Férfisors az iskolában
Samut kolléganője szemelte ki magának, és amikor nem állt kötélnek rosszindulatú pletykákat kezdett a háta mögött terjeszteni róla a tanárok és a diákok között. Problémájával hiába fordult az igazgatóhoz, ő csak legyintett, hogy nem kell foglalkozni vele, a többi tanár is tudja, hogy milyen a kolléganő.
Kedves Ellenőrző!
Olvashattunk már itt a blogon olyan írásokat, amelyek a férfi tanárokat hiányolják az iskolából, most hadd vázoljam egy férfi tanár helyzetét a saját tapasztalataim alapján, egy konkrét esettel is alátámasztva.
Középiskolában tanítok, a szüleim is tanárok, nem ért meglepetésként a tanáriban folyó élet-halál harc olyan fontos dolgok mentén, mint, hogy kinek hány lyukas órája van, hányra jár dolgozni, stb. Igyekszem minél kevesebbet a tanáriban tartózkodni, szívesen ügyelek a szünetekben, végülis a diákok miatt lettem tanár, nem a többi tanár miatt. Nem könnyű férfiként beilleszkedni a tanáriba, ahol nagyrészt olyan témákról folyik a beszélgetés, mint szőrtelenítés, intim betétek, szülés, főzés, gyereknevelés, ezekhez nem tudok hozzászólni, az én hobbim -makettezés-, nem sok női kollégámat érdekli. A legnagyobb gond akkor van, ha egy-egy kolléganő kiszemel magának, vagy a lányának és rámakaszkodik. Szeptemberben rögtön volt egy ilyen ügyem, egy idősebb testnevelés tanárnő gondolta azt, hogy van ő még olyan szemrevaló, hogy én sem tudok ellenállni neki és kávézni hívott. Udvariasan elhárítottam, nem önteltségből, hanem a kölcsönös szimpátia híjján, nem sejtve, hogy ezzel a fejemre hozom az istenek haragját. Állandóan, minden lehetséges helyen és fórumon fúr, ellenem hangolja a diákokat, azt terjeszti, hogy buzi vagyok, sőt a barátomról mutogat képeket a kollégáknak, csak úgy mellékesen. Eleinte nem zavart a dolog, de most már odáig jutottam, hogy szóltam az igazgatónak, hogy ez nagyon méltatlan és legyen szíves beszéljen a kolléganővel, mert velem nem áll szóba. Sok reményem nincsen, ugyanis az igazgató erre csak legyintett, hogy ugyan, mindenki tudja, hogy milyen a kolléganő!