11

A kézbesítők 15%-a diplomás avagy ne tanulhasson bárki tovább

Ellenőrző , 2010.05.16. 09:14

 A siker egyik kulcsának sokan-a celebbé váláson kívül- a diploma megszerzését tekintik. Bámilyen diplomát, bármilyen áron, akár a kilátástalan eladósodás árán is, tehetségtől és tanulmányi átlagtól függetlenül vágnak bele a diákok felsőfokú tanulmányaiba, aztán majd csak lesz valami. A diploma ma már olyan, mint 20 éve az érettségi, nélküle nehéz boldogulni, de vannak olyan szakmák, amelyekhez egyszerűen nincsen szükség diplomára, ezeknek a presztizsét kellene emelni ahhoz, hogy ne a feneketlen kútba -felsőoktatás- öntse a szülő, diák és természetesen az állam a pénzt.

 


Mi a siker kulcsa ebben az országban?

A választ kapásból tudja mindenki: az, hogy, a celebbé válást nem számítva persze, „diplomát kell szerezni”. Mindenáron.

A felsőoktatásban eltöltött évek jobb állást, magasabb keresetet és boldogabb életet fognak eredményezni – ezt verték a szülők, iskolások, tanárok fejébe. A „csak diplomád legyen” aranybölcsesség azonban megbosszulja magát. A bachelor képzést elkezdettek talán fele fog végezni az előírt képzési idő + két év időtartamon belül.  Azon hallgatók között, akik már középiskolában is a gyengébbek közé tartoztak, 80% a lemorzsolódás. A diákhitel, a szülői támogatás esetükben kárba vész, diploma nélkül maradnak.

Bizonyos  diákok ne tanuljanak tovább! Legyenek értelmes alternatívák azok számára, akiknek nem való a felsőoktatás vagy még nem készek rá. Régóta mondják, hogy nem mindenki való egyetemre, a gazdasági válság csak felerősíti ezeket a hangokat, hiszen a felsőoktatásra is kevesebb pénz jut. A szakmák tanulása felé kellene terelni ezeket a fiatalokat, többek között céges tanulószerződésekkel.

Igaz, hogy több környezetmérnökre van szükség, mint 10-15 évvel ezelőtt, de még mindig jóval kevesebbre, mint mondjuk kőművesre. Számos álláshoz egyszerűen nincs is szükség diplomára. A legkeresettebb képesítések jelenleg és a közeljövőben: hegesztő, gépi forgácsoló, kőműves, ápoló, szerszámkészítő, ács-állványozó, burkoló, villanyszerelő, elektronikai műszerész, karosszérialakatos. Ezek mellett eltörpül a diplomás slágerszakmák (villamosmérnök, gépészmérnök, programozó, stb.) létszámigénye. A következő évtizedekben például tömeges hiány lesz egészségügyi szakdolgozóból.

Egy tanulmány szerint a postai kézbesítők 15%-a diplomás. Páran közülük akár egy autót is vehettek volna az oktatásukra fordított pénzből. A középiskolából kikerülők egy része jobban járna, ha inkább azt tanítanák meg nekik, hogyan viselkedjenek és kommunikáljanak egy munkahelyen.  A munkáltatók még a tanulmányi előmenetelnél is jobban értékelik, ha a pályakezdők képesek problémákat megoldani, döntéseket hozni, konfliktusokat kezelni, tárgyalni, együttműködni másokkal és aktívan figyelni. Ezen igények kielégítések helyett a középiskolákban inkább a továbbtanulásra készítik fel a diákokat.

Németországban az érettségizők 40%-a, ahelyett, hogy egyetemre menne, cégekhez megy tanoncnak, ahol szakmát, könyvelést, kereskedelmi  menedzsmentet vagy számítástechnikát  tanul. Néhányuk végzés után keresettebb lesz a munkaerőpiacon, mint a diplomások, hiszen már bizonyítottak egy munkahelyen.

Mondhatjuk persze, hogy ha a felsőoktatásba vezető utat egyesek elől elzárjuk, azzal a diákok egy részéről lemondunk bizonyos értelemben, megfosztjuk őket az esélytől, hogy egy másfajta környezetben fejlődhetnének. Továbbá a hátrányos helyzetűekkel szemben is negatív megkülönböztetést jelentene.

Nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy a diploma megszerzése nem csak a pénzügyi megtérülésről szól. A felsőfokú tanulmányok, még ha el sem jut az illető az oklevélig, igényesebb ízlést, jobb egészséget, és nagyobb szavazati hajlandóságot jelent.

Szükség lenne a középiskola és az egyetem közötti lépcsőként értelmes, hasznos, valódi alternatívát jelentő képzésekre, amelyek elvégzése után még mindig dönthet úgy valaki, hogy továbbtanul.


A fentiek a New York Times-ban jelentek meg: http://www.nytimes.com/2010/05/16/weekinreview/16steinberg.html?hp

Az írás értelemszerűen nem a magyar helyzetről szól, de elolvasván önkéntelenül is eszembe jutottak a párhuzamok. Rövidítve, nem szó szerinti fordításban közöltem a cikket és itt-ott nem csak nyelvileg magyarítottam bele, a hatás kedvéért. A postás statisztika amerikai. Érdemes elolvasni az eredeti cikkre érkezett hozzászólásokat is:

http://thechoice.blogs.nytimes.com/2010/05/15/is-college-for-everyone/?ref=weekinreview&apage=1#comments

Nagy szavak helyett csupán annyit: érdemes más országokra is kitekinteni.  Van, aki pl. az osztatlan orvosképzést (mint amilyen a magyar) gazdaságosabbnak, előnyösebbnek tartja, mint a két lépcsőre tagolt amerikai BSc + M.D. modellt. Lám, van ami nálunk jobb.

Szintén jobban állunk abban, hogy az USA-val ellentétben itt legalább van szervezett szakképzés, de a „diplomások helyett szakmunkásokat" irány nálunk több sebből vérzik, hiszen a jelenlegi valóság, hogy aki a szakképzésben végez, annak csak alig több mint fele marad a szakmájában, aki elhelyezkedik, annak 40 százaléka egy év után már elhagyja választott pályáját. Ugyanakkor „nehéz egy jó szerelőt/asztalost/stb. találni”, ha sikerül is, csillagászati órabérrel dolgoznak – na és adófizetés nélkül.

Különösen tetszik, amikor az angolszász országokból hozzászólók kiemelik: sokan komoly adósságokba verik magukat a vágyott de túlértékelt diploma megszerzése érdekében. A tandíjra felvett (államilag támogatott) diákhitelek bedőlését meg az adófizetők pénze bánja. Ez sejteti, hogy Magyarországon („akkor majd mindenki meggondolná, hogy szabad bölcsészetet vagy informatikát akar-e tanulni”) sem oldódnának meg a gondok automatikusan a tandíj bevezetésével!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ellenorzo.blog.hu/api/trackback/id/tr832006560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

falzse 2010.05.16. 10:48:22

"A legkeresettebb képesítések jelenleg és a közeljövőben: hegesztő, gépi forgácsoló, kőműves, ápoló, szerszámkészítő, ács-állványozó, burkoló, villanyszerelő, elektronikai műszerész, karosszérialakatos."

Tele van velük a munkanélküli hivatal.

Damján · http://magyarispita.blog.hu/ 2010.05.16. 12:42:31

"A felsőfokú tanulmányok, még ha el sem jut az illető az oklevélig, igényesebb ízlést, jobb egészséget, és nagyobb szavazati hajlandóságot jelent."
-- Igen, összefüggés van, de nem ilyen formában! Aki felsőfokú tanulmányokat végez, az eleve jobb anyagi helyzetű családban él (ahonnan megkapja a pénzt az egyetemre). Ezen kívül a munkájáért is többet kap (többnyire) később az átlagnál. A jobb anyagi helyzet az, ami a jobb egészséget okozza! (Ízlés, szavazó hajlandóság is nagyobbrészt a neveltetés következménye, de ehhez kétségtelenül az egyetemi diákévek is hozzátesznek.)

"Szükség lenne a középiskola és az egyetem közötti lépcsőként értelmes, hasznos, valódi alternatívát jelentő képzésekre, amelyek elvégzése után még mindig dönthet úgy valaki, hogy továbbtanul."
-- Képzésre? Frászt! Gyakornoki/életkorspecifikus/közhasznú munkalehetőségre van inkább szükség. Egy-két év után meg már valódi élettapasztalattal lehet felvételizni a felsőoktatásba. (Nyilván nem kötelező jelleggel: kutató/tudományos tehetségeknek legyen elérhető azonnal az egyetem.)

misc · http://misc.blog.hu 2010.05.16. 14:23:04

ajánlom a The New York Times cikkét a témában:

www.nytimes.com/2010/05/16/weekinreview/16steinberg.html

érdekes, hogy más országokban is ugyanezek a problémák vannak..

misc · http://misc.blog.hu 2010.05.16. 14:24:11

@SCUMM: ehheh bocs nem olvastam el a bejegyzést, most látom, hogy itt is arról van szó.

Rabyn 2010.05.16. 21:13:57

Nem is azzal van a baj, hogy bárki továbbtanulhat, hiszen ehhez mindenkinek joga van.
A baj az, hogy nagyon sokan azért tanulnak tovább, hogy kitolhassák a munkakezdésig az időt, mert addig is otthon lehet csücsülni és anyu-apu meg az állam pénzén élni, ahelyett, hogy dolgozni mennének.

Én a létszámokat csökkenteném és kőkemény felvétlihez kötném az egyetemre való bejutást, főleg azokon a szakokon aminek az elvégzése után emberekkel/állatokkal kell foglalkozni. Így elkerülhető lenne, hogy olyanokkal legyenek tele a pedagógus szakmára készülő szakok, akik nem is akarnak gyerekkel foglalkozni. Ja és persze kötelezővé tenném, hogy itthon is dolgozzanak az egyetem elvégzése után (persze lehetőséget is adnék rá, hogy kapjanak munkát).

trotil 2010.05.16. 21:30:49

A büfé-aula típusú szakok létszámai rendesen meg kellene nyirbálni.

gyuzsu 2010.05.16. 22:25:32

Valóban sokan azért tanulnak tovább, hogy kitolják a munkába lépés időpontját. Ugyanakkor ezt azért tehetik meg, mert az állam is ezzel a módsuerrel próbálja meg csökkenteni a munkanélküliséget, valami csodában bízva: talán aki diplomázik, az majd munkát is talál, vagy külföldre megy vagy gyereket szül, vagy valami történik az alatt a néhány év alatt. (aztán állambácsi csodálkozik, hogyí semmi nem történik, de ez egy másik történet)
És persze amíg fejkvótás támogatás van, addig az egyetemeknek is az éri meg, hogy boldog boldogtalant felvesznek. Aztán meg megy a siránkozás, hogy milyen sok a hülye az elsőévesek között. Csak hát 20 éve is ennyi lett volna, ha ennyi embert vettek volna fel.

kolbászoszsömle · http://limerik.blog.hu/ 2010.05.17. 07:18:23

Egy szakma presztízsének emelését hogyan képzeli a poszt írója?

Elhíreszteli, hogy menő dolog kőművesnek lenni?
Filmet készít az autószerelés, különös tekintettel az olajcsere szépségeiről?
Vagy szépségversenyt rendez, ahol minden kozmetikus szebb lesz, mint a közgizda?

Szóval a felvetés is nonszensz.

dr. Wilbur Swain 2010.05.17. 09:19:34

az egész fejkvóta-rendszer termeli a hülyéket tonnaszám már középiskolától kezdve, de mindenkit mindenhova fel kell venni, mert nincs elég gyerek

molnibalage 2010.05.18. 14:43:02

@Damján: Mit értesz jobb anyagi helyzet alatt?

I. P. S. 2010.06.03. 00:10:36

"A „csak diplomád legyen” aranybölcsesség azonban megbosszulja magát."

Ez egy Kádár-kori bölcsesség, akkor igaz is volt. Ma már egyszerűen idejétmúlt.

"A következő évtizedekben például tömeges hiány lesz egészségügyi szakdolgozóból."

1. Az egészségügyből alig lehet megélni.
2. Most emelték fel az ápolónők kötelező képzettségét felsőoktatásira.

"Legyenek értelmes alternatívák azok számára, akiknek nem való a felsőoktatás vagy még nem készek rá. "

Legyenek. Jó. De MOST még nincsenek. Most még, ha nem akarod, hogy a gyereked téglahordás közben őszüljön meg, akkor beíratod egyetemre.

Copyright © 2008 Theme Preview All rights reserved. Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.