A kettes is jó jegy!
Helicobacter kommentjét találtuk érdemesnek arra, hogy az Elégséges orvosok posztra válaszként megjelentessük. Érdekes egy orvosis szemszögéből látni a dolgokat, azért annyit hozzátennék, hogy a Btk-n sem két nap egy vizsgafelkészülés, még puskával sem...
Úgy érzem, talán egy érintett többet tudna mondani ezekről a dolgokról...és lássatok csodát, érintett vagyok.
Per pillanat harmadéves vagyok a szegedi orvostudományi egyetemen, a vizsgaidőszak vége felé tartunk ugyebár... Amikor elolvastam ezt a bejegyzést, először csak ringattam a fejem elképedve, bár tudtam, hogy ez felmerülhet emberekben. DE üzenem a "mű" jól tájékozott kreálójának, -mert ugye a fent nevezett karon van idejük ilyeneken gondolkozni, hogy ki mit csinál ha vizsgára készül, mert két Kosztolányi idézet között el lehet merengeni, nekünk sajnos nincs túl sok szabadidőnk...- hogy ha hőn szeretett háziorvosának belenézne az indexébe, nem biztos, hogy ott a legfényesebb jegyeket látja, mégis őt keresi, bízik benne. Miért? Mert addigra már megtanulta az orvos, hogy mi az amire szüksége van a praxisában, és mi az, amivel egyszerűen nem tud elbánni, és továbbküldi a beteget.
Tudjátok, mondjuk a gépészmérnök sem ért annyira a villamossághoz, és fordítva, pedig rokon szakma. Ugyanez van nálunk, egy idő után mindenki azt tanulja, amit szeret, amit fontosnak tart, és abban lesz jó. A vizsgákon pedig mindent kérdeznek, néha arra hegyezik ki, hogy bebizonyítsák, szar vagy. Ebből fel kell állni, és arra kell gondolni, hogy majd ha ezen túl vagy, akkor már jó lesz, tanulhatsz mást...Addig pedig le kell nyelnünk a keserű pirulát, hogy igen, olyat is kell tanulni, amitől hányingerünk van, és mondjuk nem egyenlő a követelmény a leadott anyag minőségével, érthetőségével, hanem sokkal nagyobb... Sőt azt is be kell tudnunk egyszerűen, hogy néha pofára megy, néha egyszerűen olyan bazi nehéz feladatok vannak, hogy azt is kétlem, hogy maga a prof meg tudná csinálni.
Nem tartom magam hülyének, hiszem már minden féléves vizsgán túl vagyok, mikor a többiek még szenvednek, de én is megszenvedtem a sajátommal, volt, hogy sírógörcsöt kaptam. Minden vizsgámra minimum két hetet tanultam, volt 3 nehéz. A többit nem is számolom. Így is két hármasra és egy kettesre futotta... És mikor megláttam az ETR-ben a jegyeimet, ujjongtam. Kb 150 társam irigyel emiatt. Az évfolyam fele. és ha ebből puskázunk és elkapnak, kizárnak az egyetemről... Elenyésző mennyiségű ember meri megtenni, de minden tiszteletem az övéké, annak ellenére, hogy igen, magunkat csapjuk be. Csak mi nem ábrándos Júliákról ,meg háborúkról tanulunk, és nem két nap egy vizsgafelkészülés, mint a BTK-n...
Lássuk be, mesélni könnyebb, mint EKG-t elemezni, endokrin betegségeket magolni, mikróbákat benyalni, pathológiai rendellenességekre rámutatni, aorta nyomásgörbéket rajzolni fejből... Szóval aki nem hiszi, járjon utána. Én örülök a kettesemnek, és akkor is jó orvos leszek, ha azt a nyelvészek kétlik is. Ők ne járjanak orvoshoz. Ettől függetlenül kíváncsi lennék, ha ő bekerülne erre a karra, mit érne a puskáival. Nekünk is lehet egy kis mákunk néha. Én nem irigylem tőlük.
Remélem senki önérzetét nem sértettem meg, csak egy belsős szemszögéből szerettem volna pontot tenni a dologra, mert kicsit csípte a szememet a belefröcsögött rosszindulat. Üdv Néktek!
