27

Iskola a szabadpiacon – tanulság nélküli gondolatkísérlet

Ellenőrző , 2009.09.23. 16:36

Nagy örömmel adjuk közre Csavarhúzós eszmefuttatátását:

 

Gondolkozzunk el azon, hogy ha az oktatás a versenyszférában zajlana, akkor milyen is lenne az iskola. Peremfeltételként képzeljük el, hogy a képző intézménytől független lenne az érettségi/szakmai vizsga, illetve általános iskolában is lenne valami hasonló, hogy a kiosztott bizonyítványoknak legyen valami külső kontrollja. A képző intézmény megkapná az állami fejkvótát. Itt rögtön teszek is egy nyitózárójelet, mert jelenleg a finanszírozásnak valahol a negyede-harmada közötti része az önkormányzattól jön, kivéve az egyházi iskolákat, mert ott az önkormányzati részt is az állam fizeti. Azaz a hátrányos helyzetű települések kénytelenek egyházi kezelésbe adni az intézményeiket. Szerintem az önkormányzati finanszírozás a legrosszabb középút az egyéni finanszírozás (tandíj) és az állami finanszírozás között: a leszakadó, gettósodó településeken az oktatás is gyengébb (vagy egyházi) lesz. Tehát tételezzünk fel fix állami normatívát. Ezen felül szedhet az iskola tandíjat, pontosabban nyilván „alapítványi hozzájárulást”. Ha valamelyik cégnek a szegényebb réteg a célközönsége, akkor pedig ingyen tankönyv, bérlet-hozzájárulás vagy egyéb módon juttathat vissza tanulóinak a pénzből.

Képzeljük el, hogy ilyen környezetben menedzselünk-igazgatunk egy iskolát, azzal a kitűzött céllal, hogy hosszú távon népszerű, jónevű és híres intézményünk legyen. Ehhez jó diákanyag kell, ami valamelyest szabályozható a tandíj, a házirend és egyéb szabályozók optimalizálásával és marketingelésével, de alapvetően mégiscsak a tanáranyagnak kell jónak lenni, hogy a diákanyag is jó legyen. Eleinte kifejezetten igaz ez, később már maga a jó hír is sokat számít: azért jönnek, mert nehéz bekerülni. Hogy olyanok legyenek az osztálytársak, akik szintén megütik a mércét.

Szóval jó tanárok kellenek, de honnan szedjük őket, és hogy tartsuk meg a jó munkaerőt? Mindenképpen kellenek nagy nevek. Ha szerencsénk van, találunk egy-két lokálisan híres embert, aki hobbiból szívesen tanít egy-egy osztályt. Mert ilyen óraszámban tanítani az egy jó hobbi tulajdonképpen, és sokan vannak, akik csinálnák ezt. Minőségi munkát csak alacsony óraszámban lehet végezni, úgyhogy a főállású kollegák terhelését is igyekeznék úgy szervezni, hogy kevés tanórájuk legyen. A könyvtáros, rendszergazda, igazgatóhelyettes, és egyéb nem tanórai munkák elosztásával van erre némi mozgástér.

Aki sokat markol, keveset fog, szóval el kell dönteni, hogy művészeti, sport, reál vagy humán irányú iskolát szeretnénk-e, ugyanis ez eldönti, hol lehet spórolni. A pénzügyi keret ugyanis adott, ha jó természettudományos oktatást akarok, akkor ott van szükség a nagy nevekre, akiket meg is kell fizetni, nehogy átmenjenek a konkurenciához. Humán vonalon akkor a cél a középszintű érettségi, nem kell akkora fizetés, még mindig elég vonzó a válogatott diáksereg más iskolákhoz képest. A tesitanárnál meg a „versenyképes fizetés” mindazon potenciális munkavállalók halmazán értendő, akik rendelkeznek a „begurítom a labdát” skilljével. (Miközben egy sport irányultságú iskolánál pedig a kiemelten bérezett és válogatott réteg pont a testnevelők lennének.) Tehát nincs bértábla, a fizetéseknek azonban nőni kell, mert az idősebb kollegának nagyobb a reklámértéke. Lehet hogy már harminc évesen is jól tanított, de hatvan évesen már az egykori tanítványok gyerekeit is az iskolába vonzza. (Illetve ha nem, akkor már hatvan éves korára nem lesz az intézmény tanára) Ha nem fizetek neki többet, mint fiatalabb korában, az időközben híressé vált tanáromat elviszi a konkurencia.

A piaci iskola nem nyerő ötlet, mert lennének olyanok is a piacon, akik beszedik a pénzt, aztán a diákok megbuknak a vizsgákon. Most is vannak : http://csepel.info/?p=2052 – de jelenleg a pénzesebb-sikeresebb és ezért talán tájékozottabb szülők piacán. Ha az állami oktatás is ilyen lenne, akkor a leszakadó rétegeket könnyen rászednék egy „szamáriskolával”, ahol ingyen van a könyv és a hiányzást sem veszik szigorúan – csak éppen szinte mindenki megbukna a vizsgákon. A példa csak arra volt jó, hogy milyen bérezési-foglalkoztatási rendszer alakulna ki spontán, a piac szabályai szerint, hogy aztán megnézzük, hogy ehhez képest mi van.

Külsősök foglalkoztatása: jelenleg nem szeretik az iskolák, főleg a foglalkoztatás adminisztratív terhei miatt. Előnyeit pedig nem érzik: „az utóbbi években már csak heti két-három órát tartott a gimnáziumban Debreczeni József (http://hvg.hu/itthon/20060515debreczeni.aspx), mert a pedagógiai szempontok, hogy az osztályát vigye végig, fontosabbak voltak, mint az, hogy már nincs rá szükség tanárként nálunk”. Tehát akinek csak heti pár órája van, arra „nincs szükség”, főleg ha megoldható úgy, hogy egy főállású kollegának lesz heti 26 órája.

Bérdifferenciák: A bértábla végzettség és életkor szerint differenciál. A végzettség jelentené talán a rátermettséget, az életkor pedig a reklámértéket. Utóbbi a jó tanárokra igaz, a kevésbé jókra meg pont a fordítottja. A végzettségnél sok torzító tényező van, talán a legviccesebb, hogy nálunk a tanári kábé harmada közoktatás-vezető végzettségű. A magasabb fizetés ugyanis pár év alatt visszatermeli a tandíjat, utána tiszta haszon. Hogy értelme semmi, azon gondolkozzanak el inkább azok, akik a szabályt kitalálták. Eredetileg a „pedagógus szakvizsga” jelentette volna a magasabb fizetési osztályba lépést. Aztán, hogy a vezetőkkel se legyen kiszúrva, kitalálták, hogy a közoktatás-vezető képzés feleljen meg a szakvizsgának, miközben a szakvizsgára felkészítő képzések még el sem indultak. Utána meg már hiába indultak, mert híre ment, hogy van ez a könnyen-gyorsan változat, úgyhogy kellő érdeklődés hiányában a tantárgyi képzések elmaradtak. Mostanra ki is kopott a köztudatból, hogy szakvizsgázni nem csak pedagógiából, mérés-értékelésből meg közoktatás-vezetésből lehetne a törvény szerint, hanem szaktárgyból, mondjuk fizikából vagy matematikából is.

Van ezen kívül a többszakos pótlék, 5% ha két szakot, 7%, ha három vagy több szakot tanít valaki. Van ebben ráció, mert a szélesebb látókör érték.

Van aztán a „minőségi munkáért járó bérkiegészítés”, ami emlékeim szerint kb 3eFt/fő nettóban, ha egyenletesen lenne szétterítve. Nálunk a túlmunkát díjazzák vele, pl. ha komolyabb ünnepségre készít fel a magyartanár, illetve a versenyeredményeket.

A közalkalmazotti tanács tagjának heti 2 óra kedvezmény jár, azaz 22 helyett csak 20 óra a kötelező. Aztán van még a szakszervezet, aminek órakedvezménye a tagság létszámától függ. Ha mondjuk 40 fő tag, akkor havi szinten 15 óra, majdnem heti 4 óra kedvezmény, azaz ha valaki szakszervezeti vezető és közalkalmazotti tanács tagja is, akkor 22 helyett csak 16 órában tanít. (Illetve ha többen, akkor azt túlóraként fizetik). Van osztályfőnöki órakedvezmény is, de helyette van egy csomó többletmunka is, míg a szakszervezeti mozgalomban ezt nem látom.

Elbocsátás, ha az igazgató jobb jelöltet talál: na az nincs. Pontosabban öt évig van arra lehetőség, hogy éves szerződésekkel foglalkoztassák a munkavállalót, utána ki kell nevezni. Kinevezés után már csak súlyos fegyelmi vétség vagy a munkakör megszűnése lehet a kirúgás oka. Van egy olyan szabály is, hogy ha leépítésre kerül a sor, akkor az igazgató nem mérlegelhet: azt kell elküldenie, aki nem teljesítette a 7 évente 120 órás továbbképzését. A magas óraszámú tárgyaknál van ennek jelentősége, mert ugye hiába nem teljesítette a rajztanár, nem lehet leépíteni, mert belőle csak egy van, ki tanítaná akkor a rajzot.

A legnagyobb anomáliát a pénzhiány okozza. Miután az igazgatónak ki kell fizetnie mindenkinek, ami a törvény szerint jár, olyan kevés marad a kalapban, hogy ha új kollegát kell felvenni, akkor csak alacsony fizetésű fiatal jöhet szóba, mert arra van pénz. Az illetmény pedig olyan kevés, hogy a versenyszférába is eladható szakokon hiány van. Megesett, hogy öt évig el akarta küldeni az angoltanárt az igazgatónk, de minden év végén volt valami gubanc. Elment a másik angoltanár, szülni ment a másik angoltanár, visszalépett a potenciális jelentkező, tehát hiába a fegyelmik, mindig jött a kanossza-járás, hogy „azért ugye maradsz még, noha újra csak egy évre gondoltam”. És mivel öt év eltelt, a kolléga már ki van nevezve (bár ennyi idő alatt azért a diákok valamennyire megnevelik a legalkalmatlanabb tanárt is :). Szintén a pénzhiány okozza, hogy a tantárgyfelosztásban igyekeznek mindenkit egy szakra szoríani. Így sajnos a tanár több osztályban tanít, nem tudja megjegyezni a diákok nevét (kedves szülők, a "diákanyag" szón való megsértődés bár jogos, de ha valaki többszáz embert tanít, akkor bizony összefolynak az arcok-nevek...) - de nem kell neki többszakos pótlékot fizetni.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://ellenorzo.blog.hu/api/trackback/id/tr191402128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hanger 2009.09.23. 20:00:16

ezek még majdhogynem akár esetlegesen működhetnének is. az alap, ahol megbukik a piacilag értelmes iskola, az az, hogy az igazgató nem gazda. magyarul semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy jó legyen az iskola piaci értelemben. erkölcsi értelemben persze van, dehát az előző rendszerből tudjuk, hogy mennyire működik jól a világ, ha erkölcsi ételemben érdekeltek az emberek annak jobbátételében. a tanárok is, és néha még saját maga is alig várja, hogy vége legyen annak a pár évnek, amit így kell töltsön. ja és hogy miért kell egyetemi tanári diploma az iskolaigazgatáshoz? hát pont azért, mert megint nem piaci szempontok vannak a háttérben. várom, hogy mikorra lesz kötelező metróvezetői vizsga a BKV HR igazgatója számára. közröhely. ez még mindig 1950, amikor a legjobb vájár igazgatja a bányát.

tavaly tartottam egy előadást a pro scientia aranyérmesek konferenciáján azzal a címmel, hogy "jónapot kívánok, mennyibe kerül ez a tanszék, meg akarom venni". és egy olyan modellt mutatott be, ahol piaci értékké válik az, ha egy tanár jól végzi a munkáját, vagy ha egy vezető jól vezet. egészen komolyan nekiálltam kitalálni. jól szórakoztam közben.

ahhoz, hogy piacilag értelmes legyen egy iskola, ahhoz kell: egy tulajdonos, továbbá egy piacilag értelmes saját döntéseket hozni tudó vezető, akinek nem feltétlenül van érettségije se, és nem feltétlenül egyezik meg a tulajdonossal. ha ezek megvannak, akkor már a többi nem nagyon kizárt. kellene még a bürokráciát tizedére csökkenteni tudni. a tanári minimálbért mondjuk harmadára csökkenteni, hogy végre gazdálkodni tudjon a pénzzel az iskola, és ne fogyjon el a pénze, amint mindenkit kifizetett akit muszáj volt. persze lehetne a normatívát is emelni, de az talán nem reális. ezek szépen kiadnák azokat a lehetőségeket, amiről
beszélsz. utána elindulhatna az iskolák, a tanárok között egy komoly piaci verseny, aminek talán sokan örülnénk.

egy olyan tanár, aki vonzza a fizetőképes diákokat, nagyonjól kereshetne. visszamehetnék talán tanítani, és nem kéne kutatás-szerveznem.

persze sok rákfenéje van a dolognak. szegény csóró diákokat nem akarja majd senki tanítani, mert nincs benne pénz, és akkor jön a nagy esélyegyenlőtlenség. amitől mindig nagyon félni szoktunk. én azért annyira nem félnék tőle. abban a pillanatban amint elhiteti valaki velem, hogy esélyegyenlőség van, én abbahagyom a munkát. mert minek, ha egyszer a gyerekemnek ígyisúgyis minden megadatik. és gondolom vannak még ezzel páran így az országban. szóval az esélyegyenlőtlenség épp az egyik fő mozgatórugója a társadalmunknak. de ez már kivezet ebből a témából.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.09.24. 09:50:46

@hanger: Összekevered az esélyegyenlőséget valami utópikus kommunista jellegű teljes egyenlőséggel. Amiről írsz, amire igaz az, hogy akadály volna, nem dolgoznának az emberek, az az utóbbi. Azaz: ha mindenkinek, tehetségétől, szorgalmától, munkájától, érdemeitől függetlenül ugyanaz jár. A KIALAKULÓ egyenlőtlenség, amikor látják az emberek, hogy aki többet/jobban tesz, az előrébb jut, valóban természetes hajtóereje a társadalomnak (feltéve, ha tényleg ez a helyzet, nem pedig az, hogy az jut magasabbra, aki jobban tud átgázolni másokon...).
Az esélyegyenlőség viszont nem ez. Az arról szól, hogy mindenkinek megvan ugyanaz a lehetősége, amivel ha él, akkor jó lesz neki, ha nem él, akkor meg így járt. Ha már eleve az esélyeket egyenlőtlenné teszed, az visszafogja a haladást, hiszen az alsóbb rétegek pont hogy nem fognak küzdeni. Minek tennék, ha úgysem léphetnek előrébb?

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.24. 10:41:10

Technikai megjegyzés: nem lehetne a szövegben lévő linkeket kattinthatóvá tenni?

Tapasz 2009.09.24. 10:52:19

Csvarhúzós
Nekem működnek.

Csomorkány 2009.09.24. 11:37:53

A piacok nem elszigetelt valóságok. Ha az iskola piaci alapon működne, akkor versenyeznie kellene mindazokkal a piacokkal, ahol a tanár tudása jobban eladható. Versenyez is, de azért a jelen helyzetben érvelhet azzal, hogy "nem csak piac, élethivatás is". Azután persze vagy összejön, vagy nem. Viszont ha kimondottan piaci ideológiát szabadítunk rá, és a nyereségességet tesszük a fő kritériummá, akkor természetes következmény a kontraszelekció: mindenki elvándorol a nyereségesebb piacok felé, aki ehhez tehetséges, a nem túl jövedelmező oktatási piacon marad a nem túl tehetséges maradék.

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.24. 12:37:59

linkek: nálam nem működik. Lehet hogy vannak böngészők, amik a kiírt linket automatikusan kattinthatóvá teszik.
Arra gondolok, hogy pl. a "is vannak : csepel.info/?p=2052 " szövegben a "vannak" szó lenne a link, amire kattintva bejönne a most utána írt URL.

hanger: a kiegészítéseiddel teljesen egyetértek - sajnos...

Csomorkány: ööö, tehát azt akarod mondani, hogy van olyan jó tanár, aki jelenleg nem megy el a pályáról, mondjuk dupla bérért, de ha piaci alapú bérezés lenne az iskolákban, akkor elmenne immár csak másfélszeres bérért, mert onnan kezdve egyedül a pénz érdekelné csak?
Azaz ha a fizetés nem független a pályán elért sikertől, attól még nem lesz a pénz a cél a siker helyett.

hanger 2009.09.24. 13:15:23

azért Csomorkánynak egy kicsit igaza van. ha egy szakmát hivatásnak nevezünk, és nem munkának, akkor nem kell kifizetni. akkor ez "hivatás", és azt persze, hogy rosszul fizetik. Dürenmatt jut eszembe. bocsánat, hogy pontatlanul idézem: "egy ország akkor nevezi magát hazának, amikor fiai véres mészárlására készül". egy szakma akkor nevezi magát hivatásnak, ha nem fizetik ki. az orvos is hivatás, a tanár is hivatás, a jogász ma már nem hivatás, pedig harminc éve, illetve a háború előtt még az volt. fura egy világ.

Csomorkány 2009.09.24. 13:26:51

@Csavarhúzós: Ez idő kérdése. A jelenlegi tanárok nyilván örülnének egy akármilyen ideológiával érkező fizetésemelésnek, de ha a tanárképzéstől kezdve folyamatosan a piaci ideológiát nyomnák, akkor az ifjú titánok fejében egy idő után fölmerülne, hogy vannak összességében sikeresebb piacok, mint az oktatás.

A piaci megközelítésnek hátránya, hogy minden árut egyenlősít. Ha sikeres vagy, akkor tökmindegy, hogy kábszert árulsz, kenyeret, vagy tudást. Mindegyikért ugyanazt kapsz: pénzt. Miért ne azt válaszd, amiért a legtöbb pénzt kapod? Tehát nem csak a többi tudásárussal kell versenyezned, hanem a kenyérárusokkal és a kábszerárusokkal, meg még egy csomó mindenkivel.

A másik oldal a társadalmi presztízs. Bármennyit romboltak rajta, még mindig tekinthető egyfajta szociológiai fizetéskiegészítésnek az, hogy a tanárszakmának csak nagyobb a presztízse, mint mondjuk a lakatosénak. Ha ez is, az is hivatalosan meghirdetve a pénzről szól, akkor ez a presztízs végképp eltűnik. Nem azonnal, mondjuk húsz év alatt.

La Tangolita 2009.09.24. 13:31:37

Nekem nem volt vilagos a posztbol, hogy a "hobbi" tanarok, akik par orat vallalnanak, azoknak lenne tanari kepesitese vagy nem? Ok mitol lennenek "tanarok"?

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2009.09.24. 13:32:08

Egy szakma akkor nevezi magát hivatásnak, ha mostanra a régi eredményekből már csak a dicsfény maradt?

A jogász-szakma felhígult, az orvos detto... tanárokról sem sok jót hallani, katonák-rendőrök - ó, hát hol vannak ők a korábbiakhoz képest?!

Hát persze, hogy nincs megfizetve... (a magánpraxisú jogászokat ne vegyük ide, ők túl jól meg vannak fizetve, de hát ők már rég piaci alapon vannak)

Csomorkány 2009.09.24. 13:35:34

@hanger: Hát, igen, ez a dolog fonákja, így is jogos látni. A társadalom valamit visszafizet a tanároknak azzal, hogy "hivatás"-nak minősíti a szakmájukat, és ha ezt a visszafizetést hirtelen megvonja, pénzben meg nem adja meg a szükséges többletet, akkor rosszabb a helyzet, mint valaha volt.

De azért a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek közgazdasági értelemben nem is tökéletes piacok. Tökéletes piac föltételezi a vevő és az eladó azonos informáltságát. A kenyér az kenyér, a csavar az csavar, de hogy a tudásnak mekkora az értéke, mennyire valós tudás, arról a tudás birtokosa sokkal többet tud, mint akinek a tudásra szüksége van. Ezért a céhes jellegű hivatásrendi logikák, egymás ellenőrzése, stb. akkor is szükségesek, ha azok kudarcait szintén tapasztaljuk napról napra, ill. ha a céhes hivatásrendi logika kifejleszt egy olyan céhes öntudatot, ami vagy megalapozott, vagy nem.

Ellenőrző · http://ellenorzo.blog.hu/ 2009.09.24. 14:12:38

@Csavarhúzós: Igazitottunk rajta, bár többhelyről is megnyitottam és kattintható volt.

hanger 2009.09.24. 14:13:44

@La Tangolita: én például hobbitanárként dolgoztam sokáig. még a múlt évben is. mert nem engedhetem meg sajnos magamnak azt a luxust, hogy teljes állásban tanítsak. nincsen olyan anyagi hátterem, saját lakásom sincs, ami budapesten ahhoz kell, hogy gyerek mellett taníthasson valaki. de végzettségem persze hogy van. több is. sőt még neveléstudományok doktora is vagyok.

hanger 2009.09.24. 14:19:18

@Csomorkány: ez megint csak részben igaz. az építőiparban sem teljesinformációs a játék. veszel egy házat, nem tudod, hogy hatvan, vagy négyszáz évre veszed. csak hatvan év múlva derül ki. az oktatás is ilyen. hatvan év múlva kiderül. legenda szerint ha régen egy kőművesnek összedőlt a háza, akkor ha még élt, agyonverték, ha még élt a fia, agyonverték, ha még élt az unokája, agyonverték. pillanatok alatt kialakult, a családokon belül örökölt szakmák világában, hogy kik a jó kőművesek. a tanárokról ugyanúgy lehetne tudni, ha akarnánk. csakhogy nem nagyon akarjuk. senkit sem érdekel. nem válik értékké egyáltalán, ha egy tanárnak a diákjai mentálisan jobb egészségnek örvendenek, vagy ha okosabbak, vagy bármi. mert úgysem tudja a tanár piacra vinni ezt a tudását. mert senkit sem érdekel. ígyisúgyis ugyanannyit kap.

Remy 2009.09.24. 14:19:50

Az a hivatás, amit nulla forintért is csinálsz.
Amikor egy orvos megáll segítséget nyújtani, és nem kérdezi meg előtte, hogy hová van leadva a beteg kártyája. A tanár akkor tekinti hivatásának a munkáját, ha akkor beszélget a tanulóval, amikor annak szüksége van rá és bármennyit feláldoz a szabadidejéből, ha azt érzi, hogy a gyerek attól jobban, vagy könnyebben sajátítja el az anyagot.

hanger 2009.09.24. 14:34:39

@Remy: hát igen, én is így gondoltam egy jódarabig. nekem is az volt a hivatásom, hogy tanítok. csak a hentesnek valamiért nem volt az a hivatása, hogy nekem ingyen húst adjon, az autószerelőnek felfoghatatlan okokból nem volt az a hivatása, hogy ingyen szerelje a kocsimat, a benzinkúton senkinek sem volt hivatása ingyen benzint adni, az elektromosműveknek nem volt hivatása nekem ingyen villanyt adni, a t-comnak nem volt hivatása engem ingyen ellátni kommunikációs csatornákkal, a gyógyszerésznek nem volt hivatása ingyen gyógyszert adni, a gázműveknek nem hivatása ingyen fűteni a lakásomat, a vízműveknek nem hivatása oltani a szomjamat, a fogorvosnak nem hivatása ingyen elmúlasztani a fogfájásomat, és ha gondolod még sorolom.

sajnos túl kevés a hivatás, és túl sok a fóka vagy hogyvanez.

igen, a tanár áldozza a szabadidejét, de miért??? a saját gyerekitől vegye el? miért? hivatástudatból? hát akkor nekem nincs elég hivatástudatom. egyébként ha már itt tartunk, a life-work balance helyes elsajátításához is példát kell mutasson egy tanár. nem jó tanár az, aki a családját elhanyagolja.

Remy 2009.09.24. 14:54:28

@hanger: Igazad van, sajnos. Talán ezért is van különbség a szakma és a hivatás között.
A komment második felénél kicsit megijedtem, hogy a férjem vagy, aki ma reggel is a vasalt inget hiányolta és nem érte be helyette a kijavított dolgozatokkal.:-)

gyuzsu 2009.09.24. 20:56:50

Egyébként az a baj, hogy ez az egész hivatásosdi szöveg elkezdődött. Nekem harmadik éve mondogatja egyik anyuka az osztályomból, hogy miért nem viszem el őket kirándulni hétvégén, miért csak hétköznap viszem színházba őket, miért nem megyek el velük kétnapos kirándulásra, amikor a suli cask egy napot fizet, m (már a bárt, emrt a szállást és költségeket nem). Anyukától egyszer megkérdezném, hogy miért nem csinálja meg nekem hétvégén a hagaytéki ügyemet, és miért nem kapok tőle a egy szerződést erre-arra, amit amúgy fizetés nélkül a szabadidejében végez el. Anyuka amúgy jogász.
Dühös, nagyon dühös vagyok erre a hivatáscuccra. Az én gyerekeimmel meg majd másik kolléga fogja hivatástudatból délutánonként beszélgetni, és majd jól megposztolja valahol, hogy micsoda elhanyagoló szülők vannak. Ehhh....

gyuzsu 2009.09.24. 20:57:46

nem bárt, hanem bért természetesen (a suliban maradt a szemüvegem és így nem nagyon látom amit írok)

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.24. 22:07:47

@Csomorkány: "Bármennyit romboltak rajta, még mindig tekinthető egyfajta szociológiai fizetéskiegészítésnek az, hogy a tanárszakmának csak nagyobb a presztízse, mint mondjuk a lakatosénak. Ha ez is, az is hivatalosan meghirdetve a pénzről szól, akkor ez a presztízs végképp eltűnik. Nem azonnal, mondjuk húsz év alatt."
-Ezzel nem értek egyet. Szerintem attól, hogy a rendszerváltást követően megnőtt a gyógyszergyár portása és gyógyszervegyésze közötti bérkülönbség, nem lett kisebb a gyógyszervegyész presztizse. Mert úgymond "csak a pénzért csinálja".
Vágó István társadalmi presztízsét nem kezdte ki sem nyilván egetverő gázsija, sem ingyen végzett szkepticizmus-népszerűsítő missziója. Ellenben az, hogy beleártja magát politikai dolgokba, meg reklámozott 400% THM-ű kölcsönt, az igen.
Azaz ahol lehet pénzt keresni, az még nem feltétlenül a "pénzről szól". Ellenben vannak dolgok, amikre csak a pénz képes motiválni az embert, más nem.
A tanárképzés nem a pénzről szólna, ebből a szempontból csak annyiban változna, hogy a "ha sikeres tanár akarsz lenni" kezdetű mondatokba az is bele lenne értve, hogy "nem akarsz a kezdőfizetéseddel nyugdíjba menni".

Az elvándorlást jelenleg sem akadályozza a társadalmi presztízs - mert nem a lakatos az alternatíva, és minden diplomás szakmának kábé nagyobb a presztízse. Még annakidején, mikor a Randivonalat böngésztem, volt olyan hirdetés, hogy "értelmiségi (nem 'pedagógus') társat keresek".

Ami akadályozza, az hogy nem vagyunk egyformák, nem ugyanazt érezzük sikernek, és önmagában a pénz még nem az. Legtöbb kollegám, ha nyerne a lottón, továbbra is tanítana, csak jóval kisebb óraszámban, hobbiból. Ahogy egy autóversenyző sem hagyna fel az autóversenyzéssel, hanem még többet költene rá.

A tanári szakmának van egy olyan szépsége (többek között), hogy a tanár jó embernek érezheti magát. (Szokták segítő szakmának is nevezni, hasonló okokból) Ez diplomás-irányító munkakörökre amúgy nem jellemző. Bármilyen értékesítéssel kapcsolatos beosztásban hazudni kell, illetve nem kibontani az igazság minden részletét (például hogy melyik konkurens termék/cég olcsóbb nálunk). Netán befolyásolni döntéshozókat, árubeszerzőket, konyhafőnök néniket, hogy a mi levesporunkat, kakaóbiztos számítógépünket vásárolja. A vezetésnek meg az a lényege, hogy hogyan dolgoztassunk másokkal - hogy a cégvezető örüljön, és nekünk nagyobb legyen a bónuszunk.
Aki benne dolgozik az élet sűrűjében, annak ezek természetes dolgok, mint autóneppernek az órapörgetés. De a tanárnak nem az, és jelenleg ez is fékezi az elvándorlást. Gondolod, hogy ezt az "erkölcsi nemességet" kikezdené az, ha holmi béralkukba kellene bocsátkoznia az igazgatójával, meg suttyomban konkurens iskolákhoz állásinterjúkra kéne járni?

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.24. 22:40:19

@La Tangolita: (a blogodon jókat röhögtem, betettem RSS_be)

"Nekem nem volt vilagos a posztbol, hogy a "hobbi" tanarok, akik par orat vallalnanak, azoknak lenne tanari kepesitese vagy nem? Ok mitol lennenek "tanarok"?

-Hát ha piaci rendszerben gondolkodunk, akkor "tanár az, akit tanárként el lehet adni", attól. Az esélyeseket (akik ránézésre nem kóklerek, scientológusok, pedofilek, stb. és még az adott szakból jók) az igazgató/vezető tanár kikérdezi, hogy tudja-e, hogy (ha mondjuk középiskoláról beszélünk) mi a kerettanterv, alaptenterv anyaga a tárgyból és a rokon tárgyakból, mi az érettségi követelményszint, stb.
(Érdekes módon a frissdiplomások tanárok többnyire kikerülnek úgy, hogy nem tudják ezeket.) Persze előtte megadjuk, hogy mi az elvárás, honnan tanulható meg. Egy tanártól elvárható, hogy legalább magát képes legyen tanítani...

A mai úgynevezett pedagógiai végzettség nem tesz senkit jó tanárrá, így az piaci rendszerben értéktelen lenne. Talán merész állítás, de
-csomó egészen kiváló tanárt ismerek, akik nem pedagógusként kezdték, csak utóbb kényszerűségből megszerezték
-miközben szörnyűségeket meséltek a pedagógusképzésről.
Például tavalyelőtt vizsgázott kollegám egy olyan fénymásolt jegyzetből, amiben még a "szocialista embertípus" így nevén van nevezve - a kiadó már nem hajlandó újranyomni, de a tanár még fénymásolatban terjeszti, mert csak az ő műve a tökéletes, esetleg a szocialista helyett mondhatják hogy "eszményi", de amúgy a többi jó. Vagy feleségemnek például pedagógia szigorlaton meg kellett határozni a nevelés fogalmát.

hanger 2009.09.25. 07:01:45

azon gondolkodom, hogy mi lenne, hogyha holnap az önkormányzatok kitalálnák, hogy az éttermeknek és a fodrászatoknak önkormányzati kézben kéne lennie.

az önkormányzat nevezne ki időnként nagyobb szakmai múltú fodrászokat, meg pincéreket, meg szakácsokat, hogy vezessék az üzleteket pár évig, aztán mindig újakat jelölnének ki politikai meg egyéb lobbik alapján. soha nem törődnének azzal, hogy milyen a csapat, kik kikkel szeretnek együttdolgozni. ha egy étterem kicsi lenne, akkor bezárnánk. felülről szabnánk meg, hogy minden étterem minden szakácsa mennyit kell kapjon, ha hányféle ételt főz, vagy hogy hány éve szakács. ugyanez fodrásszal. fel sem merülhetne, hogy két fodrász különböző áron dolgozhatna. mindenki mindig ugyanannyiért kéne, hogy hajat vágjon, és csak a kortól függne, hogy egy fodrász mennyit kap. addig csökkentenénk az éttermek számát, amíg végül nem tehetne senki semmit, hiszen telt ház lenne folyton mindenütt. ezen kívül minden étteremnek ugyanazokat az alapételeket kéne főzni, a keretétrendben benne lenne, hogy ki mit kell főzzön. az embereknek meg kötelező lenne integráltan járni az étterembe. mindenki azon csodálkozna, hogy külföldön vannak jó éttermek, nálunk miért nincsenek. hiszen mi még többet is költünk, mint egyes más országok. idővel olyan szakácsok kerülnének a pályára, akiknek ez a világ tetszik. olyan lenne a szakácsképzés is, ami pont az ilyen ócska éttermekhez való. és onnan már alig van kiút. a szakácsképzést feltöltenék olyan professzorok, akik hosszas cuppogtatással tudnak csak megkülönböztetni egy pohár ecetet egy pohár vörösbortól, és a mákostésztánál megáll a szakácstudományuk. ők hosszas kitartó munkával kontraszelektálnák azokat, akik jelentkeznek, hogy végül csak a hivatásának élő szakács mehessen szakácsnak, meg az a hatalmas tömeg, aki még kalauznak vagy titkárnőnek is rossz lenne.

no én tényleg belegondoltam, hogy mi lenne, ha az önkormányzat venné át a fodrászatokat és az éttermeket. idővel lenne az egészségügy, oktatásügy mellett étteremügy és fodrászatügy is. nem is olyan régen még az éttermek állami tulajdonban voltak. egykét maszektől eltekintve. talán aki velem egyidős, vagy öregebb az emlékszik még arra, amikor a pincérek az étteremben szívességet tettek, ha hajlandók voltak felvenni a rendelést, és ha még valami nagyjából tűrhetőt ki is hoztak pár órán belül, akkor már elégedettnek kellett lenni. mint ma moszkvában.

miért nem fogadja már el ez az ország a kapitalizmust??? miért??? ha meg nem fogadja el miért nem mondja már ki??? lehet kommunizmus, ha tényleg azt akarjuk, csak akkor tegyünk érte. és lehet kapitalizmus is, csak akkor tegyünk érte. ez a megrekedt állapot ez borzasztó.

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.26. 13:32:19

A "kommunizmus"-ról még nem volt szó, mert nem akartam hogy túl hosszú legyen a poszt. Szóval azért egy elképzelt piaci rendszer volt a viszonyítási alap, mert abban nő a fizetés az életkorral, pontosabban a "hírességgel" párhuzamosan.

Az esélyegyenlőséget szem előtt tartó finn modellben nincs verseny az iskolák között. Nincs szabad iskolaválasztás. Magániskolák erősen korlátozva vannak, nem szedhetnek pl. tandíjat, elhanyagolható hányad jár magániskolába. Mivel a diákok nagyjából homogénen kevertek, így az előrehaladásuk mértékéből mérhető a tanár teljesítménye. Az alulteljesítő tanárokat eltávolítják. A kezdőfizetés más értelmiségi pályák kezdőfizetésével versenyképes, ám csak igen szerényen emelkedik. Így a tehetséges fiatalokat a tanári pályára csábítják, de később nem akarják még jobban ott tartani. A szándék az, hogy csak az maradjon, aki szereti csinálni.

Nálunk is volt egy olyan terv, hogy a kezdőfizetést megtolják 30eFt-tal, illetve hogy ne keressen kevesebbet egy már négy éve a pályán lévő, tulajdonképpen a bértábla alját kiegyenesítették volna. Felmenő rendszerben nem okozott volna felháborodást, mármint hogy a most kezdők több bért kapnak, de cserébe később nem nő majd a bérük. (És aki akar, átigazolhat az új rendszerbe) Itt viszont arról volt szó, hogy a magas bérkategóriákat elinflálják (nem emelik), így aki középkorú, az kezdőként szívott, cserébe nyugdíj előtt se fog sokat kapni. Szóval nagy volt az ellenérzés a tervvel szemben, végül nem lett belőle semmi, pénzhiányra hivatkozva.

hanger 2009.09.28. 18:46:49

@Csavarhúzós: egyébként mégegy baja van annak hogy idióta meredek a bérnövelés a bértáblában. ez kétélű kard. mert ha nem lenne annyira bántóan alacsony a kezdők bére, hogy hiány tud a kezdőkből lenni, akkor senki az ég adta világon nem foglalkoztatna 30, vagy esetleg 40 évesnél idősebb tanárt. minek is tenné?

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2009.09.28. 22:04:58

@hanger: Hát a rutin meg az évek... Sok jó tanárt ismerek, aki nem ma kezdte a pályát. Fordítva van inkább a helyzet, MOST nem foglalkoztatnak 40+ tanárt, ha iskolabezárás miatt valahol szélnek eresztik, máshol már nem kap állást. Nincs rá pénz, csak a fiatalra. Kevesebbért meg nem vállalhatja el, mert a bértábla olyan, mint a minimálbér.

hanger 2009.09.29. 18:37:48

félreérthetően fogalmaztam ezek szerint. épp azt akartam írni amit te is mondasz. hogy a 40+os tanároknak a bértábla lehetetleníti el az elhelyezkedését.

Copyright © 2008 Theme Preview All rights reserved. Theme by Laptop Geek. Blog.hu-ra alkalmazta: a Blog.hu Sablonok a Népkertben.