11

Gladiátorképző iskolák- Mire szocializál az iskola?

Ellenőrző , 2009.10.18. 08:04

Levélírónk a magyar oktatási rendszer visszásságait veszi sorra levelében. Mit tehet a szülő, ha az osztályfőnök a gyerek nevét sem tudja? Fejleszti, vagy sorvasztja az iskola a gyerekek személyiségét? Elláthatja-e az az intézmény a funkcióját, amely az általa vállalt fejlesztést annyival oldja meg, hogy a diszkalkuliás gyereket nem kell osztályozni matekból?!

 

Kedves Blog!

Abban a helyzetben vagyok, hogy remekül látom mindkét oldalt.
22 éve vagyok pedagógus. Ugyan nem TANÁR, "csak" óvónő, de ettől a gyerek még gyerek, a szülő még szülő. Látom a szocializációs folyamatot, látom, hogy az iskolák merevsége, és egyes tanítók módszertani kultúrájának szegényessége miként nyomorítja meg a bontakozó személyiséget. A aktív beszédkedvű, jól és folyamatosan kommunikáló gyerek az iskolapadba beülve mást sem hall: "Csend legyen! Hallgass! Figyelj! Fogd be a szád, akkor beszélj, ha kérdezlek!"
És idővel elhallgat. Szépen, fokozatosan "diákká" válik, elveszti az érdeklődését és motiválatlan lesz.
De szülő is vagyok. Az egyik gyermekem most tudta meg, hogy felesleges volt tanulnia. Nem vették fel az egyetemre, mert hitt abban, hogy elég "csak" tanulni és jól teljesíteni. 17 pont hiányzott.... Ha nem fiú és időben pl. teherbe esik (+50 pont), csont nélkül felveszik.
Így csak a térítéses szakra lett volna jó. Nem tudom megfizetni. Érettségivel keres munkát..... Elég reménytelennek látszik a misszió. A másik gyermekem még gimnazista. Most végez. A osztályfőnöke a ma napig nem azonosít engem szülőjeként. Megyek tovább, a gyermek nevével sincs tisztában. Néha beírja, hogy hiányzott, holott jelen volt, néha nem érti, hogy a betegségéről miért visz igazolást. Észre sem vette, hogy nem volt iskolában. Amikor ezt szóvá tettem, jelezte, ez bizony az én hibám. Menjek többet fogadó órára. Hm. Két osztály osztályfőnöke, sok osztályban tanít. Ha keresem, 1 óra várakozás után tudok vele 3 percet kommunikálni. Ebből 2 elmegy arra, hogy azonosítson engem és rájöjjön, ki a gyermekem. Kértem külön fogadó órát, a válasz: neki erre nincs kapacitása. Értem a tanárok fáradtságát, látom a fásultságot, de a csudába is! Könnyű mutogatni, hogy ez a szülő vagy az iskola hibája. De hiszek abban, hogy nincs kizárólagosság. EGYÜTT kellene haladnunk. 4 év alatt soha még csak jelét sem adta annak, hogy tényleges érdekli a gyermekem vagy az esetleges problémái.A közösségi oldalon az írja magáról, hogy ő jó fej. Hát legyen.
A másik ami szerintem régóta keseríti tanár és szülő életét egyaránt, az a közoktatás összetákolt rendszere. Lassan senki nem tudja, hogy mi a dolga, mi a feladata, mi a kötelessége. A jogokat sem mindig ismerjük, gyakran nem is érvényesítjük. Az "ombudsman" szitokszót eddig csak szülő szájából hallottam. Miért nem keresi meg soha egyetlen pedagógus sem avval, hogy: "kérem, engem X és Y az oktatásban-nevelésben folyamatosan akadályoz, hátráltat, sérti a tanításhoz és munkához való jogomat!"?
Ezer dolog megoldatlan. Hol van a közoktatásban a "másságos" gyermek helye? Rengeteg szakvéleményt láttam, melyekben a kis létszámú osztályt javasolták. Hol van olyan? Alapítványoknál, tíz és százezrekért. Azok az intézmények akik felvállalják, nem egyszer "gladiátor-képzőkké" válnak. Miért? Eszköztelenség, szakértelem hiánya, forráshiány? Sok ok lehet.
Egy egyszerű példa. A lányom diszkalkuliás. Az iskolája alapító okiratában deklarálja, hogy ellátja az ilyen gyermeket is. Ellátta..... Tanácsokkal, arra nézve, ha az ÁSZ ellenőriz az iskolában azt kell mondania, fejlesztő foglalkozásban részesül. Heti x órában, XY tanárral. Mi a valóság? Semmi. Nem osztályozzák matekból. És evvel megoldották a gondot.
Később az életben iszonyú nehéz dolga lesz, mert ez a képességzavar akadályozza abban, hogy egy nagyobb bevásárlást biztonsággal lebonyolítson. Teszem amit tehetek. Aztán újra és újra megállapítom, a pedagógus szülő számára sem vajas a kenyér. Sőt. Minél többet látok-tudok, annál elkeserítőbbnek látom az egészet.
Kell-e, szabad-e tanulni? Most nagyon cinikusan azt mondom: minek? Miféle előny származik belőle? Nyilván a személyiségfejlődés szempontjából nem mindegy. De az intellektus nem konvertibilis fizetőeszköz a boltban. Ezt be kell látnom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ellenorzo.blog.hu/api/trackback/id/tr421442491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ms. Mazsola · http://msmazsola.blog.hu/ 2009.10.18. 09:34:58

Nagyon érdekes levél, valós problémákat vet fel, de szabad vitatkozni néhány pontjával? Csak úgy véleményszinten.
Az első dolog, amin beindult bennem a hümmögés olvasás közben, az a tanulás nem elég az egyetemre való bekerüléshez. DE, elég. Nem vagyok terhes, nincs még nyelvvizsgám, nem kaptam ajándék 50 pontot mindenféle diszekért (ami talán picit majd kárpótolja majd a lányát az elmaradt fejlesztő órákért), mégis egyetemre járok. Nem csak én, 400 fős az évfolyamunk, 400 pont feletti felvételi ponthatárral, épp csak le kellett nyomni érte két emelt szintű érettségit. Nem lehetetlen, sőt, kevésbé égő emelt magyaron elveszíteni pár pontot, mint szövegértésen, néhány beugratós kérdésen.
A másik téma, hogy a tanár nem ismeri fel a szülőt (hát ez előfordul, főleg kevésbé kommunikatív tanár-szülő viszony esetén), az viszont tényleg tűrhetetlen, hogy a tanár nem tudja a diák nevét. (Bár ez a felsőoktatásban mindennapos, és egyáltalán nem releváns a név tudása egy értékelésnél.) Lehet, hogy a tanár a különösen hanyag és nem törődöm, de azért mennyire lehet aktív az órán egy olyan gyerek, aki egyszerűen nem hívja fel magára annyira a figyelmet, hogy a tanár megjegyezze és ne írja be random a hiányzást? Bár, ha a fent leírt aktivitás elölése hatásos, akkor csak egy átlagos diákról van szó. Ott már baj van, ha a tanár nem is kíváncsi arra, kiket tanít...

Adani 2009.10.18. 11:43:37

Nálunk középiskolában még az volt a módi ,h volt két hetes, akinek a hiányzók névsorát el kellett mondani adni a tanárnak vagy leírni egy lapra és odaadni. Ráadásul középsuliban nem tanít olyan sok osztályban, h ne tudja mindenkinek a nevét megjegyezni, felsőoktatásban ugye vannak több 100 fős előadások is, annyit már tényleg nem lehet pláne, h nincs ott mindenki mindegyiken és nincs feleltetés meg bemutatkozás.

Max. jelenléti ív, de azt sem lehet ellenőrizni, bevett szokás egymást felírni rá.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.10.18. 11:44:51

@Adani: Az meg külön gyalázat, hogy a SAJÁT osztályát nem ismeri ofőként...

karnagyúr 2009.10.18. 17:07:26

Szerintem is tűrhetetlen, ha az osztályfőnök nem tudja a tanítványai nevét. Azért ez a feladatkör nem csak az adminisztrációról szól. A szülőket is illő fölismerni, persze, az esetleges kínos helyzetet elkerülendő a legtöbb szülő be is mutatkozik a tanárnak, és akkor nincs gond. Egyébként sokszor - ha nem is ismerem a szülőt - már az arcvonásokból "azonosítani" lehet őket.
Volt olyan kolleganőm, akinek olyan borzalmas névmemóriája volt, hogy saját munkatársai nevét sem tudta, a gyerekekét meg végképp nem. És ezt egyáltalán nem szégyellte.

Dulimanó 2009.10.18. 19:28:13

Volt egy nyelvtanárom, senkinek nem tudta nevét, évekig összekevert minket. Aztán egyszer, amikor megint elrontotta valakiét, amikor felszólította, már az egész osztály nevetett. Ekkor sorra vett minket, és mindenkiről elmondta, kinek mi az, amit jól tud, mi az, ami nem megy annyira (nyelvtan, bizonyos lexikai részek, stb). Azóta tudom, hogy attól, hogy egy tanár nem tudja a nevem, még lehet, hogy nagyon is figyel rám - abból a szempontból, amiből neki valójában kell.
Van, akinek nem jó a névmemóriája, és egy tanárnak amúgy is rengeteg dologra kell figyelni órán: mindenki tudja-e követni, mit kell újra elmagyarázni, gyakorolni; fenn kell tartani az érdeklődést, fegyelmezni kell, miegymás.
Persze az osztályfőnöktől joggal várja el az ember, hogy ne csak ismerje, de névről is ismerje a nebulóit, de úgy látom, ez a szegény tanárnő különösen le van terhelve, én nem is értem, hogy lehet valakinek két osztálya, már egy is annyi adminisztrációval jár, hogy az ember az érdemi dolgokra alig tud figyelni.

Csavarhúzós 2009.10.18. 19:47:59

-A pontszám-osztogatós "esélyegyenlősítéssel" nem értek ugyan egyet, de korábban sem vettek fel mindenkit. Van aki 17 ponttal maradt le, van aki csak egyel, stb. A mondat helyesen úgy hangzik, hogy hiba volt kevesebbet tanulni, mint X, akit felvettek, vagy kevesebb gyereket szülni, mint Z, akit szintén.

-"A osztályfőnöke a ma napig nem azonosít engem szülőjeként. [...] Amikor ezt szóvá tettem, jelezte, ez bizony az én hibám. Menjek többet fogadó órára."
Így kell érteni a szöveget? Így mondjuk értelmes, mert valóban ha valakivel csak egy éve találkoztam, akkor is harmincadmagával volt, akkor átlagon felüli arcmemória kellene a felismeréséhez.

-"Két osztály osztályfőnöke"
-??? Ilyen létezik? Fordítva már hallottam, hogy egy osztályban van két osztályfőnöke, vagy egy ofő és egy ofő helyettes.

-"Kértem külön fogadó órát, a válasz: neki erre nincs kapacitása."
-És mi van a rendes fogadóórával? Nálunk minden tanárnak van kijelölt időpontja, (heti egy a kötelező, de én heti hármat adtam meg) amikor fordulhat hozzá a szülő.

-Miért nem keresi meg soha egyetlen pedagógus sem avval, hogy: "kérem, engem X és Y az oktatásban-nevelésben folyamatosan akadályoz, hátráltat, sérti a tanításhoz és munkához való jogomat!"?
-Az ötlet jó, de inkább az osztálytársak részéről volna ez jó ötlet. Én, mint tanár mindenképpen oktatok vagy nevelek az órán, ha épp nagyrészt egy renitens diákot, akkor is. Akinek kevesebb jut a tananyagból és a figyelmemből, azok a "normális" diákok, őket éri a veszteség, nem engem.

-"Mi a valóság? Semmi. Nem osztályozzák matekból. És evvel megoldották a gondot."
-Sajnos(!) ez életszerű...

karnagyúr 2009.10.18. 19:53:28

Egyébként én idén 2 új osztállyal dolgozom, és az alacsony óraszám illetve a hozott lemaradás okozta rohamtempó miatt sajnos nem volt időm arra, hogy év elején megtanuljam mindenki nevét. Igyekszem behozni a lemaradást, mert azért ciki, ha nem tudom név szerint szólítani őket.

karnagyúr 2009.10.18. 19:57:14

Kedves kolléga!

Előfordulhat, hogy valaki két osztályban ofő (pl. a nappali és az esti vagy OKJ-s tagozaton is vállal osztályfőnökséget). De ez szerintem elég macerás.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.10.18. 22:33:42

@karnagyúr: Az más, te 1,5 hónapja tanítod ezeket a gyerekeket. A cikkben viszont egyrészt ofőről van szó, és 4 év után!

meroving 2009.10.21. 15:16:10

@karnagyúr: én idén mentem új helyre.
340 diákot tanítok heti 1, vagy kétheti 2 órában. Ebből 20-at ismertem korábbról. Kaptam melléjük 30 kollégát és pechemre most váltottam magánéletben is ősszel sport klubbot, ahol edzők és társak újabb 30 ember.

Én kérek elnézést, de valószínúleg év végére sem fogom tudni mindenkinek a teljes nevét - totál kizárt sztem.

És hogy miért? Mert 32 fős osztályban nehéz heti 1 órában mindenkire akár csak 40 másodpercet is szánni...

meroving 2009.10.21. 15:17:00

Mindezzel csak azt akarom mondani, h helyzet adja. Már most is tudok 30-40 nevet. Karácsonyra talán 80 is lesz :)

Persze, ha nincs akarat, úgy nehéz.

Copyright © 2008 Theme Preview All rights reserved. Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.