Szerintem érdemes megbuktatni a gyereket alsóban, ha nem képes rendesen olvasni, írni és számolni. Ne ötödikben szenvedjen vele. Motiválni kell a gyereket, hogy tanuljon.

Én üdvözlöm a józan ész visszatérését.

Engem az érdekel, hogy muszáj-e karácsonyra írni, olvasni minden gyereknek? Illetve hová is sietünk ezzel... Ugyanez a matematikával. Talán picit több gyakorlással és kevesebb tényanyaggal jobban járnának. Nem inkább itt van a baj gyökere? A legnagyobbam nem ismerte a betűket iskola előtt -nem is érdekelte-, de a tanítónéni -akit választottunk- nagyon türelmesen vitte őket, nem ismertek minden betűt karácsonyra, kb. áprilisra végeztek az írott és nyomtatott betűkkel. (Ezért a türelemért is választottuk a tanítónénit.) A gyerek nagyon szeret olvasni, igaz, mi is, sokszor lát nálunk könyveket. A középsőnk (6 éves) már minden nyomtatott betűt felismer és elolvas (nem tőlünk tanulta, hanem ráragadt a tesójától) rövidebb történeteket mesekönyvekből. Nyomtatott betűkkel (nem helyesen, de) ír. De szerencsére ehhez a tanítónénihez fog kerülni, remélem neki sem lesz gondja emiatt a másik véglet miatt sem!

Szerintem meg egy orbitális baromság. Az én gyerekem elsős, nagyon elég a szöveges értékelés. A cigány gyereket úgy sem meri majd megbuktatni senki, inkább továbbengedi, hadd szenvedjen vele más, a sok áltagos képességű meg majd görcsölhet, hogy hármas vagy négyes. Minek?! Arra van az alsó, hogy negyedik végéig mindenki nagyjából egy szintre kerüljön, kiegyenlítődjenek a fejlődésbeli különbségek. Jellemző, hogy ezt tartja az új kormány az oktatás legnagyobb bajának...

Én örülök neki!
Aki nem tanít nem tudja milyen amikor 4. osztályban találkozik olyan gyerekkel (nem cigány) aki nem tud írni olvasni!

Szeretnék elolszlatni egy tévhitet: NEM KELL TUDNI KARÁCSONYRA SE ÍRNI SE OLVASNI SE SZÁMOLNI!!!!! A GYEREKEK TÖBBSÉGE AZ ÖSSZES BETŰT SEM ISMERI EKKORRA!!
A folyékony olvasás az harmadik-negyedik osztályra cél, nem első osztály végére.
Sajnos a zsolnai-módszer hozta magával ezt a baromságot. Nekem is meg kellett tanulnom olvasni és írni karácsonyra és a mai napig rondán írok, az olvasással csak a családi hátterem miatt nem volt soha gondom.

A szöveges értékeléssel semmi baj nincsen. A százalékossal van. Nézzen mindenki magába. Minek örül jobban ha egy dolgozaton azt látja, hogy 5-ös vagy azt, hogy 81%-os. A 81% is ötöst jelent de mégsem 100%. Nem egy gyerekkel találkoztam már akinek ez problémát jelentett.

@Rabyn: "Aki nem tanít nem tudja milyen amikor 4. osztályban találkozik olyan gyerekkel (nem cigány) aki nem tud írni olvasni!

Szeretnék elolszlatni egy tévhitet: NEM KELL TUDNI KARÁCSONYRA SE ÍRNI SE OLVASNI SE SZÁMOLNI!!!!! A GYEREKEK TÖBBSÉGE AZ ÖSSZES BETŰT SEM ISMERI EKKORRA!!"

Sajnos én 12. osztályban is találkozom olyan gyerekekkel, aki nem tud írni és olvasni és őket még meg lehetett volna buktatni, a régi rendszerben kezdték. (Nem cigány...) Gyötrelem elolvasni a matek dolgozatukat, kibogarászni egy szöveges válaszból, hogy mi is akar lenni. Szegény magyar tanáruk mit szenvedhet...

Sajnos a tanítónénik többsége tartja ezt a módszert. Mi -mint írtam- azt az egyet választottuk, aki (egyedüliként az iskolájukban) nem ezt a vonalat viszi.

Szinte semmiben nem értek egyet a Fidesszel, személy szerint Hoffmann Rózsával meg még annyiban sem, de ebben igen.

@louise: "Arra van az alsó, hogy negyedik végéig mindenki nagyjából egy szintre kerüljön, kiegyenlítődjenek a fejlődésbeli különbségek."
Soha nem fognak kiegyenlítődni a különbségek, mert nem vagyunk egyformák. Ha pedig azt a gyereket, aki első osztály végére nem tudja felismerni a betűket, átengedik, azzal senkinek nem tesznek jót. Neki kudarcélmény lesz, hogy nem tudja elolvasni a feladatokat, olvasmányokat, amiket éppen kell. Soha az életben nem fogja utolérni a többieket, még akkor sem, ha a képességei lassabban ugyan, de mégis elérik a megfelelő szintet. Az osztályt meg hátráltatja.
Igaz, az is kudarc, ha megbukik. De nem olyan kudarc, amiből soha többé nem lehet kimászni. És itt jönne elő a pedagógus: az ő dolga volna, hogy ezt úgy magyarázza meg a gyereknek, hogy ne sérüljön a lelke. Nyilván a legbutább gyereknek is bőven vannak pozitív tulajdonságai, amiket ki lehet hangsúlyozni. Lehet ügyes rajzoló, tehetséges sportoló, a legjobb fej játszópajtás, a legönzetlenebb segítője a társainak, középponti tag az osztályközösségben, vagy akármi. Meg kell magyarázni neki egyrészt azt, hogy csak rosszabb lenne neki is, ha azzal szenvedne, amit nem ért, másrészt (főként) pedig azt, hogy attól nem ér kevesebbet a többieknél, hogy éppen a betűk vagy a számok nem lettek a barátai.

Én középiskolásokat és felnőtteket tanítok, de az értő olvasás nekik is probléma.
Nem hiszem, hogy a buktatás segítene, inkább más olvasástanítási módszert kellene alsóban választani.
Biztos, ami biztos alapon, a saját gyerekeimet megtanítottam olvasni még mielőtt iskolába mentek volna, illetve nem megtanítottam, csak felhívtam a betűkre a figyelmüket, és hála istennek, megtanultak maguktól.

@Rabyn: 82% hol 5-ös ? :)
Én 1et értek a döntéssel. Úgyis mindenki 1-5 ig gondolkodik. Ezt lehet összehasonlítani, viszonyítani. Mi a szülő 1. kérdése a szöveges értékeléssel kapcsolatban: "jó, jó, de hányas lenne?"

Középszintű érettségin 80%-tól már 5-öst adnak :). A pontok miatt meg igenis számít a százalék, de tényleg ne keverjük az általános első vagy második osztállyal.

Megdöbbenve tapasztaltam, mikor visszamentem látogatni az általános iskolába, hogy 5. osztályban 45 perc alatt maximum három feladatot oldanak meg matematikából, mert olyan lassan dolgozik az osztály. Csoportbontásra nincs pénz, meg kell várni a gyengébbeket, akik (sajnos ezt be kell látni) ezzel visszahúzzák a jókat. Vagy a másik véglet, a gyengébb tanulók nem tudnak olyan gyors ütemben haladni, így lemaradnak.

A baj az, hogy az írni-olvasni nem tudó gyerekek többsége nem is akar megtanulni később sem. 15-20 fős csoportból nem is egy diák volt, akinek még könyve sem volt órán, nem figyelt, beszélgetett a társával, a tanár gyenge fegyelmezése miatt bármikor felállhatott, kimehetett a mosdóba. Azt ő még nem tudja, hogy egy nyelvből muszáj érettségizni, ha egyáltalán eljut odáig, de talán ha tudna magyarul írni, olvasni, lenne sikerélménye, és talán egy fokkal jobban érdekelné az irodalom (olvasás), a nyelvtan (írás), az angol, a német, a töri vagy a földrajz.

@jo.e: Például középszintű érettségin.:) Onnan tudom mert nekem 1% hiányzott az ötösömhöz és 79% szerepel az érettségi bizonyítványomban. .:)

Meg persze tapasztalat is. Javíottam már dolgozatot ahol a tanár megadta, hogy hány helyes válasz hány %-ot jelent és mi megkérdeztük, hogy az hányas lenne (mert mi jegyet nem írhattunk a dolgozatra) és elmondta nekünk, a határokat.
Nem jó érzés látni amikor egy gyerek azért csalódótt mert, bár ötöst kapott de az csak 85%-os lett.

80%=5 ?? Hú, de le vagyok maradva. Ez jól odavág annak a bizonyos harang görbének. 100/5=20 ezért 20assával osztják föl? Ezt nem hiszem el... A kislányom 3.os. A "mi" iskolánkban még 90%-tól van az 5ös - a klasszikus módon. (persze nincs jegy, de mindenki tudja :))

@jo.e: Bizony, 20 %-onként vannak a jegyek. Mondjuk régen matekból még durvább volt az ötös határa az érettségin: 80 pontból csak 60 kellett hozzá.

@louise: Ez nagyon szép gondolat, csak azok a fránya különbségek csak nem akarnak kiegyenlítődni. Pedig a lemaradóknak nálunk 2-3 plussz korrepetálás is van egy héten. Mégsem érik utól a kitűnő tanulókat. Bármennyire szomorú dolog ez, de nem egyforma értelmi lehetőséggel születünk. Erre még rátesz a 6 éves korig megtörtént családi minta, nevelés. Plussz van aki egy kicsit jobb is lehetne, de nincs annyi idő, hogy mindent az iskolában tanuljon meg a gyerek. Otthon is kell tanulni pl. évszámokat, verset, a bőr szöveteit stb. Mert nem mindenki képes kb. 30 perc alatt megjegyezni úgy, hogy napok, hetek múlva is emlékezzen rá. Aztán aki otthon sem tanul, meg az órán sem figyel az nem hogy felzárkózna, mégjobban lemarad.Van persze egy-két gyerek akin lehet segíteni, és mindig reménykedek, hogy majd az eddig kettes Pistike is ötöst ír matekból, de sajna már a hármas is különleges alkalom, Gézuka meg mindig ötöst ír, sehogy sem akar kiegyenlítődni Pistikével. Persze tudom ezért csakis a rossz tanárok a hibásak. És nem tudják motiválni Pistikét.

@sorstárs: Értem én, én is tanár vagyok, csak valahogy jó gondolatnak tűnt az, hogy ne stresszeljék a gyereket negyedik végéig jegyekkel, különösen, hogy nem is értik még, hogy mit is jelent. A saját kiselsős gyerekem nagyon figyelmesen hallgatta az írásos értékelést, forgatta a kis agyában, értelmezte, megértette, hogy miben kell javítania, utána megbeszélhettük, hogy milyen segítséget tudunk mi nyújtani hozzá. Szeptembertől csak azt látja majd, hogy négyes, de hiányzik hozzá a plusz információ, ami segítené abban, hogy javítson. Természetesen megértem, hogy az osztályozás is eszköz, de lehet, hogy ilyen piciknél még felesleges. Hozzáteszem, hogy én személy szerint megőrülnék, ha mind a 150 gyereket írásban kellene értékelnem.

@louise: A szöveges értékelésnek vannak értéki főleg első -másodikban. Én most tanítottam végig egy osztály már ebben a rendszerben. Az első két évben egyáltalán nem adtam jegyet, bár megtehettem volna ( a törvény megengedte eddig is 2.-ban). A felmérésekre írtam százalékot, mert azt a szülők kérték, nekik is új volt a dolog és gondolom kellett valami biztonságérzet. Ami rossz benne szerintem, hogy csak jó dolgokat lehet írni, meg olyan burkolt megfogalmazásokat , hogy pl. írásképe sokat fejlődött / lásd: még mindig olvashatatlan.) És tényleg nagyon sok időt vesz el, ha komolyan csináljuk, mert ha technika órán hajtogatnak egy hajót, akkor eddig ráirtam, hogy 5, most meg mind 26 gyereknek be kell írni az ellenőrzőbe, hogy pontosan vagy pontatlanul hajtogat stb. A mi igazgatónk ráadásul megkövetelte, hogy mint régen a jegyeknél, minden tantárgyból, minden gyereknek, minden hónapban min. egy értékelés legyen. Úgyhogy 3-4.-ben már osztályzatokat adtam és csak negyedévente kaptak ilyen levélszű összesített értékelést. Év végén kapják az első jegyes bizonyítványt és nem igazán érdekli a többséget, hogy milyen lesz. A hármast már jónak tartják. Azt el is éri mindenki az osztályból és hiába a szöveges értékelés úgy is tudták már elsőben is hogy kik a legjobb tanulók és kik nem. Mert látják, hogy X olyan gyorsan olvassa a mesét, hogy Z nem is tudja követni. Még annyit, hogy a gyereket nem csak a jegy stresszeli, inkább az, hogy ha már mindenki tudja szorzótáblát az ő kis fejébe meg csak nem akar belemenni.

@sorstárs: levélszű=levélszerű

A bukás szó zavar sokakat? Jobb helyeken ezt évismétlésnek hívják. Az ismétlés szó a lényeg. Ha elsőre nem megy, akkor majd sikerül másodszorra.

Szerintem igenis lehessen erre kötelezni, mert semmi értelme annak, hogy alapok nélkül menjen tovább a gyerek. Olyan, mintha a pilótának nem menne az iskolakör a szárazföldi reptéren, de te meg szépen továbbengeded, hogy repülőgéphordozóra szálljon le...

Csak nagyon halkan merem megjegyezni: a Waldorf-iskolák még ennél is tovább mennek, a testvérem osztálytanító. De ott az egész filozófia nagyon eltér attól, amit a "hagyományos" szemlélet képvisel. A gyermek fejlődési fázisain alapszik az egész. És vétek kiragadni pl. az osztályzásnélküliség tényét ebből az összefüggésből. Aztán a felsőbb osztályokban már van osztályzás, ill. epochazáró dolgozat is.