Félreértések a babajelbeszéd körül

A múlt héten leírta Nsocsi negatív véleményét a babajelbeszédről.
Rengeteg komment érkezett pro és kontra, sokan a téma ismerete nélkül
vontak le messzemenő következtetéseket, így felajánlottuk Zentai Katalinnak -
a babajelbeszéd oktatójának-, írjon egy posztot ebben a témában,
hogy akit érdekel, tisztábban lásson.

Kedves Ellenőrző!

A múlt héten megjelent levélre reagálva szeretném kifejteni az álláspontomat a babajelbeszéd oktatójaként.

Szeretnék néhány félreértést eloszlatni.

1. A babajelbeszéd senkinek sem kötelező, és senki sem állítja, hogy ha
valaki nem alkalmazza, akkor a gyermeke valamiben lemarad vagy hátrányt
szenved.

Többen nem értették, hogy miért jelelnek egyes szülők a gyerekeikkel.
Művinek érezték, vagy azt gondolták, hogy a jelelő szülők unatkoznak,
nem tudnak mit kezdeni magukkal vagy a babájukkal, esetleg nem
képesek/nem hajlandóak megérteni a babájuk hagyományos jelzéseit. Én úgy
vélem, hogy a legfontosabb a szeretetteljes szülő-gyermek kapcsolat és a
kellően ingergazdag környezet. Ez babajelbeszéd nélkül is megvalósulhat.
Viszont a babajelbeszédnek semmi hátránya nincs, a szülő-gyermek
kapcsolatot még inkább erősíti, a köztük kialakult interakciókat még
jobban gazdagítja. Egy bensőséges szülő-gyermek kapcsolatból semmit nem
vesz el, csak hozzáadhat.


2. Nem igaz az, hogy „az a baba, aki a jelbeszédet használja, később fog
beszélni.”

Ettől nem kell tartani. Épp az ellenkezője igaz; a babajelbeszéd segíti
a beszédfejlődést.
Számos, éveken át tartó tudományos vizsgálatot végeztek a babák
beszédfejlődése tekintetében és megállapították, hogy a babajelbeszédet
használó babák gyorsabban fejlődtek nem jelelő társaiknál (még annál a
kontrollcsoportnál is, akiknél a verbális ingereket helyezték előtérbe),
hamarabb kezdtek el beszélni és gazdagabb szókinccsel. (Linda Acredolo -
Susan Goodwyn, valamint Michelle E. Anthony és Reyna Lindert tudományos
kutatásait ajánlom.)


3. A babajelbeszédnek nem célja a beszédfejlődés gyorsítása és
egyáltalán nem a teljesítményorientáltság a lényeg. Tehát azok, akik
azon szörnyülködnek, hogy „zseninevelést már 6 hónapos korban elkezdik”,
tévúton járnak.

Ez azért merülhet fel a babajelbeszédet (minden háttérismeret nélkül)
ellenzők körében, mert az előbbi tévhit (miszerint gátolná a
beszédfejlődést) eloszlatása végett és egyáltalán a babajelbeszédet
övező értetlenkedés miatt gyakran kerül sor a babajelbeszéd előnyeinek a
felsorolására. Pl. hamarabb kezdenek el beszélni a babák, segíti a
kreatív gondolkodást, magasabb IQ... Pedig egyetlen, a tanfolyamomra
jelentkező szülő sem arra a 12 ponttal magasabb IQ-ra pályázik. Ezek
tudományos vizsgálatok eredményei, de a babajelbeszéd szempontjából
mellékesek. A szülők a babáikkal szeretnének minél hatékonyabban
kommunikálni már a beszéd megindulása előtt is, egy új eszközzel
gazdagítani azt, amit eddig is csináltak.


4. Sokan azt mondják, hogy „a babájuk amúgy is használ jeleket, minek
ide babajelbeszéd?”

Pontosan erről van szó: A babajelbeszéd a babák természetes
gesztikulálási hajlamára épül, egyáltalán nem idegen a babáktól! A
tudományos kutatások is innen indultak ki több évtizeddel ezelőtt.
Minden baba spontán mód maga is használ 1-2 jelet, vannak, akik többet
is. Ehhez a néhány jelhez megtaníthatunk még jó néhányat (akár 100-at
is), ami lehetővé teszi, hogy a még nem beszélő baba még hatékonyabban
kifejezze szükségleteit és megossza velünk gondolatait. A gyermek a
jelek segítségével képes „beszélni” nem jelen lévő tárgyakról vagy akár
a múltról is, képes felhívni a szülők figyelmét olyan dolgokra, amik
iránt érdeklődik.


5. Nem csak arra a néhány hónapra jó a babajelbeszéd, amíg a baba már
kellően értelmes, de még nem beszél.

Egyrészt előre nem tudhatjuk, hogy a babánk 1 évesen vagy 2,5 évesen
kezd majd el beszélni. Ha később, akkor bizony jól jön a babajelbeszéd,
sokkal kevesebb lesz a gyermekben a frusztráció amiatt, hogy a felnőttek
nehezebben értik meg őt. De valóban, aki 1 évesen kezd el beszélni,
valószínűleg kevesebbet fogja használni, de ennek sem feltétlenül kell
így lennie, mert:

Akkor is jó, ha a baba elkezdett beszélni, mert segíti az asszociációt.
A babák hamarabb értik meg jelek segítségével, hogy mi a különbség pl.
„autó” vagy „ajtó”, „holló” vagy „olló” közt. És mi is könnyebben értjük
meg a még nem tökéletes kiejtéssel beszélő gyermekünket, ha néha
jelekkel is segíti a megértést. Különösen az apukák nagyon hálásak a
babajeleknek, mert az anyukák már hamarabb megértik a gyermekük kezdeti
beszédét.

Hosszú távú hatása is van: a babák egyszerre kapnak különféle ingereket
(hallási, látási, mozgásos), így agyuk sokkal kiterjedtebb hálózatot
alakít ki a nyelvi ingerek feldolgozására. Agykutatók szerint minél
korábban tudunk a két agyféltekénk között összeköttetést létrehozni,
annál több agykapacitást tudunk kihasználni.

Rengeteg olyan esetet tudnék még felsorolni, amikor jóval később is
alkalmazhatjuk a jeleket. Most csak egy dolgot említenék még. Ugyan a
babajelbeszédben lényegében mindegy, hogy a baba saját spontán jelei
mellett a családon belül kitalált jeleket vagy a siket jelnyelvek
valamelyikét alkalmazzuk, a jelek használata mindenképpen közelebb hozza
a hallókat a siket közösséghez, ami az eléggé előítéletes magyar
társadalmat talán nyitottabbá teszi.


6. A rövid, 6 hetes tanfolyamaimon nem a babákat tanítom meg jelelni,
hanem a szülők sajátítják el a babajelbeszéd módszerét.

Óráimon (más babajelbeszéd-tanfolyamoktól esetleg eltérően) a szülők
nemcsak jeleket és jól használható dalokat, mondókákat tanulnak meg. Ez
egy olyan program, ami a szülők számára hasznos tanácsokat és
stratégiákat nyújt, a szülők megtanulják, hogy hogyan alkalmazzák a
babajelbeszédet otthon a napi tevékenységek során, hogyan lássák a
világot a gyermekük szemszögéből.

Valóban csodálatos élmény, amikor a babakezek beszélni kezdenek, de
senki nem attól lesz jobb szülő, hogy jelel a gyermekével, vagy rosszabb,
ha nem jelel, mert szülőnek lenni felelősségteljes hivatás és az a jó,
ha mindenki úgy végzi, ahogy a szíve diktálja.

Zentai Katalin