Ki unja jobban az órát?
Sziasztok!
Nagyon tetszik ez a blog, örülök neki, hogy végre valahol őszíntén meg lehet írni, ami minket, tanárokat foglalkoztat és nem kell úgy tennünk, mintha mindannyian mindig, minden percben a munka hősei lennénk.
Az én levelem is erről szól. Nagyon szeretek tanítani, jól is csinálom -állítólag-, de néha előfordul velem, hogy annyira várom az óra végét, hogy percenként nézem az órámat. Tudom, vacak tanár az, aki a saját óráját is unja, mit szóljon a diák, ha a tanárnak is unalmas az óra. Hozzáteszem, szinte kizárólag a szakmunkásoknál fordul elő, annyira kevés visszajelzést adnak néha, hogy a 8-9. órában már nagyon el tudnék aludni. A mai konkrét eset jut eszembe, bár minden napra jut belőle. 8. óra -matematika a tárgy egyébként-, írom a fel a rendkívül színvonalas példát: 32:0= , néma csönd. Gondoltam gyors bemelegítésnek jó lesz, aztán nekiesünk a konkrét anyagnak. 5 percig semmi. Rávezető kérdések, semmi válasz. Végre mocorog valaki a hátsó padban, sajnos nem a megoldást mondta: Mindek szenvedünk itt ezzel a hülyeséggel?! A f*szomat se érdekli, hogy milyen szám az a nulla! És nem hazudott, nyilván nem érdekelte semmilyen testrészét, mert ki is ment utána az óráról. Innentől éreztem azt, hogy nagyon sokára lesz vége a dupla órának. Saját magam szórakoztatására felírtam a táblára a feladatot, elmagyaráztam, megoldottam. Hát, ilyen is van.