(r)Educatio
Abban szinte mindenki egyetért, hogy tarthatatlan a felsőoktatás -bár véleményem szerint a komplett magyar közoktatás- helyzete. Sokan, sokfélét gondolnak erről, másban látják a megoldás kulcsát. Levélírónk elsősorban a létszámcsökkentés és ezáltal a finanszírozás megreformálásában látná a dolog megoldását.
Kedves Ellenőrző blog!
Új irányt kell vennie a magyar oktatásnak, ha nem akar tovább csúszni a lejtőn, ezt a kijelentést hallottuk egy rektori tájékoztatón, igaz informális formában történt ez a kijelentés, mégis meglepődtünk azon, hogy kivételesen egyetért valamiben a Hallgatói Önkormányzat és az Egyetem vezetése. A probléma megoldását természetesen más módon képzeli a két oldal -ami nem is lenne gond, ha lenne beleszólásuk-, az egyetlen közös pont természetesen a pénzhiány. A rektori hivatal tájékoztatása szerint csökkenteni kell a hallgatói létszámot, úgy, hogy ne fejpénz formában finanszírozzák a felsőoktatást, teljesítmény alapú támogatást és bérezést szeretnének, valamint visszaállítani az egyetemi campus függetlenségét, önálló jog és hatáskört. Ez persze szép álom, de ha a fele megvalósulna, akkor is lenne valami remény ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetésére. A hallgatói oldal természetesen nem korlátozná a hallgatói létszámot, sőt mindenféle felvételi -emelt szintű érettségi-, szóbeli meghallgatás, alkalmassági vizsgát is törölne, emellé magasabb szinvonalú oktatást, jobb körülményeket és teljesen ingyenes oktatást -tankönyv, könyvtár, felszerelések- képzelne el. Valóban paradicsomi állapot lenne, de nyilván nem sok köze van a valósághoz.
Első lépésként a finanszírozást kellene megváltoztatni, ezáltal elkerülhető lenne, hogy a felsőoktatási intézményeket minél több hallgató felvételére kényszerítsék, olyan épületek falai között, amelyeket sokkal kevesebb hallgató befogadására terveztek. Felesleges terhet ró a megnövekedett hallgatószám az oktatókra, technikai személyzetre egyaránt. Az igazi vesztesek azonban maguk a hallgatók. Szemfényvesztés az állam részéről azt állítani, hogy jól járnak a most érettségiző diákok, hiszen könnyebben és magasabb létszámban juthatnak be a felsőoktatási intézményekbe, hiszen ez sokuk esetében csak a konkrét munkábaállást késlelteti, sokuknál pedig egyenesen megnehezíti, sőt ellehetetleníti. Gondoljunk bele, hogy sokan vannak, akikből nagyon jó szakember lehetett volna, ha nem a felsőoktatásban tanul tovább és munkanélküli bölcsész, jogász, stb. lesz, hanem szakmát tanul. Egy MA diplomával a zsebében azonban nem fog már visszatalálni a szakképzésbe, illetve csak nagyon nehezen, így maradnak a képesítést nem igénylő munkák. Ki járt jól? A szülő, aki fizette 5 évig a kollégiumot, eltartotta, hiszen nem tudott közben munkát vállalni. A hallgató, aki ott áll 5 év elteltével úgy, hogy nem tudja, mihez is kellene kezdenie a szinte értéktelenné vált diplomájával. Az állam, ami ugyan kicsit kozmetikázhatta a statisztikát, áttette egyik zsebéből a fiatalt a másikba, de nem tudott olyan utat mutatni neki, ami alkalmassá tenné a munkaerőpiacon való sikeres szereplésre.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy a mai felsőoktatásban nincsenek nyertesek, csak vesztesek, sürgős reformokra van szükség, mielőtt tényleg teljesen elértéktelenedik a diplomáink értéke, mert ha művelt főket sem tudunk kinevelni, nagyon sötét jövőt vízionálok.
