nem _úgy_ stresszel, mint a hagyományos, poroszos rendszerű. Tehát nem azzal űzik őket, hogy hülye vagy fiam, ha karácsonyig nem olvasol. Ez a része igaz.
DE!
Ugyanúgy folyik felkészülés, önálló munka, van követelményrendszer. Csak éppen nem úgy értékelik a munkát, hogy aljadék, aki nem az elvárt szinten teljesít, hanem megmutatják neki, hogy fiam, ez-és-ez jó volt, de ez-meg-ez nem.
Szerintem ez óriási különbség.

És lássuk be, ilyen szempontból tekintve rengeteg versenytársa van a Waldorfnak. Sok más alternatív ped.módszer nyúl hasonló, vagy ugyanolyan eszközökhöz, mint ők.

Könyörgöm, nézzük már egy kicsit szemüvegmentesebben és távolabbról a dolgot. Faszé' kell itt vagdalkozni :)

@Terézágyú: lehet :), csak nem segítesz a posztolónak, aki ezt írta:
"Hálás lennék, ha azok, akik már láttak közelről Waldorf iskolát, esetleg onnan kikerülő fiatalt, megírnák véleményüket, legyen az negatív vagy pozitív. Külön köszönet azoknak, akik erős indulatot éreznek a "reformpedagógia" szó olvasásakor, de ezt az indulatot képesek kordában tartani. ;-)"

@Videofon: Ez szép közgazdasági szöveg, de valljuk be, hogy itt max. 28 éves felnöttekről beszélünk. A háború utáni első Waldorf iskola ha jól tudom 86-ban alakult. Arról nem is beszélve, hogy legfeljebb 15 - 20 Waldorf iskola van az országban. Tehát aki nem ismeri azt a pár végzős osztályt akik eddig kikerültek a Waldorf iskolákból, és jobbára most felsőoktatású intézményekben tanulnak, az nem tudja eldönteni, hogy mennyire hasznos tagjai ezek a fiatalok a társadalomnak.

@Terézágyú:
Ja szabadon fikázhatod bármelyiket és aki másként gondolja az majd figyelmeztetni is fog erre.

@Zsit (nyújtózós macs; révülettündér): Sehol nincs stresszmentesség. Kislányom waldorf oviba jár és bizony példás rend és rendszer van az oviban. És a gyerekek sem bánnak kesztyűs kézzel egymással. Csak szórakoztatásul a 4 éves kislányomtól:
"Sírós - picsogós, óvodába nem való, óvónéni nem szereti, bablevesbe beleteszi, kidobja a kukába, ott rohad meg magába"... Szóval nem kell attól félni, hogy nem találkoznak idejében az élet pofonjaival...

Néhány gondolat.
Nincs két egyforma Waldorf-iskola.
Van olyan, amelyiknek az alapítói hardcore antropozófusok, idealisták, és van olyan, ami kizárólag csak módszertani intézményként definiálja önmagát. A két véglet között rengeteg az átmenet.
Az sem mindegy, hogy az adott iskolában milyen tanárokból verbuválódott az oktatói közösség. Nem mindegy ha a olyan iskolába járatod a gyerekeid ahol a tanárok 85-90% egyetemet végzett + a waldorf-tanárképzést, vagy csak a waldi-tanárképzést és a kötelező pszichpedet valamelyik állami tanárképzőn (ez kötelező). A legrosszabb, amikor lelkes amatőrök egyszeri fellángolásból alapítanak minden szempontból elcseszett „waldorf”-sulit (szerencsére ez ma már ritka).
Ismerek olyan osztálytanítót, aki fizikából doktorált és már kétszer levezényelt egy-egy osztályt, három nyelven beszél, és négy saját gyerekét sikeres életpályára állította. Egy ilyen pedagógusra vakon bíznám a gyerekem.

Sport. Ki mondta hogy nincs? A Bothmer-gimnasztika és az euritmia kötelező, amellett az atlétika. A Waldorf-iskolák évente olimpiai játákokat rendeznek, ahogy a klasszikus görög sportokban mérik össze a képességeiket. Amellett gazdagabb iskolákban van akrobatika, kosárlabdacsapat stb.

Művészeti oktatás. Ezt sokan félreértik. Nem arról van szó, hogy rajzolás-, festéstechnikát oktatnak, hanem azt, hogy a tanult ismereteket megtámogatják a művészetekkel. Egy példa: földraj-meteorológia epocha során a gyerekek hegyeket, vihart, folyókat, városokat stb. festenek, rajzolnak, kiegészítve az absztrakt tudást, ismereteket.

Számonkérés. Folyamatos, és nagyon kemény. Csak nem versenyalapú. Tehát nem ad jegyeket, mert akkor a diákok (közvetett módon a szülők) nagyon könnyen a jegyek alapján szerveződnek hierarchiába. De egy epochazáró után majdnem egy teljes tanítási nap is rámegy az értékelésre, ami nagyon szigorú és személyre szabott. Egy normális waldi-tanár még a szülőknek is részletesen elmondja hogy éppen hol tart a gyereke és mire kellene odafigyelni. A waldorf amúgy nagyon komolyan veszi a Tekintélyt. Ha egy osztálytanító nem képes egy pillantással rendbe tenni a hülyegyereket, azt a kollégái lenézik (tegezés ide vagy oda).

Reáltudományok. Matek. Nem a 10-es szorzótáblát kell bemagolni, hanem a 12-est. Illetve bizonyos iskolákban megtanítanak más számrendszerek szerint fejben számolni. Egy nyolcadikos waldorf-gyereknek fejben meg kell oldani egy másodfokú egyenletet.
Normális waldorf-iskolákban a kémia és a fizika a legszuperebb tantárgy, hihetetlen eszközökkel és látványos kísérletekkel. Gyakorlatilag egy mini gizmondó, gémkapocsból készített motorokkal, vegyszerekkel stb. Egy átlag waldorf kémia fizika óra úgy néz ki mint egy szertar.blog.hu-s videó.

Irodalom-, humántantárgyak. A gyerekek jó esetben imádnak olvasni (nem egy tíz-, tizenegyedikest láttam, akik falták Dosztojevszkijt), rengeteg verset is tudnak, az osztályok drámacsoportjai versenyképesek.

Antropozófia. Elvileg csak 11. osztályban a filozófia óra keretében jut rá maximum két tanítási óra.

Hátrányok.
Magyarországon alig van normális anyagi-, szakmai háttérrel rendelkező waldorfsuli.
Az osztálytanító mindig lutri, ha kifogsz egy lila antróliba tanítónőt a gyerekednek valószínűleg annyi.
Szinte sehol, egyik iskolában sem vezették be normálisan az epochális oktatást.
Sokszor nem is a tanári közösséggel van a baj, hanem a nyagyonhülye, elkényelmesedett, ezohívő ősanyákkal, alternaív szülőkkel. Ha a felvételi beszélgetéseken ilyenek vannak többségben (ezoterikus anyaságukba belehülyült zsíranyák): menekülj – ha nem ilyen vagy, neked szülőként annyi.
Valóban költséges. Ha jó sulit fogtál ki és szuper osztálytanítót, és ki is tudod pengetni, akkor megéri.
Idegen nyelvek területén legendásan rosszul szerepel, a korán kezdett két nyelv ellenére. A Waldorf nyelvoktatás elméleti és gyakorlati háttere elhibázott.
Konzervatív steinerizmus. Nagyon sok waldorf-iskola metodikája és didaktikája görcsösen ragaszkodik a 90 évvel ezelőtt lefektetett alapokhoz, nem mernek hozzányúlni az informatika oktatáshoz, kevés helyen integrálják a legújabb tudományok eredményeit. Szülőként nézz utána, hogy ezzel mi is a helyzet az adott iskolában.
Többen írták, hogy a szülőtől is elég jelentős és aktív részvételt igényel. Mérlegeld, hogy képes vagy-e rá és/vagy lesz-e időd. (Pl. nemcsak a tanterem csinosításában; de lehet hogy olyan szakmád van, ami éppen az egyik epocha témájába vág, és az osztályfőnök megkér, hogy tarts 2-3 órát a gyerekeknek a mondjuk 7. osztályban.)

A legeslegnagyobb hátránya a többször említett lottó-jelleg. A gyerek vagy sokoldalú és szinte minden területen versenyképes felnőtt lesz, vagy pedig egy elcseszett lúzer.
Mondjuk ha szülőként nem vagy elfogult, és látod, hogy a gyereked tök átlagos, akkor nyugodtan add bármelyik waldorf suliba. Garantáltan boldog és kiegyensúlyozott ember lesz belőle. Nem lesz fényes karriere, de nem fog 25 éves korától a tévé előtt rohadni és/vagy változatos tömegrendezvényeken magából kikelve ordibálni.

@bm613:
Szerintem neked valami felületes tudásod van a waldorfról, mert amit itt leírtál, tök marhaság!

"Márpedig szabadság és kreativitásfejlesztés ide vagy oda, igenis kell tanulni is az iskolában... A Waldorf iskolában meg nem kell."

Ha nem kellene tanulni az iskolában, akkor nem tudnának a gyerekek semmit. Képzeld, megtanulnak például írni-olvasni a gyerekek és nem csak úgy rájuk ragad a tudás, mint a kosz.

"Ennek a gyereknek a szülei szerencsére 4 év után rájöttek, hogy ez nem jó. Ötödikben sorozatban kapta az egyeseket minden tárgyból"
Nincs osztályozás a Waldorf iskolákban, így egyeseket sem tudott hazavinni a gyerek.

Tehát én úgy látom, még ezt az esetet sem ismered, amit ellenpéldának felhoztál, nemhogy az iskolát.

Az írónak:
Szerintem, ha érdekel a waldorf, nézz ki egy közeli iskolát, nézzétek meg a nyílt napokat (virágünnep, advent, stb...).
A Rákosmenti suliban pl. szerveznek direkt a leendő elsős szülőknek január-februárban egy előadás sorozatot is, ahol megismerkedhetnek a szülők a pedagógiával, olyan diákokkal, akik már végeztek, sőt érettségiztek, vagy akár egyetemre járnak.
A waldorfos gyerekek tudása egy kompetencia mérésben sem szerepel rosszabbul, mint a normál iskolákba járó gyerekeké, sőt a gimnázium végén ők is leérettségiznek.

Ebben az egész vitában egyetlen dolog elkeserítő. Minden képesség, érték, amit a waldorfnak tulajdonítotok (tanulás öröme, tisztelet a másik iránt, a másik partnerként való kezelése, önbizalom erősítése) az általános/közép iskola egyik legfőbb feladatának kéne, hogy legyen, függetlenül a konkrét pedagógiai módszertől. Ausztriában élünk, a gyermekünk még csak bölcsis/ovis, tök átlagos intézménybe jár, de már itt látom (rokongyerekekkel összehasonlítva), hogy mekkore szemléletbeli különbség van. Otthon szerintem nem a waldorf nem waldorf a legfőbb választóvonal, hanem a gyerekhez való alapvető hozzáállás, amit egy jó pedagógus, waldorf nélkül, normál iskolában is megtehetne. Azt persze tudom (iskolapszichológus rokonon keresztül), hogy az átlag magyar iskolákban nagyon nagy eltérések vannak. szomorú...

@tizenot: Szerencse, hogy vannak ilyen emberek, mint te, mert így mindig lesz beosztott, sori dolgozó, és adminisztratív munkaerő a vállalkozóknak.

@kIára: Nnnnna. Az első normális, ojjjektív vélemény...?

@szitaszitapéntek:
" nem segítesz a posztolónak, aki ezt írta:
"Hálás lennék, ha azok, akik már láttak közelről Waldorf iskolát, esetleg onnan kikerülő fiatalt, megírnák véleményüket, legyen az negatív vagy pozitív. Külön köszönet azoknak, akik erős indulatot éreznek a "reformpedagógia" szó olvasásakor, de ezt az indulatot képesek kordában tartani. ;-)"

Hát ez már a kordában tartott véleményem :)

De azt is írta a posztoló: "akik már láttak közelről Waldorf iskolát ... megírnák véleményüket, legyen az negatív vagy pozitív"

És éppen ez az, hogy tőlük csak pozitív, ahogy mások is mondták: propagandaízű hozzászólások születtek :)))))))

És ez bizony nagyon szektaszagú :)

Gondoljátok el, hogy valaki megkérdezné, hogy belépjen-e a szocialista pártba, de csak az írjon, akinek konkrét tapasztalata van erről, és a hozzászólók mind a párt honlapjára irányítanák - akkor ti mit tennétek? :)

Ez csak példa volt - és nem politizálás.

@szitaszitapéntek:
"Felvesszük az állami normatívát, mert közoktatási feladatot látunk el."
Miféle közoktatási feladatokat? Az közoktatási feladat, hogy saját képetekre és hasonlatosságotokra formáljátok a gyerekeket? Az hitbéli feladat. Az, hogy a 13. évben ledaráljátok az érettségihez szükséges ismereteket? A másik 12 évre nem vesztek fel normatívát? 12 évig tanulnak nálatok a gyerekek nyelvet? Eljutnak arra a szintre, amire egy nyelviskolában heti néhány órában 12 hónap alatt? Megtanítjátok őket írni-olvasni? Akkor az ott végzettek miért nem ismerik 13 év után sem a magyar helyesírás szabályait? Felhalmoztok a fejükben egy individuális ismeret-szecska-halmazt? Ezekben hol van a 13 évnynyi közoktatási feladat?
Ne viccelj már velünk! Ha a Waldorf-ban dolgozol, homályosítsd már végre fel a tudatlanokat, mit is műveltek a gyerekekkel a szabadságra nevelés szentélyeiben!
Nem bántani akarlak, nem is kritizálni. De annak, amit eddig elmondtatok, tanárok és szülők, nem látom a pedagógiai, nevelési, módszertani értelmét.

@Sugyosa: Húúú, ezt most nagyon odamondtad, öregem! Mért beosztott, sori dolgozóra, és adminisztratív munkaerőre nincs szükség? Te atomfizikus vagy?

Külföldi Waldorf iskolák ilyen neveket adtak:

www.diewaldorfs.waldorf.net/list.html

Tehát van esély, még arra is, hogy fényes karriert fusson be a gyerek. Itthon sajnos még nem telt el annyi idő, hogy bizonyítani tudjanak a végzettek. Bár már szépen rajzolódnak ki nevesebb emberek.

@Videofon: Nem mondtam, hogy jobb. Azt mondtam, hogy Belepofázok meg a másik véglet, miszerint az állami jó a Waldorf meg szar.
Pont ugyan azt írtam mint Te.

@helixpomatia: Miért ne? Történelem órán te nem hallottál róla? Egyébként minden "ősmagyar hókuszpókusz" elméletektől mentesen tanulták.

@kIára:
az utolsó 2 mondatot kivéve egy nagy WOW :)

@adibadi:
nagyon helyes is! Ezt örömmel hallom.
Csúfolódás meg ... hát ebben az életkorban az lenne a fura, ha nem lenne. És pont hogy ezen keresztül tanulják meg az "erejüket" ill. a kulturált tetszés és nem-tetszés nyilvánítást. Már ha jó az óvónénijük. Amit erősen remélek (ez most mindenféle módszer-mentesen mondom)!

@Terézágyú: Oké, csak azt írtad:
"Nekem pl. nincs közvetlen kapcsolatom a szcientológusokkal sem"
és a "sem" miatt azt gondoltam, nincs kapcsolatod a waldorffal SEM.
És, ugye a posztoló közvetlen tapasztalatokat akart hallani.

De ha van tapasztalatod, és úgy fikázol, akkor hajrá:)

De ez abszolút mellékes az iskola választás szempontjából. :)
Terézágyúnak igaza van abban, hogy csak elégedet waldorf szülőket és diákokat megkérdezni nem a legjobb mondja a tájékozódásnak.

@safranek: Én hallottam róla, kérdés, hogy vajon Te hallottál-e róla? Ugyan is az eredete totál tisztázatlan, nem is értem, mivel kapcsolatban tanították? egyáltalán mi a haszna?

jajj de szép lett az utolsó posztom. Szóval, csak elégedett waldorf szülőket és diákokat megkérdezni nem a legjobb módja a tájékozódásnak.

@helixpomatia: Ugye azt nem kérdezed komolyan, hogy mi haszna a magyar kultúrának? (bár én az iskolában nem tanultam rovásírni)

@helixpomatia: @Zsit (nyújtózós macs; révülettündér):
Próbálkoztam :)

@álommaki: Visszaolvastam, végül is nem írtad, hogy konkrétan rovásírni tanult-e meg. Ha tanult róla, az más, akkor az rendben van. Ha Rovásul írni tanulni, akkor fenntartom az értelmetlenség súlyos vádját :)

@Videofon: A 13. év felkészít az érettségire. Nem akkor töltik az adatokat a fejükbe, hanem azt próbálják modellezni, hogy egy adott szituációban - érettségi vizsga - hogyan kell vizsgázni, beszélni, viselkedni. Nem egy vizsga van hanem több. Ha jól tudom erre már van készség más iskolákban is.

A Modoros blogon volt egy poszt a Waldorf-oktatásról, szerintem érdemes lenne megkeresni...

@hotgall:
12 évig mit tanultak? Úgy érik el országos átlagot, hogy egy évig csak az érettségire kondicionálják őket?

@Videofon:
És mindezeket az információkat honnan vetted?

Mi járunk egy ilyen iskolába és nem vagyunk szekta, a gyerekek tanulnak, magamat pedig elég kompetensnek tartom, hogy megítéljem: nagyon jól haladnak.

Ne írd, hogy nem akarsz bántani, mert a kérdéseid költőiek, hiszen a választ tudni véled, az "individuális ismeret-szecska-halmaz" pedig kifejezetten bántó.
Nincs vele semmi baj, ez a véleményed (bár tényleg érdekelne, honnan szerezted a rossz tapasztalataidat), csak tényleg nincs értelme tovább vitatkozni.

A posztoló tapasztalatokat kért, én elmondtam, Te belekötöttél, ez a posztolónak információ, pro és kontra, én itt befejeztem.

@hotgall: volna ebben ráció, amit mondasz, de engem valójában nem, vagy csak áttételesen érdekel az iskola maga. Ami engem valóban érdekel az az, hogy az onnan kikerülő gyerek milyen és ez utóbbiból van tapasztalat. És a tapasztalat azt mutatja, hogy igen nagy, mondhatni éles különbség van a hagyományos és a waldorfos gyerek között, szerintem ezt tényként elfogadhatná mindenki. A vita itt legfeljebb arról szólhat, melyiknek az előnyére, hátrányára, és nekem egyértelmű, hogy nem a waldorf van előnyben.

@helixpomatia: Mi a haszna? Mi haszna van megtanulni az Anyám Tyúkját?

Létezett, ez tény, Abban a korban létezett ez is. Megtanulta a gyerek -> többet tud, mint aki nem. Foglalkozott vele, gyakorolta, örült neki hogy megtanulta.

De ez itt most már OFF. (nem a témához tartozik)

@Videofon: a 13. év nincsen jól kivitelezve szerény véleményem szerint. Ebben az évben már csak azt az öt tantárgyat tanulja a diák amiből érettségizik, semmi mást. Ír 3 érettségi kaliberű és formájú vizsgát(vagy nehezebbet), ez annyiban előny, hogy ugyan év közben stersszhelyzet, de maga az érettségi már bakfity. Az előtte való 12 éveben meg nagyon sok mindent tanulnak.
De nem ezzel érik el az átlagot (átlagfeletti) érettségi teljesítményt.

@Videofon: Leérettségiznek. 90%-ban felsőoktatású intézménybe kerülnek, ami persze ma már nem nagy kunszt. Milyen országos átlag?
De nem is ez a kérdés. Kiváncsi vagy e a gyereked iskola választásánál más iskolákra is vagy jó ami közel van. És természetesen az is jó lehet. Hiszen mint sokan írták az iskola a pedagógusokon múlik. K TANÍTJA a gyermekemet. Tehát legyél kiváncsi másra is. Nézz meg mást is. Ennyi. És nem csak a Waldorfot.

Szerintem senki nem kétli, hogy a legtöbb waldorfos gyerek valóban gyerekként éliheti az életét, ha úgy tetszik, egy rózsaszín álomvilágban. Ki az a szülő, aki nem ezt szeretné megadni a saját gyerekének?

A waldorfot ellenző szülők - túl az ismeretlentől való félelmükön - saját és környezetük életét látva arra jutottak, hogy nagyfokú alkalmazkodás (nevezzük akár részleges önfeladásnak), és szigorúan mérhető teljesítmény- és számonkérés-alapú munka nélkül nem viszi az ember semmire. Ki az, aki ezt szeretné megadni a gyerekének?

A waldorf, saját elfogadásának megkönnyítése érdekében, ha már úgyis bízik módszerének hatékonyságában nyithatna a közösség elvárása felé. Mérhetővé kellene tennie a gyerekek fejlődését. Amíg ezt nem teszi meg, addig masszívan szembenáll a többséggel, megmarad reális alternatíva helyett egyfajta "hülyegyerek-képző", "ezoszaurusz-utánpótló", "táncold el a gyökkettőt" stílusú kvázi-szektának - legalábbis a többség szemében. A többség meg, megérthető óvatosságból nem kezd kísérletezni a gyerekén, hogy vagy bejön neki, vagy nem, de "legyen már róla saját képem..."

Mivel a waldorf nem fog alkalmazkodni, hisz nem jöhet ki jól egy korosztályos standardizált országos felmérésből, hiszen más ütemben haladnak, és egyébként sem a megmérettetésre készítik fel a diákjaikat, ezért a többség szemében is marad az óvatosság, meg a távolságtartás, ami kiből szektázást, kiből meg holmi materialista "teljesítménymérés" kikövetelését hozza.

A szülők és érintettek csillogó szemű beszámolói sem tisztázzák a képet, hisz az átlag "nemwaldorfos" meglehetősen pontos ítélettel rendelkezik a waldorfról, és ami nem fér bele a világképébe, azzal nem foglalkozik, vagy legalábbis megkérdőjelezi az elhangzottakat.

Azzal nem lehet mit kezdeni, hogy a "Waldorf az más." Ez a társadalom ezt nem tudja értelmezni, ezzel nem lehet mit kezdeni. Ez a hozzáállás elszigeteli a Waldorfot a többségtől - márpedig egy elszigetelődő, a többséghez alkalmazkodni nem akaró, arra képtelen, saját értékeiből jottányit sem engedő kisebbség még jót soha nem hozott. Ugye mindenki ismer ilyen kisebbséget?

Tényleg az elszigetelődés a Waldorf egyetlen útja?

@Videofon:
nem, nem!

Itt érzek egy kis zavart ám :)
A 13-ik évben próbálják az állami érettséginek megfelelő rendszerbe tuszkolni az addig megszerzett tudást. Ergo leginkább az addig eltérő számonkérési metódus helyett megmutatják, hogy mi vár rájuk az érettségin. Nem kifejezetten _tanítanak_ hanem inkább átstrukturálnak, felkészítenek.
Amúgy ez nem feltétlenül szükséges. Én ismerek olyan waldorfost, aki gond nélkül érettségizett, 13-ik év nélkül.

Néhány gondolat az elit jellegről.
Ha jól tudom, Pokorni gyerekei a pesthidegkúti iskolába jártak/járnak és szerintem nem lényegtelen tudni, hogy egy volt oktatási miniszter melyik iskolát tartotta legalkalmasabbnak a gyerekei számára. (Nameg az is vicces volt, amikor az egyik bazáron szépen beállt egy asztal mögé és egy agyonmosott pulcsiban szendvicseket és teát szolgált fel, mint minden átlagos szülő. Pózmentesen.)
Amúgy ez az elit dolog nem is abban nyilvánul meg, hogy mennyi pénzbe kerül, hanem hogy _kik_ járatják az adott iskolába a gyerekeiket (színészek, államtitkárok, tévéből ismert közepesen híres köcsögök stb.) Ez a gyerekem számára egyáltalán nem lényegtelen –> hogy már eleve milyen kapcsolati hálóba kerül.

A „kisegítő-suli” jellegről.
Magyarországon ez sem egyértelmű; nyugaton vannak külön felzárkóztató, különleges eljárást igénylő gyerekek számára alapított waldorf-iskolák.
A waldi egyik fontos alapelve, hogy a gyerekekben aktív, mindennapi tapasztalat során ki kell alakítani a szociális érzékenységet amit (bocsánat a hasonlatért – mint a terápiás lovak esetén), szellemi vagy testi fogyatékos gyerek állandó, segítő jelenlétével lehet a legjobban elérni. Egy 20-22 főt meghaladó osztályban két hátránnyal induló gyerek a megengedett. Az osztályra hihetetlen pozitív hatást gyakorolnak, az érintett gyerekek is szépen fejlődnek.
A súlyos bajok ott kezdődnek, mikor egy 14 fős osztályban 8, vagy még több ilyen gyerek van. Ezt mindenki megsínyli, a „normálisak” (nem tudnak fejlődni), a fogyatékkal élők, az osztálytanító (állandó stressz és kudarc), az iskolaközösség és a szülők.

@szitaszitapéntek:
Arra próbáltam célozni, hogy:
1. A "szabadságra nevelés" nem közoktatási feladat.
2. Az érettségire külön tanévben készítenek fel, nem az oktatás szerves részeként.
3. A nyelveket minden forrás szerint pocsékul tanítják.
4. Nem láttunk még végzett Waldorfost jó helyesírással.
5. Nem ad az iskola strukturált ismereteket. (ld. klára hozzászólását)
6. Nem adja meg a munkavégzéshez szükséges jártasságokat.
7. Tisztázatlan és bizonytalan a módszertan mögött lévő eszmerendszer.
8. A 90 éves, a modern pszichológia, pedagógia, metodika előtti oktatás-szemléletükhöz mereven ragaszkodnak.
9. Nem adnak modern ismereteket. (Bizony, ez is közoktatási feladat lenne.)
A fentieket eddig még senki sem cáfolta.
Rám lehet sértődni, de attól még a kétségek megmaradnak.

@safranek: OFF: Memoriter: edzi az agyadat, hogy később megtanuld a Pitagorasz tételt, vagy az alkotmányt, vagy az atomreaktor összeszerelést. De a rovásírásnak nincs ilyen hatása. De valóban off, hagyom is.

Ugyebár mint tudjuk, a Waldorf iskolában úgy tanulnak számolni (valamikor elég későn), hogy lerajzolják gyönyörűen azt, hogy 2+2, majd énekelnek róla egy dalt.

Nekem egy ismerősöm fiát a szar eredményei miatt (amúgy eszes srác)a nulla a négyzeten teljesítménye és eredményei miatt kibaszták a waldorfból, és most totál vége van a sima suliban, nagy gondot jelent az átállás. Amúgy ez is rejtély, hogy hogy vághatnak ki valakit egy Waldorfból. Állítólag ők mindenkiből kihozzák az eredményt, ezek szerint nem.

@helixpomatia: Az ilyenektől kell megvédeni az oktatási rendszert, mint te.

@Videofon: @Zsit (nyújtózós macs; révülettündér):
Pontosan, a waldorf-tanterv NAT-konform. Van a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervek és a Helyi tantervek. A magyar waldiknak megengedett a tanagyag átcsoportosítása és ütemezése, de a NAT-ban foglal tantervi célokat ugyanúgy el kell érni, mint bármely helyi tantervet készítő iskolának. A 13. év a metodikából fakad.

...bár én híve lennék az alternatív lehetőségeknek, lányomat is szerettem volna oda járatni, és nagyon kellemes volt az a két alkalom amikor ott voltunk, mert a gyereket EMBERKÉNT kezelték!!! de anyagilag akkor a havi nem túl magas összeg is éppen necces volt, de KICSIKE helyesírása elgondolkodtató:-)
Lányom jelenleg is Alapítványi iskolába jár - jellemzően sportolók - és a hivatalos gimi szenvedése után egy megváltás, úgy a szemlélet mint a számonkérés módja. A jegyeket itt nem magatartás alapján adják, hanem aktivitás, és tudás alapján!! Az előzőben állandóan probléma volt a vidékről bejárása 5 km de ismerjük a Volánt:-) és MÁV-ot, az iskola pedig nem fogta felé h a menetrendre és felsővezeték szakadásra - ami napi szintű itt - nincs ráhatásom! Probléma volt még a kreatívitása és nyitottsága és szókimondása, és az egyéni kultúrája, de itthon ezt kapta, ez van:-)a jelengeliben a legjobb magaviseletű és konkrétan nem ő változott hanem az iskola! Régebben sima gimnázium, a hely is ugyanaz csak Itt a sokak által hidegrázós fizika órán a "fekete lyukkal" érdekes módon le tudják kötni és fel tudják kelteni az érdeklődést:-) ... és havi 10e ft-ot ilyen olyan címszóval minden nappalin elkérnek.és nem történne katasztrófa ha a gyerek 5 percet késik, főleg h nem fél 8-kor kezdenek hanem 9-kor.
A tomboló kamaszokat simán Ady fanná képezték ki, mi ez ha nem oktatás:-)A tantárgyi jegyek nem a magatartást tükrözik - ki tud tovább lélegzetvétel nélkül eltűnni a padban - hanem pl saját maguk által kiválasztott, a témakörbe vágó un projketmunkák.
A gyerekem tomboló Hajógyáris 18 éves, de tudja ki Ady és azt is tudja h Ő MIÉRT SZERETI!!és ismeri az asszertivitás fogalmát:-)

@kIára: na akkor én mostantól nem szólok semmit, az én lányom egy suliba járt Kósa Lajos gyerekeivel:) de hogy az iskolához vezető kb. 40 méternyi bekötőutat miért nem aszfaltoztatta le rendesen, hogy legalább az ő autója ne menjen gajra, nem tudom... :)

Elsőre azt hittem, hogy sörről van szó :)

@Videofon:
1, 3, 5, 8, – igaz.
4, 6, 7, 9 – félig igaz, félig hamis. Iskolája válogatja.
2 – ez a magyar oktatási törvényből és az érettségi rendszerből fakad.

7. (még egyszer) – valójában nem tisztázatlan, csak (szerintem) ordas hülyeség. (Azért nem tisztázatlan, mert minden elérhető az antróról) De hitről, világnézetről sajnos soha sehol nem lehet érdemi vitát folytatni. [Én lehülyézem, ő visszahülyéz és ez megy a végtelenségig.] Amúgy engem is antropozófia taszít a legjobban a waldorf kapcsán.

Komolyan sokat segít ez a fórum! Érdekes megnézni a pártolók és az ellenzők hozzászólásainak hangnemét.
Kedves Posztoló!
Én is hasonló cipőben járok mint Te, ezért néhány gondolat arról a folyamatról, amin keresztül mi a férjemmel a Waldorfnál kötöttünk ki. Kérdéseket tettünk fel magunknak. Ilyeneket: ha én otthon arra nevelem a gyerekem, hogy mindenkit tartson tiszteletben, hogy ne "nyomulással" tűnjön ki, hanem azzal, amit a szívében a saját kiemelkedő tulajdonságának érez, vagy egyáltalán ne is tűnjön ki, ha neki az így jó, tehát ha erre nevelem, akkor mi lesz vele az oviban/suliban? Ott ennek az ellenkezőjét fogja tanulni. Az iskolában rögtön nekiállnak majd őt minősíteni, és elvárásokat támasztanak elé, olyanokat, amivel mi magunk sem tudunk egyetérteni (pl. első végére írni olvasni... szerintem ez baromság). Hogyan fogom olyasmiben támogatni, amivel én sem értek egyet? Hogyan fogom számonkérni, amikor szerintem is baromság az a lexikális tudás, amit a fejébe vernek egy mai gyereknek, és amikor nem értek egyet azzal, hogy osztályozni kéne őt, vagy hogy ötöst kéne hoznia? Miből fogom finanszírozni, és hogyan szakítok időt arra, amit viszont szerintem fontos lenne, hogy a gyerek lásson és megtanuljon a suliban, de nincs rá lehetősége (pl. művészetek, és megszerezhető valódi tapasztalatok)? Akarom -e, hogy a gyerekem pont olyan versengő, együttműködésre, kompromisszumra, mások véleményének tiszteletére képtelen biorobottá váljon,mint akiket nehezen viselek a munkahelyemen és a mindennapi életben -hozzátéve, hogy ezeket az embereket az iskola minimum 12 éven át arra tanította, hogy ilyenek legyenek? Bízom-e egy olyan iskolarendszerben, ami sorra olyan diákokat "termel", akik minden nemzetközi megmérettetésen kitűnően teljesítenek lexikális tudásban, ám rendre buknak el problémamegoldásban, gyakorlati dolgokban, csapatmunkában? Melyik európai ország diákjai végeznek rendre az első helyen a nemzetközi teszteken, és abban az országban milyen rendszerű az oktatás? Nálunk van -e ilyen, vagy ehhez közel álló oktatási forma? Gondolom -e hogy a jövő nemzedék alakítja a társadalmat? Gondolom-e, hogy manapság az életünkből leginkább az együttműködés, a nyertes-nyertes típusú problémakezelés, a valódi (értő és visszajelző) kommunikáció, egymás megértése hiányzik? Hiszem -e, hogy a gyerekem nem a diplomáinak számától, a pénzének mennyiségétől, a nagymultián betöltött vezető pozíciójától lesz boldog és kiegyensúlyozott, hanem attól, ha megérti és megtalálja saját magát? Ezáltal megtalálja majd a helyét mind a szűkebb mind a tágabb világában (igen, ha kell rovásírás szakértőként... :)) Ha képes lesz EMBERként, és nem biorobotként működni. Nos, mi ilyen kérdéseket tettünk fel magunknak.
Azt gondolom, hogy tökéletes okatatási rendszer nincs, de számunkra, a mi gondolkodásmódunkhoz, világlátásunkhoz Waldorf áll legközelebb. Ezzel azt akarom mondani, hogy szerintem próbáljátok először megérteni a Waldorf módszer lényegét, aztán megnézni, hogy mennyire passzol ez a Ti világnézetetekhez, mindennapi működésmódotokhoz, illetve ahhoz, amire otthon tanítjátok a gyerkőcöt. Mert szerintem a Waldorf abban is nagyon különbözik a normál sulitól, hogy nagyon komolyan épít a családra. Ha otthon mást hall a gyerek, ha otthon fogalma sincs senkinek a módszerről, a mögöttel lévő filozófiáról,stb. akkor szerintem nem sok értelme van oda járatni a gyereket. És az iskola látogatás szerintem is elkerülhetetlen.

@Zsuzsanna42:

"felhívom a figyelmet arra, hogy a Waldorf iskolák szellemiségét meghatározó, megalapozó eszme keresztény szemszögből: okkult"

ítélkező, kultúrkeresztény szemszögből valóban okkultizmus.

ám én csak egy szerény és korlátolt keresztény vagyok. nem merem azt állítani, hogy az én istenképem az egyedül helyes istenkép; nem merem azt hinni, hogy emberi ésszel felfoghatatlan isteni összetettséget és szándékot én fogom tűzzel - vassal - okkultizmusnak bélyegzéssel megvalósítani.

a keresztény szentírások (az ószövetséggel egyetemben) hordoznak egy csomó olyan mély üzenetet, amit a modern pszichológia csak a huszadik században fedezett fel (újra). ugyanezen mély üzeneteket más (nem keresztény) vallásik is megtalálták és megfogalmazták a maguk módján, maguk kultúrájának nyelvén. egy keresztény ember úgy mondaná: ahhoz, hogy valaki meghallja a szentlélek szavát, nem kell kereszténynek lennie, mert a lélek mindenkihez szól.

Rudolf Steiner, bár olyan szavakat használ ("asztráltest" és társai), amitől nem csak a kultúrkeresztények borzonganak meg, de a reálértelmiség is, mégiscsak arról beszél, hogy figyeljünk oda egymásra, szeressük egymást és ne ítélkezzünk.

@rdi:

röviden összefoglalva: a megjegyzésemből kiolvastál egy vélt modnanivalót majd ezt csúsztatásnak nevezted.

hadd gratuláljak.

@helixpomatia: Kézügyesség? Felkészülés más nyelvekre? Más betűkre, pl: kínai??? :D (ez vicc vó't)

@Videofon: A szabadságra nevelés nemhogy csak közoktatási feladat de mindenkinek kutyakötelessége. Ki az aki börtönre neveli a gyerekét? Annak mi értelme? Mi értelme eldönteni, hogy a gyerekem ügyvéd lesz, mert ez egy jól fizető, stabil szakma, de ezen kívül esélyt sem adni neki, önállóan eldönteni, hogy mi érdekli, és hagyni fejlődni?
A 13. év szerves része az oktatásnak, minden iskola máshogyan csinálja, egyszerűen csak felkészít egy vizsga helyzetre úgy, hogy azt utána még az egyetemen is tudják kamatoztatni az emberek.
A nyelveket valóban pocsékul tanítják, sajnos erre nem tudok ellenpéldát hozni. (legalábbis az én iskolámban)
A jó helyesírók sajnos nem olvasnak vagy kommentelnek blogokat. :)
A struktúrált ismereteket alatt sajnos nem tudom mit értesz.
Mi a munkavégzéshez szükséges jártasság? Írtam már arról milyen munkakörökbe szerezhettünk ugyan minimális tapasztalatokat, de tapasztalatot, illetve, hogy tisztában vagyunk az elvárásokkal, és azok teljesítésével.
Diákként az eszemrendszerről nem tudok érdembe szólni sajnos.
Ismét, mi számít modern ismeretenek? Informatika? Aktuál politika? Gazdasági helyzet? Mind-mind része az óráknak a megfelelő korosztályoknak.
Egy szóval sem állítom, hogy a Waldorf képzés tökéletes lenne, rengeteg fenntartásom van saját iskolámmal szemben is. De ha az ember tisztában van a hibákkal, akkor azokat szerintem lehet orvosolni is, és jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már egyszer 12 évig tanultam németül miért nem tudok? És érdemesebb-e inkább egy olyan iskolába járatni a gyereket, ahol nem csak németóra van, de meg is tanítják németül. Ez egy hatalmas feketepont az én iskolámnak.

@Terézágyú:

nagyon egyszerű elfogadott iskolaérettségi vizsgálatokról van szó, ezen túl törekszenek 50% körüli lány-fiú arányra.

Egyébként most néztünk egy állami iskolát, és mint láttunk? Lassított tanterv, másodikra tanulnak meg írni, olvasni, számolni. Reggeli beszélgetéssel indul az óra, Nem szigorúan 45 perces órák, lehet több kevesebb. Két tanítónéni. soportdinamika. stb.
Tiszta Waldorf :)

www.diewaldorfs.waldorf.net/list.html

Ahogy elnézem a listát főleg a szórakoztatóiparba szállingóznak a waldorfosok (sportolók-színészek-politikusok, elvétve néhány bankár)

Természettudós miért csak 2 van a listán?
(persze lehet, hogy a lista van rosszul összeállítva, engem pl. egy rakat fizikus-programozó-biológus jobban meggyőzne)

@álommaki:
"jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már egyszer 12 évig tanultam németül miért nem tudok?"
Ez azért nem Waldorf-specifikus probléma. Ebben az egész magyar közoktatás elég gyenge...

@pounderstibbons: fiam villamosmérnöknek készül, lányom gyógyszerésznek. a legkisebb még csak álmodozik, de biológus szeretne lenni.

@Pista bá:
állítólag? ismertél olyat, akinek mesélték, hogy ....

Bizony, ott is van olyan, hogy megkérik a nebulót, hogy többet ne látogassa az intézményt. Ugyanis ha nem tudnak együttműködni, nem kell egymásra pazarolni az időt és az energiát.

A Waldorf nem csodaszer. Sőt. De egyes gyerekeknek sokkal jobban megfelel a tanítási metódus, mint a versenyistállós módszer.

@pounderstibbons: Miért jobb az atomfizikus, mint a többi?

@pounderstibbons:
miért győzne meg jobban? A többi foglalkozás nem értékes? - költői a kérdés, nem kell válaszolni! :)

Sziasztok!
Én ismerek egy családot, ahol 4 gyerek jár Waldorf iskolába. Annyit szeretnék leszögezni, hogy waldorf és waldorf iskola között is van különbség. Természetesen ott is a pedagógusok hozzáállásán múlik minden. Akiket én ismerek egy gyengébb waldrof-ba járnak és azt nem mondanám, hogy a nyelvekkel olyan jól állnának (érettségi előtt 1 angol középf. nyelvvizsga). Az a tény, hogy nincs követelmény azoknak a gyerekeknek kedvez, akiknek nincs önszorgalmuk. Valljuk be, hogy egy serdülő gyerek inkább a haverokat választja, mint a matekpéldát(főleg, hogy nincs következménye). A hagyományőrzés dicséretes dolog, csak néha már erősen kicseng belőle a politikai töltet. Ha a gyerek egy burokban nő fel (nem görcsöl a felelet, dolgozat miatt), akkor mit tesz az első egyetemi vizsgája előtt? Waldorf egyetem nincs ugyebár... a munkahelyről már ne is beszéljünk...
Az a lényeg, ha waldorf iskolára esik a döntés, akkor is ki kell választani a legjobbat!
U.i. Én 2 évig jártam Angliában iskolába és az ottani módszerek nagyon is hasonlítottak a waldorféra. Jó volt bejárni!

@Terézágyú: @Mészáros Laci:
Nem tudom, hogy mennyire egyszerűek. Ez valóban egy többlépcsős folyamat, és nemcsak a leendő osztálytanító vesz részt benne, hanem az adott iskola 3-4 másik pedagógusa, és az iskolapszichológus.
A szülőkkel alaposan elbeszélgetnek, főleg akkor, ha első gyereküket adják be. (waldorf-szülő-kompatibilitás teszt :) – mennyi tévét néznek, miket esznek, miért a waldit választották és még egy csomó elsőre viccesnek tűnő káderezés)
Vizsgálják a gyerek testi és szellemi fejlettségét. Közös kirándulásokat vagy eseményeket szerveznek, ahol megfigyelik, hogy a gyerek(ek) hogyan viselkedik csoportban.
Megvizsgálják a korcsoporttól való +/– eltérést.
Viszonylag stresszes folyamat (sokszor kemény viták dúlnak), különösen mikor el kell tanácsolni egy gyereket.

@Mészáros Laci: ezekre úgyis különórára járatod majd....

@safranek: ezzel ne nagyon nyugtasd magad. Állami iskolában első év végére a gyerek megtanul írni, olvasni, összeadni, kivonni. Az én fiam is megtanult, pedig nem géniuszképzőbe jár.

@safranek:

Többen kétségbevonták a waldorf iskolák reál ismeretek oktatására vonatkozó képességét.
Ennek a legjobb cáfolata az lenne, ha mutatnának olyan komoly tudós főt a témában (mi több, sok-sok tudós főt), akit ők oktattak.

Az egyik waldorf párti kommentelő által linkelt "akikre büszkék vagyunk" oldal, engem nem győzött meg.

@Zsit (nyújtózós macs; révülettündér):
Mert ahhoz, hogy a nemzetgazdaság kikerüljön a trutyiból, nem művészekre, sportolókra, látványértelmiségiekre van szükség. Ha mindenki Waldorfba járna, művészkedésből, sportolásból megélne az ország? Ha pedig egzotikus iskola, miért nem lehet annak nevezni? Az ad valódi tájékoztatást a kérdezőnek, ha sikerül elhelyezni a Waldorfot az iskolarendszeren belül.

Három gyerekem jár(t) waldorf iskolába, az egyik kilenc évig, a másik 6 éve, a harmadik 2 éve. Két waldorf iskolát próbáltunk. Van egy negyedik gyerekem is, már leérettségizett, soha nem járt waldorfba, Ő a kontrollcsoport. :-)

Amúgy is elég sok diákot láttam már, akik (legalábbis többségükben) meglehetősen szimpatikus állapotban kerültek ki a waldorfból, és a felvételi arányok is teljesen átlagosak. Persze nem kell túlzott reményekkel nekimenni. A waldorf sem tökéletes, természetesen.

Alapjában véve meg vagyunk elégedve a waldorffal. (Összesen hét iskolát próbáltunk eddig, ebből 4 volt alternatív iskola, szóval van némi rálátásunk a különböző típusú iskolák előnyeire és hátrányaira is.)

Pár dolgot ki kell bírni.

Egy: hogy a gyerek csak harmadikra fog írni-olvasni, és addig nem tudsz vele iskolát váltani, csak nagy keservek árán (utána sem NAGYON könnyű, beismerem), és a környezet, különösen a nagyszülők valószínűleg halálra görcsölik majd magukat amiatt, hogyan adhattad a gyerekedet egy olyan iskolába, ahol "semmit nem tanul".
Valójában a gyerekek nagyon is sokat tanulnak a waldorfban, és ami a fő, azt később is tudják, nem úgy, mint a "normál" iskolában, ahol elég, ha a témazáróig tudja a gyerek, utána minden tét nélkül nyugodtan elfelejtheti az anyag nagy részét...
Valóban úgy tűnik, mintha a waldorfban kevesebb tényanyagot próbálnának a gyerekek fejébe verni, de szerintem megéri. Amit kapnak, az sokkal használhatóbb, alaposabb, megemésztettebb tudás. A waldorf nagyon gyakorlatias (állandóan kisérleteznek, lemérik, leugrálják, megfigyelik, lerajzolják a dolgokat), és ennek sok előnye van. Mérlegeljétek, nektek mi a fontosabb!
Én azt tanultam, hogy az ember elfelejti az adatok 75%-át 5 éven belül, ha nincs alkalma használni a tudását....

Kettő: valóban van néhány fanatikus, szektás jellegű ember a waldorf-közösségekben. Azért közelről ez nem annyira riasztó. A többség normális, hozzád hasonló ember, aki olyan iskolát keresett a gyerekének, ahol nem állandó frusztráció vagy folyamatos kemény versengés az élet, harmadik opció nélkül.
A családok valójában üdítően sokszínűek. Komolyan mondom! Valószínűleg sok pozitív meglepetésben lesz részed ezzel kapcsolatban, ha végül a waldorf mellett döntötök!

Három: igen, van "tandíj". Ezt valójában alapítványi hozzájárulásnak hívják, és enélkül a waldorf-iskolák nem tudnak működni, mivel az államtól csak a fejkvótát kapják meg, és ez a működési költségeknek csak kb. a 40%át fedi le.
Egyébként a fizetős iskolák között a waldorf a legalsó kategóriában van (árszínvonalban), de persze ez senkit nem vígasztal, aki nem tud havi 20-30 ezer forintot költeni a gyereke oktatására...
Sok szülő számára azonban még nagyobb teher, hogy rengeteg közösségi munkát kell vállalni, jó, ha ebben is képben vagytok, mert különösen az első három évben ez komoly penzumot tesz ki!

Hatodik vagy nyolcadik után általában véve már nem olyan nehéz iskolát váltani. Ahogy látom, akkor is inkább az előítéletekkel kell megkűzdeni. Az én gyerekem mindenesetre remekül megállta a helyét az állami gimnáziumban (jeles), és hallottam már olyan gimnáziumról is, ahol kifejezetten szeretik a waldorfos diákokat, mert az a tapasztalatauk, hogy sokkal önállóbbak és szociábilisabbak az átlaghoz képest. Ilyen kevés van, ez biztos.
Ezekben valóban nagyon jó a waldorf: önálló feladatvégzésre és csapatmunkára egyaránt felkészít (ezzel szemben a "normál" iskola sem önállóságra, sem együttműködésre nem motivál), és a waldorf így valóban az életre nevel...

Persze vannak árnyoldalai is.
Egyrészt készülj fel rá, hogy a waldorf-oviból jött gyerekek az elején jobban össze fognak tartani, ez a "külsősöknek" hátrányt jelenthet a beilleszkedésnél. Vannak persze olyan típusú gyerekek, akik bárhova beilleszkednek pillanatok alatt, ez inkább a visszahúzódóbbaknak jelenthet problémát. A helyzetet ronthatja, hogy az olyan típusú alternatív iskolákban, ahol a tanár-diák kapcsolat partneribb jellegű, és nem megfélemlítésre épül, ott gyengébb tud lenni a csoportkohézió. Ez nem csak a waldorfra igaz tapasztalataim szerint. Persze minden típusú iskolában vannak csúfolódó, és gyakran csúfolt gyerekek, de a tradicionális "porosz" iskolában erősebben összezár a gyerekközösség a tanárral szemben. Itt ez hiányzik.

Ami a fő: a waldorfban éppúgy igaz, vagy méginkább igaz, hogy elsősorban a jó tanítón múlik, ha jól fogja érezni magát a gyereked. És az gyakran lutri (és nem csak a waldorfban az), hogy milyen tanítót fogtok ki. Bizony itt is előfordulnak alkalmatlan pedagógusok, még ha ritkábban is, mint más iskolatípusokban.
De épp elég nagy pech, ha Ti fogtok ki egy ilyet.
Mindenképpen ajánlom, hogy járjatok be a szülőknek tartott felkészítő előadássorozatra (ez koratavasszal szokott lenni), ott több tanárt is bemutatnak, jól elmagyarázzák, hogyan működik, és optimális esetben a jövendő tanítót is van módotok megismerni.
Nekünk eddig mindig szerencsénk volt a tanítókkal...

Az osztálylétszám valóban elég magas általában, de érdekes módon azt tapasztalom, hogy ez nem olyan nagy gond, mint a "normál" iskolában. Nem tudom, mi a titka... :-)

Sok sikert, sok szerencsét kívánok az iskolaválasztáshoz. Magam is tudom, milyen sok múlik ezen. :-)
Ha további kérdésed lenne, nyugodtan, akár privátban is...
Üdv.

@Terézágyú: Már bocs, de te olyan hülye vagy, hogy mutogatni kéne. Aki a pirosra is bebizonyítja, hogy kék, attól inkább nem kér senki semmilyen véleményt.

@pounderstibbons:
A lista inkább a celebritásokra van kihegyezve. Én ismerek egy asztrofizikus waldorfsulist (most kb. 70 éves), aki Hawking művei német kiadásának volt a tudományos szakértője. Informatikában is jeleskednek, sőt van valami antropozófus/waldorfos jellegű hálózati-kutatási terület is (sajnos erről keveset tudok).
Mezőgazdászból, biológusból elég sok van, mert ugye Steiner a waldi mellet a biodinamikus mezőgazdaságot is elindította és ehhez kellenek a szellemileg erre kondicionált szakemberek.
Orvosok is vannak szép számmal (ugyanis létezik az antropozófus gyógyászat, amelynek gyakorlása orvosi egyetemhez kötött).

De minden ilyen lista felesleges. Minden eszmerendszernek vannak ilyen semmitmondó önigazolásai. „Jé, XY ezt és ezt csinálta, ilyen és ilyen, oszt nézd mégis mi lett belőle…”

@Videofon:
te, képben vagy, hogy mennyi közgazdász és jogász van ma az országban? (bocs, ez erősen ironikus ...)

@Terézágyú: De, meg kellene azt is érteni, csak mivel az kézenfekvő, hagyományos, úgy tűnhet nincs vele teendő.

@safranek:

sehová nem kell járatnom egyrészt maguktól járnak (a nagyfiú gitárt és társastáncot tanul, a lány balettra jár és cserkész őrsvezető), másrészt én nem kívülről fikázom a waldorfot, hanem belülről ismerem.

@kIára:

igen, ismerem, háromszorosan.

@=Sas=: jaj, jaj, ne ítélkezzünk, kérlek. lehetséges,h.szoktam tenni "másokért", csak nem ott, ahol fizetek is 25e+ -t... ugyehogy?

@Videofon: Mégegyszer! Nem 13.ban csak az érettségire készülnek. Ha már kikényszerittetted: az általad emlitett átlagot? 12 év alatt kell elérniük. Különben hogy készül fel az érettségire? Persze nem akarlak áltatni, legkevésbé befolyásolni. Maga a felkészítés más rendszer szerint megy mint az állami iskolákban és ez sok türelmet igényel a szülőtől aki általában jobbnak akarja látni a gyermekét. Normál esetben a gyerek képességeit veszi a pedagógus figyelembe.Ezért nincs többek között osztályzás, mert csak magához képest osztályozhatná a gyereket.Az pedig ha az általad nézett átlagot tekintjük nem lehet mérvadó, hiszen a jobb képességü gyerek egy hónap alatt teljesített 2-e lehet hogy több mint a rosszabb képességünél a 4-es. És ha a szülő összevetné a két jegyet..........?????

@Videofon: Van itt egy kis félreértés. A waldorf nem művészképző, még ha finanszírozási okokból művészeti iskolának is van osztályozva, és még ha valóban igen magas is az ún. művészeti tevékenységre fordított idő. Ennek azonban az az oka, hogy Steinernek az volt az elképzelése, hogy az értelmi fejlődést nagyban segíti a művészeti és kézműves terület fejlesztése, sőt, úgy látta, hogy sokkal kevésbé hatékony értelmileg fejleszteni egy gyereket anélkül, hogy érzékileg (tehát mozgásában, érzékelésében) és érzelmileg is fejlesztenénk. Azaz ez egy harmonikus ember-nevelési elmélet, nagyjából az ép testben ép lélek modernizált eszméjének jegyében.
Az a vicc az egészben, hogy a modern neurológiai és pszichológiai kutatások maximálisan alátámasztják Steiner eredetileg inkább obskurus fantazmagóriának tűnő elképzeléseit, ezért van, hogy manapság sorra nyitnak a különböző játszóházak és fejlesztő alapítványok, amelyek lényegében azt tűzik ki, hogy a fejnehéz iskolai oktatást kiegészítsék a mozgásfejlesztéssel -- amiben nem csak a nagymozgások, hanem a finom motorika fejlesztése, az egyensúlyérzékelés és a ritmusérzék fejlesztése is beletartozik.
Megfigyelték ugyanis, hogy a tanulási nehézségekkel kűzdő (ún. figyelemzavaros, diszlexiás, stb.) gyerekek fejlesztésében ezeknek a területeknek kiemelt jelentőségük van.
Magyarán: ha waldorfba adod a gyerekedet, enyhébb esetben megúszod a diszlexia-cirkuszt, meg a hasonlókat. (Súlyosabb esetben persze nem.)
És azért is van manapság annyi súlyos eset, mert a gyerekek kevesebbet mozognak, helyette többet ülnek a tv vagy újabban a monitor előtt. Ezért nem a megfelelő módon megy végbe az idegrendszer érése, a gyerekek ügyetlenek, és írni is sokkal nehezebben tanulnak meg, és az értelmi fejlődésük sem kiegyensúlyozott, annak ellenére, hogy meglepően tájékozottak.
A waldorfban ezt is próbálják ellensúlyozni. (Pl. azzal, hogy igyekeznek a szülőket meggyőzni arról, hogy nem tesz jót, és különösen a 9 év alatti gyereknek, ha a tv előtt ül naphosszat.)

Ha tájékozódsz, akkor kiderül, hogy Németországban, meg más országokban, ahol régóta és folyamatosan működnek waldorf iskolák, a kimenet nem egyöntetűen művészekpalántákból áll. Picit magasabban reprezentáltak, mint más iskolák outputja, de nem vészes az arányeltolódás.

Szóval nem művészképző, hanem egészségesen, arányosan fejlett, kiegyensúlyozott embereket képző intézményekről van szó. :-)

Legalábbis, amikor hatékonyan, jól működik.

@Bambano: A tapasztalat nem azt mutatja, hogy a waldorfból kikerülő gyerekek életképtelenebbek lennének másoknál. Épp ellenkezőleg.

Nem tudom mennyire közeli rokonságból mennyi ideje, hány gyerek, melyik waldorf iskolába jár nálatok, de nem biztos, hogy egy darab mintából kéne messzemenő következtetéseket levonni...

@Videofon: hat ezzel van par gond azert. bar tudom, hogy mas tema, hogy manapsag a pedagogusok haritjak a nevelest, csak oktatnak. szoval megteszem en itthon, ami csak telik tolem, eddig is megtettem mar. de ha a gyerek az ebren toltott idejenek mondjuk legalabb felet oktatasi intezmenyben kenyszerul eltolteni, legyen az mar olyan, ahol figyelnek ra, vagyis gyerekkozpontu, arrol nem is beszelve, hogy a masik felet az ebrentoltott idejenek ne erdektelen dolgok biflazasaval kelljen toltenie. szoval ertem en, hogy rajtam is nagyban mulik, mennire teljesedik ki az erdeklodesi teruleten, de ne csokkentsuk mar az iskola szerepet sem a dologban. igenis fontos, hova kerul, milyen kornyezetbe, milyen teher ala, es milyen kozossegbe. es a gyerekem tulajdonsagaihoz es kepessegeihez en a waldorf pedagogiat egesz jonak tartom.

tobben elojottek a kereszteny allasponttal, miszerint az antropozofia ordogtol valo tudomany. tudom, hogy van egy ilyen szembenallas a keresztenyek reszerol. en magam is keresztyen vagyok, nem vagoyk az antropozofia kovetoje, de azert a szemellenzot is levettem. a waldorf iskolakban nincs antropozofia, mint ahogy a waldorfos modszer az pedagogia, es nem filozofia. a filozofia az antropozofia. antropozofiai eloadasokon reszt vehetnek a szulok, ha akarnak, mert szoktak szervezni ilyeneket. egyre en is elmentem. nem lettem hive eppenseggel ennek a filozofianak, de semmi karosat nem talaltam benne. semmivel sem kulonb, mint barmely mas filozofiai iranyzat. mellesleg eletem legjobb eloadasat hallgattam meg, nagyon tutin ossze volt rakva, ugyhogy ha valaki lat valahol gyuricza eloadast antropozofiabol, menjen el megnezni. megfordultam jopar felsooktatasi kepzesben,igy rengeteg eloadason, de ez volt a legjobb. szoval a lenyeg: a filozofia maga nem jelenik meg az iskolakban, csupan olyan szinten, mint amennyire kersztenyseg az, hogy a jezuska hozza az ajandekot karacsonykor...

erettsegi temakorhoz annyit tennek hozza, hogy mig a gimnaziumokba van felveteli, vagyis tanulmanyi eredmeny alapjan valogatjak be a tanulokat, addig a waldorf intezmenyekben nincs ilyen szelektalas. nyilvan nehanyan abbahagyjak gimnazium elott, de ez az o dontesuk, ha valaki tovabb akar menni, akkor mehet. tehat ne hasonlitsuk ossze a dolgot egy sima gimivel. bar asszem, meg ugy is jo az arany a waldorfban. vagyis ha 26 fobol 20 leerettsegizik, az kivalo teljesitmeny, figyelembe veve, hogy a hagyomanyos rendszerben ebbol a husz fobol, ha rendes altalanosba jarnak, joparan be sem kerultek volna nyolcadik vegen gimnaziumba.

@Bambano: Vegyük figyelembe, hogy az iskolai oktatás képességeken is múlik. nem véletlenül mérnek ma már az elit iskolák képességeket, és nem lexikális tudást. Nincs a Waldorfban lemaradás. Valaki írta fentebb, hogy burokban vannak, igaz. Az a szülő irassa Waldorfba a gyerekét aki nem teljesítmény centrikus. Nem azért mert a Waldorfnál nem kell teljesíteni, de az biztos hogy nem verik bele. Aki egyik naprol a másikra akarja hogy gyermeke földrajzból megtanulja a holnapi anyagot, az állami iskolába irassa gyermekét. Kérdés hogy a fél óra alatt megtanult anyag mennyire fejleszti a gyerek tudását?

@Bambano: Majd meglátod, lesz-e a gyerekednek problémája...

Én nem vagyok elájulva a waldorftól, teljesen realista vagyok.
Állhat egy poroszos iskolában dolgozó tanárgárda is csodálatos pedagógusokból, és akkor kb. ugyanolyan jó lesz a suli, mint egy JÓ waldorf, és a szar waldorf egyáltalán nem jobb mint egy szar állami...

De azt azért ne hidd, hogy a waldorfban nincsen követelmény.
Tudod mi a különbség?
Az, hogy a waldorfban nincs osztályzás, úgyhogy itt addig íratják a dolgozatot, amíg meg nincsen az elégséges szint.
A normál iskolában nyugodtan ülhetsz a seggeden, miután bevésték a karódat...

Na ez a különbség.

egy ismerősöm mondta és milyen igaza van:

"a waldorf iskolával az a baj, hogy utána nem jön waldorf élet."

ennél tömörebben én se tudtam volna elmondani, de van itt vagy 300 komment, aminek egy része ugyanezt fejtegeti.

az élet szívás. az iskola nagyrészt arra van kitalálva, hogy erre a szívásra felkészítsen, kis, legyengített szívás adagokkal. vagy kialakul benned az interfész a külvilággal kapcsolatban, vagy nem, de ha egy iskola azt hazudja, hogy erre nincs szüksége a gyerknek, akkor az szar iskola.

ez a véleményem.

@zoldborso:
azt szeretnem kerdezni, nincs-e valami tipped arra nezve, hgoy megis milyen alapon tudnek donteni az iskolat illetoen. nalunk ketto van, az egyikert tobbet kell autozni, de ha jobb, meggondolom. latom, irtad, el kell menni a nyilt napra, de ott milyen szemmel neznel/neztel korul? altalanos benyomast probaltal szerezni inkabb, vagy volt par konkretum, amire valaszt akartal? es ezeket a valaszokat mennyire kaptad meg elore?

@Bambano: A modern pszichológia és pedagógia maximálisan cáfolja a pofonok súlya alatt edződési elméletet. A pofonok súlya alatt edződő kisgyerekekből frusztrált neurotikusok lesznek, vagy aggresszív állatok. Abból lesz kiegyensúlyozott, sikeres felnőtt, aki érzelmi és fizikai biztonságban töltötte a kritikus periódusát, és AZTÁN engedték leválni, amikor maga igényelte ezt, és nem kímélték meg a pofonoktól, AKKOR amikor már maga kereste a kihívásokat.
ÓRIÁSI különbség.

És ne aggódj, egészséges emberek leválnak, ha hagyják őket.

@=Sas=: nanáhogy komolyan, minden szavuk arany :)
egyébként waldorfos (gimnázium) tapasztalatok alapján: nem jó az mindenkinek. és akármennyire is liberálisnak vallják magukat a tanárok, a renitensekkel nem tudnak mit kezdeni: eltanácsolják. A vicc az, hogy akiket elküldtek, a "hagyományos" középiskolákba gond nélkül beilleszkedtek, ugyanúgy egyetemre kerültek stb.
A nagy többségnek azonban nagyon is megfelelt ez a rendszer és az, hogy szabadon "mozoghattak". Inkább az a fontos, hogy a szülők felismerjék, az ő gyereküknek jót tesz-e ez a képzési forma

@bm613:
"A Waldorf iskolában meg nem kell. Lesz a gyerekből egy boldog, kiegyensúlyozott, kreatív, de tökéletesen tudatlan ember, aki semmihez nem ért, és nem is lehet tanítani, mert az alapjai hiányoznak. Ennek a gyereknek a szülei szerencsére 4 év után rájöttek, hogy ez nem jó."
Hát, ez azért elég kemény.... :S A boldogság csak olyan mellékes valami volna? Nem is tudom, hogy szülő vagy iskola álmodozhat-e ennél többre?

...ennél többről...

@Kalor:
Ha már egyszer úgyis a Waldorf mellett döntesz, én megkérdezném tőlük, hogyan tudják kibontakoztatni a gyermeked növényimádatában rejlő lehetőségeket.
A Waldorf művészet-központúsága elősegíti vagy gátolja érdeklődése kiterjesztését?

@Kalor: Sajnos mindig lutri marad bizonyos fokig.
Én (nő létemre) figyelembe vettem a zsigeri jelzéseimet (vagy poétikusabban: a női megérzéseimet) is.

Azt mindig komolyan mérlegelni kell, ha lényegesen messzebb van az iskola. Ez nagyon fontos szempont. Nem jó a gyereknek, ha fél hatkor kell kelni, hogy beérjetek az iskolába... Én azt gondolom, nincs az a szuper iskola, ami megéri, hogy a gyereked kiboruljon a kialvatlanságtól...

Egyébként nem nyílt napról beszéltem. Ez egy érdeklődő szülők számára tartott előadássorozat, hogy megfelelően informálva dönthessetek, és heti egyszer szokott lenni, esténként kb. 6 héten át, rendszerint közvetlenül a jelentkezési határidő előtt van vége.
Érdemes eljárni rá, legalább 2-3-ra mindenképpen. Mindegyiket más tanár / iskolai dolgozó szokta tartani, más témakörről (az eszmei neveléstől az iskola finanszírozásáig), és a végén be szokták mutatni a tanítót is.

@zoldborso: úgy értem, 2-3 alkalomra :-)
(nem 2-3 előadássorozatra!)

@nehogymárne: Minden tiszteletem a véleményedé, de kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az a különbség a waldorf és álltalános iskolák között, hogy "az élet szívás" teóriáját többnyire a teljesítmény centrikus iskolákból jövők mondják. Egy Waldorf iskolásnak nem igen van ez benn a fejében, hiszen az élet egyáltalán nem szívás. Vannak benne feladatok amikkel meg kell birkózni, de nem szívás. És a gyereket arra nevelni, hogy az élet nem áll semmi másból csak folytonos küzdelemből, és megpróbáltatásból... Inkább azt kéne neki megtanítani, hogy hogyan alakítsa úgy a világot, hogy az ne legyen szívás. Ezt lehet rózsaszín szemüvegnek gondolni, vagy akárminek, de nekem eszembe nem jut az életről az, hogy szívás.
Gandhi egyszer azt mondta: "Magad légy a változás amit a világban látni szeretnél!" (és még csak nem is járt Waldorf iskolába)

@nehogymárne: Az egy nagy tévedés, hogy a waldorf iskola minden konfrontációtól, kudarcélménytől megóvja a gyereket. Egyáltalán nem. Sokat kell önállóan szerepelni, úgyhogy már ezért sem.

A hozzászólásodból csak az derül ki, hogy fogalmad sincs, miről beszélsz, amikor véleményt alkotsz a waldorfról, és persze az ismerősödnek sincsen.

@zoldborso: Nem is kell hogy fogalma legyen róla, szerintem. Azért írunk, hogy bizonyos sztereotipiáktól megtisztitsuk ezt a pedagógiát. Mert amit nem ismerünk, azt hajlamosak vagyunk elsősorban a negativ hangokból meitélni.

Megnéztem ezt az "akikre büszkék vagyunk"-tablót, az a szó jutott eszembe, hogy "bohócképző".

első tagmondat IGAZ, második tagmondat IGAZ, ....

@pounderstibbons: A reál oktatás színvonala sajnos országosan a béka segge alatt van. Ez NEM waldorf-specifikum.

Meglátásom szerint elsősorban azért van, mert a reálosok, a nyelvszakosokhoz hasonlóan, sokkal jobban megtalálják a számításukat a szabad gazdaságban, mint az oktatásban.
Az oktatásra meg maradnak az önbizalomhiányos bénák, meg a megszállottak, akik sajnos mindig kevesebben vannak, és minél erősebben érvényesül a kontraszelekció, annál kevesebben.

@pink75: Hol látható ez a tabló?

@Videofon: meg nem biztos a dontesem, mert az egy dolog, hogy maga a pedagogia tetszik, de lehet, hogy ezek itt nem a legjobb iskolai. szoval meglatjuk. tudomasom szerint nem muveszkepzo a waldorf. a muveszetek az erzelmi intelligencia jo megalapozoi lehetnek, pozitiv szemelyisegformalo hatasuk van. ilyen szempontbol orvendetes, hogy hangsulyosabb ott a muveszetekkel baratkozas, mint masutt.

@Kalor: Nem is értem mi a baj a művészetekkel? Szerintem hogy csak egy példát emlitsek - mert itt valaki felvetette, hogy nincs a gazdaságra hatással- Itália idegenforgalma egészen jól megél a reneszánszból. Hogy más országokat ne is emlitsünk szerte a világban.

@elkinsoto:

A nyelvoktatásra, mint az imént utaltam is rá, általában sem jellemző a magas szinvonal. A "kontroll-csoport gyerekünket" is külön nyelvórára kellett járatni ahhoz, hogy érettségire két középfokú nyelvvizsgája legyen, pedig kifejezett nyelvzseni, és nemzetközi kéttannyelvű magániskolába is járt többek között...

A waldorfiskolák is hozott anyagból dolgoznak...

Egyébként meg van waldorf-felsőoktatás is. Tanárképzés, ovónőképzés. :-)
De a normál felsőoktatásban is elég jól megállják a helyüket, merthogy önálló feladatmegoldásra nevelték őket, az gyetemen meg leginkább ez kell.

Abban egyetértünk, hogy waldorf és waldorf között is óriási a különbség helyenként. És persze a jobb iskolákba sokszoros túljelentkezés van.
Ugyanúgy mint más tipusú intézmények esetében.

@álommaki:
Szép, idealista mondatok, de éppen annak a bizonyítéka, hogy nem neveltek az életre benneteket. Angliában más színjátszást tanulni, mint Magyarországon életben maradni. Elmondom egy ismerősöm példáját, a személyiségi jogok miatt kicsit átváltoztatva.
Élete a dísznövény, 2003-ban létrehoz egy dísznövény-kertészetet. Beleöli spórolt pénzét, hitelt vesz fel a házára, földjére. Beruház több tíz miliót. Kezd menni az üzlet, lassan nyereségessé válik. Minden nyereséget visszaforgat, fejleszti az üzletet.
Aztán beüt a Gyurcsány-csomag. Hirtelen megcsappan a kereslet. Próbálja életben tartani a cégét, hiszen eladni nem tudja, mindenki szabadulna a veszteséges cégektől. Késve fizeti be a számláit, késve fizet az Apeh-nak, de kitart. A nap 24 órájában dolgozik, lassan stabilizálódni látszik a helyzete, reménykedik, hogy lassan csökkenteni tudja sokmiliós elmaradásait.
De ekkor beköszönt a világgazdasági válság. A kutyának sem kell dísznövény. Tartozásai nőnek. Bejelentkezik a bank, az Apeh. Viszik mindenét, de még így is marad soktízmilliós tartozása.
Szerinted neki az élet nem szívás? Te hogyan kerülnél ki ebből a helyzetből? Szerinted csak nyafognak a magyarok?

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:
MI történik, ha tanár elmegy szülni stb...:

Igen, van ilyen, és bizony nehéz helyzet. Láttam már több ilyet is (szerencsére csak megfigyelőként, az én gyerekem nem volt érintve).

A tanárkollektíva összefogott, kijelöltek egy vagy több (!) helyettes osztálytanítót míg nem találtak egy véglegest, és hihetetlen plusz munkát raktak az érintett osztályokba, hogy minél kevésbé érintse őket hátrányosan a vis major helyzet.

Egyébként ilyesmi nagyon ritkán fordul elő, legalábbis az én 11 éves tapasztalataim szerint. Három esetet ismerek összesen. A waldorf pedagógus általában sokkal nagyobb felelősséget érez az osztályáért, mint egy átlagos tanító. Ezt tapasztalom.

@Terézágyú: Véleménye sokmindenről lehet az embernek, de amikor a posztoló kifejezetten kéri, hogy személyes tapasztalatokkal rendelkezők írjanak, akkor kicsit gáz előadni, hogy hogyan képzeljük el ex has a dolgokat....

@Videofon: Hidd el, nem áll tőlem sem távol a fentebb említett szituáció. Egy szóval nem mondtam, hogy a magyar csak nyafog, sokaknak nem jó most ez élet. Természetesen azokra értettem akik minden körülmény között azt állítják, hogy az élet szívás. Mindenre van pro és kontra, de ha jotányit sem szeretnél nyitni a Waldorf oktatásra akkor beszélhetek a falnak is.
Én sok mindent nem tudok a Waldorfról, én csak felnőttem benne, így saját magamon tapasztalhatom, hogy mi működik és mi nem, mi a jó benne, és mi nem. Soha nem állítottam, hogy maradéktalanul jó, de ezt már említettem fentebb is, hogy szerintem rengeteg mindenben még fejlődnie kell.

Én úgy látom, hogy a tudás háttérbe szorult. Az érvényesüléshez nem agy, hanem pénz és/vagy vastag arcbőr kell. A felsőoktatásban is tárt karokkal várjuk azokat az alapszintű tudásszinttel rendelkező fiatalokat, akik szülei ki tudják csengetni a tandíjat. A verbalitás persze fontos, ebből a szempontból pedig nem rossz választás a waldorf.

Érdemes elolvasni Vekerdy Tamás könyveit a témában. Ami esetleg a Waldorf ellen szól, hogy azokat a problémás gyerekeket akiknek a szüleik ezt megengedhetik maguknak gyakran alternatív iskolában viszik, tehát előfordulhat, hogy más iskolákhoz képest nagyobb számban fordulnak elő "nem átlagos" gyerekek.

@Videofon:

BOCS A NAGYBETŰÉRT, CSAK A MEGKÜLÖNBÖZTETHETŐSÉG VÉGETT VÁLASZTOTTAM, NEM ORDÍTOK. :-)

1. A "szabadságra nevelés" nem közoktatási feladat. -- DE IGEN, ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS IS VAN, EZ PEDIG EGY ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIÁBAN SZABADSÁGRA NEVELÉST JELENT.

2. Az érettségire külön tanévben készítenek fel, nem az oktatás szerves részeként. -- TE TÉNYLEG ELHISZED, HOGY EGY ÉV ALATT FEL LEHET KÉSZÍTENI AZ ÉRETTSÉGIRE, HA ADDIG SEMMIT NEM TANULTAK, BELEÉRTVE, HOGY TANULNI SEM TANULTAK MEG?

3. A nyelveket minden forrás szerint pocsékul tanítják. -- MINT AZ ÁLLAMI ISKOLÁK NAGY TÖBBSÉGÉBEN IS.

4. Nem láttunk még végzett Waldorfost jó helyesírással. -- SZERENCSÉRE MÁR TÖBBET IS. MÁSRÉSZT AZ ÁLLAMI OUTPUTNÁL IS ÓRIÁSI PROBLÉMÁK VANNAK A HELYESÍRÁSSAL.

5. Nem ad az iskola strukturált ismereteket. (ld. klára hozzászólását) -- EZ SEM IGAZ, TAPASZTALATAIM SZERINT SOKKAL STRUKTURÁLTABB ISMERETEKET AD, MINT AZ ÁLLAMI ISKOLÁK TÖBBSÉGE.

6. Nem adja meg a munkavégzéshez szükséges jártasságokat. -- MAXIMÁLISAN CÁFOLOM. (LÁSD A TÖBBI HSZ-OMAT)

7. Tisztázatlan és bizonytalan a módszertan mögött lévő eszmerendszer. -- EZ IGAZ. DE A MÓDSZERTAN IDŐKÖZBEN NEUROLÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI KUTATÁSOK FÉNYÉBEN IS ELISMERTTÉ, IGAZOLTTÁ, KÖVETENDŐVÉ VÁLT, AZ ESZMERENDSZERT VISZONT NEM ERŐLTETIK A GYAKORLATBAN.

8. A 90 éves, a modern pszichológia, pedagógia, metodika előtti oktatás-szemléletükhöz mereven ragaszkodnak. -- SAJNOS VAN RÁ PÉLDA. SZERENCSÉRE ELLENPÉLDA IS. A JÓ WALDORF-ISKOLÁK RUGALMASAK.
A ROSSZ ÁLLAMI ISKOLÁK PEDIG UGYANCSAK RUGALMATLANOK.

9. Nem adnak modern ismereteket. (Bizony, ez is közoktatási feladat lenne.) -- NEM IS TUDOM EZT HONNAN VESZED? SZINTE CSAK MODERN ISMERETEKET ADNAK, AMI NEM ILYEN, AZ NAGYRÉSZT KÖTELEZŐ, ÉRETTSÉGI ANYAG.

A fentieket eddig még senki sem cáfolta. -- VAGY NEM VETTED ÉSZRE, MERT IGYEKEZTÉL ELKERÜLNI MINDEN AZ ELŐÍTÉLETEIDDEL ELLENTÉTES TARTALMÚ ANYAGOT. :-)

Rám lehet sértődni, de attól még a kétségek megmaradnak. -- RÉSZEMRŐL NINCS SÉRTŐDÉS. VÉLEMÉNYSZABADSÁG ÉS OKTATÁSI SZABADSÁG VAN. MINDENKI ODA ADJA A GYEREKÉT, AHOVA AKARJA. TERMÉSZETESEN A WALDORFON KÍVÜL IS VANNAK JÓ ISKOLÁK, JÓ KÖZÖSSÉGEK. SOK SIKERT NEKTEK! SZÍVBŐL KÍVÁNOM. :-)

@Yasashi Tanuki:
Ezt a jobb waldorf iskolákban megfelelően kezelik -- maximálva van, hány különleges nevelési igényű gyerek lehet egy osztályban, és fantasztikusan felkészült, elhivatott gyógypedagógusokkal lehet találkozni bizonyos waldorf-iskolákban.

Ott probléma, ahol mindenkit fel kell venni, hogy meglegyen a minimális bevétel a működéshez.

Kedves Kommentelők!

Köszönöm a sok-sok hozzászólást! Igyekszem valamennyit elolvasni, egész jól haladok :-)

Most éppen vacsorát adok annak, akinek a bőrére megy a vásár...

ez a "megfélemlített magolók" sztereotíopia az állami iskolába járókra nagyon vicces :) igen, én is úgy emlékszem, hogy megfélemlített magolóként rettegtünk az osztályteremben.

@tkazmer: Ha valaki a sakkozó Polgár-lányok papájához hasonlóan magánúton taníttatná a gyerekeit, csak nem a sakkra, hanem mondjuk az informatikára koncentrálva, tényleg lehet, hogy huszonévesen már informatikai cége van a gyereknek.
A jelenlegi közoktatásban csak szétforgácsolná a képességeit.

@safranek:

A keresztlányom szeptember óta jár iskolába.
Szótagolás nélkül tud olvasni.

Illetve olvasni nem, csak kiolvasni.

Már megjelentek rajta az iskolaundor jelei.

Szerinted, ez jó?

A lányomat azért nem vették fel, mert "nem illet bele az osztályfőnöknek az osztályról alkotott elképzelésébe".

A lányom koraszülött, túlmozgásos, a jelenlegi iskolában (állami) az odafigyelő tanítók, gyerekek mellett szépen fejlődik. Persze járatjuk tornára, foglalkozunk vele.

Szóval szerintem a Waldorf is egy szép nagy lufi, ha jó a pedagógus, akkor mindegy hol tanít, ha nem, akkor hívhatják bárminek, akkor sem ér semmit az egész.

@zoldborso:

Én kb. 9 éve egy hasonló helyzet miatt kerültem waldorf közelbe – kívülről, és gyorsmegoldásként.
El kell mondanom, hogy életem egyik legnagyobb megpróbáltatása, és egyben egyik legizgalmasabb tapasztalata volt. Általában reggeltől du. 5–6-ig (a tanításnak rég vége volt) ott voltam az iskolában, aztán este 11-ig még készültem a következő napra.
A heti táblarajz – leírhatatlan szorongás. Az epochák (sorban így kezdődött: görög, majd földrajz, majd magyar). A reggeli ritmikus rész megtervezése. Szülői estek tartása. Zenélni éppen hogy nem tudtam, segítségre volt szükségem. Az epochafüzetek átnézése, a házi feladatok gyors ellenőrzése. A főoktatás utáni művészeti órák megtervezése.
Érdekes módon a fegyelmezéssel alig volt gondom.
Komolyan, örültem, mikor fél év után végre találtak egy érettebb és képzettebb tanerőt a végleges helyettesítésre.
Mindenesetre azalatt többet tanultam, mint előtte bármikor.

Waldorba nem íratnám a gyerekem, de ha lenne Magyarországon olyan iskola amilyennek én képzelem a waldorfot, ott a legnagyobb örömmel tanítanék.
Gondoljatok csak bele: 1–8-ig szinte mindent neked kell tanítani, irodalomtól a kémiáig; ezen túl viszonylag jól kell rajzolnod és festened; játszanod kell minimum egy hangszeren; el kell viselned, hogy majdhogynem családtag kb. 25 más családban; egy olyan tanári közösségben vagy, amelynek a világképe teljesen más mint a tied.

Azért van olyan sok rossz waldorf-iskola és rémtörténet, és fitymálás, mert a legtöbb waldorf-pedagógus erre nincs felkészülve sem fizikailag, sem szellemileg sem lelkileg. Különösen a nők nem. Én hajlok arra az enyhén hímsovénnak tűnő gondolatra, hogy a waldorf-osztálytanítói munka elsősorban férfimunka.

Megnéztem azt a bizonyos listát, amelyen olyan ismert emberek vannak, akik korábban Waldorf iskolába jártak. Felhívnám a szíves Waldorf-rajongók figyelmét arra, hogy ezeknek az ismert embereknek a többsége német, többen közülük UK- vagy USA-beli. Azt szeretném kérdezni, hogy amikor egy ilyen listát valaki elkészít, akkor hol van az a lista ami azt mutatja be, hogy hány ismert ember járt normál állami iskolába mondjuk a fenti 3 országban? Netán bemutatnák, hogy az egyes országokban hogyan oszlik meg az ismert emberek aránya attól függően, hogy milyen iskolába járt (Waldorf és nem-Waldorf)? No ez csak egy kis kekeckedés, mert nem gondolom azt, hogy a Waldorfnak az kellene legyen a célja, hogy ismert embereket neveljen, csak azért vetem fel, mert valaki fentebb ezzel próbál érvelni a Waldorf mellett. Halkan még hozzátenném, hogy Németországban iszonyú magas színvonalon van az oktatás (hozzánk képest de az egész EU-hoz képest is), így hiába látom azt, hogy húdemilyensok híres ember jött német Waldorf iskolából ez az égvilágon nem bizonyít semmit sem, mert lehet, hogy ez a lista részben annak is köszönhető, hogy a német oktatás és pedagógusképzés magas színvonalú, nem pedig annak, hogy a Waldorf milyen szuper.

Az előbb említettem, hogy nem gondolom, hogy a Waldorfnak az kellene legyen a célja, hogy ismert embereket neveljen. Mi akkor a valódi cél? Elgondolkodtatott egy fentebbi hozzászólás ahol egy Waldorfos anyuka(?) azzal érvel, hogy mellettük állt szakadtan Pokorni valamilyen rendezvényen, és milyen jó lesz majd a gyereknek hogy Waldorfba járt, mert itt kapcsolatokra tehet szert, és nem is akármilyenekre. Hát ezt nehéz szépen kommentálni, mert nagyon kilóg a lóláb. Tehát Waldorfos anyuka azt mondja, azért járassuk gyerekünket Waldorba mert ez később segíti őt a karrierépítésben. Ne azért, mert 1/ azonosulunk a steineri filozófiával 2/szimpatikus a pedagógiai módszertan stb. hanem azért mert ide (nyilván azért is mert pénzes suli) azért is jó iratni kölkeinket mert már akár most elrendezhetjük későbbi kapcsolatrendszerüket. Ennél gusztustalanabb utilitarista hozzáállással még enm találkoztam sehol sem. Mindenesetre ha más nem is, ez a megjegyzés vagy érv segített meghoznom az eddig fel nem tett kérdésre a döntést: Magyarországon nem fogom Waldorfba járatni gyermekeimet és mndenkit lebeszélek róla.

Összességében azokkal értek egyet akik azt mondják, hogy a Waldorf nem egy nagy durranás, egyszerűen csak azt nyújthatja amit egy normál iskolának alapesetben is nyújtania kellene, de egyébként meg iszonyú lutri, itt is hogy milyen tanárokat fogsz ki, illetve az is, hogy a szülői közösség esetleg nem ezo-hívő anyák gyülekezete. Ergo: meg kell keresni a megfelelő iskolát, a megfelelő tanárokkal, lehetőleg olyat ahova normális gyerekek járnak, normális szülőkkel. (Azt nem tekintem normálisnak hogy szülők úgy iratják be a gyerekeket, hogy majd milyen jó lesz az 10 év múlva kapcsolatépítés szempontjából.)

Végül: számomra is egy nagy kérdés,hogy a nagybetűs életben a Waldorfos gyerekek hogy állják meg a helyüket. A világ egyre agresszivabbá válik, a munkahelyeken a munkavállalói jogsértések mindennaposak, az érvényesüléshez nem Waldorfos széplélek, de még csak nem is értelem, szorgalom kell, hanem pofa, könyöklés, nyalás és hasonlók. Nem csoda hogy sok fiatal diplomás menekül az országból mert az egész országon olyan vezetői réteg "uralkodik" akik így választódtak ki az elmúlt 20 évben. Nemcsak a politikai vezetésre kell gondolni, hanem azokra is, akik cégeket vezetnek, legyen az bármilyen méretű. Napi kérdésfeltevésem, hogy hogyan lehet ebben a rendszerben úgy boldogulni, hogy reggel ne kelljen magam szembeköpni, ugyanakkor az se történjen meg, hogy a fentemlített s*ggnyalók rajtam keresztül gyalogoljanak a célba. Még nem találtam meg a választ, de attól tartok, erre a Waldorfosoknak kevesebb az esélyük - hacsak nem az a Waldorf célja, hogy az újgazdagok elitjét kinevelje, akik aztán Pokorni és más ismert személyiségek köreivel keveredve kinyalja magának az előmenetelt.

Köszönöm mindenkinek a fenti hozzászólásokat a topikindítóval együtt bennem is sok kérdés volt (annak ellenére hogy ismerek Waldorfos tanárokat is akikkel sokszor beszéltem az iskoláról és a módszertanról), de végre megszületett a válaszom: NEM, itt Magyarországon semmiképpen sem iratnám gyermekemet Waldorfos iskolába.

Most olvastam a témához írt eddigi kommenteket. Így, külső szemmel nézve a pro és kontra álláspontok megfogalmazói két, színvonalban és stílusban nagyon elütő halmazra váltak. Én el tudnám dönteni hova tartoznék inkább. Persze nem biztos, hogy sikerülne. :)

@zoldborso:
Azt hiszem, azért vagyunk sokfélék, hogy a véleményünk is különbözzön.
Egy mondatomat azonban sokan félreértettétek. Az a furcsa, hogy többségében "Waldorfosok".
A "szabadságra nevelés" szóösszetételt a Waldorf-pedagógia nem a hétköznapi értelemben használja. Lehet, hogy Vekerdy hangsúlyozza túl egyes munkáiban a kifejezést, de nekem az jött le tőle, hogy ezzel a két szóval jellemezhető az a sajátos világ- tanulás- és gyermekszemlélet, amely a Waldorf-pedagógiát jellemzi. Ebben az összefüggésben pedig olyan a szabadságra nevelést közoktatási feladatnak tekinteni, mintha a modellkedési ismereteket is annak tekintenénk. A társadalom számára érdektelen mindkettő, bár sokak számára fontos, hasznos lehet.

@álommaki: A vilagot nem fogod megvaltoztatni azzal hogy gandhi idezeteket mormolsz a vilag megvaltoztatasarol es kozben bolcsen nezel magad ele.

A vilagot azok az emberek valtoztatjak meg akik millioszor vert fostak az egyetemen, legyen az kozgaz vagy bme. Persze ez csak a real reszre igaz, a muveszeti oldalhoz lehet eleg a gandhi idezet is.

De hat ugye a muveszetet nem lehet meginni, megenni es nem fog elvinni gorogbe nyaralni sem, nem fog hazat epiteni neked stb... Egyesek szerint az elet soja, masok szerint pusztan uri passzio, sznob idotoltes...

Raadasul valamiert azt hiszed hogy akinek jo allasa van es nem a sarkon all es bibliat arul szeles mosollyal az arcan vagy szines pacakat rajzol egy darab vaszonra az erzelmileg beszukult, tulhajtott es nem boldog ember. Oriasit tevedsz, mert nem latod a konnycseppet a bibliaarus szemeben, ami egy elbaszott elet eredmenye.

@elod72: Azt hittem már csak kedvtelésből kirobantottad az ősi vitát. :D Hát érdekes dolgokat fogsz találni, azt hiszem. :)

@vuvuvu2:
Hoppá, félreértetted a kommentem :)
1. nem vagyok waldorf-anyuka;
2. az összes hozzászólásomban próbáltam objektív kritikát megfogalmazni az erények elismerése mellett;
3. a listát ugyanúgy kritizáltam, mint te, csak rövidebben;
4. a híresemberes (pokornis) hozzászólásom pontosan ezt a kritikát fogalmazta meg, csak szerencsétlen módon nem tettem idézőjelbe az egyes számban megfogalmazott mondatot.

Ha van időd, olvasd végig miket írtam (eddig 8 komment).

@tizenot: Ez a hozzászólás teljesen távol áll a Waldorf témától, és ahogyan látom középpontjában a színészi és bármely más művészi munka semmibe vétele áll. Sajnos ezzel én nem tudok mit csinálni.
A világot azok változtatják meg akik tesznek érte valamit. A vér fosás nem tartozik ezek közé. Nem mondom, hogy én teszek érte valamit, vagy hogy én megváltoztatnám, bár szeretném.
Soha nem olvastam a bibliát, nem vagyok vallásos ember, és szerintem is szomorú foglalkozás a sarki bibliaárusé.

@álommaki:
A vita viszi előre a világot. És azért ne feledjük, hogy itt elsősorban az oktatási, pedagógiai problémákat érintettük. Holott vannak olyan személyiségtorzulások is, amelyeket a 13-16 év ugyanazon közösségben eltöltése vált ki. De ezeket nyilván már mérlegelte a kérdező, hiszen nem a Waldorf az egyetlen ilyen intézmény.

@Videofon:

„Azt hiszem, azért vagyunk sokfélék, hogy a véleményünk is különbözzön.
Egy mondatomat azonban sokan félreértettétek. Az a furcsa, hogy többségében "Waldorfosok".” – mélységesen egyetértek. A waldorf szülők szabadságértelmezése székelyesen szólva, „pipepurc és lófing.”

én nem tudom, hogy jó-e a Waldorf iskola. 8egy ismerős tanár ment át az én régi sulimból egy Waldorfba tanítani, mert szerinte az jobb gyereknek-szülőnek-tanárnak ... de saját tapasztalatom nincs).

Én csak annyit szeretnék felvetni, hogy a nagybetűs élet kemény elvárásainak megfelelést nem csak úgy lehet elérni, hogy már az oviban/iskolában is kemény elvárásokkal nyomasztjuk a gyereket. Ha az élet majd megpofozza a kölyköt az-e a megoldás, hogy már előre vered?

Azt gondolom, bármilyen elvárással szemben jobban meg tud felelni egy egészséges lelkivilágú magabiztos ember, aki tudja miben jó és mik a céljai.
A poroszos oktatásból is kikerült sok zseni meg sok lelki sérült. Ma már az általános iskolák amúgy nem igazán poroszosak, de ez más kérdés.

Én például nagyon jól teljesítettem a hagyományos iskolarendszerben, mindjárt le is diplomázom az egyik neves egyetem jó kemény szakán. Biztos lesz majd állásom is előbb utóbb, meg jó fizetésem. De 24 év alatt nem lettem se magabiztos, se sem jöttem rá milyen foglalkozás nyújtana nekem igazán örömet. És persze társadalmi megítélés alapján sikeres vagyok, de közben érthető okból nem érzem magam annak.

Én azt akarnám, hogy a gyerekem boldog legyen és sikeres. Abban legyen sikeres, ami őt érdekli. Ehhez kell lexikális tudás, de kell önismeret, kreativitás, és önbizalom is. Ha a gyerekem olyan teljesítmény-kényszeres lesz, mint amilyen én voltam 6 évesnek is, akkor alternatív iskolába kell íratni ahol a személyiségét erősítik, ha olyan mint az öcsém, aki okos, magabiztos és lusta, akkor olyanba ahol őt motiválni tudják. Ha a gyerekem céltudatos lesz és magabiztos, akkor a tudásanyagra kell koncentrálni. azt kell szem előtt tartani, hogy a sikeres boldog élethez szükséges képességek közül melyiket kéne erősíteni nála. És sikeres az aki olyat csinál amit szeret és meg is él belőle. Nem kell hogy matematika professzor legyen mint a nagyapja, ha színész akar lenni. Ismerje a saját érdeklődését, lehetőségeit és korlátait. Én 14-18 évesen pont az elsőt nem ismertem, és azt gondolom, ha egyszer elnyomják benned, azt a legnehezebb pótolni.

@Videofon: Abszolút egyetértek.

Szerintem egyelőre még várjunk a waldorfot végzett híres magyarok listájával :) Egyelőre még túl fiatalok, meg alig vannak egy páran.
Én mindössze három fiatalról tudok, akik jelenleg doktorálnak, és asszem kb. 40-50-re tehető a valamilyen egyetemet már elvégzettek száma, egyetemre meg kb. 100-120-an járnak, ami szerintem ennyi waldorf-suli mellett meglehetősen szép szám.

Szerintem egyelőre még várjunk a waldorfot végzett híres magyarok listájával :) Egyelőre még túl fiatalok, meg alig vannak egy páran.
Én mindössze három fiatalról tudok, akik jelenleg doktorálnak, és asszem kb. 40-50-re tehető a valamilyen egyetemet már elvégzettek száma, egyetemre meg kb. 100-120-an járnak, ami szerintem ennyi waldorf-suli mellett meglehetősen szép szám.

@pill:
Sokan félreértik a teljesítménykényszert. Az egészséges gyerekek rettentően kíváncsi természetűek. A jó iskola csak ezt a kíváncsiságot szolgálja ki. A készségfejlesztés és az érzelmi nevelés mellett baromi sok lexikális ismeret is belefér az iskoláskorba, ha nem a tévé előtt tölti a gyerek. Jó iskolai teljesítményre nem csak teljesítménykényszeres gyerekek képesek.

@zoldborso: Normál általános iskolában tanítok (az iskola tanulóinak 90 %-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból "él"), ahol még fölsőben sincs buktatás. Ezt tudják is a gyerekek, ami egyenló a teljes motiválatlansággal. SOHA nincs olyan, hogy rögtön bevésem az 1-est. Megírják/elmondják 2.-szor, 3.-szor, 4.-szer. Gyakran még az 5. is egyes. Miért tanulja meg az "anyagot", ha egyszer úgyis bent lesz a bizonyítványban a 2-es?

@bovaryné:
Mondjuk azért, mert érdekli őket. A kíváncsiság a gyerekekben ösztönös. Mit művel az iskolád, hogy kiöli belőlük?

@Videofon:
Természetesen egyetértek abban, hogy jó teljesítményre, nem csak teljesítménykényszeres gyerek képes.
Én csak azt mondom, hogy ÉN ugyan nagyon jó képességű voltam, könnyen tanultam és élvezettel - de közben folyamatosan meg akartam felelni az elvárásoknak (pedig nem volt sem iskolai sem otthoni terror, csak a szüleim is látták, hogy jól megy, és később is ehhez igazították a követelményeket) ez általánosban nem is jelentett amúgy gondot, de az elitgimiben már igen. És tőlem egyenletesen magas teljesítményt vártak, ahelyett, hogy mondjuk támogattak volna abban, hogy megtaláljam az engem érdeklő területet, és abban kiemelkedően másban meg csak simán jól teljesítsek.

Csak azt mondom, hogy a látszólag jól terhelhető, jó teljesítményt mutató gyerekek EGY része lelkileg nincs egészen rendben. Én is nagoyn sokat szorongtam, főleg kamaszkoromban. Hányásig izgultam egy matek felelet miatt ... csak nehogy odalegyen az év végi ötösöm. Ugyanezt a stresszt az egyetemre is továbbvittem. Nekem a magabiztosságomat kellett volna fejleszteni, mert az anyagot megtanulni nem volt nagy kunszt. Ezért a hangsúlyt az érzelmi nevelésre kellett volna fordítani, a lexikálissal nem volt gond, ha kevésbé nyomják sem lett volna.

És egyébként szerető családom van, és pedagógus papa, mama.

@zoldborso: Mi is most írattuk be elsőszülött fiunkat általános iskolába. Sajnos nem engedhettük meg magunknak, hogy alapítványi iskolába írassuk. Viszont a tanárnéni nagyon waldorfosan oktatott és nagyon tetszett. Amit elmondtál, én személy szerint köszönöm. Jó dolog a valódi működésről hallani, mert eddig Vekerdy doktor könyveit sokat olvastam, de mégis a tapasztalás is fontos.

köszi. Van itt pár hozzászóló, aki mindenkinél okosabb és elég alpári módon társalog. Biztos, hogy ez a legjobb megoldás, amikor az iskolaválasztásról kell beszélni? Az eszmecsere mióta egyenlő az anyázással?

Jó estét mindenkinek.

@Videofon: Nem feltétlenül az iskolák ölik ki a gyerekből a kiváncsiságot. Ha otthon azzal várják minden nap, hogy mi a fenének hajtasz, úgy sem tudsz innen kikerülni (ne is akarj), akkor a gyerek nem fogja a tanárát komolyan venni...

@pill:
"És egyébként szerető családom van, és pedagógus papa, mama."
Az objektivitáshoz kell egy érzelmi távolság. A pedagógusgyerekek ezért nehéz helyzetben vannak. A szülők nem látják a problémákat, a tanárok nem akarnak beleszólni a kollégák gyermekének érzelmi életébe.

@Videofon:
Persze, de egy normális waldorf-iskolában (tehát Mo.-n csak elvétve) a waldorf-gyerek feje tömve van lexikális tudással. Földrajzi adatok, megoldó képletek, címek és nevek, fontos és felesleges információhalmazok. Amit tapasztaltam, az az, hogy itt valóban gyengébbek, de nem sokkal.

Az éltre nevelésben azért nagyon tetszik nekem pl. a kézművesség. Ott van pl. egy cingár, 11-12 kislány vagy srác, kap egy rézlemezt, meg egy kalapácsot, és az a feladata, hogy kalapáljon belőle egy tálkát. Vagy az osztály egy elkerített területet felás, kapál, búzát vet, gyomlál, öntöz, kapál, arat, őröl, majd kenyeret süt. Persze ezeknek „semmi haszna”, de a kalapáccsal ráver az ujjára, kénytelen segítséget kérni, nem jön ki a forma, stb.; a kenyérkészítéssel meg talán leesik neki, hogy mekkora meló van benne, és nemcsak az van, hogy anyutól kapok zsebpénzt kakaóscsigára.
Aztán ha egy végzős waldorfos gyereket elküldenek egy kórházba, vagy bevásárlóközpontba gyakorlatozni, és abból még „diplomamunkát” is kell írjon… szerintem ott többet tanul az „élettől” mint mikor valaki csak harmadszor megy át egy tantárgyból.
Szerintem az is „életre nevel” mikor egy osztály hetekig énekel esőben, szélben és dögmelegben egy utcasarkon vagy téren, csak hogy meglegyen a pénz egy utazáshoz.
Szerintem ez elvitathatatlan érdeme a pedagógiának az összes fenntartásaim ellenére.

Az a baj, hogy ez egy olyan téma, ahol úgy tűnik nem lehet egyértelmű értékítéletet mondani. Megmondom őszintén, hogy az összes tudásomat a Waldorfról ezen poszt kommentjeit olvasva szereztem. Ebből próbálok szűrni a saját véleményem szerint és személyes állásfoglalást alkotni. Talán segít a posztolónak.

Én nagyon nem vagyok az általánosságok híve. Hiszem, hogy minden helyzet más, hiszen a környezet, amivel folyamatosan kölcsönhatásban vagyunk alapvetően nem lehet többször pont ugyanolyan. Vannak hasonló helyzetek, amiből lehet tanulságot levonni, de az adott eset akkor is egyedi vizsgálatot igényel.
A Waldorf kontra nem Waldorf vitában pedig az a legnagyobb baj, hogy egy gyerek nem járhat egyszerre két helyre. Így előfordulhat, hogy hiába zeng ódákat az egyikről, lehet a másikról még nagyobbat zengene, vagy épp sokkal rosszabbat, ki tudja. Erre sose fogunk választ kapni, ezért vannak döntések az életben, amik borzasztó felelősségteljesek.

A hozzászólásokból nekem az jött le, hogy azért alapvetően nem lesz feltétlenül hülye abból a gyerekből, aki a Waldorfba járt. Ugyanakkor lehet, hogy ebből a gyerekből ugyanolyan szép és értelmes lett volna (vagy még jobb) sima típusú iskolában is, mert ő ilyen, mert tud és akar tanulni. Ennek elsajátítása pedig nem feltétlenül az iskolarendszertől függ. Azt is aláírom, hogy van olyan típusú gyerek, aki olyan képességű, viselkedésű, nem tudom mi a jó szó, hogy jobban használ Neki a Waldorf; de azt is, hogy valakinek meg kevésbé jönne be. Én például tutira utáltam volna.

Ami jobbnak tűnik a Waldorfban egyértelműen, az az óvodából való átállás az iskolára. Egyszerűen nem látok olyan éles váltást, sőt, semmilyen élt nem látok.:)

Másik észrevételem, hogy nagyon sok olyan dolog van, amit itt említettek előttem pro vagy kontraként, ami igazából teljesen tanár és cseppet sem iskolarendszer-függő. A tanár a legfontosabb eleme egy iskolának. Én pl. konkrétan általános iskolát váltottam egy darab tanár miatt, a gimit pedig azért szerettem, mert hihetetlen jókat fogtam ki. A tanító személyét itt is sokan kiemelik, viszont mivel 8 évig ő foglalkozik a gyerekkel, a Waldorfban ezek szerint ez még fontosabb hangsúlyt kap. Na részben ez az a pont, amikor kijelentem, hogy én _nem_ íratnám a gyerekemet oda. Az ok pedig a kockázat.

Valaki már írta nagyon helyesen, hogy az élet bármikor közbe szólhat. Azt a kiváló tanárt, aki kaptunk első évben bármikor el lehet veszíteni tőlünk teljesen független események miatt. Nincs garancia arra, hogy a gyereknek megfelelő oktató pótolja.
A másik, hogy 6-7 éves gyerekekről beszélünk. Marha jó dolog lehet a művészesdi, meg a máshogy tanulás is. Szép dolog az is, hogy középiskolában majd elmennek Németországba mezőgazdasági gyakorlatra, meg Franciaországba építészetet tanulmányozni (pár példa a fenti kommentekből), de mi van akkor ha a gyerekemet ez kurvára nem fogja érdekelni? Lehet hogy oviban még imád pl. festeni, de ez ugyanúgy kihalhat belőle pár év múlva, hiába próbálják fenntartani az érdeklődését.

Ergo csak akkor tudom meg a rendszerről, hogy számomra rossz, ha már benne vagyok egy jóideje. Abban pedig úgy tűnik itt nincs vita, hogy egy waldorfos számára a váltás borzasztó nehéz, sőt, aki általános iskolát így járta, az folytassa középiskolában is. Na meg nemcsak a rendszer lehet rossz, hanem pl. az osztályközösség is. Tudom, hogy nem mindennapos esetek a feljebb említett kockázati tényezők, de mégis nagyon könnyen előfordulhatnak. Ennek pedig én nem lennék hajlandó kitenni a gyerekemet, főleg, hogy kiváló oktatást kaphat sima iskolában is.

Egyszerűen még középiskolában sem feltétlenül alakul ki, mi is érdekli a gyereket, mit szeretne majd csinálni, változnak a hobbiai stb., még csak ismerkednek az élettel és sok hétköznapi, de új dologgal találkoznak tizenévesen is. Egy Waldorf-iskolába íratás pedig nekem elég nagy és túl szélsőséges döntésnek tűnik, ami több mint egy évtizedre kihat, a kimenetel pedig egy nagy kérdőjel. Ennyire pedig nem tervezhetem be a gyerekemet, ő pedig most még nem tud dönteni. Ráadásul valahogy nem is látom azt, hogy egy állami iskolába járva, feltétlenül kimaradna bármiből is.

Mindenesetre valóban el kell menni nyílt napokra több iskolába is, simába is, és tájékozódni. A tapasztalatokat pedig azért úgy kezelni, hogy minden iskola igyekszik önreklámot csinálni. Döntést pedig személyes figyelembe vétellel meghozni. Ha valóban különleges odafigyelést igényel, járhat jobban a Waldorffal, vagy ha pl. a szülő hatalmas fentebb olvasott közösségi párti, Neki is bejöhet nagyon. Viszont egy "átlagos" gyereket személy szerint nem íratnék oda. Túl sok a fenntartásom, a másik irányba meg igazából semmi, bár a döntés hogy x vagy y állami iskola legyen is igen nagy.

Kicsit más félig offként:

Rengetegen használják az osztálytanító szót. Az én szótáramban ez eddig nem létezett, mert még sosem hallottam/olvastam. Nálam van tanár meg tanító egyértelmű határokkal. Miért kell utóbbi elé odarakni az osztály szót? Ettől több lesz, vagy ez waldorfos szóhasználat, vagy pesti, vagy...? Előre is köszi a válaszokat.

@bovaryné:
Bocs, de eddig a waldorf iskolákról van szó, és nem a súlyosan hátrányos helyzetű, családi háttér alapján motiválatlan gyerekekről. A waldorfos családok többségénél nagyjából egyértelműen alapérték a tudás, a képzettség, a gyerekeiket továbbtanulásra ösztönzik, támogatják, van otthon könyv, papír, ceruza, szülők elsöprő többsége diplomás (ami nem jelenti azt, hogy itt egyáltalán nincsenek ellenpéldák).
Ezzel szemben Te olyan közegről beszélsz, ahol mindez egyáltalán nincsen. Világos, hogy ebben az esetben önmagában még nem motiváló, hogy nincsen osztályzás, buktatás, vagy hogy akár hússzor is meg kell írni egy-egy dolgozatot.

Szóval nem ugyanarról beszélünk, illetve kiragadtad a kontextusból a hsz-omat. Nem állítottam, hogy ez a fajta waldorf-megoldás minden problémát bárhol megoldana egy csapásra. Arról vitatkoztunk, hogy vannak-e elvárások a waldorf iskolákban. Azt gondolom, ahol addig kell ismételni a feladatot, amíg nem megy, arra nem lehet azt állítani, hogy nincsenek elvárások.
A súlyosan hátrányos helyzetű, motiválatlan diákok oktatásának problémái egy más lapra tartoznak.