@volánrulz: De, fel fogják venni: kell a pénz, meg amúgy sincs elég "gyerek". Baromi sok oktatási intézmény szerzett egyetemi rangot, diák az viszont nincs elég, a fennmaradáshoz pedig pénz kell, ez pedig a hallgatói normatívából jön leginkább. Tehát: fel fogják venni, hidd el. Aztán majd az egyetemen szenvednek az egyenletrendezéssel meg a szorzótáblával. És ez nem valami sötét jövő, ez már most is így van. Kérdezz meg egy előadót egy nem-kiemelt szakról. Le is fog diplomázni, megtanul lováriul is, nagyon jó lesz :).

Évszámokat én sem tudom azt a nagyonpárat kivéve. Gyűlöltem hogy a tanároknak fontosabb volt pár szám, mint az hogy összefüggéseket keressünk az eseményekben. Ha ők nem is látnak azt megértem, de büntetni hogy ha valaki utána olvas (pre-internet) és próbálja megérteni mégis mi miért történt, az azért már durva. Így sok év távlatából visszanézve is... És nem egy ilyen töritanárom volt sajnos. Egyikükről tudom, hogy ott is hagyta a pályát utánunk, elment dolgozni állambácsihoz.

A posztban leírtakkal semmi gond nem lenne, ha a "pihenő" tanulót nem "ingyenes" (gy.k.: ingyenes=mások pénzéből finanszírozott) felsőoktatás várná a könnyen letehető érettségi után, hanem a képzés költségeivel arányos tandíjak illetve csak a tanulmányi eredményre "figyelő" ösztöndíjrendszer. Az első szemeszterben az ösztöndíjat az érettségi írásbeli vizsgák százalékos eredményéből számítanák ki. Pl. szakonként két emelt szintű vizsga + (a megmaradt) kötelező vizsgatárgyak százalékos eredménye összeadva adná a pontszámot. A jelentkezők felső 20 százalékának illetve a maximális pontszám 80 százalékát elérőknek jutna (a tandíjat bőven fedező) ösztöndíj. A többi megtalálja a számlaszámot az intézmény honlapján...
S ekkor már nem lenne mindegy , hogy 65%-os vagy 85%-os az a történelem érettségi...

@baggins21: régebben a szakmunkásképzőkben álltak így hozzá a történelem oktatáshoz, de hát egy hegesztőnek nem is kellett sok mindent megértenie. S ezzel nem is volt baj.

A gond az, hogy ma már az egykori szakmunkástanulóktól is jóval gyengébb intellektussal és motivációval is gimnáziumokban lebzsel mindenki, egyetemi/főiskolai továbbtanulási szándékkal, ovkorsz.

Nem értem, te például hogyan szeretnél megérteni időrendi összefüggéseket (a történelem nagyjából erről szól) évszámok pontos ismerete nélkül?
NEM KÖTELEZŐ senkinek sem tanulni, humán műveltséget szerezni, de ebből ne következzen már az, hogy a leghülyébbekhez kelljen igazítani a követelményrendszert.

Ja és még valami.
Már régen vissza kellett volna térni a Klebelsberg-féle alapokhoz,a WC-n lehúzva ezt a Magyar Bálint -féle öncsonkítást.

S igen.
Lehessen buktatni, lehessen tanulót intézményekből eltanácsolni, az nem megoldás az, ha az egész közoktatást feláldozzuk azok kedvéért, akik még a viselkedés legelemibb normáit sem képesek betartani, nemhogy még az otthoni tanulásra rávehetőek lennének.

@csodalampa: például kevesebb kitalált középkoros, holokauszt tagadó, vagy magyar Jézusról szóló hagymázas fantazmagóriát lehetne beadni az embereknek.

Minő véletlen, az utóbbi években drasztikusan megnövekedett ezen torz és --a tanult emberek számára-- nevetséges nézeteknek a népszerűsége.

Kicsit úgy látom, mintha az utóbbi időben fordítva ülnénk a lovon. Értsd ez alatt azt, hogy azon vagyunk fennakadva, hogy a gyerekek most éppen mitől hajlandók megtanulni azt, amit kell. Az én időmben (pedig én se nagyon régen, mindössze hat éve érettségiztem) azért a többségnek az volt az alapállás, hogy meg kell tanulni, és kész. Ha pedig nem tette, akkor meg tudta, miért kap elégtelent. Hozzáteszem, én már a mi generációnkat is egy elég kifordított társaságnak tartottam, de amit pl. buszon beszélgetésekből kiveszek mostanában, az már totál furcsa számomra a mai középiskolás generációból.

Az pedig nyilvánvalóan úgy van, hogy a gyerekek egy része inkább a magyart, vagy a történelmet szereti, a másik pedig a reál tárgyakat. De attól még mindegyiket meg kell tanulni, ha már az ember valamilyen szinten műveltnek akarja tartani magát. Bár én ezt a törekvést a mai középiskolások jó részében nem is látom. Lehet persze, hogy én vagyok túlságosan elmaradott.

A harmadik meg a szülők felelőssége. Szerintem a szülő feladata is, hogy motíválja a gyerekét. És most nem csak arra gondolok, hogy "tanulj fiam/lányom különben kukás lesz belőled", hanem megértetni, hogy miért fontos tanulni, és miért fontosabb például a többször említett eketípus, mint Benkő Dániel, vagy a hozzá hasonló jelenségek magánélete.

Negyedrészt pedig az iskolarendszer felelősségét is látom. Az utóbbi időben minden lényegesebb szűrőt kivettek az intézmények kezéből. Gondolok itt felvételikre, érettségikre, satöbbi. Mindenkit fel kell venni mindenhová, onnét pedig még akkor se lehet eltávolítani ha a tanárát megveri. Ez ugye nem kell magyaráznom, hogy a csak melegedni bejárókat hogy motíválja...
De bizony rossz hatással van a jobbakra, szorgalmasabbakra is: Egy idő után azt látja, hogy a tróger, link gyerek ugyanúgy megvan töredék energia-befektetéssel, akkor ő minek hajtsa magát. (ez mint a magyar focisták: Akkor is megkapja a pénzt, ha nem fut. Akkor meg minek is fusson?)

Ezek a dolgok pedig nagyon súlyosak, és én attól félek, hogy az utóbbi időben már visszafordíthatatlan károk keletkeztek erre a mostani generációra nézve. Hiszen ha most majd felszámolják a magyarbálinti "vívmányokat", az már egy következő generációt fog csak érinteni.

Nagylányom nyolcadikos, kitünő tanuló. Elvileg a történelem a kedvenc tárgya.

Gyakorlatban ő sem hajlandó mást megtanulni (egyáltalán elolvasni) mint a vastag betűs részeket.

Megoldás? Talán mindent vastaggal kellene szedni? :)

Ritkán vetődök erre, most is csak belelőném a véleményemet a kíberűrbe :) Kicsit megkapirgálva a másik oldalt: emlékeim szerint azokat a tantárgyakat találtam érdekesnek, amelyeknél a tanárom átéléssel magyarázott. OK, hogy tompák a nebulók a civilizációs "bűztől", és bár nincs oktatói tapasztalatom, hiszem hogy a bennük élő gyereket igenis lekötik a plasztikus ingerek, érkezzenek akár a tanerő torkából vokális úton, akár TV-n keresztül egy érdekes film formájában (az élő szó mégis jobb, azt hiszem...TV-t néznek eleget).

Töriből pl. sosem tudtam magam hármasnál tovább húzni, de naná, hogy a lustaságom miatt - viszont mindig dolgoztatta a fantáziámat. Ám jobban érdekelt a virágillatú nyár, vagy a következő szünetbéli hócsata megtervezése. Mindezek ellenére a töri-filosz szakos Bajusznak sikerült a kalandozó figyelmet Hannibal-ra, Napóleonra, vagy a Mediterraniumban elharapódzó mézkészítés sajátosságaira. Átélte a mondandóját és cseppet sem ripacs módon. Évszámpartik persze nála is voltak, mintegy levezetésként :) Sikere mégis annak volt köszönhető, hogy a valóban izzadtságszagú tanrendet bekente Old Spice-szal :)

Bocs, hogy ilyen zilált lett, siettem...

@ikri: "Nem értem, te például hogyan szeretnél megérteni időrendi összefüggéseket (a történelem nagyjából erről szól) évszámok pontos ismerete nélkül?"

Nafigy, elmesélem:

Fogjuk fel a történelmet egy nem túl bonyolult szerkezetnek.

Ez a nem túl bonyolult szerkezet egyzsercsak tönkremegy.
Elemzem, a történteket, és azt találom, hogy kilazult egy düzni, ettől a kilazult düznitől nem lett megfelelő kenése a stücninek, ettől lekopott a stücni, így a kallantyú nem kallogott, és felroibbant a kazán.

Nah, a düzni kilazulása és a stücni lekopása között volt kb három hét, a nem kallogás között pedig kb hat perc.

És ahhoz, hogy tisztában legyek az arányokkal, meg az egymásutánisággal, _nekem_ pl nincs szükségem arra, hogy pontosan tudjam, hogy huszonegy és fél nappal ezelőtt lazult-e ki a düzni, vagy huszonhárom nappal ezelőtt.

Így az is irreleváns, hogy 1492-ben fedezték-e fel Amerikát, vagy 1498-ban, mert valódi hatást ez a felfedezés az európai történelemre a tizenhatodik század első harmadának vége felé kezdett el gyakorolni, de inkább sokkal később.

1. minden hülye leérettségizik
2. minden hülyét felvesznek
3. majdnem minden hülye el is végez valami egyetemet/főiskolát
kicsit visszanyalt ez a túlzott liberalizmus, meg az oktatás teljes anyagi kiszolgáltatottsága

@ikri: +1

Előrebocsátom, hogy nem vagyok szakmabali - igaz, tanítottam, de mondjuk hobbiból, és nem történelmet.
Egyrészről valóban talán jogos az az elvárás, hogy motiválni kell a tanulókat, de az azért nem lehet cél, hogy megfeleljen az iskola annak az elvárásnak, hogy legyen valamiféls "szórakoztató intézmény"... Innen kezdve valami nyilván a tanárok sara, más meg nem, hogy kié, arról vitázhatunk, de feleslegesnek látszik.
Egy tanárom mindig azzal jött - és vizsgákon konkrétan el is várta - hogy aki nem tudja egy nem szakmabelinek érthetően elmondani az adott dolgot, az maga sem érti igazán. Aztán, hogy ez még azzal is súlyosbítva van, hogy bizonyos dolgokat kötelező elmondni, az már bizony tantervi probléma, gondolom.
Az meg egy elég veszélyes irány, hogy valaki(k) kitalálják, hogy ez kell az életben, az meg nem - én is elég informatika közeli vagyok, de azért nem keverem a Dózsa féle felkelést pl. a a 48'-as szabadságharccal, igaz, elvárom, hogy az operációs rendszert se keverje senki a rendszeres operációval...
Bocs..

@kolbászoszsömle: az amerika felfedezése jellegű évszámokat _kell_ tudni. viszont az is igaz, hogy önmagában évszámokat bebiflázni értelmetlen, azokat úgy kéne oktatni, hogy köthetőek legyen valami máshoz.

egyébként a "mai fiatalsággal" a problémák ott kezdődnek, hogy tanulni nem tudnak. náluk a tanulás a magolást jelenti (már amelyik veszi a fáradtságot), de az anyagot nem értik. így meg aztán hótmindegy mit tanulnak, úgyis elfelejtik a témazáró után.

@kolbászoszsömle: méltányolom, hogy Te is csak 2,5 nap, illetve 5 év "kilengést" engedélyeztél a rendszernek :)

@kolbászoszsömle: az a "nem túl bonyolult szerkezet" úgy viszonyul a társadalom tudományokhoz, mint mondjuk a matematika a természettudományokhoz, s rohadtul nem "irreleváns" hogy pontosan mikor történt a Francia forradalom, ha arról van szó, hogy miként kapcsolnád össze mondjuk a 18. századi magyar történelmet a világ történelem alakulásával.

De mint mondtam, senkinek nem kötelező évszámok megtanulásával "szenvednie", tanulhat helyette hasznos kétkezi szakmát is, na ahhoz meg pont elegendő lenne ez a stüncizős - düncizős okos hasonlatod is.

Igen, az iskola arra is ki van találva, hogy a tanárok teljesítményét is mérjék. véget ért a negyven évi tinglitangli.

A történelem és magyar oktatás megy úgy sz.r, ahogy van. Én matek szakos osztályba jártam és sokkal többet tanultam magyart, mint matekot. Noooormális? Az normális, hogy az egyetemen akármelyik versről kezdtek el dumálni a bölcsész csajok, abból mindegyikből tudtam minimum 3 versszakot fejből? (nem mondom, csajozáshoz jól jött, na de egyébként...)

Közben meg mindkét tárgyat úgy tanítják, hogy elmegy az ember kedve az élettől... Kötelező olvasmány az utolsó jégkorszak óta nem változott: Kőszívű ember fiai... taigetosz pozitív, aki ezt kitalálta.

@hami: Önmagában a "felfedezés" évszáma értelmetlen.
Állítólag a vikingek is jártak Amerikában, meg a baszk tőkehalhalászok.

A lényeg a hatásgyakorlás, az, hogy mikor keletkezett az európai hatalmaknak akciórádiusza, hatalmi gócpontja a térségben.
Vagy az, hogy mikor kezdte egyáltalán érdekelni a tengeren túli világ az ittenieket.

Ezek meg amúgy sem köthetők egy dátumhoz, csak egy elég tág intervallumhoz.

..az a "nem túl bonyolult szerkezet" úgy viszonyul a társadalom tudományokhoz, mint mondjuk a matematika a természettudományokhoz.. dolgot kifejtenéd? A matematika azért alap a természettudományokhoz - már amelyikhez - a történelem mihez is alap? Másként kérdezem: tudsz-e olyan "tudományt", aminél a történelem mintegy alapot szolgáltat? Érdekelne... kösz!

@Bambano: A Kőszívű ember fiaival nem lenne semmi baj, ha nem 12 éves gyerekek torkán próbálnák meg letolni, mint ahogyan Dante-t sem feltétlenül 14 évesen kellene elemezni, s elvárni hogy a gyerek állást foglaljon több évszázados teológiai vitákban.

A történelmet lehet tanítani a történések kronológiai sorrendjében, sőt csak úgy lehet, de az irodalmat nem feltétlenül.
S főleg nem a középiskolákban kellene olvasásra szoktatni a gyerekeket, mert addigra ez már bőven elkésett igyekezet.

Kreativitás kell!

Csak egy példa: mi úgy tanítottuk az első töriórán a kicsiknek a régészeti tevékenységgel kapcsolatos anyagot, hogy kivittük őket egy játszótérre, ahol a homokozóban előtte elástunk marhacsontot, régi porcelánedény darabjait, fából készült faragványokat. A feltárás szabályai szerint kellett dolgozniuk. Hát mit mondjak, nagyon élvezték... :)

nesze neked (ultra)liberalis oktataspolitika a'la nagyorru magyar balint. a problema talan ott van hogy nem tud a gyerek tanulni. nem tud vazlatot irni, kesziteni az adott anyagbol. mert a vastagbetus reszek jo tampontok lehetnenek de azokat a papirra leirva vonalakkal ossze is kellene tudni kotni.
Nah de ne legyek okoskodo.
Suttyo az ilyen aki keptelen megtanulni 5 oldalnyi anyagot.

@teszterer: ezt csinald meg a 8.keruletben is vagy mondjuk Pesten meg par helyen, panelrengeteg kozepen levo iskolaban.
Amugy nagyon tuti otlet! Tenyleg!

@mérnök_05: A matematikát, s hogy mi mindenhez alap, azt inkább ne nekem mutasd be ;)

S hogy a történelem mihez kulcsfontosságú?
Az összes társadalomtudományhoz, elég nehéz lenne mondjuk politológiát, szociológiát vagy összehasonlító nyelvészetet tanulni (és tanítani) az alapos ismerete nélkül.
Hiányában egyszerűen nincs is miről beszélni ezeken a szakokon.

@Monchini: Akkor fizikát tanítsak haditechnikán keresztül? Végül az egész célja, hogy hogyan gyilkolj hatkékonyan. Erre mozdulnak nem?

@teszterer: Nagyokat meg a temetőbe vigyék ki...?

ladislaus: nem fogod elhinni, de egy halmozottan hátrányos közegben csináltuk, vidéken, volt bányásznegyedben. Működött. Mondjuk a kutyaürülék miatt nem volt egészen veszélytelen, ma már nem biztos, hogy bevállalnám.

Ahogy az is működött, amikor a Belga számával foglaltunk össze a honfoglalást, részletes leírás itt:

www.tortenelemtanitas.hu/2010/03/honfoglalas-es-a-belga/

@ikri: az emberek többsége nem politológus, nem szociológus és nem nyelvész lesz.

Bambano:
az emberek többsége választópolgár lesz!

Szerinted ehhez nem kell tisztában lenni alapvető történelmi összefüggésekkel?

@ikri: a kőszívű ember fiai egy rakás kaka. teljesen mindegy, milyen életkorra ütemezik be, semelyik életkorban sem jó. Jókaitól nagyon sok olyan mű van, amiből ugyanazokat a dolgokat meg lehetne tanítani, csak olvasmányosabb, ergo kiválasztani azt a regényét, ami a legalkalmatlanabb a feladatra, az pedagógiai tévedés. Jelzem, nem az egyetlen a mai oktatásban.

Engem pl. érdekelne, miért nem lehet Asimovot, Rejtőt, Harry Pottert tanítani.

@Bambano:

Én sem vagyok egyik sem.

De mint azt számtalanszor leírtam itt: nem kötelező senkinek sem tanulnia, többek között történelmet sem. Attól még lehet valaki nagyszerű fodrász, vagy autófényező, csak akkor nem gimnáziumba kellene járnia.

@teszterer: szerinted a jelenlegi történelemoktatás mellett az emberek többsége tisztába kerül az alapvető összefüggésekkel?

@Bambano: Viszont mindenki politizál anélkül, hogy tisztában lenne azzal, mi történt 300 éve, miért nem olyan polgáriasodás és miért nem olyan magas az életszínvonal, mint nyugaton. Pedig sok mindenre adna, adhatna az is választ és nem lenne mindenki elégedett csak a komcsik szidásával- mert ők is elszúrták, de nem csak ők.
Szóval a történelem pontosabb ismeretével kevesebb lehetne a vita :)

@ikri: ugye érzed, hogy nem csak ez a két, szélsőségesen végletes lehetőség van, hogy vagy megtanulod a történelmet, ha belegebedsz is, vagy menjél fodrásznak?

Bambano: Bocs, kérdésre kérdéssel válaszolok:
mikor érettségiztél? Ismered a jelenlegi érettségi követelményeket?

@ikri:
Kösz, igen, ez igaz, de azért azt ugyen nem akarod mondani, hogy szociológiát, politológiát ill. összehasonlító nyelvészetet az átlag fog tanulni?
Nem vitatva azt, hogy a történelem valamilyen szinten valóban kell - de akkor az az a bizonyos általános műveltség, ami ma nem egy kurrens cikk - de pont ezért talán igaz rá, hogy aki tudja, hogy ilyen irányba fog indulni, az tanulja, aki pedig nem, az - bocs - szükséges és elégséges szinten...
Kicsit sarkítottan: meg lehet nélküle lenni, de ezt inkább nem is írom. A baj ott van, hogy ez a valóság, és látható, hogy mit okoz(ott).
A gond ott van, hogy ezt a szükséges és elégséges szintet kellene valami ebben jártas embernek meghatározni. És persze megkövetelni, de innen már csak kérdőjelek jönnének. Nem egyszerű, tudom..
Ez pont egy olyan tantárgy, hogy ha nem tudják érdekesen tanítani,akkor igen hátrányos helyzetű, mert, bizony, olvasni kell, és nem nagyon lehet általános sémákra ráhúzni.
Az a régészes módszer az szuper! Nem csodálom, hogy tetszett.

@ikri: Amen.

@horvister: Orbán Viktor meg Vona Gábor nem 300 éves történelem. Az MSZP-nek sem sokkal régebbiek a gyökerei. Az, hogy pl. a Habsburg ház kivel és hgoyan kavart anno, *semmilyen* befolyással sincs arra, hogy éppen kik veretik meg magukat a rendőrökkel adott intézmény székháza előtt, arra meg pláne nincs, hogy a nyakunkba kaptunk egy ilyen mélységesen seggfej ostoba pártot, mint az szdsz.

@teszterer: már volt 20 éves érettségi találkozónk, de a mi történelem oktatásunk sem volt rendben. Annak ellenére, hogy a gimi, amiben érettségiztem, az országos ranglistán dobogós volt akkor és nem az engedékenységükről voltak híresek. Azt saccolom, hogy a helyzet nem javult azóta...

Márai Sándor szavaival élve a magyarok -- ha jól idézem -- "vidéki ősbunkók", persze, ezzel nem a vidékieket akarta megbántani, hanem a pesti polgárságot alázta :) Azokat, akik miatt végül aztán elment az első és a második világháború után is külföldre. (Zárójelben megjegyzem, az egyik legnagyobb XX. századi magyar íróról van szó, aki végig magyarul írt, mert ez volt az ő anyanyelve, ám az előző rendszerben emigráns mivolta miatt nem kedvelték, azóta pedig -- noha volt egy Márai-reneszánsz --, túlságosan is pesti értelmiségi, túlságosan is rossz véleménye volt úgy általában a magyarokról, de azért az Egy polgár vallomásait feladnám kötelezőnek. A politikailag favorizált emigráns magyar író pedig a pocsék Wass Albert.)

Szóval szerintem is hihetetlen szellemi sivárság van ebben az országban, egyszerűen fel nem foghatom, hogy bizonyos tévéadásokat hogy lehet egyáltalán nézni, vagy hogy mennyire hülyének kell lenni bulvárlap olvasásához úgy egyáltalán... úgyhogy ha a felnőttek ilyen példát állítanak az ifjúság elé, akkor miért kell azon csodálkozni, hogy a dolgok nem jó irányba mennek? Ha meg már töritanítás, szvsz a mai világban szinte kizárólag csak az összefüggések megértésére lehet a hangsúlyt helyezni, hiszen minden évszám kiolvasható a netről. Viszont pont a fentebb idézett nagyon jó töriblogok miatt, sokkal érdekesebb, sokkal tartalmasabb tud lenni már egy törióra, hiszen a tanár is hihetetlen jól fel tud készülni, ha akar! A gond ott van, hogy a tanári képzés kontraproduktív, ugyanis olyan nevetségesen alacsony fizetéseket kapnak 20 éves gyakorlattal is a tanárok, hogy egy kezdő inkább mást csinál, csak akkor végez tanárszakot, és csak akkor lesz tanár, ha semmi máshoz nem ért, ha minden máshoz hülye! Továbbá, én voltam töri szakos egyetemen, később is jártam örömmel egyháztörténet és művelődéstörténet órákra, és a töri szakos egyetemistákról az a lesújtó véleményem, hogy többségében olyanok, mint a lépcsőház: sötétek és korlátoltak. Elnézést kérek a kitévelektől, voltak ott nagyon értelmes, nagyon olvasott, jó megjelenésű egyetemisták is, többnyire ők lettek HÖK-ösök, azzal rontották le a véleményemet magukról, hogy HÖK-ösként elkezdtek politizálni, de erősen.

@Bambano: "Engem pl. érdekelne, miért nem lehet Asimovot, Rejtőt, Harry Pottert tanítani."
Csak azért, mert ponyvának/alantasnak számít, mert valami barom úgy döntött. Pedig olvasottabb lenne, mint a mostani kötelezők...
Én azt sem hiszem, hogy adott korokban csak Vörösmarty, Petőfi, Arany,Ady stb versei hordoztak tanítani való értéket...

@ikri: Ez egy kinyilatkoztatás volt. Axiómaként kezeled az állításodat, miközben a kérdés, a kérés az volt, hogy konkrétan mesélj erről valamit.

pl hogy a vulgáris latinnak mi köze van pl. Róma elestének konkrét időpontjához, és miért nem lehetséges, hogy nincs is konkrét időpont, mert a birodalom már ötven, száz évvel azelőtt nem is létezett, csak olyan nagy volt, hogy nem vették észre a lakói.
Szóval nem azt kérték Tőled, hogy ismételd meg az állításodat, hanem azt, hogy valami példával bizonyítsd.

@Bambano: "a kőszívű ember fiai egy rakás kaka. "

Ezek szerint velem valami nincs rendben :-( Azóta is egyes részei filmszerűen rémlenek föl, annyira bele tudtam merülni.

@Bambano: szerintem, a történelem nem pont az a tárgy, amibe a diákok beleszoktak gebedni, egy átlagos képességű diák számára már semmi gondot nem kellene hogy okozzon az összefüggések megértése, vagy nevek, évszámok elraktározása.

Viszont ha nem akar tanulni, meg szarik az egészre, mert csak egyszer fiatal, akkor inkább tényleg iratkozzon ki a gimnáziumból a fenébe!

szerintem az a legszomorúbb, hogy egy tanár nem lát fantáziát más módszerekben mint a magolás. mint tudjuk, az emberek legnagyobb része vizuális típus. a tanulás annál hatékonyabb minél több érzékszervet bevonnak. gondolom, a kedves tanerő olyanokról sem hallott mint elmetérkép, gyorsolvasás, különböző memorizálási technikák, stresszoldás, mivel a stressz blokkolja a tanulási képességet. további sok sikert a funkcionális analfabéták neveléséhez, magológépek képzésében. pedig még csak tanár sem vagyok, csak utánaolvastam

Bambano: na látod, a Habsburgok idejéből származik a nemzeti öntudat, sok-sok dolog gyökerezik onnan a mai politikai retorikában. Majd hallgasd csak meg a március 15-i szónoklatokat majd! Érdekes lesz, hogy ki mit idéz: Petőfit-e vagy Kossuthot-e?
És ebből bizony lehet következtetni arra, hogy mit is tartanak értéknek a pártok.

A helyzet változott 20 év óta: teljesen mások lettek a feladatok! Más kompetenciákat kérnek számon az érettségin.

@Bambano: A kőszívű ember fiait én sem értem, miért kell tanítani, nem azt mondom, hogy egy rakás kaka, ám azt igen, hogy Jókai, amikor történelmi regényt írt, nem konkrétan úgy írta le a történelmet, ahogy az volt, hanem úgy, ahogy szerinte lennie kellett volna. Az arany ember más, az az egyik legjobb regénye, de a kőszívű helyett a Mégis mozog a föld, az Új földesúr, ezek mehetnének. A kőszívűt elég lenne megnézni videón, Várkonyi Zoltán kiváló kosztümös filmet készített belőle, legalább lehetne látniuk a gyerekeknek nagy magyar színészeket is...

@horvister: Az első ismertebb magyar ponyvaírót Táncsics Mihálynak hívják... 1848. március 15-én, mikor kiborították a bilit, eléggé központi helyen szerepelt az illető neve... szóval mi a gond a ponyvával? (költői kérdés nem neked címezve)

Asimovnál meg folyton robotokat ruháznak fel emberi tulajdonságokkal, így kívülállóként jobban meg lehet(ne) érteni az etikát, erkölcsöt, hazaszeretetet, stb. Csak lehet, hogy ez érdekelné a gyereket. A Harry Potterben (igaz, ott egy kicsit direktebben adják elő) is van egy halom nevelési szándék...

Na mindegy, az irodalom oktatásunk sznobság, a történelem oktatásunk meg gyenge. és ahogy mennek mostanában a versenyek, erősen dolgozunk azon, hogy a matek oktatásunk is leromoljon.

@teszterer: a magyar történelem és irodalom tanítás csődje, amikor Petőfit a forradalom költőjének állítják be. Mondhatni: rotfl. Miért is idéznének Petőfit?

A habsburgok idejéből származik az is, hogy ellopnak mindent, ami nincs lebetonozva, 120km/h-nál lassabban megy vagy nem ráz?

pupak30: hallottál az interaktív táblákról? Jó sok ilyen került az iskolákhoz az elmúlt években, a kérdés, hogy tudják-e, akarják-e használni a tanárok.

A lehetőség adott. Végre nem kell saját pénzből csomagolópapírt, gyurmaragasztót, filceket venni, hogy kreatív feladatokat adhassunk. Persze kell hozzá némi felhasználói szintű számítógépes ismeret.

@horvister: Normális iskolákban tanítanak Harry Pottert: 10-12 éveseknek; Rejtőt ajánlottként adja fel a tanár, egész kamaszkorban; Asimovot pedig igenis betenném én is kötelezőnek 15-16 éveseknek. Ez már nem töri, hanem magyar tanítás, de a mai gyerekeket nem lehet megfogni Abigéllel, az Egri csillagokat meg egyenesen bűn feladni kötelezőnek egy 12-13 éves számára, mert elmegy a kedve az olvasástól. Ellenben Varró Danit simán, mert könnyű, olvasható, szórakoztató, és így tovább -- sajnos azt kell mondjam, végzett magyar szakosként, hogy Balassi max. középiskolás anyag lehet, egy felsős gyerek fel se fogja, mit olvas, előbb meg kell szerettetni vele az irodalmat, költészetet. De nem kell Balassiig messzire mennünk, egy időben jóval közelebb álló költőtől, Petőfitől a "Mit nekem te zordon Kárpátoknak fenyvesekkel vadregényes tája" sorait egy 12 éves egyszerűen nem érti, nem ismeri a "zord", "vadregényes" szavakat ugyanis.

@kolbászoszsömle: a te logikád, vagyis "konkrét példád" szerint, akár azt is kérdezhetted volna, hogy maya-kiche nyelveknek mi közük van mondjuk Belgrád elestéhez.

Nagy valószínűséggel semmi, de ezzel persze még nem függetlenítetted a nyelvészetet a történelemtől.

gyerek nem hülye, tudja hogy a történelmet a győztesek írják, erre az egy hónapra meg minek megtanulni, jövőre úgyis mindent másképp tanítasz:D
jegyzem meg, tudok olyan munkahelyet, ha vmi nem sikerül a dolgozónak, másnap be se kell menni..., nem is olyan rosszfejek ezek, naugye...

@kolbászoszsömle: milyen felfedezés? nem megszállást akartál írni?

@ikri: Akkor ezek szerint a nyelvészethez pl praktikusan elég a történelem azon mélységű ismerete, hogy "valamikor az ötödik század környékén", meg úgy "ezer éve"...

@espadazo - Játékbolt:: így van. ha belemerültél, akkor veled nincs rendben valami.

@horvister: elmaradva a nyugathoz? legfeljebb pénzügyileg (mert nekünk soha nem volt sem gyarmatunk, sem kizsákmányolni való rabszolgahadunk). Tudásban az "elmaradásunk" úgy néz ki, hogy mostanában bevárjuk őket...

@ikri: jelenleg a probléma magja nem az, hogy átlagos képességű diák mire jut a történelemmel,hanem az, hogy átlagos képességű tanár mire jut...

@sourcerror: Mondjuk a Carruca/Aratrum viszonylat tényleg nem fontos, végülis csak európa gazdasági fejlődésének egyik alapja. Ugyanis a mezőgazdasági művelés intenzívebbé válhatot a használatával, jobb termésátlag vált elérhetővé, nagyobb népességet tud eltartani. Így érthető miért fontos, hogy milyen is az eke? :)

@Nádasi Balázs: "Rejtőt ajánlottként", nem kéne, csak ha Krudy, Szerb, stb megvan, igaz Sekszpírt is lehet krimiként olvasni:)

@kolbászoszsömle: ez most mindegy, de ez egy emblematikus dátum, mint mondjuk 1848 vagy 1956 nekünk, az alapműveltség része. ok, de ez csak mellékszál. egyébként egyetértek azzal, hoyg nincs értelme tömegével taníttatni az évszámokat.

Nem baj, ha nem tanul történelmet, mert angolt sem fog meg németet sem. Elvégre kell olyan ember is aki kipucolja a cipőmet.

Majd mennek vissza a balettba ugrálni.

Történelem oktatásról és számonkérésről nincsenek jó élményeim. Gimnáziumi oktatásom arról szólt, hogy tanárnő diktált vázlatot, természtesen tényeket, összefüggések nélkül (nem vagyok benne biztos, hogy neki valaha leestek-e az összefüggések). Számonkérés: a leadott vázlat visszaadása írásban...
Érettségi (2001, régi rendszer): bár kidolgoztam, de túl részletesen nem emlékeztem a húzott tételre, így logikával, általános korszak ismerettel + atlasszal elmondtam az összefüggéseket és "atlasz pontosan" dátumoztam és helyszíneztem az eseményeket. Ez akkoriban azért lett 2-es, mert a B tételt hibátlanul tudtam... valahol nem normális, hogy egy időrendben felsorolt adathalmazt vártak volna, minden logikát mellőzve...
Hozzáteszem, hogy szeretem a történelmet, utána olvasok, de nem bírom megjegyezni a pontos neveket, helyeket és dátumokat.

@hami: Szerintem az évszámosdinak egy értelme van: a történelemtanár könnyebben tud egy jól-rosszul leírt táblázatot kijavítani, mint egy jól-rosszul leírt összefüggésrendszert.

Mert OK vannak emblematikus dátumok. Róma eleste, Karthágó lesózása, Amerika felfedezése, meg még néhány, de az egy nonszensz, hogy évszázadonként húsz emblematikus év.
Persze meg lehet tanulni 3-400 évszámot, de ezt öncélú gyereksanyargatásnak tartom, ami pont a lényegről tereli el a figyelmet.

@hami: "1956 nekünk, az alapműveltség része"
öö,khmmm... mi is volt akkor? nem emlészek pontosan, nem voltam ott, más dolgom volt...
ellenforradalom? népfelkelés? forradalom?

(48ba bele se menjünk, mer az télleg régen volt!;D)

@BISMARCK: az evszamokat tenyleg nem kell megtanulni, ami fontos az ugyis rajta van a terkepen, azt meg lehet hasznalni... :) Legalabbis amikor en kozepiskolas voltam igy tartottuk. :)

Mondjuk szamomra furcsa, hogy pont a tortenelem oktatassal vannak gondok, mert talan ez a legerdekesebb tantargy...

@Samott:

Félre értés ne essék. Nem azt mondom, hogy tudni kell az ókori Róma patrícius-plebejus küzdelmeinek minden állomását vagy, hogy az invesztitúra harc hogyan alakult (és itt még néhányat fel lehetne sorolni), de vannak olyanok amiket nem árt (értsd kell)

A tortenelem mese. Ennyi. Jah hogy nem olyan mint egy 3D-s imax?

@kolbászoszsömle: nincs annyi emblematikus évszám.

@bontottcsirke: balettba ugrálni lol:))

@dayaxx: én összesen egy azaz egy darab évszámot mondtam érettségin, súlyosbította a helyzetet, hogy az elnök történész doktor volt. mégis 5-ösre érettségiztem töriből, pedig sosem voltam jó belőle.

@ladislaus: nem, a történelem tények! ennyi...

veszbejarat.org

A gyerekeket először is szövegértelmezésre kell megtanítani. Utána jöhet a lecke.

Ismét úgy szólok a témához, hogy nem olvastam el a kommenteket, csap a posztot. (Mea culpa!)

Nem értem, hogy miért háborog a posztoló a folyamatos ellenőrzés/mérés miatt? A tanárokat nem lehet ellenőrizni? Nálunk az az alapállás, hogy minden felvetést, tervet, elvégzett munkát kétszer háromszor is leellenőriznek. Miért lenne ez baj? Igaz, dühítő, hogy nem ismerik el a tévedhetetlenségemet, de az eredmény megéri - szerintem. Az, hogy a nebulón nem kérik ugyanúgy számon, nem lehet kifogás. A tanár értékeli a diák munkáját. (Persze adott keretek között.) Ha annak az eredménye nem megfelelő, akkor aszerint értékelje. Ha pedig megfelelő, akkor tök mindegy, hogy hogyan éri el a gyerek, ha nem más kárára teszi.

Talán nem próbálkozott még a posztoló felnőttek képzésével. Ha az nem önkéntes alapon, saját zsebre megy, akkor nincs benne köszönet. (Majd jön a sírás-rívás, amikor használni kellene azokat az ismereteket, amiket az illető nem volt hajlandó felszedni.)

Szóval az egészről számomra az szűrődik le, hogy valaki - eléggé el nem ítélhető módon - megint kritizálni merészeli egy TANÁR munkamódszereit. Pedig ő mindent megtesz, csakhát azok a felelőtlen gyerekek nem alkalmasak a tanításra. Mindenki hibás, csak a tanerő nem.

@BISMARCK: Viccnek szantam, de mindegy. :) A fontos datumok tenyleg rajta vannak a terkepen, es tenyleg hasznalhattuk minden alkalommal amikor szukseg volt ra. Es - ez lehet, hogy mar nem vicces - bar toribol jelesre erettsegiztem, ma mar tenyleg csak a legalapabb evszamokra emlekszem (pl. 1492, 1848, 1914) de egy Rakoczi szabadsagharchoz mar csak evszazadot tudok kotni, konkret evekre, csatakra nem emlekszem.

Nem vagyok sem tanár, sem diák már sajna. De.Egyrészt minden generáció azt hiszi, hogy ha majd ők kihalnak, a következő generáció korcs, buta, müveletlen lesz és eljő a világvége. Fokozottan igaz volt ez a mi generációnkra( az ú.n." nagy generációra) akik hosszú hajat viseltünk, tornacipőben beatzenét hallgattunk ,minden felnőtt megbotránkozására. És lám, a világ mégis továbbzötyögött valahogy pedig most mi vagyunk a középkorosztály, sőt.
A másik, hogy hallottam( közeli, családi példa) olyan töritanárról, aki a könyvből halkan, motyogva felolvasta az anyagot, utána feladta a tankönyvet megtanulni. Reggel 8 órakor. Gyerekek értelemszerüen aludtak. Másik példa. ( gyerek ugyanaz). Egyetemen őt egyáltalán nem érdelkő tantárgy órájáról csillogó szemmel meséli, hogy mennyire érdekes volt az óra, itta a tanár minden szavát és szuper volt. Pedig nem szoros szakterülete.

Hát ennyit a töritanitásról.

@Samott:

Akkor elnézést, volt egy kis félreértés.
A lényeg azonban maradt. Valóban sok olyat kell megtanulni ami felesleges.
Én úgy vagyok vele, ha már a térképet tudja használni az már több mint félsiker.
Engem annak idején - még a régi rendszerben - matematika szakra is felvettek. Fejből nem sok képletet tudtam, de ott volt a függvénytábla. 120pontos felvételit írtam.

Sajnos újra a történelem tanulás/tudás ördögi körébe kerültem. Az első találkozás (az általánosban), katasztrófa volt. Ugyanígy a gimis is. Aztán jött egy ember, egy T A N Á R, és a helyére tett mindent. Azóta tudom, hogy egy érdekes és fontos világ ez.
Ez az öröm indított a történelem autodidakta tanulmányozására.
A módszer és anyag ami az egész rákfenéje. A módszer, a megközelítés már magában hordozza a bukást. Ha nem magával ragadó, megette a fene. A tanárom azt mondta: van/volt valami. Tudjuk meg kinek állt érdekében, onnan megértjük a miért- et. Így lett egy izgalmas nyomozássá a történelem számomra, és egyben megtanultam, hogy a felszín semmit nem jelent. A tény már lényegtelen, mert az az érdek beteljesedésének a megjelenése.
És innen már teljesen feleslegessé válik a biztatás, a tanuló elkezd kutatni. Csak segíteni kell.

A lányom alsós tanára csinálta nagyon okosan. Nem tanított: iskolásat játszott, hihetetlen eredménnyel.
Az igazi tanáregyéniségnek mindegy mit tanít. Ott van eredmény.
Hol vannak az egyéniségek? Ha egy iskola megtalálja, nem a tárgyi dolgokon fog múlni a sikere.

Jó munkát minden pedagógusnak. A lámpások világítsanak, az a dolguk.

A középiskolai évekből arra emlékszem , hogy a tanárunk gyakran hiányzott , mert a férje(egytemei tanár lévén) doktori fokozatot szerzett , tehát előtte is kinyíltak a kapuk , hogy tudományos fokozatot szerezzen , ez akkoriban a mi tanárnőnknek sokkal fontosabb volt a mi oktatásunknál.Elől is doktor , meg hátul is doktor , elérte mire érettségiztünk:(
Ennek ellenére én szeretem a történelmet , de nem a tanárnő miatt.
Gondolom a helyzet azóta nem változott , csak romlott.

Tanulj meg úgy játszani, mint a profik és keress pénzt a helyes stratégiával! Szerezd meg a PokerStrategy.com ingyenes 50$ kezdőtőkéjét!

Látogass el most:

pokercash.blog.com/

@molaris: Alsós tanár. Remek. Itt most viszont 16 éves skacokról van szó...

A történelemtanítás terén sok múlik a tanárokon is (hangsúlyozom, ezzel nem a posztírót akarom bántani!). Nekem általános iskolában nagyon jó töri tanárom volt. Azt akarta, hogy mindenki megértse, amit tanít, odafigyelt, a lelkét is kitette értünk. Szervezett egy 3 fős csapatot, és minden évben indított bennünket a kerületi töri versenyen, amire hetente tartott felkészítőt, és minden héten volt egy-egy óra, amiről elkért bennünket, hogy mélyebben tudjunk foglalkozni az anyaggal. A versenyeket rendre megnyertük. Majd gimiben új tanárom lett. Na, azóta a töri az egyik olyan óra, amire beülök, elvagyok valahogy, majd kimegyek (az töri órák 95%-a ilyen, a többit valahogy azért tudja érdekesen tanítani.) Nem kérdez tőlünk, nem várja, hogy vonjunk le következtetéseket, elmondja az anyagot, írjuk le és tanuljuk meg. Van kb. 3 gyerek az osztályban, aki valóban érdekli, a többi pedig ha nem érti az anyagot, akkor miért nem figyelt oda az órán, miért nem tanult, stb. Pedig tanulnak. Ehhez hozzájárul még az is, hogy annak a 3 gyereknek mindent szabad, belebeszélhet az órákon, akadályozhatja a többieket, és ezzel ők élnek is, nehogy véletlenül hagyják tanulni a többieket is.
Ráadásul a kedvenc mondása: "ha valakit megállítasz az utcán biztos, hogy tudja". Ezt mondja mindig magyar órán is. Csak azt felejti el, hogy a magyar felnőtt lakosság ha jó tudom kb. 60%-a funkcionális analfabéta, ezért már itt sántít a dolog. Főképp úgy, hogy ezt pont azokra a dolgokra mondja, amelyeket biztos, hogy a nagy többség nem tud. Pl. első magyar órán megkérdezte mi a klasszikus. Erre persze mindenki mondott dolgokat, és néhány igazán jó meglátást is, mindegyikre azt mondta, hogy nem (a dolog egy kicsit sem szubjektív), majd adott két olyan meghatározást, ami szerintünk nem is igazán takarja a fogalmat. Persze ő volt az okos tanár, mi pedig azok akik csak írják le és tanulják meg. Majd közölte, hogy ő nem azt várja vissza dolgozatban, amit elmondott, hanem örül az egyéni ötleteknek is. Dolgozatban csak azt kap jó jegyet, aki azt írja le, amit ő mondott. Lehet csodálkozni, hogy miért nem szeretem a magyart és a törit két éve.

A kötelezőkhöz: én először 9-10 éves koromban olvastam a Kőszívűt, 8 évesen az Egri csillagokat (ez volt a 2. könyv, amit végigolvastam), és máig évente 1-2-szer biztos, hogy mindkettőt elolvasom (lány vagyok). Szerintem semmi baj nincs velük, csak a tisztelt diákok nem hajlandóak olvasni, arra pedig végképp nem, hogyha valamit nem értenek, akkor levegyenek a polcról egy értelmező szótárt, vagy legalább az interneten rákeressenek. Erre lehetne egy megoldás az, hogy lábjegyzetben megmagyarázzák a szavakat, vagy a végén a fügelékben. Bár én ezeket sem használtam. Elolvastam a könyvet, persze volt, amit nem értettem, de ez ilyen fiatalon nem zavart, hiszen a történetet értettem. A következő olvasáskor pedig rájöttem 1-2 dologra, majd legközelebb még néhányra... Így bővült a szókincsem, és megtanítottam magam arra, hogy hogyan lehet megérteni valamit akkor is, ha nem tudsz minden szót. Ez később nyelvtanuláskor nagyon jól jött.
aqua12

@aqua12: Én nagyon szívesen olvasok könyveket, de az én szembemben Jókai akkor is értéktelen. Unalmas, félig német szöveg. Persze ettől tetszhet valakinek, csak nem nekem.

Nem értem azt, hogy miért csak a szépirodalom a kulturáltság és olvasottság fokmérője...

A törhez hozzászólva. 2,5 évig kiváló történelem tanárom volt a gimiben. A könyvet nem is használtuk, mert olyan fantasztikusan adott elő. Lényegében az ő órái alatt tanultam meg a jegyzetelés alapjait, ami később nagyon jól jött.

ÉVszámot nagyon keveset kellett tudni, de az összefüggések ismertetésére nagyon ráment.

És ezek a diákok óhajtanak _egyetemre_menni???!
A káposztaföldre velük, de izibe. Mi az, hogy az egyetemig pihen?

Amúgy meg: azóta sejtem, hogy a törit nemigen szokás nálunk megtanulni, mióta látom a tizenéveseket politizálni. Blődli.
De tragédia is, mert akármit el lehet velük hitetni.

@Bambano: Az alapítvány sorozat nagyon nem erről szól.

@kolbászoszsömle: mégis az a benyomásom, hogy az maradtál.

@pdstudio.info: Vagy söpörj le az internetről, ki a kongói határcsatákba, vagy árnyald a véleményed a "zinternet" beszippantó hatásáról, jó?

@Nádasi Balázs: A hökösök szerény megfigyelésem szerint ritkán olvasottak és műveltek, legföljebb úgy adják el magukat.

@noirp: Az nem számít. hogy Neked mi a benyomásod, mivel nem az a személy vagy, aki meg tud sérteni.
Tudod, mit érdekli egy sast egy lepke véleménye.

De, ha akarod, lassabban is elmondom, körülírom, stb.

@kolbászoszsömle: Ne fáradj. Ne magadból indulj ki, sasmadaram.

@molnibalage: Asimov életműve nem korlátozódik az alapítvány sorozatra. még krimit is írt.

A hökös hallgatók tényleg nem az élvonalból kerülnek ki , de mivel másképp nem tudnak érvényesülni , hát tesznek valamit , hogy benyomják magukat a köztudatba.
Nekem az általános alapozta meg a történelem szeretetét , jártunk délutánoként töri szakkörre , a helyi múzeumba foglalkozásokra , voltunk régészeti ásatáson , múzeológus tartott nekünk előadásokat , szóval érdekes dolgokat láttunk és tanultunk.

Bárcsak ilyen töri tanárom lett volna...

A mienk gimiben semmi mást se csinált mint órán felolvastatta a könyvben lévő szöveget.
Igaz így legalább egyszer elolvasta mindenki.

Utáltam, semmi értelme nem volt bejárni, elolvasni otthon is el tudtam volna jóval kényelmesebb körülmények közt.

@noirp: bakfitty

A történelemtanítás remek blogtéma, mert mélységben érint számos olyan alapkérdést, amit előbb-utóbb fel kell tenni és meg kell válaszolni. Néhány ilyen alapkérdés:

1. Mi a célja az iskolai (történelem-) oktatásnak? Mi az, amit várunk tőle? Mi volna az, amitől eredményesnek tekintenénk és mi az, amit súlyos hiányosságnak gondolnánk?

2. Mi legyen az oktatási rendszer alapállása? Elvárjuk, hogy a gyerek akarjon tanulni? Akkor hogyan lehet elérni egy ilyen állapotot? Vagy elfogadjuk, hogy a gyerek alapból nem feltétlenül akar tanulni? Akkor ezt hogyan mondjuk el a tanároknak, akik nem erre vannak szocializálva?

3. Mire legyen "méretezve" az oktatási rendszer, alap- és középszinten? A legjobb (legintelligensebb, legmotiváltabb) 10%-ra, mint a az egykori elitgimnáziumok? Vagy a legrosszabbakra, mert nekik is jár, ami jár? Vagy "az átlagos" gyerekre?

KDK

@Bambano:
"Igen, az iskola arra is ki van találva, hogy a tanárok teljesítményét is mérjék. véget ért a negyven évi tinglitangli."
Bírom az ilyen kinyilatkoztatásaidat... :) Csak hogy tudd: a legtöbb iskolában nem mérik a tanárok teljesítményét! Pontosabban ma még kevésbé, mint 20-30 éve, és az a kevés is, ami "mérésnek" tudható be, az is iszonyú átgondolatlan, szubjektív, ami miatt kontraproduktív.
Nálunk egyrészt a diákok minősítenek egy totószerű valamin (egy rossz vicc az egész), másrészt a főnökség, ami viszont olyan zseniális szakemberekből áll, akiknek be se kell jönniük órára, mégis tudják értékelni az ember pedagógiai teljesítményét...

@Cartman (ex Cartman): az a tény, hogy a minősítési rendszer nem jó, nem jelenti azt, hogy nincs is szükség egy rendesre.
mindenhol mindenkinek mérik a teljesítményét, miért pont a tanárokét ne tennék?

@Kora Délutáni Kornél: az iskolarendszert arra kellene méretezni, hogy mindenki kapja meg a képességeinek legjobban megfelelő maximumot. Ehhez persze kezdésnek fel kellene adni pár ostoba ál-liberális elvet, ami nem baj, sőt.

@Bambano:
Nem azt írtam, hogy nincs szükség egy jóra, de egy rossz minősítési rendszer rosszabb, mintha nem lenne. Most pedig ez a helyzet. Tinglitangli újratöltve... :)

Azért néha elképedek, ahogy a kommentelők mára vonnak le következtetéseket a 10-15-20 évvel ezelőtti iskolai élményeikből.
Szóval évszámok - megkerülhetetlen téma, ha töriről van szó. A jelenlegi érettségi szabályok szerint az írásbelin és a szóbelin is (középszinten) használható az atlasz, azaz a benne található kronológia is. Ma már senki nem magoltat kilóra évszámokat. Mondjuk néhány alapot tudni kell, 1222, 1526 és effélék. 2005 óta új érettségi létezik, és az kőkeményen befolyásolja az oktatást is, a különbség óriási.

Amásik kedvencem, amikor többször is azt olvasom, hogy miért nem lehet mondjuk Rejtőt meg HP-t tanítani...A magayr érettségi szóbeli tételei között kötelezően kell szerepelnie egy tételnek minimum az Irodalom határterületei témából, nálam pl. ez többnyire Rejtő szokott lenni. De pl. Vernét, Goldingot, Parti Nagy Lajost, Varró Dánielt is tanítok. És nem vagyok ezzel már valami hatalmas forradalmár.

Szóval kérem, a jelenről a jelen tapasztalatai alapján beszéljünk, és ne a régen tapasztaltak alapján!

Érdekes módon egyetemeken oktató fizikus nagyapám (lenne már vagy 123 éves) nem tartotta felesleges dolognak a praktikus haszonnal nem bíró humán műveltséget. Sőt publikált is irodalomi, filozófiai témákban. Ma meg a bölcsész fanaylog, hogy minek neki a matek, a reálos fanyalog, hogy minek neki a művészet. Nincs jól ez így.

A posztírónak: nem csak a törivel van ilyen gond. Egy barátom (angoltanár) mesélte, hogy rendszeresen csinál- kulturális ismereteket bővítendő - posztereket a gimiben, ahol egy adott országról kéne minimális energiabefektetéssel infót gyűjteni, majd valami kreatív munkával egy posztert létrehozni. Maximális kudarc volt, pedig egy olyan osztályban csinálta, ahol 13. évfolyamon EU-s tanulmányokat fognak folytatni, tehát még elvileg érdekli is őket.
Nem hülyék egyébként a kamaszok, néhány igazán érdeklődőtől eltekintve nagyon hamar leesik nekik, hogy nem tudással fognak boldogulni, hanem ügyeskedéssel és kapcsolatok révén. És ilyen érettségi mellett tényleg mindenki kap papírt, már ez se lehet motiváció.

@gyuzsu: "Ma meg a bölcsész fanaylog, hogy minek neki a matek," háháhá a matematika bölcsészettudomány.

Műegyetemi előadó mesélte, hogy a tárgy vizsgáján mindig feltesz egy mentőkérdést kegyelemkettesért, olyasfélét hogy pl. "mikor kezdődött a magyar távközlés második világháború utáni korszaka?" Elit(!) egyetemre járó, harmadéves hallgatók írtak erre 1848-tól kezdve 1960-as éveken át mindent.
Attól, hogy a posztban szereplő gyerekek reál tagozatra (infós szakközép?) járnak, még kell nekik egy alapvető kultúra. Aki csak a sasszegekről meg a fogaskerekekről tud beszélni, az nem mérnök, nem értelmiségi, csak egy technokrata. Egy túlképzett szaros kis technikus.
Én is informatikus vagyok, mégse beszélek úgy, hogy OMG vagy RTFM.

@gyuzsu: off Varróból érettségiztem. :)

A magyar irodalom és történelem két nagy rejtélye számomra Petőfi és Kossuth. Mindketten túlértékeltek. Kossuth munkásságáról még gimiben sok különböző forrás alapján kellett prezentálnunk, a végére teljesen kikészült az osztály, hogy egy ilyen kamugépről van elnevezve minden utca.
Petőfi csak... Üres.

Sajnos, ma már az egyetemi történelemoktatás is eljutott oda, hogy a tisztelt hallgatók nem hajlandóak forrásokat olvasni.
A SZHÉK kibulizta, hogy olyan lebutított olvasmánylistákat kapjanak, amik a 80-as évekbeli, általános iskolásoknak(!!!!) készített "Régen volt, hogy is volt" könyvsorozatból legyenek összeállítva.
És ekkor jött a pofára esés: a szigorlatozók döntő hányada még ezt SEM olvasta el, mert - SOK!
Ilyenkor óhatatlanul eszembe jutott, hogy összes terjedelmében közel ezer oldalnyi szöveget kellet olvasnunk, amikor én szigorlatoztam...

A másik csoda dolog, a földrajzi ismeretek teljes hiánya. Az én kora újkoros szigorlatomon történeti földrajzon Sellemberk városát kellett belőni. (Egyetlen térképen szerepelt csak :P )
A mai generációról elszörnyedve beszélik, hogy nemhogy megyeszékhelyeket nem tudnak eltalálni (néha komplett tájegységeket tévednek - Dunántúl helyett a Tiszántúlon keresnek egy várost...), hanem például Budapestet sem képesek még hozzávetőlegesen elhelyezni a térképen.

Akik pl. feleslegesnek tartják a humán tudományokat, azoknak felidézném középiskolai kémiatanárnőm emlékét, aki olyan széleskörű humán műveltséggel bírt, hogy simán szégyenbe tudta hozni magyar és történelem szakos kollégáit is. :)

Külön vicc, hogy, ma az itteni kommentek nyomán Jókait felesleges kidobandó cuccnak tartják.
Olvastam egykori gimnáziumom évkönyvét 1929-ből.
Akkor a diákoknak HETENTE el kellett olvasni egy Kőszívű ember fiai szintű regényt. Sőt, még ennél bonyolultabbakat is. A ma már íróként teljesen ismeretlen báró Eötvös József "A karthauzi" cimű regénye a gimnázium első osztályában volt kötelező - ez akkor 12 éves gyerekeket jelentett.
És megbírkóztak vele.

Ha megfelelő lenne a történelem oktatása, akkor nem kéne eszement nyugdíjas mérnökök, fogorvosok "történeti" munkáit olvasni a sumér-magyar rokonságról, a magyar Jézusról.

@bloggerman77:

Én sem tudtam vna jobban megfogalmazni.

Van egy ismerősöm. A Pázmányra jár nemzetközi kapcsolatok szakra. Volt egy vizsgája ami az 1815-1848as időszakot fedte le. Kérdezte, hogy tudok-e segíteni. Mondtam, hogy van egy könyv ami erre tök jó. Nem ugrott be azonnal a címe, de már néztem a polcon. Közben ő is mondta, hogy neki is van egy de az hosszú. Pár perc múlva megtaláltam az Ormos-Majoros Európa a nemzetközi küzdőtéren-t. Ekkor jött a meglepetés. Neki is ez volt meg! Erre mondta, hogy hosszú! Kb. 3-400 oldal!! Ja, akkor nem tudok segíteni.
És ez egy egyetem ill. egy egyetemista. Nem büfészak, legalábbis ők kikérik maguknak.