A középfokú már semmit sem ér?
Sokat foglalkoztunk már az iskolai nyelvoktatás szinvonalával, B29 az eredménytelenség lehetséges okait vizsgálja a tankönyvektől elkezdve a vizsgák színvonaláig. Várjuk a más tárgyakat tanító tanár társaink leveleit a saját szakukat éríntő problémákról!
Kedves Ellenőrző!
Nyelvtanárként írnék pár gondolatot nyelvttanitasról, nyelvvizsgakról és a nyelvi érettségiről. Ebben az országban mindenki panaszkodik, hogy alacsony a idegennyelv-ismeret, kevesen tudnak megszólalni társalgási, urambocsá' tárgyalási szinten idegen nyelven. Miért is van ez?
1. Saját tárgyamnál, az angolnál maradva: olyan könyvekből tanítunk, amiket a világpiacra szántak, Oxford, stb. kiadók termékeit amikből ugyanúgy tanítanak Hongkong-ban, Lengyelországban és nálunk. Nincs országspecifikus tankönyv amiben a tanuló a saját országárol találna érdekes dolgokat idegen nyelven mert az tudná kötni a saját anyanyelvén már meglevő ismeretekhez. Pl.A "Dunántúl - Transdanubia" kifejezéseket melyik Headway könyvben találja meg? egyikben sem.) Ugyanezen tankönyvek szemlélete működik esetleg az Egyesült Államokban, de egy másik kultúrkörben már problematikusabb. Gyakorlatilag minden olvasmány, hallott anyag érzelmekről, gondolatokrol, élményekről szól amiknek persze van helye, de nem kizárolagosan. De amikor el kell magyarázni a turistanak hol van a X templom és melyik villamossal menjen akkor nem sokat ér az hogy " ma jól vagyok" Sokkal több faktuális anyag kellene nem csak a bulvár szintű érdekessegek. (pl. Ausztralia: az Ayers Rock/ Uluru képe minden könyvben benne van. De az hogy hogy ott hogy élnek ma egymással az aboriginies meg a fehérek az már kevésbé.) Kellene egy, általánosan elfogadott, középiskolák számára írt komparatív -kontrasztív szemléletű angol nyelvkönyv amit magyar és külföldi szerzők is jegyeznek.
2005 óta, mióta a középfokú nyelvvizsga már nem váltja ki a nyelvi érettségit, folyamatosan csökken a nyelvvizsgaszám annak ellenére,hogy a felvételinél plusz pontot jelent. Igenis váltsa ki a középfokú nyelvvizsga a középszintű érettségit, a felsőfokú nyelvvizsga pedig az emelt szintűt. Ugyanide tartozik azonban az is hogy a nyelvvizsgák szintje - a verseny- helyzet miatt - folyamtasan nivellálódik. Mivel a nyelvvizsgáztatás nagy üzlet, bevételforrás, ha egy nyelvvizsgaközpont leviszi kicsit a színvonalat akkor oda mennek vizsgázni a diákok mert a felvételihez kell a nyelvvizsgapont. Ma már - saját tanitvanyaim között is van ilyen bőven - rengeteg olyan diák kap középfokút akinek még alapot sem szabadna adni ugyanis csacsogni tud, de szókincse szegényes és nyelvtanilag borzalmasan helytelenül beszél; már pedig a nyelvtani helytelenség egy bizonyos szintje már a megértest és a kommunikációt zavarja esetleg akadályozza.Túlságosan a kommunikatív kézsséget ertekelik a nyelvtani helyesség rovására. Ezek majd menedzserként /titkárnőként/brókerként/ hogy fognak olyan üzleti/céges leveleket írni , amik nem félreérthetőek/hibásak/ pontatlanok?
3. Végül a kétszintű érettségiről: a középszintű angol érettségi egy f.os: szinvonala gyenge, szakközépiskolákra találták ki, egy volt kollegám csak "parasztérettégi" -nek hívta. (magyarbol sem jobb a helyzet: szinten kolléga véleménye szerint, rádióban el is hangzott - egy jó képességű 8. osztályos meg tudja 3as-4es re irni magyar érettségit, mert a nagy része szövegértés.Aztan csodálkozunk hogy a főiskolákon és egyetemeken gyenge diákok buknak sorban. Miért? hát ezert. többek közt.)
a hibák:
a) az irasbeli a végeredmény kb. 4/5-ét teszi ki 117 pont a 150 ből. gyakorlatilag eldönti a jegyet, a szóbeli csak formaság.
b) az írasbelin igen nagy százalékban lehet tippelgetéssel pontot szerezni. Az önálló fogalmazás - levél - javitási szempontjai nevetségesek. (Már címzést sem kell irni, a megszólitassal kezdődik a levél feladat amit előre odaírnak a vizsgázónak. Jó, hogy a s..gét nem nyalják ki)
c) a magnós - hallás utáni értés - feladat általában túl könnyű.
d)a szóbelin 15 perc(!!!) van ara hogy lemérjuk 4-5 év ismereteit. ( ami valójában 10-12 perc mert siessünk kollega , sok a vizsgázó délutan menni kell a gyerekért az oviba/iskolába/edzésre - mondja pl. az érettségi elnök.)
Ennek már csak folyománya, hogy ezért nincs tekintélyünk -tanároknak, iskolának - mert pontosan tudják a diákok hogy nulla tudással is össze lehet hozni egy 3 ast amivel bekerül egy gyengébb szakra.
A megoldas pedig a következő lehetne: írasbeli-szóbeli 50-50 százalék aranyban, - pontozásban is. A tippelgetős feladatok elhagyasa, helyette a fordítás - bocsánat a közvetítés - beillesztése az érettségibe. Lehet, hogy szubjekívabb de jóval jobban mutatja hogy a vizsgazó tényleg tudja -e a nyelvet vagy csak beírta a "C" megoldást. Nehezebb hallás utani szövegek, szóbelire pedig több idő.
Magánvéleményem az hogy a mostani emelt szintű érettségi lenne a reális szinvonal amit el kellene várni mindenkitől.
Ami pozitívum, hogy 2011 -től kötelező lesz egy természettudományos tárgyból érettégizni és 2014-től csak emelt szintű érettségivel lehet egyetemre jelentkezni. Tanárkent - legalábbis az utóbbira - csak azt tudom mondani: helyes.
Ennyi.