Szerintem naivitás azt gondolni, hogy ma már nincs pofára osztályozás. AZ, hogy egy tanárnak valaki szimpatikusabb, mint a többiek, nem politikai rendszertől függ, hanem mindig aktuális téma. És most is meg lehet találni azt, akinek a szülei olyan dolgokat képviselnek, ami kilóg a mi rendszerünkből. És persze pénzes apukák-anyukák gyerekei se nagyon szoktak bukdácsolni, legalábbis én ezt tapasztaltam. Akkor ez alapján protekció sincs, mert az is a régi átkos jellemzője, nem? Gondolkodjunk!

Nem pofára, pénztárcára...

Vagy valaki látta már a milliárdos vállalkozó gyerekét megbukni?

@bölcsésztanár:

Ez igaz, de bizonyos tárgykanál könnyebb másoknál nehezebb dolog. Töriből pl. lehet jobbat vagy rosszabbat adni, mert értelmezés kérdése mit fogad el a tanár az esszébe. Viszont pl. matekból vagy fizikából tényleg nem lehet vagy nem egyszerű, mert annak nyoma marad és hát egy megoldás vagy helyes vagy nem nincs olyan, mint a filozófiánál ,h ha így nézzük akkor igen ha amúgy akkor meg nem.

De nekem is volt olyan osztálytársam általánosban, akit úgy rugdostak át ,h órai munkára kapott mindig jegyet, volt mikor kihívta a tanár, h írjon fel egy képletet a táblára nem is volt nehéz pl. I=U/R vagy hasonló, súgtunk neki ,nem használt, a végén már üvöltöttünk az már úgy, ahogy de még mindig nem lett helyes a nevező meg a számláló helyet cserélt. Végül egy hármassal helyre zavarták. Ja és ráadásul nyílt nap volt Meg is kérdezte anyám utána, h mire is kapott hármast. A tanár meg titkot se csinált belőle, mondván, írásbelikre nem adhatok neki csak karót ,mert semmit sem ír a lapra ha meg mégis az se jó, és annak nyoma marad az csak 1-es lehet, de megbuktatni értelmetlen lenne, mert úgyse fogja tudni és amúgy is felvették már vmi szakmunkásképzőbe, ott majd kitanul vmi szakmát, amihez ért és ellesz ő úgy is, h nem tudja ezeket kár lenne megbuktatni és szenvedtetni itt még pár évig megtanulni úgyse fogja, de nincs is rá szüksége.

Ilyen is van, és meg is lehet érteni valahol, mert hát nem lehet mindenkiből zseni meg érettségizett, de nem is kell. A krumplit is meg kell kapálni valakinek, meg a szemetet is össze kell gyűjteni.

Jaj, ne már. Ne már, ne már, ne már. Most komolyan, hivatalosan nem szabad beszélni róla, de van valaki aki elhiszi, hogy nincs pofára osztályzás? Van valaki akinek nincs ilyen típusú személyes élménye? Sokszor és sokat beszéltek már itt arról, hogy hogyan lehetne rendbe rakni az oktatásügyet. Talán kezdjük azzal, hogy ne hazudjunk magunknak.

A posztolónak ennyi ideje van, hogy fizika tanárként politizáljon az órákon?

Amúgy meg mitől fél? Hogy rosszabb lesz? Ennél is van lejjebb?

Menjel el egy multihoz tesztmérnöknek ott nem kell ennyit parázni.

humoros történet húgomtól:

középiskolában kellett írnia egy házidolgozatot irodalomból. beadta, ötöst kapott tartalomra és helyesírásra is. egy hónappal később egy osztálytársa beadta szó szerint ugyanazt a dolgozatot. négyes tartalom, négyes helyesírás. néhány hónappal később egy másik osztálytársa is szerencsét próbált, ő két hármast kapott ugyanarra a házidolgozatra. azt még el tudom képzelni, hogy a tanár ízlése megváltozott a hónapok alatt, de az azért furcsa, hogy a helyesírási követelmények is így megváltoztak :)

(a dolgozatot bármikor be lehetett adni, a későbbi leadásért elvben nem járt büntetés)

@SCUMM: Erre annyi a magyarázat, hogy elsőre lekötötte a tanárnőt a dolgozat, és olvasmányos stílusa a helyesírási hibákat is feledtette vele.

Harmadjára már kicsit unta, és az apróbb következetlenségek is feltűntek lassacskán.

A poszt írója sajnos több helyen csúsztat, másrészt olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyek mindenképpen szomorúak.

Nézzük tételesen:
[i]"Orbán Viktor évértékelőjében elhangzott a gondosan hónapokkal előre kitalált és megtervezett poén, "ha pofára osztályoznék, rosszabbul járna". Nagyon frappáns, vicces, különösen alkalmas arra, hogy jelezze, mennyire szakmai alapon hozza meg döntéseit, őt nem befolyásolja pártállás, etnikai hovatartozás, csak a szakértelem és hozzáértés." [/i]

A poszt célja az volt (legalábbis én úgy értelmeztem), hogy a politika, illetve OV hogyan befolyásolja az oktatást. Szerintem meg az oktatás volt az ürügy, hogy a posztíró burkoltan, ironikus stílusban megfogalmazza politikai véleményét.

[i]"pofára osztályozás fogalma az oktatásból jön és egy olyan hibás eljárást jelent, ami -reményeink szerint már nem létezik. "[/i]

Nem tudhatjuk. Én tanár vagyok, ismerem vagy 10-20 tanár osztályozási módszereit és van köztük aki pofára osztályoz és ráadásul erre még büszke is.

[i]"A középiskolások követik a politikát, aktuális háború híjján az osztálytermekben alakítanak ki frontvonalakat..."[/i]

Én nem ezt látom: szerintem ugyanolyan passzív a 17-18 éves korosztály, mint mondjuk a 19-20 éves. Vagy mint a társadalom.

" tanárokat is politikai -vélt, vagy valós- véleményük szerint kedvelik vagy utálják."

Na ez már - bocs - de hatalmas hülyeség volt.

[i]"egyrészt a tanárokat is bizonytalanságban tartja a várható kormányváltás..."[/i]

Miért is?? A tanárok vagy nem beszélnek a választásokról, vagy úgy gondolják, hogy ez az ő helyzetüket nemigen fogja érinteni.

"másrészt a diákok lesarkított, részigazságokat tartalmazó érveit is helyre kell tenni. "

Súlyos tévedés, mégpedig kettő egy mondaton belül.
Egyrészt, hogy hogy szóba kerül a pártpolitika az órán? A pártpolitikának nincs ott helye.
Másrészt, nem kell "helyre tenni". Nem a tanár dolga; ha valamilyen direkt utalás stb felmerül, akkor a helyes hozzáállás a hárítás: pl. "ezt máshol, máskor vitassátok meg!"

[b]"Megkérdeztem, hogy vajon csak a kommunisták osztályoznak-e pofára, természetesen igen volt a válasz, hiszen népünk régi-új vezére ezt sugallja. "[/b]

Érdekes: ezek szerint maga a posztíró generálja az órai pártpolitizálást???

@Uhu20: És ha osztályfőnök is?

Amúgy meg azért, mert a te osztályod 17-18 évesen nem érdeklődik a mai közélet iránt, attól még valahol egy messzi-messzi galaxisban lehet egy osztály, ahol meg épp nem a Lady Gagához való viszony alapján rajzolják fel a frontvonalat...

Tulajdonképp a te érvelésed is kimerült annyiban, hogy "de az nem is igaz, mer' az nálunk nem úgy van".

Kedves Posztíró!
"...a tanárokat is bizonytalanságban tartja a várható kormányváltás..."... ez akár igaz is lehet, de a törekvő tanerőknek kár aggódniuk O. Vikor második miniszterelnöki ciklusa miatt. Tessék megnézni a 2000-es évek elejének-közepének az oktatást jellemző "indikátorait", összehasonlítani a 1998 előttiekkel s esetleg a későbbiekkel.

Persze fontos, hogy a "mérhető mennyiségekre" figyeljen a szemlélő, nem az álmokra és az ábrándokra, a soha meg nem valósuló tervekre...

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél:

Nem éppen.
Én arra utaltam, hogy én ezt nem tapasztalom. Sokan mások sem. Így, még ha a posztíró valóban tapasztalja is ezt, egyáltalán nem mondható általánosnak, mint ahogyan ő ezt igyekezett beállítani.

Tegye fel a kezét akinek az életét nem befolyásolja a választások eredménye...

Volt egy olyan választási év, amikor az ország két részre szakadt, voltak jobbosok és balosok. Abban az évben az általános iskolai osztályomban az osztályom 3 részre szakadt, azok akinek a szülei a jobboldalra szavaztak az osztály jobb felébe ültek, a balosok a bal felére, akiket nem nem érdekelt azok középre. Nem egy olyan tanár volt akinek attól függött az osztályzata, hogy hol ülsz... Pedig csak 14 évesek voltunk...

@Rabyn: Ki volt az az észlény, akinek eszébe jutott, hogy így üljetek? És honnan tudták a tanárok, hogy ez a leülés alapja? Egyébként gratula azoknak a tanároknak, jó lenne, ha már nem lennének a pályán.

Nekem rémálom volt a 2002, és azóta is haragszom minden pártra (oké, néhányra jobban) azért a káoszért, amit akkor okoztak. Az volt az egyetlen alkalom, amikor a munkahelyemen majdnem egymásnak mentek a pedagógusok. Szerencsére azóta sem fordult ilyen elő, és szívből remélem, hogy soha többet nem is fog.

Miért baj az, ha egy tanórán szóba kerül a politika? Akár nem osztályfőnöki órán is...

Mielőtt félreértenétek: nálam ez csak nagyon ritkán fordult elő, a diákok kezdeményezésére, és én akkor is eltereltem a szót. De nem vagyok benne biztos, hogy ez a helyes megoldás.

a levélíró fődhüje...

@Cartman (ex Cartman):
Attól függ, milyen órárról van szó :-)))
Vannak órák, ahol ez (ti. "a politika szóba kerülése") szinte elkerülhetetlen: társadalomismeret.
Vannak órák, ahol nehezen kerülhető ki: történelem, filozófia.
Vannak órák, ahol könnyen kikerülhető: fizika, kémia.
Vannak órák, ahol csak "a hajánál fogva rángatható elő" a téma: matematika.

@szumurri: Nem igazán értek egyet.
Én az általad felsorolt tárgyak közül tanítom a törit, a társadalomismeretet és a filozófiát is.

A társadalomismeret órán ami előkerül, az a politológia. A választójogi rendszer, az állami intézmények funkciói, a demokrácia jelentése stb stb.
Filozófiaórán néha a politikai filozófia jelenik meg, mondhatjuk politológiának.

DE! Egyik sem pártpolitika, egyiken sem merül fel az aktuális politikai helyzet elemzése.

Töriórán meg szintén nem.

Persze, aki direkt úgy akarja, az nyilván felhasználhatja politikai befolyásolásra a tárgyait, hallottam már ilyenről is. Ez mindenképpen elítélendő.

@szumurri:
Én informatikát és szakmai gyakorlatot oktatok, tehát elvileg az én óráim is a "hajánál fogva előrángatható" kategóriába sorolhatók. Mégis szóba került (nem én hoztam fel). De nem is ez a kérdés, hanem az, hogy ilyenkor mindenképpen el kell-e terelni a szót?

@Uhu20:
"A választójogi rendszer, az állami intézmények funkciói, a demokrácia jelentése stb stb."

"Persze, aki direkt úgy akarja, az nyilván felhasználhatja politikai befolyásolásra a tárgyait, hallottam már ilyenről is."

Miért csak ez a két verzió lehetséges? Lehetetlen úgy politikai vitát vezetni (akár egy tanóra keretében is), hogy az a diákok számára építő legyen?

@Cartman (ex Cartman): Igen. A társ.ism. (fil, töri, stb)óra ugyanis nem erre való.

Hanem arra, hogy olyan történelmi, politikaelméleti stb ismeretekre és készségekre tegyenek szert, ami alapján viszonylag felelősen tudnak önálló politika döntéseket hozni.

Tudom, h kissé illuzórikus mindez, de ez a cél.

@Ysu: Röhej de a gyerekek, mármint mi voltunk. 8.-ban már nincsen ültetés, (legalábbis nálunk nem volt) és nagyjából mindenki tudta, hogy kinek a szülei hova szavaznak. Bár én nem ültem át, mert 1. nem érdekelt 14-15 évesen ennyire a dolog 2. mindig is a középső padsor harmadik padja volt az enyém.:)
A tanárok meg nem voltak hülyék, hamar rájöttek, hogy átrendeződött az osztály. A másik mókás dolog a kokárdával volt, mert márc.15 után le akartuk szedni a dekorációt, de az osztály jobboldalon ülő része nem engedte, és ha leszedtük, másnapra visszakerültek a kokárdák a faliújságra.

Annak külön örülök, hogy se a baráti körömben, se az egyetemen nem meghatározó dolog a politika, nem kerül elő, ha még is kulturáltan lehet róla beszélgetni, vitatkozni.

@Uhu20:
Pont erre akartam célozni. Van némi kétségem afelől, hogy a felsorolt órák a mostani formájukban alkalmasak-e erre a feladatra. Kissé leegyszerűsítve a dolgot: attól, hogy valaki szépen bemagolja a demokrácia fogalmát, nem biztos, hogy a demokratikus attitűdöt elsajátítja. Míg mondjuk egy jól vezetett politikai vitában talán igen...

@Uhu20:
"DE! Egyik sem pártpolitika" - én sem erről beszéltem. De ha pl. az állami intézményekről, az intézményrendszerről (...) beszélsz az órán, óhatatlan, hogy az, aki odafigyel Rád, az elmondottakat összevesse a mai magyar állapotokkal. S ekkor a politika már terítékre is került. (Persze nem feltétlenül a "pártpolitika".)

persze, isten ments órán politikáról beszélni...

szex ügyben is bőven elég, ha otthon beteszik apuci pornókazettáját, vagy elszórakoznak anyuci vibrátorával...

nyilván nem az életnek kell tanulniuk, hanem az iskolának...

szerencsétlen ifjúság, hogy még sok évig nem kevés kontraszelektált 'tanerőt' kell elszenvednie...

@-lyla-: De politika és pártpolitika között nagy a különbség. Állampolgári magatartásról, szavazásról, demokráciáról érdemes beszélni. De annak az egyébként óvodás színvonalú húzás-vonásnak, ami a pártpolitikánkat az elmúlt 21 évben jellemzi, semmi keresnivalója nincs az iskolában. Épp az lenne a nem kis kihívást jelentő feladata a mai iskolának, hogy a mai ifjúság egykor túl tudjon lépni ezen az óvodás szinten. Hogy tudjon a másikban ellenfelet és nem ellenséget látni. Hogy tudjon másokkal közös nevezőre jutni, megegyezni, olyan célokat találni, amelyikben megegyeznek, akkor is, ha az odavezető utat másként képzelik.
Ezt a célt lehetetlen elérni, ha a gyereket aszerint osztályozzák, hogy a szülei jobbra vagy balra szavaztak.

Kevin Costnernek volt nemrég egy kisköltségvetésű filmje, a Swing Vote. Nagyon tanulságos volt. Arról szólt, hogy egy felelős amerikai elmegy szavazni. A filmben végig vetélkedett egymással a demokrata és a konzervatív párt, a végén pedig a főhős elment szavazni. De hogy kire, az az ő titka maradt. Mert nem a "kire" a legfontosabb - legalábbis az amerikai gondolkodás szerint. Lehet, hogy sok mindenben szidjuk őket, de a demokráciáról tudnánk tőlük tanulni. (A választás után McCain kezet nyújtott Obamának, aki elfogadta, és a segítségét kérte a következő négy évhez. Valami ilyesmit szeretnék itthon is látni.)

@Ysu: no, amiket itt elmondtál, azt a felső tagozat első évfolyamában megérti egy átlagos kófic/kófica...

ezekről a dolgokról kell nekik mesélni...

nem elméleteket bemagoltatni, hanem az előző napi híradókat elemezni, magyarázni, persze nem pártosan...

utána akár elmagyarázható a saját álláspont is, vagy lehet moderálni az osztályban feldobott téma vitáját...

mindehhez a mai tanerőállomány zöme alkalmatlan, lehet értelmiségi nyugdíjasokat felkérni (az okt. min. helyében ezt én mozgalommá is szervezném...)...

A bejegyzésből számomra az alábbi dialógus körvonalazódik:

(dolgozat kiosztása vagy felelet értékelése)
Diák: Tanár úr kommunista, hogy pofára osztályoz?
Tanár: Csak a kommunisták osztályoznak pofára?
Diák: Igen.

Egy ilyen helyzetnek a létrejöttében a tanár szerintem nem vétkes, magát a helyzetet sem tartom végzetesnek, botrányosnak. Ugyanakkor (ha már kialakult) igenis igényel pár percet a feldolgozása.

KDK

Engem is megijeszt, ha ilyen témák kerülnek elő. Mert helyre kell tenni őket és közben valamilyen szinten a politikai árokásás következtében az egyik oldalra raknak. És ne hidd azt, van olyan tantárgy, ahol ez kimaradhat. Elég, ha te felügyelsz az ünnepségen. Pl.: "kisebb" ünnepeken, mint például október6., a holokauszt áldozatainak napja, előfordul, hogy osztályteremben hallgatjuk végig az ünnepi megemlékezést 15-20 percben. Egyébként bioszon és föcin is előkerülhet, de még olaszon is:-)
Itt a partizán szót az ismert slágerből fordították partizó egyénnek.:-)))
Kamaszok egyébként is feketén-fehéren gondolkoznak. Pl.: a dohányzásról szóló cikk feldolgozásakor, mivel akkor szembesültek bizonyos dolkokkal, ezt a liberális média hatásának tudták be. Holott a Tudomány világa évtizedek óta jár az iskolába. Csak épp nem szivesen veszik kézbe, mert nem színes, szélesvásznú.

@szumurri:
"De ha pl. az állami intézményekről, az intézményrendszerről (...) beszélsz az órán, óhatatlan, hogy az, aki odafigyel Rád, az elmondottakat összevesse a mai magyar állapotokkal. S ekkor a politika már terítékre is került."

Félreértettél: én jogról (alkotmányjog, választójog) beszéltem. Az csak a hardver...:) Mi kapcsán előjöhet az, amit mondasz, az pl. a demokrácia értelmezése, vagy pl a társadalmi szerződés....de az tapasztalataim szerint nem jönnek elő itt sem aktuálpolitikai témák.

@Kora Délutáni Kornél:

"(dolgozat kiosztása vagy felelet értékelése)
Diák: Tanár úr kommunista, hogy pofára osztályoz?
Tanár: Csak a kommunisták osztályoznak pofára?
Diák: Igen."

Szerintem helyesen:

(dolgozat kiosztása vagy felelet értékelése)
Diák: Tanár úr kommunista, hogy pofára osztályoz?
Tanár: Egyrészt ne minősítgess, másrészt kérem az ellenőrződet.

@Uhu20: Diákok következtetése: igen.

Ha ilyen kijelentés elhangzik, szerintem célszerű legalább kísérletet tenni arra, hogy miért is vetődött fel bennük.

én diák vagyok és pontosan ezt tapasztalom...

Ne haragudj kedves posztíró, de 1989 óta egy új világban élünk -állítólag, ahol a politika úgymond újra része lett a mindennapoknak. Meg kell szokni, hogy 40 év kuss után vannak és lesznek olyan emberek akik beviszik a napi politkiát az iskola berkein belülre. Ezzel vagy együttélsz, vagy passzív rezisztanciát választasz, vagy otthagyod az oktatást, bezárkózól egy biztos kis zugba ahol nem ér el téged semmi a napi életből.
Ez van, tessék örülni inkább, hogy a diákokat érdekli ez a téma. Esetleg felvilágosíthadnád őket az előző rendszerről, 1989 utánról, hogy szerinted hogyan érdemes hozzáállni a politikához, a politikusokhoz. Taníthatod őket erre is. Vagy inkább azt mondanám, nevelhetnéd őket erre is, már ha akarod.

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: Láttam, hallottam. Mi még nem vagyunk Románia, a Műegyetemre sok ilyen pénzeszsák, de legbelül vérparaszt gyerek jár, de a vizsgán akkor se mennek át. Romániában viszont...