Az iskola beteggé tesz?
Panni levelét ajánlom figyelmetekbe: rejtélyes betegségben szenvedő kollégáját szeretné jobban megérteni, illetve arra kíváncsi, hogy tényleg csak tanárként teheti meg az ember, hogy addig van betegszabadságon, amig az orvos engedi?
Egy szerintem érdekes jelenséget szeretnék megvitatni veletek. Van egy kollégám, aki valamilyen rejtélyes betegségben szenved: szeptemberben kutya baja, de októbertől már előjönnek a rejtett nyavalyái, és ahogy haladunk előre ez évben, egy hosszabb és hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy helyrejöjjön. Tanárként az ember arra van trenírozva, hogy szakaszokban élje az életét és lehetőleg csak a szünetekben legyen beteg. Nagyon kevés kollégánk hiányzik a saját jogán, sokkal gyakoribb, hogy a gyerekeik miatt vannak szabin, de azt mindenki megérti. Az említett kollégánk férfi, nagyok a gyerekei, miattuk nem tud otthon maradni, de ha a lustaság fájna, állandóan sírna. A legújabb, hogy nem megy be helyettesíteni, mert fáradt és rengeteg dolga van.
Elsősorban más területeken dolgozóktól kérdezem, hogy tolerálható ez a magatartás máshol is? Vagy ha nem tanár lenne, akkor már munkanélküli lenne?